Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

A némaság erejével Fantomin a Játékszínben M. Kecskés-bemutató „Mit jelent a pantomim? Ai ókori görögök mindent játszót, mindent utánzót értettek raj­ta. Bizonyos dolgok túl kéz­zelfoghatóak szavakban meg­fogalmazva, de a mozdulatok nyelvén magasztossá válnak. Azon ,szent örültek' egyikének vallom magam, akik hisznek a némaság kitejezőerejében.” M. Kecskés András kö­szön tű-bevezető szavai ezek, amelyek a Játékszínben megrendezett önálló estjén hangzanak el. A tékozló íiú és a hét főbűn magyará­zatot igényel, így M. Kecs­kés nemcsak előadója, de házigazdája is a kiváló mű­sornak. Bosch festménye, A böl­csesség asztala szolgál az előadás alapjául. Az ő el­túlzott figurái a hét főbűnt tárgyalják, amit M. Kecskés hét, zömmé! 20. századi hely­színen jelenít meg. Ezeket az állomásokat kel a tékoz­ló fiúnak végigjárni. A he­lyes önértékeléshez, egy igaz élet kiteljesítéséhez nélkü­lözhetetlen szembeszállni a valóság minden oldalával. A koncepció kifogástalan. A tékozló fiú kikéri öröksé­gét, előre felvásárolja az éle­tet. Hátrahagyja otthonát, s még romlatlanul keveredik egy kártyacsatába. Elég egy szemvillanás, s a vvestern- kocsmából máris a ’90-es évekbe jutunk. A fiú a nagy­városok mechanikus hajszoit- ságávai kínozza magát, hogy aztán kifosztva, vesztesként fedezze fel a szerelmet. M. Kecskés egyetlen fátyol se­gítségével a középkor truba­dúrvilágába vezet minket, ahol a nő megbecsülése, az iránta érzett hódolat és ra­jongás keríti hatalmába a fiút. Vakmerő ugrással egy Diákokkal grafikákról Stäche Eva képei a Szakmunkás Galériában A Szakmunkás Galéria évek óta ismert színvonalas kiállí­tásairól. Ebbe a sorba illesz­kedik Stäche Éva grafikusmű­vész tárlata, amely a napok­ban nyílt meg. A megnyitón először Fele­szi Anita kollégiumi hallga­tó zongorajátékát élvezhet­ték a jelenlévők. Ezután L. Menyhért László művészet- történész meglepően új mó­don mutatta be a képeket. Mint mondta, nem akarja órákon át unalmas szakszö­vegekkel untatni a közönsé­get, inkább a diákok véle­ményére lenne kíváncsi, mi­lyen érzéseket keltenek ben­nük a képek. A tanulók elő­ször szó szerint visszahúzód­va figyelték az alkotásokat, majd lassan oldódni kezdett a feszültség. Egyre többen mondták el gondolataikat, benyomásaikat. L. Menyhért László megpróbált segíteni mindenkinek. Kiderült, né­hány kép úgy hat a szem­lélőre, mintha megrázná, po­fon vágná. A grafikák na­gyon emlékeztetnek az élet­re, a merev formákat hirte­len nagy foltok oldják fel. A sötét színek egyfajta komor, gyászos hangulatot áraszta­nak. Az alkotások nagyban építenek a geometriai for­mákra, ám ezek a szabályos fonnák gyakran takarnak egyéni, szubjektív dolgokat. Az egyiK. képen például egy rácsjellegű alakzat mögött egy szomorú férfifej látha­tó, amely sokféle asszociá­cióra ad lehetőséget. A kö­zös tárlatvezetés után a diá­kok nagy érdeklődéssel néz­ték végig a kiállítást. A megnyitó után ültünk le a művésznővel egy kis beszélgetésre. Arra a kér­désre, hogy mennyire ért az­zal egyet, amit a művészet- történész mondott a képei­ről, Stäche Éva azt válaszol­ta, hogy megállják a he­lyüket. De az sem igazán baj, ha egyes emberek más­ként látják a képeit. Nem az a fontos amit c akar elmon­dani, hanem az, hogy a né­ző mit fogad be ebből. A lé­nyeg, hogy valami megmoz­duljon í_ szemlélőben, érzé­seket váltson ki belőle. Min­denének a saját gondolat­világa határozza ineg mit lát meg egy-egy alkotásban. Sze­mély szerint őt nagyon ér­dekli;. milj’en reakciókat vál­tanak ki a munkái az em­berekből. Mikor alkotni kezd, elő­ször' csak a fejében vannak meg a leendő kép