Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
Ritka eset, hogy a% állam pénzt ad,,. Tiszta vizet a poharunkba! Kalandvágyó kamaszok, tájékozatlan turisták Mikor minden pete számít... Felkészültebbek a barlangi mentők rjc A miskolci barlangkutatók — a Marcel houbens Barlangkutató Egyesület és a Herman Ottó Speleo Klub — tagjai vettek részt azon a kiképzésen. mely egy héten át tartott Bánkúton. A legfontosabbat, a társmentési a képen látható módon gyakorolták... (Kerényi László felvétele) Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza — a gúnyos környezet védelmi versike. amely a folyó szennyvízzel való telítettségére mai, sajnos Miskolcra is alkalmazható. Iga/, itt a Dunái a karsztforrátsaink helyettesítik, de ezeket a fontos ivóvíznyerő helyeinket nem Miskolc szennyvize pusztítja,, hanem a karszton. azaz a Bükkben lévő köz ségekből lesziváraó szenny- lé. Ha a miskolci önkormányzat sikerrel oálvá/ik a napokban, akkor talán sikerül ezen a gondon segíteni, javítva a karsztforrások védelmén. • BUKKSZENTLÁSZLÓ, ÓMASSA, MARTINTELEP Bükkszentlászló és Ómassa ■ szennyvízcsatornázásáról, illetve vízellátásáról van szó. B üikk szén t la sz ló ró 1 1i óra, Ömassáról pedig 36 óra alatt éri el a szennyvíz a miskolci; ivóvíznyerő forrásokat: ezt különféle vizfestéses vizsgálatokkal már régesrég bebizonyították. Ómassa esetében a lillafüredi forrásokat veszélyezteti az, hogy a falu vezetékes vízzel nagyobbrészt rendelkezik. . ám nincs csatot názás. Bükk- szentlászlcn.ál nincs egészséges vezetékes víz. a keletkező szennyeződés ezért a miskolctapolcai forrásokat veszélyezteti. ■ A város közgyűlésének városfejlesztési bizottsága árról tárgyalt nemrég, hogy a város pályázza meg a kormány által kiírt 1991-es céltámogatást Ómassa es Bükkszentlászló vízügyeinek, valamint Szirma—Mar- tintelép szennyvízcsatornázásának érdekében. (Szirma— Martinteiep esetében az a gopd, hogy nagyobbrészt nines csatorna; de a talajvíz magas, ezért az egyedi szennyvízgyűjtés. -tárolás nehézkes. A csatornázatlanság gátja Martintelep fejlesztésének. A kormány szennyvízcsatornázás esetén a költségek 60 szárainkat, ivóvízellátás esetén a 90 százalékát hajlandó. állni, s a többi terheli az önkormányzatok Mindehhez természetesen el kell nyerni a támogatást, amely pályázati rendszerben lehetséges: az összes pályázatot a kormány az illetékes parlamenti bizottságokkal és az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve az Országgyűlés elé bocsátja döntésre. Ómassa esetében az 1991— 92. között megvalósítható beruházás 25 millió forintba kerüme, s ebből ’91-re kétmillió jutna. Az idén a támogatás elnyerése esetén 800 ezer forint terhelné a város költségvetését. Bükkszentlászló községben ’93-ra fejezhető' be a beruházás, több, mint 60 millió forintért. Az idén 700 ezer forint terhelné mindebből az önkormányzatot. Szinna—■ Martintelep csatornázása 1994-ben zárulna le, 95 millió forintért. Ez az idén 2 millió forintot igényelne Miskolc kasszájából. • REMÉLJÜK, MEGMARAD... Mindenkiben felmerülhet a kérdés: mivel a nagyobb anyagi terhek nem az idén, hanem a rákövetkező években jelentkeznek, vajon a megpályázott támogatás megmarad-e az elkövetkezendő 'evekre is? Ma még nem tudni erre a pontos választ, hiszen .a mos'ani pályázat csak 1991-re szól. De miután a pályázatban meg kell jelölni pontosan az elkövetkezendő évekre jutó költségeket is, nem valószínű hogy a kormány belerángatná az önkormányzatokat egyszeri támogatással ezekbe a vállalkozásokba, utána há- tat fordítva ennek, hiszen eredményként akkor .topár félbehagyott beruházás maradna Magvarorsz.