Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
A •Sap lassította le E?y űrállomás halnia 1991. február 7-cn. ar Andok hegyei kozott, a chilei határ közeiében csapódlak be a szovjet Szaljui—7 ür- iHonvisból és a Kozmosz— 1686-tól álló űrkonipitxum maradványai. A közel 10 Ionná? szerkezet óránként minier,i 27 ezer kilométeres sebességgel, lakatlan területre vágódott be. A Szaljui—7 űrállomást 1982. április 19-én bocsátották f'uld körüli pályára egy Proton típusú hordozórakéta vaj. A?, elmúlt kilenc év alatt 10 személyszállító és [5 teherszállító űrhajó kapcsolódott az űrállomáshoz. A Szaljut—7 fedélzetén járt az első francia űrhajós, Jean Ixm-p Chrétien, az első indiai űrhajós, Rakesft Sharma is. Itt végzett kutatómunkát a második szovjet űrhajósnő Szvetlána Szavickaja, aki 34c A „lehullt” Szaljut űrállomás fénykorában. második útja alkalmával végrehajtotta a világ első női űrsétáját. TavúSü/al íapfiiHamoí szerveinek r Ixsgáxó vadász ifelöltek Nem olcsó mulatság és j időtöltés, mégis igen sokakat vonz a vadászat. Ám annak, hogy valaki vadász legyen, több feltétele van. Először is vadászvizsgát kell tenni, aztán fel kell vétetnie magát valamelyik vadásztársaságba. S h* ez sikerült, akkor kaphatja meg ■ fegyvertartási engedélyt. Kismartom Károlytól, a megyei vadászati felügyelőtől szerzett értesülés szerint az idén — mint ahogy korábban Í6 — minden hónap végén tartják megyénkben a vadászvizsgái. Ebben az évben az első ilyen próbatétélén több, mint harmincán vettek már részt. MMmr Vasasban Kótyarei ys**r&gá rt és cse- rebere-akcio.í renoa® ok hétfőn a Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Délelőtt 10-től este íi-ij- lehet adni-ven ni-ebeiéin;. A helj - pénz 50 forint. A vizsga elméleti és gyakorlat: részből áll. A gyakorlatban a fegyverviseléssel. lövészettel kapcsolatos tudnivalókból, illetve a fegyver használatából kell vizs- 1 gázni. Az elméleti részben pedig a vadak természetét, életfeltételeit, azok megjelenési formáit, a tilalmi időket. a vad gond ozást, és még számos más tudnivalót kell ismerni annak, aki vadászni akar. Mert a vadat nemcsak kilőni kell tudni, gondozása, életfeltételeinek megteremtése fontos feladat. Ám aki vizsgát tett, nem biztos, hogy vadászni is fog. Csupán az ismereteket, a „képesítési’’ szerzi meg. A vizsgáztatás tapasztalatai alapján most annak a lehetőségét mérlegelik, hogy a tudnivalók jobb elsajátítására taníolyarnot indítanak a tavasszal. A tapasztalat ugyanis az, hogy a vizsgára jelentkező tudása hiányos. A fegyverhasználatra vonatkozóan nincs alkalmuk a megfelelő gyakorlat; megszerzésére. A tanfolyam lehetőséget ad az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a lövészvizsgára történő felkészülésre is. Jogataníolvam Asztmás gyerekeknek Még van néhány hely &?. j ztmás gyerekesen eé; meg rdetett jóga tanfolyamra, ■ tárcsák • a nyugdíjasok re- i xációs jógate.'.noyamara. ! gyerekek első foglalkozó- j i március 3-án lesz, délén 3 órakor kezdődik. A így hónapos tanfolyam dí- . 1600 forint, ami két resztben is fizethető. A fog- úkoaások vasárnaponként sznek, 3 és 4 óra közö+t A Szaljut—7-hez több hosszú távú űrrepülés: 211 és 237 nap is kapcsolódott. Fedélzetén számtalan orvosbiológiai, csillagászati, légkörfizikai és technológiai kísérletet hajtottak végre. 