Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
4 hírt hivatalosan nem erősítették meg Kivonulnak Kuvaitiról az irakiak? A bagdadi rádió egyik éjszakai híradásában közölte, hogy Irak hajlandó visz- szavonulni a tavaly augusztus elseje előtti pozíciókba. i hírmagyarázók azonban ó\a (osságra intenek, hiszen azóta már ennek ellentmondó jelentések is érkeztek. Ugyanez a rádió például a reggeli kiadásában már nem említette a kivonulás lehetőségét. Ezt követően 'égképp nyihiiii sióvá vált, hogy Irakban mást mondanak a hivatalos körök, mint az ottani tömegkommunikációs eszközök. Éppen a homályos hírek miatt, a Fehér Ház nem tekinti hivatalos közlésnek a bagdadi rádió semmilyen jelentését, és folytatja a harcot az irakiak ellen. Egyébként a rádió híradása pontosan arról szólt, hogy a Biztonsági Tanács első, 660-as számú határozata alapján, és a szovjet béketervvel öszefüggés- ben vonulnának ki az iraki csapatok Kuvaitból. Mindezt az is indokolja, hogy a szövetséges csapatok két, stratégiailag íontos helyen állnak harcban az iraki alakulatokkal, amelyeket kikényszerítettek védvonalaik mögül. New Yorkban az iraki közleményre válaszként, elsőként a Szovjetunió ENSZ- nagykövete jelezte a Biztonsági Tanács nem hivatalos konzultációján, hogy úgy fudja, Irak beleegyezik a eltétel nélküli kivonulásba, az iraki delegátus ugyanakkor nem tudott semmiről. Ezt követte mái említett rádiójelentés. amejy után. szovjet kérésre, összehívták a Biztonsági Tanács rendes ülését. (Folytatás a 2. oldalon) * Bár hónap vége ran. mégis arra számítanak a kereskedők, hogy hamar elfogy a féláron kínált könyvkészlet (Kerényi László felvétele) A szakma csak figyeli a privatizációt Könyveket feláron XXIII. ÉVFOLYAM, 48 SZÁM 1991. FEBRUÁR 2ó., KEDD |. %R«> 5,20 8F€£ HtStlT Ismét féláron vásárolhatunk könyveket a boltokban. Borkút: Lászlótól, a Műveit Nép Könyvterjesztő Vállalat megyei igazgatójától arról érdeklődtünk. meddig tart az árleszállítás és milyen szempontok szerint válogattak. — Az 19.90. december 31. előtt megjelent kiadványok kerülnek 50 százalékkal olcsóbban a polcokra. HúszEl lehet-e kerülni a további tarifaemeléseket? Átvilágítják az MKVMost, hogy végül Is megszületett a döntés a miskolci tömegközlekedés tarifáinak március elsejei felemeléséről (az új tarifákat tegnapi számunkban közöltük), vajon érdemes-e továbbra is szót vesztegetni erre az ügyre? Ügy véljük — és a városi képviselők többsége is úgy vélte —, hogy igen, mert ha nem történik semmi a miskolci tömegközlekedés átszervezéséért, akkor újabb és újabb tarifa- emelések jósolhatok meg az elkövetkezendő évekre. Azért is érdemes foglalkozni a viteldíjakkal, mert a pegadógusbérek mellett ez volt a másik olyan ügy most rövid időn belül, ahol a közgyűlésnek olyan döntést kellett, hoznia, amely a választókkal való komoly konfliktus lehetőségét is magában hordozta. • 11 MILLIÓ AZ ELSŐ ÁR Tehát, van-e mód a további tarifaemelések elkerülésére? Tóth Pál MSZP-s képviselő szerint keli, hogy legyen, ugyanis azt nem nevezhetjük kommunálpoíiti- kának, amelyen belül a tarifaemelések mellé nem teszik oda a terhek mérséklésének módjait is. Szerinte ma ez azért hiányzik a tarifaemelési döntésből, mert az MKV csak nevében közüzemi vállalat, valójában olyan jogszabályok működtetik ma is, amelyek nem elsősorban az önkormányzat érdekeit szolgálják. Gulyás István, az MDF képviselője hozzátette, hogy a mai helyzetben nem lehet mást termi, mint tarifát emelni akkor is, ha az kényelmetlen lépés. A Fidesz, az SZDSZ, de az MDF is a vitában támogatta azt, ami talán kiutat jelenthet: át kell „világítani” a közlekedési vállalatot. Erről már előzőleg elviekben döntött a közgyűlés, de a tarifaemelés! vitában egy újabb szavazással felhatalmazták a polgár- mestert arra, hogy folytassa tovább a tárgyalásokat azzal az osztrák céggel, amely vállalná az MKV átvilágítását. (Mellesleg furcsa módon bár a felszólalásokban senki nem vetette e! az átvilágítás szükségességét, a szavazáskor patthelyzet alakult