Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
+ Nincs olyan nyerek, aki ne tudná, hogy minden Nestlé táblában egy jó pohár tej van. A 7-es Számú Italános Iskola első „A” osztályosai mindenesetre nagy sikert arattak a szombati jarsangon. Elkísérik az elsőbáSosokat Farsangi ötletek , Dorottya napján, február 6-án kezdődnek' a farsangi mulatságok, s a hónap végére a legtöbb etsőbálozó is eltáncolta már a bálnyitó keringöt. Újra divatba jött az a kedves régi szokás, hogy a mamák elkísérik kislányukat & bálba, s így azt is pontosan tudják, kivel ropja táncát a serdülővé vált leány. Ismét foglalt volt szinte valamennyi hét vége a lillafüredi Palotaszállóban, február 16-án például a miskolci ipartestület tartotta meg itt hagyományqs íar★ Az utóbbi idők egyik legjobb ismeretterjesztő sorozatát, az Egyszer volt hol nem volt, az élet” című rajzfilmet elevenítették meg a második „B” osztályosok (Herényi László felvételei) Kerámiakészítés Kerámiakészítő tanfolyam indul a Gárdonyi Művelődési Házban március 2-án, szombaton reggel kilenc órakor. A munkához szükséges anyagot a szervezők biztosítják, a kész alkotásokat mindenki hazaviheti Érdeklődni és jelentkezni a 69-966-os telefonszámon lehet. ingóiul tanulhatnak Angol nyelvű óvoda indul a Gárdonyi Művelődési Házban március 2-án reggel 10 órától. Négy-hat év közötti gyerekek jelentkezését várják. Ugyanezen a napon reggel nyolc órától az általános iskolák első és másodikos tanulói számára indul előkészítő tanfolyam. Érdeklődni és jelentkezni a 69- 966-os és a 69-948-as telefonszámon lehet. Iz Ápolók a Gárdonyiban sangi mulatságát. A kiskereskedők március 9-én rendezik majd báljukat, a patinás falak között. Az általános iskolák többségében is megtartották már a jelmezes felvonulásokat, amelyek ilyenkor több feladatot adnak a szülőknek, mint a gyerekeknek. Rájuk vár ugyanis az ötletes jelmezek elkészítése, s ha az osztály közösen mutatja be produkcióját, a tanároknak is sok munkájuk akad a farsangi mulatság előtt. Így volt ez a miskolci 7-es Számú Altalanos Iskolában is, ahol már igencsak a „farsang farkán”, az elmúlt hét szombatján tartották a jelmezek versengését. Két csatád háztartási könyve (2.) Bérek kontra árak Sorozatunk első részében arról elmélkedtünk, meddig bírja még a magyar családok költségvetése a hetente megújuló „támadást”, az áremeléseket, a megélhetés költségeinek állandó emelését. Szóltunk arról, hogy a sok vitában elkészült költség- vetés mintájára a családoknak nincs módja előre tervezni, nemcsak a „nincs mibői” miatt, hanem mert ebben a költségvetésben csak a szüntelen változás lenne állandó. Két családdal is megismerkedhettünk, akik költségvetést nem, de háztartási könyvet állandóan vezetnek, így ezeken a lapokon és a háziasszonyi kommentárokon keresztül megismerkedhetünk két „átlagcsalád” módszereivel : mi kell szerintük a túléléshez? Először az A-család tavalyi, 1990-es naplóját böngésztük, ezt az évet, amely így utólag sokkal könnyebbnek tűnik, mint amilyennek az idei ígérkezik. Először nézzük a bevételek alakulását. Tavaly januárban a két felnőtt nettó keresete 18 760 forint volt. Ez maradt még egy ideig így, először áprilisban nőtt 400 forinttal, majd látványosan megugrott októberben,' 4800 forint itt az emelkedés, ami sajnos nemcsak fizetésemelést jelentett, hanem egyszeri pluszbevételt is, mert novemberben ezer forinttal, decemberben újabb 700-zal csökkent a bevétel, ami így is 25 400 forint. • MENNYIT ÉR A BÉR? Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 6640 forinttal emelkedett a házaspár fizetése. Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, aki órabérben dolgozik, jól emlékszik, hogy egy órabéremelés 30 íilA miskolci Ápolók zenekar ad koncertet március 2-án este hat órától a Gárdonyi Művelődési Házban. A programot érdekes kísérleti filmek fogják kiegészíteni. A különleges bulira minden érdeklődőt szeretettel várnak. „Senkinek sem adak halálos mérget akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajlásához.” A fenti sorok az orvosok hip- pokratészi esküjéből valók, s talán azt is jelzik, hogy a nem kívánt terhesség megtartása, vagy megszakítása az emberiség évezredes problémája. Magyarországon az utóbbi évtizedekben az abortusz- rsndeletek olyan mértékben liberalizálódtak, hogy némi túlzással az asszonyok tekintélyes része olyan természetességgel (és néha gyakorisággal) veteti el magzatát, mintha fogat húzatna. Ha van is elgondolkodtató érvük az abortusz mellett tüntetőknek, sokkal inkább van (egészségügyi, jogi, erkölcsi) érvük az abortuszt ellenzőknek, a magzatvédőknek. A Magzatvédő Társaság 1988-ban alakult meg hazánkban, Miskolcon pedig szombaton hozták létre a társaság helyi csoportját. Az alakuló ülésen — melyen a szervezés dandárját magára vállaló Mocsári Gabriellát választották meg a csoport elnökévé — a belépő tagok vállalták, hogy a társaság alapelvének megfelelően dolgoznak. Eszerint: „az ember fogantatásának pillanatától kezdve emberi lény, akinek ennél fogva természetes emberi joga van a méhen belüli fejlődéshez és a megszületéshez”. A társaság tervei közé tartozik egy úgynevezett ‘ kismama-telefonszolgálat megszervezése, amelyen azoknak adnak bátorítást, tanácsot, erkölcsi támogatásit (és ha lehet, nemcsak azt), akik házasságon kívül, vagy rnás, nem kívánt módon jutottak teherbe, és még nem döntöttek véglegesen a magzat sorsáról. Ahogy a nyugati országokban ez természetes (nálunk is volt ilyen), Ikisma- maotthonoikat is létre szeretnének hozni azok számára (főleg leányanyáknak), akik megszülik gyermeküket, de a családjuk nem fogadja be őket. Ez komoly anyagi erőket feltételez, ezért inkább a távoli, mint a közeli jövő terve. Az viszont már most megvalósítható, hogy elsősorban a középiskolákban, egyetemeken a társaság tagjai, orvosak, védőnőik, pszichológusok, lelkészek előadásokat tartsanak, propagálják a természetes család- tervezés kínálta védekezési módot, a „szabadság mészárszéke”, az abortusz helyett. Azok, akik az alakuló ülésen nem tudtak részt venni, de a társaság tagjaként, vagy pártoló tagként segíteni akarják ezt a munkát, személyesen vagy levélben keressék meg Mocsári Gabriellát (Miskolc. Bartók Béla u. 25.). Azok a bajbajutott lányok és asszonyok is jelentkezzenek, akiknek lelkiismerete nem engedi elpusztítani magzatukat. Ha nincs is még kismamaotthon ahová befogadnák őket, megpróbálnak rajtuk segítem. G. L. lért, 1 forintot, nagyon ritkán 2 forint pluszt jelentett. Ugyanígy a havi bérek emelésének' összege nem volt több sosem 200—300 forintnál. Az pedig különösen ritkaságszámba ment, hogy valaki egy év alatt kétszer is emelést kapjon. Az A-házaspár tehát boldog is lehetne, hiszen januárban még 4690 forint, de-' cemberben 6350 forint jutott egy családtagra. Hogy örömük miért mégsem egyértelmű, kiderül, ha a kiadások néhány tételének változásait figyeljük. A lakbér 900 forintról 1300-ra emelkedett márciusban, a villanyszámla 360 forintról decemberre 550- re nőtt. Ä lakást gázzal fűtik, így az évi legkisebb számla (780) mellett, a legnagyobb (2564) nagy eltérést (időjárás!) mutat. Mégis talán az élelmiszerekre költött összegekből láthatjuk a nagy változást. Januárban ez az összeg kerekítve 8000 forint volt, ehhez képest majdnem a duplájába került a koszt decemberben (15 000 forint), ami akkor is óriási különbséget jelent, ha beszámítjuk az ünnepeket és azt, hogy akinek módjában állt, akkor már felvásárolt annyi élelmiszert, amennyit a hűtője és a fagyasztója elbírt. Egyelőre elég is a számokból, nézzük inkább, mit takarnak a fenti adatok, például az élelmiszer vonatkozásában. • HAVONTA EGYSZER — Először is soha nem szeretek úgy vásárolni, hogy naponta vegyem meg azt, mire éppen szükségünk van — mondja A.