1985. október 2-án kapcsolódott hozzá a Kozmosz— 1686. A komplexumot 1986- ban 500 kilométer magasságú pályára emelték, hogy még legalább nyolc évig repüljön a pályáján. Sajnos, Napunk közbeszólt. Központi csillagunk erőteljes tevékenysége jelentősen megrövidítette az űrállomás élettartamát. A Nap az utóbbi két évben több űreszközt taszított, be a Föld légkörébe, amelyek ott felhevüíték, majd elégtek. Most erre a sorsra jutott a Szaljtrt—7 is. Két család háztartási hönwc (l.) A tűrőképesség határán Hasznos ez, vagy értelmetlen? Hiszen ettől, mondhatnánk. több pénz nem lesz a családi kasszában, mert vannak kötelező fizetnivalók, enni muszáj, ami még marad (ha ' marad) olyan kevés, hogy felesleges feljegyzést készíteni róla. A Dé'li Hírlap mégis bemutat most két családot, olyan „átlagcsaiádokat”, ha van ilyen egyáltalán, ahol az asszonyok rendszeresen vezetik háztartási naplójukat, s azt vallják, ennek nemcsak annyi a haszna, hogy könnyen tudnak válaszolni a kérdésre, mire költötték el fizetésüket, hanem takarékoskodni, beosztani is jobban lehet, ha figyelmesen tanulmányozzák a napló előző oldalait. A névtelenséghez mindkét család ragaszkodott, mert olyan belső „titkaik” is kiderülnek a beszélgetések során, amelyek senki másra nem tartoznak, hiszen senki sem szereti, ha belelesnek az ablakukon át a le- vesestáiba, az éléskamrába, a ruhásszekrénybe. Nevezzük őket csak A- esaládnafk és B-családnak, így sem érhet majd bennünket a hiteltelenség vádja, remélem a beszélgetések alapján kiderül, nem költött személyekről van szó. • BÉRBŐL ÉS FIZETÉSBŐL Átlagcsaládok — írtam, de ■nem tudom, helyesen-e? Egyszerűen arról van szó, hogy ezek az emberek nem ■tartoznak sem a „felső tízezer” köreibe (s itt most csak anyagi javak tekintetében osztályozunk, nem funkció szerint), de a teljesen elszegényedett réteg soraiba sem. Az átlagcsalád itt any- nyit jelent, hogy bérből és fizetésből (és csak abból) élő polgárok, mindkét esetben 2—2 gyerekkel, ahol a fetnőstek dolgoznak- (pontoTűrőkcpesscgiink a jelek szerint végpontjához közeledik. Már nemcsak havonta, hetente terheinek bennünket újabb* és újabb áremeléssel, újabb fizetnivalókkal, s mi még mindig fizetünk is, mindig teljesítjük a telje- síthetetlent, mert mi alapvetően mégiscsak fegyelmezett nép vagyunk. Valahogy úgy vagyunk a statisztikákkal, hogy az infláció, az áremelések mértéke, a megélhetés ellehetetlenülése számunkra számokkal nem igazán érzékeltethető. Hány százalékkal kell többet fizetnünk valamiért, ez jövedelmünk milyen hányadát emészti fel? — ezzel a nem szakember alig foglalkozik. Mi úgy mérünk, hogy jut-e hús a vasárnapi asztalra, tej a gyerekek reggelijéhez, tudjuk-e -kölcsönkérés nélkül fizetni a villany-, víz-, fűtésszámlát, vagy egyszerűen nem nyitunk ajtót, ha csenget a díjbeszedő. • BEVÉTELEK, KIADÁSOK Emlékszünk rá, milyen nehezen született meg a költségvetési törvény, mennyit vitatkoztak rajta a képviselők, hogy ha ezt vagy azt nem támogatják, ha innen elvonnak, mi jut más, fontosabb dolog életbentartásá- hoz. A túléléshez. A családok költségvetést nem készítenek, nemcsak azért, mert semmiféle adatuk nincs a tervezéshez, hanem mert a változások az első nap felborítanák ezt a költségvetést. Ám vannak olyan családok, ahol — mint ez nagyanyáink idejében szokás volt — rendszeresen jegyzik, mennyi a havi bevétel, tudják az állandó kiadások mértékét, s pontosan vezetik azt is, mire menynyit költenek. A szellem italának miskolci históriája Kóvékedvelő pia kereskedők A* ny»*K»öaso«i. relaxáció jő- gatariiolyurna február 26-án indui Várom hónapon át IvsdierA.