ki, s a polgármester voksa billentette el a mérleget az igen irányába.) Nem olcsó passzió az MKV átvizsgálása, ugyanis ez a bizonyos cég több. mint 11 milliót kér érte. • MIT VÁR A POLGÁRMESTER? Többen szóvá tették a vitában, hogy miért csak egyetlen céggel tárgyad a városháza, s hogy elég tetemes az összeg is ... Ráadásul a helyi sajtóból már ismertté lett közöspiaci program keretében a dánok éppen most Miskolcon, többek között a tömegközlekedést is vizsgálják. Kovács Eleonóra, a költségvetési bizottság vezetője az összeg nagyságát azzal intézte el, hogy havi 28 millióba kerül az MKV támogatása a városnak, s ehhez képest nem nagy az átvilágítási számla. Azt is mondta, hogy a cég személyes ismeretség alapján jutott el a városházára, de nem zárkóznak el más ajánlatok elöl sem. Megkérdeztük a polgár- mestert is az ügyről, aki azt mondta, hogy egyszerűen nincs idő egy korrekt nemzetközi pályázat kiírására. De nem is találtak a szóban forgó cégen kívül más olyan ajánlkozót, aki már végzett ilyen sikeres átvilágítást más nagyvárosokban. A polgármester úgy értelmezi, hogy a közgyűlés megbízása pusztán arra szól: folytassa tovább a tárgyalásokat. Személyesen azt várja a vizsgalattól, hogy konkrét javaslatok szülessenek a vállalat működésének átalakítására. A dánok valóban vizsgálják a miskolci tömegközlekedést, de elsősorban környezetvédelmi és energiafelhasználási szempontból. • A PLUSZBÓL MÍNUSZ IS LEHET A közgyűlés mindenesetre úgy döntött, hogy a vállalat átvilágítása mellett készüljön el egy' vizsgálat arról is, milyen legyen a város közlekedési struktúrája. Magyarán, hol, milyen buszok járjanak, hogyan szervezzék a járatokat. Az is fontos momentum, hogy’ az idei év első fele után újból átvizsgálják a miskolci tömegközlekedés helyzetét. Többen úgy gondolták, hogy a tarifaemelés változatai közül a némileg jelentősebbet elfogadva, az így keletkező 7 millió forintot a vállalat átvilágítására lehetne fordítani. Csakhogy elhangzott a városháza osztályvezetőhelyettesének, Edőcs Józsefnek a szájából egy, a vita hevében visszhang talanul maradt megjegyzés, miszerint az eddigi kormányintézkedések és a gázolaj árának emelkedése máris 28 milliós, eddig nem kalkulált költségnövekedést jelentenek a miskolci tömegközlekedésben. A várt pluszból így alighanem mínusz lesz, így hát erősen indokolt a fél évi mérleg ... (kiss) FelÉsolcára is diái a jegy Megváltoztak a Miskolc közigazgatsei határát átlépő felsőzsolcai autóbuszjáratok viteldíjai is. A miskolci városháza szerint azonban a feiisőzsoloai -tömegközlekedés így felemelt tarifákkal is csak Miskolc kasszájából juttatott támogatással működtethető tovább. A törvény lehetővé teszi, hogy Miskolc önkormányzata megegyezzen Felsőzsolca ön- kormányzatával, hogy ki mennyit viseljen a költségekből. A tárgyalások megkezdődtek, de az is jelzi az illetékes kevés reményét bármiféle költségmegosztó egyezségben, hogy a tervekben Miskolc egyelőre csak a saját bevételeivel számol felsőzsolcai' tömegközlekedés-ügyben. Miskolc közigazgatási határát átlépő (Miskolc—Felsőzsolca) autó- buszjárat viteldíjai: 1. A vonatjegy ára a vonal teljes hosszán 14 Ft Azoknaknak, akik Miskolcon belül helyi közlekedésre érvényes egyvonalas, összvonalas autóbuszbérlettel rendelkeznek, a közigazgatási határon kívüli utazásra J4 Ft-os vonaljegyét kell váltaniuk. 2. Az arcképes havi bérletjegy ára — Miskolc közigazgatási határa előtti utolsó megállóhelytől a külső településen belüli végállomásig SOO Ft — A vonal teljes hosszára 920 Ft 3. A tanuló és nyugdíjas arcképes bérletjegyek havi ára — Miskolc közigazgatási határa előtti utolsó megállóhelytől a külső településen belüli végpontig 70 Ft — A vonal teljes hosszára 90 Ft 4. Felsőzsolca közigazgatási határán belüli közlekedésre — helyi vonalbérlet 240 F4millió forintos az árleszállítási keretünk, ez néhány napig tarthat ki véleményem szerint, de a hét végére biztosan elfogy. Vannak kivételek. így a lexikonokat. a szótárakat és az 1500 forint feletti