-né. — A napi vásárlások mellett — tej, kenyér, hentesáru stb. — inkább havonta egyszer, fizetés után vásárolunk be. Ez azért praktikus, mert a nagy, ömlesztett csomagolású áru (például mosópor) mindig olcsóbb, másrészt olyan gyorsan emelkednek az árak, hogy ha egyetlen havi készletet felhalmozok, már azzal is spórolni tudok. — Nálunk a férjem eszik üzemi konyhán, mi a gyerekekkel nem, így mindennap főzök. Korábban nem így volt, de rájöttem, hogy a benti koszt nem olcsó, nem igazán jó, és mindig olyan éhesen, jöttek haza a gyerekek, mintha nem is ettek volna. Ha meg már főzni úgyis kell. akkor praktikusabb. ha itthon ebédelnek. Igaz, így eleg későn esznek főtt ételt, az ebéd és a vacsora közel kerül, de ez nem baj, mert reggel általában nincs idő en:. mindenki elviszi tízórainak a reggelit, szóval a nap első felében kevesebb fogy. Mindig nagyobb adagokat főzök, a maradékot afféle „házi gasztro- fólkéní” hűtőbe teszem, így harmadnaponként esetleg ugyanaz a menü. • TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK — Más a hétvége, olyankor ünnepélyesebbek az étkezéseink, szebben terítve, jobb, finomabban elkészített, mondhatom drágább ételeket eszünk. Ilyenkor senki nem szalad, nyugodtan leülünk az asztal mellé, beszélgetünk. Igyekszem kívánság szerinti ételeket főzni, és majdnem mindig süteményt is készítek. Boltból, cukrászdából soha nem vásárolok, drága is nagyon, és a túlságosan vajas krémeket nem is szeretjük. A táplálkozási szokásokról még lesz szó a továbbiakban, most befejezésül nézzük meg, mit árul el a háztartási napló az 1990-es évről, a ruhanemű vásárlása terén az A-családnál. Ruhaneműt (felsőruhát és fehérneműt, cipőt, iskolába szükséges holmikat) egész évben valamivel több, mint 36 000 forint értékben vásároltak. Ebből a két gyerek 10 000 forinttal többel részesült. Itt ennek nem az az oka, hogy drága az úgynevezett gyerekholmi, hiszen majdnem felnőttméretet hordanak. hanem egy edzőcipő, egy iskolaköpeny. de minden más holmi is hamarabb tönkremegy és még ki is növik. De, hogy igazán mit is jelent manapság ruházni két gyereket, az a következő részből derül ki igazán, amikor megtudjuk, hogy a B- család két csemetéjének grádróbiára mennyit költe- nének, ha nem lenne az a sokszor szidott, átkozott „KGST-piac”. (Folytatjuk) Gróf Lajos /Ve legyen nászajándék cserebere Kívánságlistát vár a Bükk Iparcikk Aruház Amennyi örömük telik a nászajándékokban az ifjú házaspároknak, annyi gondjuk is lehet vele. Ha cgy- egy készletből, vagy háztartási gépből többet is kaptak, természetesen be akarják cserélni valami olyasmire, ami még hiányzik a háztartásukból. Azt azonban kellemetlen megkérdezni az ajándékozótól, hogy hol vásárolta. A Bükk Iparcikk Áruházát is rendre felkeresik a fiatalok ilyen kéréssel, ami természetesen pluszmunkát jelent a kereskedőknek is. Éppen ezért határozták el, hogy kölcsönös előnyök alapján lehetőséget kínálnak számukra, hogy egy-egy használati eszközből annyi ajándékot kapjanak, ameny- nyire szükségük van. Ha az áruházban leadják kívánságlistájukat, s az esküvőre meghívott vendégekkel finoman tudatják, hogy ott vásárolhatnak az ő óhajuk alapján, az ajándékozók dolgát is megkönnyítik ezzel. A kereskedők pedig készségesen segítenek abban, hogy mindenki a pénztárcájának megfelelő ajándékot választhasson. Az áruház három osztályának — a műszaki, a háztartási és ve- gyesiparcikk-kínálata olyan, hogy egy háztartás, vagy eg^ új otthon berendezéséhez, felszereléséhez sok mindent megtalál az esküvői ajándékot vásárló vevő. Kedvcsinálónak természetesen nyereményt is felkínál az áruház vezetősége. Egy nyári és egy év végi sorsoláson plusz-nászajándékot nyerhetnek azok a házaspárok, akik ehhez az akcióhoz partnerek. Természetes családtervezés Magzatvédő Tárasig Isten Segíteni a bajbajutottakon