éi't, délelőtt 10 és H közölt végzik a könnyű jógagyakc-i latokat ízületi tornával. autogén tréninggel egybekötve. Ennek ara havi 300 lói int. A tanfolyamokat a Hónai Sándor Művelődési Központ. szervezte, jelentkezni a II. emelet 207- es szobájában, illetve a 42- 40R-as telefonon lehet. A kávé és a kávézás rneg- honosocfásáról. pontosabban a családon belüli. vagy egy társasághoz, közösséghez kapcsolódó fogyasztási alkalmakról és szokásokról nagyon hiányos ismeretekkel rendelkezünk. A kávéméröhelyek és a kávéházak kialakulásáról mint az információcsere fontos társadalmi fórumairól is szegényes adatokkal szolgál a magyar szakirodalom. Pedig Magyarországon viszonylag nem régi élvezeti cikkről, a fogyasztáshoz kapcsolódó esz- közkészíetről, szokásokról, ar,ok gyakorlásának színtereiről (pl. kávéházak, kávézók) van szó. Néhány emberöltővel ©lőttünk úgy tartották, hogy a szegény népnek olyan reggeli itala a pálinka, mint gazdagnak a kávé. Aztán a presszógépek megjelenése után a kávé falun és varosban egyaránt a szellem itala” lett, napjainkban pedig joggal nevezhetjük a magyarság nemzeti italának. A kávé megjelenése Miskolcon — az utóbbi évek kutatásai alapján — viszonylag szűk időhatárok között valószínűsíthető. 1706-ban egy limitáció fel - súrolja a törökországi árukat, s meghaíarozzi. hogy azo'c egységei mennyibe kerülnek. Ilyen török áru a malom szőlő, "■ citrom, a i-isKása, a „íűszerszamok'’ közül a bors, yywinbér. sáfrány szék jő «.száz: szege :- •tzekíű;. ezerecsenyáio, oa- bér, nádméz, ',na-,uiola a jaolaj. Kávéval nem találkozunk a felsorolásban. 1721-ben Szentpéteri András szolgabíró számadásai között a következő megfogalmazásban, s „Conscriptor Jaktin Uraimék”-nak címezve olvashatjuk, hogy felhasználtak „... ugyan Eő Kg írnek számára egy Lat Sáfránt és egy Lat Szeretsen dió virágot, tíz Czitromor, Fél oka kávét, egy font ris- kását, egy süveg nád mézet, egy font borsot, egy font gyömbért, szere lsen diót.” A kávé szállítói és. bort-! értékesítői Miskolcon a görög kereskedők voliak. Tőlük a négyesi Szepessy család nemcsak Miskolcon, hanem Kassán is rendszeresen vásárolt. Hagyatéki anyaguk között — a háztartási eszközök pontos összeírásán túl — szép számmal találhatunk különféle vásárlási számlákat, nyugtákat, összesítéseket is. 1706-tól követve nyomon, s elemezve a csaiád számláit, 1775-ben találjuk az első olyat, amely kávé. vásárlását tünteti fel. Ezt követően a füge, gersli, citrom, csokoládé mellett rendszeresen előfordul a Cave, vagy Kávé is. A görög kereskedők hitel- könyveiben és számlái közei. 1764-ből származik az eddig ismert legkorábbi, ka- i véval kapcsolatos adat. j Ezek az adatok elsősorban az előkelő társadalmi osztály tagjainak kávéfogy«Vitására vonatkoznak, s arra gondolunk, hogy az otthon; kávékészítés a 13. század első harmadában, de főleg a század közepén már nem ment rirtkaságszámba a görög kereskedők által uralt Miskolcon. A korábbi, 1721- I es számadás is arra utal. • hogy a város vezetősége kávéval is megkínálta az ideérkező előkelő vendégeket. ■ ■ A családi körben történő kávéfogyasztásra utalhatnak a vagyonösazeirásokban fellelhető kávéskészletek is. Nagyon kevés olyan 18. századi — s ezen belüi miskolci — összeírást ismerünk, amely segítségünkre lehetne. A már idézett négyesi Szepessy csaiácl egyik tagjának, Zsigmondinak 1768-ban vették számba halála után megmaradt ingóságait. Az ezüsttárgyak Között első alkalommal