körvona­lai. Ám mire leül dolgozni pontosan tudja, mit akar csinálni. Mivel eredeti fog­lalkozása építész, és díszlet- és jelmeztervezőként is dol­gozik, ezek a tevékenységek nagyban hatnak művészeté­re. A különböző feladatok összeépülnek egymással. A grafika, a díszlet mind­mind rólunk, emberektől szól, hiszen —, hogy ezzel a közhellyel éljünk — színház az egész világ. De az épí­tészet is annyira beépült már a hétköznapokba, hogy észre sem vesszük meghatá­rozó szerepét az életünkre. Ez már a hetedik egyéni kiállítása Stäche Évának. Egyébként Budapesten él és dolgozik, ezt a kiállítást a 101. Sz. Szakmunkásképző Intézet és a Fiatal Művészek Stúdiójának együttműködé­se révén szervezték meg. Végezetül még egy fontos dolgot mondott el a művész­nő. Szerinte időt keli szen­telni minden művészi alko­tás befogadására. A zenének „könnyebb'' helyzete van, hi­szen a dallamok azonnal véghez viszik áldásos tevé­kenységűket, élményt sze­reznek a hallgatónak. Ám egy festmény, egy grafika esetében ez egészen más. A szemnek sokáig kell dolgoz­nia, amíg egy alkotás min­den kis részletét feldolgoz­za, magáévá teszi az ember. (horváth) Kondor-kiállítás és emlékest Ha élne, 60 éves lenne Kondor Béla. De csak 41 évet adott neki a sors. Munkássága, művészete így is korszakot jelöl. Gazdag,- átfogó kiállítást rendez mű­veiből február 25—március 17. között a Miskolci Galé­ria. Nagy T. Katalin, a ki­állítás rendezője az anyagot a Magyar Nemzeti Galéria, a Herman Ottó Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a salgótarjáni Nógrádi Mú­éjszakai klubban tűnik fel újra. Izzasztó bujaság he­lyett bizarr uniszex alakok vergődnek szánandó kapcso­lataik iszapjában, s a szere­lem fátyla súlyos kőként ne­hezedik hősünk vállára, ön­vizsgálatra nincs idő, az irigység áldozata lesz min­denki. aki a koronát szeret­né megkaparintani. Innen már csak egy lépés a mohó­ság. a mindenevők falánk­sága. A fiú volt már vesztes, csalódott . eleget, de * most érez először honvágyat. Lét- szomja mégsem haza, hanem egy rock-koncertre sodorja. Itt számtalan alakot ismer­hetünk meg; tomboló rajon­gót és becsvágyó sztárokai, egykedvű szanitéceket, és a dühödt karhatalmat. A part­talan indulatokat jól ellen­pontozza az akaratától meg­fosztott, parancsra váró ka­tona. Mind magukban hord­ják a pusztítás veszélyét. Sem ők, sem a magatehetet­len narkós nem törekedhet a jóra, s ez a tanulság je­lenti a fiú vesszőfutásának vegét. Apja udvarának ke­rítésénél találja magát, s M. Kecskés András csodaszép hazatéréssel ajándékoz meg minket. Az elaődásnak nincs gyen­ge pontja. M. Kecskés bá­mulatosan kapcsol össze tör­ténelmi korokai, s minőig tisztán érthető, milyen jelle­mekkel van dolgunk. A szín­játszással ellentétben az ő karakterei nem egész es­téjek, pillanatokig élnek csu­pán. A gyors váltások miatt csak a legjellemzőbb vonást ragadja meg, s már ki is lép belőle. Ebből a szempontból a koncert a legkiemelkedőbb, ahol két rockszám alatt tíz- tizenkét figurát képes nagy iramban várakoztatni. Játé­kos szerepei miatt ez és az éjszaka; bár téteie a legna­gyobb siker, számomra még­sem a felvett szerepek, ha­nem a fiú jelenetei fontosak igazán. A Csalódás fájóan szép, a Honvágy megrendít. Meghatározó a zene sze­repe. M. Kecskés most is a rá jellemző hallatlan ügyes­séggel válogatta ki a dalo­kat, s többször tűnik úgy, mintha a zene született vol­na a darab kedvéért, nem pedig fordítva. „Nagyot markoltam, sokat szerettem volna elmondani” — jegyzi meg bevezetőjében a művész. Sikerült is, ma­radéktalanul. Kocsis Attiia (Tyukodi László felvétele) Kibéküllek Hobóval Bili a Gárdonyiban