ágon A pályázatok ügyében, — az említett vízellátási ügyeXXIII. ÉVFOLYAM, 4Í SZÁM mi. FEBRUAR *3., SZOMBAT Ma délelőtt, lapunk megjelenésével egyidőben, iogi doktorokat avatnak a Miskolci Egyetemen. Az ünnepi egyetemi tanácsülés helye az egyetem díszudvara. Az elnökség bevonulása után, az elnök megnyitóját, köszöntőjét követően dr. Háry Miklósné, Faragó Anna terjeszti elő a jelöltek doktorrá avatás iránti kérelmét. Ezután az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja javasolja az egyetemi tanácsnak, hogy fogadja az állam- és jogtudományok doktorává a jelölteket. Az avatandők esküje után a rektor és az öt dékán kézfogással erősíti meg a doktorrá avatást, az Oklevelek átadását. Ezt követi dr.No- votni Zoltán egyetemi tanárnak, az Állam- és Jog- tudományi Kar dékánjának ünnepi beszéde. Az ünnepségen közreműködő Hassler kórus Az ünnepre jöttünk című kórus- művel köszönti a végzősöket. akik tiszteletére Szilágyi Domokos Hétköznapok című versét Kaposvári Béla mondja el. A * felavatottak nevében dr. l.adomerszky György kén túl a kórházak gép-, műszerei látásához, valamint a Berzeviczy Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola tornaterem-építéséhez is lehetséges támogatást kérni — a most ülésező közgyűlésnek kell kimondania a végső szót. Mellesleg jellemző a mai. némileg kaotikus helyzetre, hogv a pályázati határidőt a pályázat kiírásának késedelmes megjelenése miatt lehetetlen betartani. ezért a miskolci önkormányzat kért és kapott néhány napos haladékot, hogy hétfőn még benyújthassa pályázatát. (kiss) ARA 9.20 FORIIBT mond köszönetét. A kiváló tanulmányi eredményt elértek, illetve a kiemelkedő diákköri munkát végzettek Szemere Bertalan-emlékér- met. valamint Tanulmányi Emlékérmet kapnák. Az ünnepségen 150 jogi doktort avatnak. Summa cum laude doktori oklevelet 21-en, cum laudét 70-en kapnak, rite minősítést 59- en értek el. Öt végzőst jutalmaznak Szemere Beria- lan-emlékéremmel, négyet arany, hármat ezüst, hármat bronz Tanulmányi Emlékéremmel. Becsületdiplomát ketten kapnak. Az avatóünnepség a Szózat hangjaival ér véget. Az MDF Miskolci Szervezetének január 31-én megtartott közgyűlésén újraválasztott kilenc tagú elnöksége első alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit. Az MDF Miskolci Szervezetének elnöke Balázsi Tibor, alelnöke Kis Péter, szerveSokat írtunk mostanában a barlangi balesetekről. Felmerülhet a kérdés: minek megy a föld alá az, aki nem tud magára vigyázni, hiszen nem kötelező. Ha mégis ezt teszi, magára vessen ... Csakhogy a statisztika nem azt mutatja, hogy az aktív barlangkutatókkal történnek a szerencsétlensegek, hanem inkább érdeklődő turistákkal, eicsavargolt gyerekekkel. Miután minden barlang lezárására nincs mód, elsősorban miattuk kel! felkészülniük az aktív barlangászoknak az esetleges föld alatti balesetekre. Helyettük ugyanis senki más nein hozza felszínre a sérülteket ... Bánkúton ma vizsgáznák azok a bükki barlangkuta-' tök. akik nemrégiben megalakították az Észak-magyarországi Barlangi Mentőszolgálat Egyesületet. Az egyhetes kiképzést budapesti, országos barlangi, mentők segítették, elméleti és technikai oktatásban részesítve a csaknem húsz jelentkezőt. Elekes Balázzsal és Rosa Györggyel