itt találkozunk kávéskésziettel. A porcelán edények között „veres, zöld és sárga festékkel kifestett, nagyobb virágú porcellán Findzsák”-at, „hasonló festésű és matériájú nagy kávés Ibrik”-et említenek. De ugyanilyen „Herbatéhez való Ibrik”-et és „Cukkor por::o”-t is számba/ vettek. Volt a háztartásban „Veress mázas Cserép Kávés Ibrik” és „Kávé főző Cserép Ibrik” is. A kávéfőzéshez használt edények rózoől is készülhettek. Ilyeneket Ibriknek nevezve, kisebb és nagyobb méretben, sárga és vörös rézből készülve, hason, o.-.n felsorol az összeírás. Ekkor tűntetnek fel először kéz: kávéőrlő;, tehát olyan kelléket, ante néz hasonló a Herman Ottó Múzeum tárgyi gyűjteményében is található. Dr. Dobrossy István I sabban. az egyik mama i gyeden van), a gyerekek még „eltartottak”, tehát nem ! járulnak hozzá a család jövedelmének gyarapításához, de annál többe kerülnek — mint azt majd meglátjuk. Sorozatunk első részében, e hosszú bevezető után már csak arra marad hely. hogy közelebbről is megismerjük e két családot, már ameny- nyire az említett inkognito betartása mellett lehetséges. Az A-család. mondjuk így, középkorú felnőtt tagjai közül a férj középszintű vezető, a feleség adminisztratív dolgozó. Munkahelyüket is titokban tartják, ez cikkünk lényegét tekintve valóban közömbös is. Két gyermekük, egy lány és egy fiú, középiskolába, illetve általánosba jár. Esetükben csak azért van jelentősége a különböző nemek hangsúlyozásának, mert így sajnos a kisebbik nem örökölheti a nagyobb kinőtt holmijait. A családhoz „tartozik” még egy jámbor tacskóféle eb, „aki” kötelességszerűen megugatja az újságírót, bár megnyugvással veszi tudomásul, hogy nem pénzbeszedő. • MENNYI JUT EGY CSALÁDTAGRA? Az A-család Miskolcon egy tanácsi bérlakásban él, a két és fél szoba jó ízléssel, de nem hivalkodóan van berendezve. A tisztaságról látszik, hogy nem „alkalmi”, nem a vendégnek szól. A színes tv bekapcsolva ad hátteret a beszélgetéseknek, a video és tíz-húsz kazetta jelzi, hogv a szép számú könyv mellett, nemcsak élelmiszerre költ a csaiád. Kocsijukat inkább nyáron és csak hét végén használják. A két felnőtt nettójövedelme januárban 25 475 forint volt, tehát egy főre ebből 6396 forint jutott. A B-család felnőtt tagjai fiatalabb korúak, a közös életet is jóval később kezdték, hiszen a két fiúgyermek közül az egyik óvodás, a másik épp járni tanul. Az ő helyzetük lényegesen nehezebb. nemcsak azért, mert a műszaki ellenőr férj 12 000 forintos nettókeresete mellé az asszony 4100 forintot kap gyedre, s így a 16 100 forintból alig több, mint 4000 jut egy főre, hanem azért is, mert új, nemrég átadott, 2 szobás OTP-lakásban élnek, amelynek rezsije mellett az éhenhalás veszélye lebegne fejük felett, a jelentős szülői segítség nélkül. A lakás és a gyerekek itt' is „ragyognak”, a rend csak annyival lazább, amennyi egy kisbabával való állandó foglalkozással jár. A folytatásban megismerkedünk az A-család 1990. évi háztartási naplójával. Az önmagukért beszélő adatokat a háziasszony kommentálja. (Folytatjuk) Gróf Lajos Reroényik-iinnepély a Uvayta A Lévay József Közművelődési Baráti Kör február 27-én, délután 5 órakor a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban Reményik Sándorról tart megemlékezést. Előadó: dr. Deák Gábor, verseit szavalja Kiss Kálmán tanár. Sassy Csaba dalaiból előad Vajnay Tibor művésztanár Regös Zsolt művésztanár kíséretével. Ifjú érdeklődőket is szeretettel várnak.