A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban már rendszeres­sé váltak a' Deák Bili Blues Band koncertjei a Blues kocsma keretében. A néhány napja lezajlott előadásra mintegy kétszázan voltak kíváncsiak. A forró hangulatú koncerten nem volt rendbontás — annak el­lenére, hogy a büfében sört és bort is árultak —, ez a szervezés korrektségének is köszönhető Deák Bili Gyulával a kon­cert előtt ültünk le beszél­getni. — Mostanában gyakran fordul elő, hogy a be­harangozott lemezek csak kazetta formájában jelennek meg a piacon. A te eseted­ben is így van ez? — Először nekem is ka­zettán jelent meg az anya­gom, ez azért var. így, mert a szakemberek tapasztalatai szerint ezc-K kelendőbbek, mim a lemezek, ebből már én is jó néhányat elad­tam. Egyébként a Bili kapi­tány blucs-cirkusza nemré­giben megjelent lemezen is.- Miskolcon még nem ta­lálkoztam a koronggal... — A kis kiadók még saj­nos nem igazán oldották meg a terjesztést, de remél­jük hamarosan itt is kapha­tó lesz. Az LP. körülbelül Céovczetőknck és vezető munkatársaiknak, a Vasasban Cégjogi konferencia, fontos információkkal zeum, a győri Xantus János Múzeum, Kondor Mária és magángyűjtők tulajdonában levő művekből válogatta. A kiállítás megnyitója hét­főn délután 5 órakor lesz. Ezt emlékest követi, a Ga­léria és a Herman Ottó Mú­zeum rendezésében. Az esten Kondor Bélára emlékezik Supka Magdolna. Juhász Je­nő, Németh Lajos, Megay László, Vattay Elemér. Kon­dor Béla verseit Kulcsár Imre mondja el. A Déli Hírlap Kft. Cég- Hir-£xpressz Szerkesztősé­ge és a Cégbírók Országos Egyesületének Miskolci Ta­gozata cégjogi konferenciát rendez 1991. február 27-én, fél 9 órai kezdettel, a mis­kolci Vasas Művelődési Köz­pontban. A konferencia na­pirendjén szereplő előadások fontos új információkat tar­talmaznak a cégvezetők és vezető munkatársaik szá­mára. Dr. Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára A gazdasági jogmxotás idősze­rű kérdéseiről tart elő­adást. Dr. Novotni Zoltán professzor, a Miskolci Egye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karának dékánja, a Ci- vilisztikai Tudományok In­tézetének igazgatója Társa­sági jog — cégjog — cégbí­róság címmel tart előadást. Kovács Péter, az Igazság­ügyi Minisztérium jogi, in­formatikai főosztályvezetője A jogi informatika jelen­legi helyzete és fejlesztésé­nek irányai címmel mutat­ja be az ezzel kapcsolatos munkát. Dr. Popovics László, a Borsod-Abaúj-Zempién Meg}'ei Bíróság tanácselnöke, a cégbíróság csoportvezető­je A gazdasági jogalkalma­zás időszerű kérdéséi (a tár­sasági törvény, cégeljárás módosítása) címmel tart előadást, amit konzultáció követ. A cégjogi konferencia részvételi díja 960 forint, amit a résztvevők a konfe­rencia kezdete előtt a hely­színen is befizethetnek. A konferencia aktualitására való tekintetfel szeretettel várunk mindenkit. nyolcezer példányban jelent meg.- Egyre többet játszotok klubokban. A D. B Blues Band klubzenekarrá vélt? — A bluesnak ez az igazi közege, de ezek mellett van­nak nagyobb előadásaink is. Február 23-án lesz egy ilyen fellépésünk a Petőfi Csar­nokban, ahol fellép a Tűz- kerék Revival Band is, ők adtak ki most egy Radics Béía-em!ékan.yagot, ez még szintén csak kazettán kapha­tó. Sok vendégünk lesz ezen a bulin, Földes László, Tát­rai Tibor, Páka Egon, Dö­me Dezső, Závodi János, a teljes Beatrice. Balázs Fecó, valamint a Kurmoránból két ember.- A Radics Béla Emlék­zenekarral jártatok Angliá­ban egy Hendrix tiszteleté­re rendezett fesztiválon .., — Igen, annak idején fel­léptünk Angliában, Hollan­diában is, de azután én el­jöttem a Hobo Blues Band- től és elcsendesedett ez a dolog. A Pecsában játszika komplett Emlékzenekar, elő­adunk néhány Hendrix-szá- moí. Feróékkal a Térden állva című számot fogom el­énekelni, nagy cirkusz lesz ezen a koncerten.