beszélgettünk arról, hogy mik az országos tapasztalataik a mentési helyzetről — Majdnem tucatnyi alkalommal riasztották pesti központunkat az elmúlt‘két étben, segítséget Lérve. A legváltozatosabb okokkal ta- lálkoztúnk. Akadt, aki hiá- ny.js világítása miatt került, bajba, volt akiről a szülő csak annyit tudott, hogy elveszett. Ez ’ utóbbi elsősorban a 10—14 éves korosztál’-1 érinti: gén kalandvágy óak. Bokatörés, fejsérülés — s mint á Bükkiben történt legsúlyosabb eset mutatja —.bénulás '«hot az eredménye e könnyelműségeknek. — Ha mégis érdeklődik valaki a föld alatti szépségek iránt, mit kell minimálisan megtennie testi épsége megóvása érdekében? — Feltétlenül hagyja meg a túra előtt, hogy pontosan hová készül. Vigyen magával legalább négyórányira elegendő világítóeszközt. Legalább négyen vágjanak neki az útnak, de tíznél többen semmiképp se legyenek. A legjobb azonban amit tanácsolhatunk, ha megkeresik a helyi egyesületeket. — Valószínű, hogy ennek ellenére sem fogadják meg ezeket a tanácsokat néhányan, s szükségessé ző titkára Papp Miklós. Az elnökség a továbbiakban áttekintette a szervezet előtt álló feladatokat, ajánlásokat tett saját munkatervének kidolgozására, valamint a különböző témakörök felelőseinek megválasztására. válik a barlangi mentők segítsége. A mostani kiképzésen mit gyakoroltak a tanfolyamon résztvevők? — Mindenképpen helyesnek tartjuk, hogy itt,. a Bükk lábánál, s közel az aggteleki karszthoz is, megalakult egy ütőképes csapat, hiszen Budapestről időbe telik ide eljutni. A képzésen, mely egy- magasabb szintű barlangjáró II. tanfolyamnak felel meg, a felszerelések — kötelek, nittek, s más eszközök — beszerelését, ezek pontos ismeretét, a biztonsági követelményeket, s a legfontosabbat, a társmentést tanítottuk, gyakoroltattuk a részvevőkkel, akik ebből vizsgát is tettek. A fontos, hogy elérjék azt a szintet, hogy Magyarország bármely barlangjába képességük szerint a leggyorsabban és legbiztonságosabban leérjenek a sérülthöz. — Nemcsak barlangászokkal találkoztunk... — Valóban, szerencsére, a mentőszolgálat miskolci csoportjából két orvos is részt vett a tanfolyamon, illetve egy mentőápoló-símentő fiatal is. Ez azért fontos, mert súlyosabb esetekben megfelelően biztosítani kell a sérültet a felszínre szállítás előtt, s mindvégig mellette kell lenni. Pesten sem vagyunk ilyen jó helyzetben, hogy orvosok szívesen vállalkoznának erre a feladatra, mint itt Miskolcon dr. Komlóssy Attila és dr. Farkas Mihály. Sokat segíthetnek a későbbiekben, s nem lesznek nehézségeik a barlangi környezetben. — Egyik legfontosabb a mentések során a gyors riasztás és a megfelelő felszerelések használata. Mi a helyzet e téren? — Sajnos egyelőre nincs egy olyan országos központ, ahonnan a szükséges ismeretekkel rendelkező személy minden percben tudna riasztani baleset esetén legalább 10 embert. Telefon, rádió kellene, de ami a legcélszerűbb lehetne, az a személyi hívó a mentőtagok legalább egy részének. Rendkívüli nehézség az is, hogy egy személy megfelelő szerelése, mellyel mentést is végre lehet hajtant, legalább ötvenezer forintba kerül. Ezt ma igen nehezen tudjál^ előteremteni — illetve hiányosan — a barlangi mentők, pedig a szerencsétlenül járt ember felszínre hozatalánál minden perc számít. Nagy Zsuzsanna Ma délelőtt a Miskolci Egyetemen Jogi doktorokat avatnak Miskolci MDF-tisztségviselők "UUl M VED A# n_n_n M VED (Folyt, köv.) M-VED