kiadványainkat csak eredeti áron tudjuk adni. — Az állami vállalatok privatizációját a jövő év végéig kell végrehajtani. A könyvkereskedelem hogyan készül erre, mi lesz a könyvesboltok sorsa? — Szeptembertől az Állami Vagyonügynökség vette át vállalatunkat, megbízott igazgatóként tevékenykedem magam is. Sajnos, semmi biztatót nem lát a szakma a született jogszabályokat követően. Jelenleg például csupán annyit tudni biztosan, hogy március 31-ig döntik el, mi lesz a vállalattal. Ezután valószínű, hogy még másfél évig elhúzódik a privatizáció, hiszen a boltokat meghirdetik, a pályázatokat elbírálják, s átvilágítják a vagyoni helyzetet; Az is kérdés, hogy például mi lesz a milliárdos készletek sorsa. Az olvasók újdonságcentriku- sak, így az új tulajdonosnak nemigen lesznek kedvére a régi könyvek. Választhat. hogy bezúzzák, vagy 5—10 forintos áron elkótyavetyélik őket... — S kik lesznek az új tulajdonosok? — Kicsi az esély arra, hogy szakmabeliek, hiszen ehhez nincs megfelelő tőkéjük. Ráadásul a jogszabály ugyanolyan kategóriába sorolja a könyvkereskedelmet, mint például az óra-ékszert. Igaz, kiköti, hogy öt évig csak könyvesboltként üzemeltethetők ezek az üzletek, ám az önkormányzatok másként is dönthetnek: a veszteséges boltot átminősíthetik. Márpedig egy nem szakmabeli fél év alatt tönkre teheti. A jelenlegi törvények nem veszik figyelembe, hogy a könyvkereskedelemben a tőke lassan forog, magasabbak a rezsi- költségek, s alacsony a nyereség. Ezek után nem tudni, kinek lesz érdeke, hogy könyvesboltot tartson fenn. N. Zs. EaSkűa Ide költözött a Balkán — panaszolják a televízió híradójában a határőrök. A képsorok és az aláfestő szöveg igazolják: lehetetlen állapotok uralkodnak a román—magyar határon. Lengyel utazókkal cs Isztambulból hozott portékájukkal dugig megrakott buszok próbálnak bejutni az országba. A jugoszláv határon már nem is kísérleteznek, Románián át iparkodnak hazaérni. A roham nem várt. A temérdek holmi ellenőrzése, a kaució megállapítása rengeteg időbe telik. Ideges a turista, a vámos és a határőr, hosszúak a sorok, A mosdók zsúfoltak, mocskosak, kosz és piszok, egyszóval „ideköltözött a Balkán” — sóhajtoznak az illetékesek a határunkon. Micsoda európai fensőbbséget sugalló sóhaj ez? Mintha bizony mi már beköltöztünk volna az Európa-házba. Pedig a büszkeségtől aligha dagadozhat a honfiúi kebel. Egy európai állam egy ilyen attakra úgy reagált volna, hogy megsokszorozza a határőrök, a vámosok számát. Ha már nagy a roham, legyünk rajta túl minél előbb, minél kevesebb szenvedést okozva turistának, vámosnak és határőrnek. Ehelyett mi lebalkánozunk turistát és helyzetet. Mellesleg megérne egy misét, hogy vajon mit szólnának hozzá a lengyelek, ha történetesen esténként a magyar tv-híradót néznék, hogy balkáni nép hírébe hozzuk őket. Alig néhány nappal azután, hogy államfőink egy új, európai együttműködés lehetőségét keresték Visegrádon __ S ha már itt találtuk magunkat ebben a balkáni helyzetben, kitüntető figyelmünket megérdemli az a miskolci csoport is, amelynek tagjai az elmúlt héten két nappal később érkeztek haza Törökországból — mit szépítsük, bevásárló- útjukról —, mint ahogyan várták őket. Három jugoszláv határállomáson próbáltak átjutni. Miután mindenhol végigvárták a sorukat, hol azt közölték velük, hogy fordulhatnak vissza, hol azt, hogy átvihetik a cókmókjukat, ha fizetnek. Márkában. így azután ők is kerültek egyet Románia felé. (Ahol mellesleg sehol sem balkánozták le hazánkfiait ebben az új európai népvándorlásban.) Aznap, amikor hajnalban Isztambulba indultak a rádióban nyilatkozott a határőrség illetékese a jugoszláv határ- helyzetről. Ők ezt nem hallották, a buszban nem működött a rádió. (Melyik magyar buszban működik?) A határon pe dig senki sem mondta nekik, hogy bajuk lehet hazafele a jugoszláv határon. Vajon egy osztrák, egy német, egy svájci, vagy egy francia határőr figyelmeztetné-e hasonló helyzetben a honfitársát? Hát ennyit arról, hogy van-c jogunk bal- kánozni... (b. a.)