- Gyakran szerepeltek itt a Gárdonyi Művelődési Ház­ban. Más városokban is működnek klubjaitok? — Igen, a budapestin kí­vül Szolnokon és Székesfe­hérvárott is van ilyen, Sze­rencsére még van. ahol sze­retik a blues-zenél, négy-ot- százan eljönnek ezekre az előadásokra.- Meg lehet most élni ebből a zenéből? 1 — Van, aki jobban él, van, aki rosszabbul, ez re­latív dolog... én nem va­gyok elégedetlen. Mi sokat koncertezünk, annak ellené­re, hogy nem vagyunk agyonreklámozott zenekar. Még napjainkban is előfor­dul az, hogy „államilag tá­mogatnak” zenekarokat, nap, mint nap mennek a reklám­jaik a tévében, koncertezni pedig alig-alig szoktak, mert nem kíváncsiak rájuk aa emberek.- A tavaly megjelent Bili kapitány blues-cirkusza a te szólólemezed, várható, hogy a D. B. Blues Band is jelentkezik valamilyen anyag­gal? — Reméljük, hogy ez is összejön, a szövegeket Hobo fogja írni, a zenét pedig mi.- Kibékültetek Földessel? — Igen, egyre többet hív­nak vendégnek a HBB kon­certjeire, és én is viszono­zom ezeket a meghívásokat. Himer Bertalan rr BELYEGGYIJTES Az előrejelzések szerint az év első magyar bélyegblokkja feb­ruár 28-án fog megjelenni egy öt címletből álló bélyegsorozat­tal együtt. A bélyegek megje­lenésének napján a budapesti 4. számú postahivatal használ­ja az „Amerika virágai’5 elneve­zésű eseménybélyegzöt. Ugyan­akkor az arra kijelölt posta- hivatalok — Miskolcon az l-es és a 10-es — alkalmazni fogják az elsőnapi bélyegzőt is. Ezen kiadványokra csak azok a szer­vezett gyűjtők tarthatnak igényt, akik köröknél, ifjúsági szakkö­rüknél rendezték az 1991-es tag­díj ukai. A Művészeti és Propaganda Iroda szervezésébe»*! minden szombaton az érdeklődők ren­delkezésére áll az úgynevezett „Bélyegbörze” Miskolcon. a Kossuth utca 11. szátai alatti Kossuth Művelődési Házban, 10—12 óra között. Itt elsősor­ban az egymás közötti bélyeg- cserékre van nagy lehetőség, de az i érdeklődök tagfelvétel céljá­ból is megkereshetik a rende­zőség vezetőjét. Bársony 1st- j vánt. Akik a filalelista szakíró- | dalpm iránt érdeklődnek, ke­ressék meg munkanapokon a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Irodáját Miskolcon, a Széchenyi út 83. szám I. emele­tén. Ott új felnőtt körök és if­júsági szakkörök szervezéséhez is segítséget nyújtanak az iro­da dolgozói, de helyi bélyeg­bemutatók, bélyegkiállítások ügyében is tájékoztatást tudnak adni mindazoknak, akik úgy ítélik meg, hogy az egyes meg­mozdulásokat hogyan lehetne kiállítással, netán alkalmi pos­tabélyegzéssel is színesebbé ten­A haladó bélyeggjűjtok rend­szeresen keresik a fogazási és vízjel-különlegességeket is, me­lyeket nagyra értékelnek. A kezdő bélyeggyűjtők ezek nagy részét talán nem is ismerik, de bizonyára nem is rendelkeznek olyan belyegkésv .'etekkel, me­lyek révén cseréket is le iehel- ne bonyolítani. A gondolat foly­tatásaként érdemes tehát meg­keresni a nagyszülőket, kereszt­apákat, ahol ilyenek is előfor­dulhatnak. Talán a legnagyobb bélyegritkaságok közé sorolhat­juk az 1914. évi, áliókeresztes vízjelű, 20 filléres barna színű portóbélyeget, amely használat­lanul több tízezer forintot is ér. 1961-ben nagy ritkaság bukkant fel, az 1868-ban kibocsátott hír- lapilleték-bélyegpár 2 krajcáros értékének vörösbarna színű vál­tozatából — amelyből egy pél­dányt is újonnan többezer fo­rintra értékelnek — egy százas ivet találtak! S hogy még mik vannak? Azt csak azok fogják megtudni, akik keresnek, s ta­lán találni is fognak. R. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom