Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
Favázasáéi a csőrássasig A megállók napernyői, esernyői >(c Sokoldalúak ezek a buszvárók a szónak abban az értelmében is, hogy minden oldalról szellősek, huzatosak. De legalább könnyen hordozhatók, szerelhetők. módosításokkal, az egész vá Nemcsak az őskor maradt ki r (Al)mankó az érettségizőknek Bajtársi találkozó ja. nete' (8. old.). Shakespeare: „Értékelés: A világirodalom egyik legtöbbször értelmezett müvei ambivalens interpretációkkal.” Mikszáth: A jó palócok. „Jellemző: a szereplők polgárosulian parasztok.” A XX. százád irodalmának válogatása ötletszerű. Magyar vonatkozásban hiányzik például Illyés Gyula. Weöres Sándor, nem beszélve az élőkről. Jó néhány írónál nem olvasható más, mint néhány műve címe, mellette esetleg évszám, vagy olyan megjegyzés: fő műve. Mikszáthnál például Kései regények alcímmel: „Különös házasság — megtörtént eset feldolgozása. A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1906—08 — szintén megtörtént eseten alapul.” Utóbbi kijelentések tárgyszerűen sem igazak, illetve nem egyszerűsíthetők le eny- nyire. Ha a füzetek azt a célt szolgálják, hogy egyes témaköröket, mintegy címszavakban felidézzék, akkor erre alkalmatlanok. Mert műfelsorolásból. odavetett, sokszor pontatlan meghatározásokból nem lehet kiindulni egy feleletnél. Ennél több kell. Regényeknél, drámáknál pontos meghatározás, a cselekmény néhány mondatos leírása, a főbb szereplők felsorolása minimum. Könnyű lenne a füzetkékben csemegézni. Nem teszem, kár a papírért. Jótanácsként a tisztelt olvasóknak csak annyit: aki eddig nem vette meg, ne bánja, aki megvette, sürgősen adjon túl rajta. Bóvlidöm- ping van a könyvpiacon, legyünk óvatosak! Dr. Csorba Csaba sekről szó lesz, amelyek érdekelhetik a tagságot. A vezetőség nemcsak a tagokat, hanem azok családtagjait, ismerőseit, barátait is várA 3H évesnél fiatalabb miskolci már nem utazhatott a „csabai” villamoson, mert annak forgalmát I960, augusztus 19-én beszüntették. Eredetileg ez a szárnyvonal csak a Népkertig épült ki. egyidejűleg a Tiszai pályaudvar, Verestemplom közötti fővonallal, ahol 1*9“. július 10-én kezdődött meg a rendszeres utasforgalom. Később hosszabbították meg a villamospályát, amely mindvégig megmaradt egyvágányú, kitérős rendszerűnek. Ezen n vonalon 1910. július 7-től, csaknem 50 éven át közlekedett a miskolci villamos. A sínek felszedése után a villamospálya területét is felhasználták a 3. számú főközlekedés.' út be- \ ezető szakaszának szélesítésére az 1961—62-es években. amikor már az utasokat itt is autóbuszok sróllí- tottáfe. Ezután már csak kért. dolog emlékeztetett a hai- darü heiöcsabai villamosra: a Széchényi út—SZTK vonalra érvényes, villamosjegy értékű autóbuszjegy. és egy hajdani váróhelyiség. • AZ UTAZÓ KÉNYELMÉRE Amikor 1897-ben megkezdődött a.miskolci villamosközlekedés. három helyre, az akkori végállomásokra egy-egy favázas, téglafalú váróhelyiséget is építettek az utazóközönség kényelmére, amelyekből a népkerti maradt meg legtovább. A II. világháború utáni években egyrészt az újjáépítés, majd a Miskolci Villamosvasút KV alapítása, másrészt a kettős villamosvágány építése volt a legfontosabb teendő a tömegközlekedés fejlesztése terén. Ebben az időszakban is létesült egy váróhelyiség a vasgyári villamos-végállomáson, amelynek egy része szolgálati célokat elégített ki. Az építészeti igényessé- gű vasbeton tartószerkezetű építmény terveit hivatás- szeretertből Márkus György építész készítette el. aki akkor a Kohászati Művek Beruházási Osztályának a rhű- szaik: ellenőre volt. Amíg a tervezés valóban „társadalmi munka” volt gyanítom, hogy a kivitelezés sem sokban különbözött ettől. • NEM VOIT RA PÉLDA Azonos vonásokat mutat ezzel a hatvanas évek közepén megjelent, és még napjainkban is épülő, hajlított csővázas autóbuszvárók tervezése, és az első néhány acélszerkezet legyártása. Döntés született arra is. hogy az új autóbuszvárók első példányait Korai avantgárd film C/ Az Európa Filmklub újabb avantgardíilm-sorozatot indít a Hevesy Iván Filmklubban. Az első vetítés február 27-én lesz, ezt követően további hét estén mutatnak be világhírű filmeket a húszas évekből. A vetítések fél 7-kor kezdődnek, az előadások csak bérlettel látogathatók. A bérletek 240 forintba kerülnek, ínyenceknek állították össze a programot. A kínálatból: Stroheim Gyilkos arany (1925, amerikai), Keaton Go West (1925, amerikai bur- lesz), Eizenstein Régi és új (1929, szovjet), Dovzsenko Föld (1930, szovjet). az SZTK-nál és a megyei kórháznál lévő autóbuszmegállóhelyeken kell felállítani. Ilyen építménvre a hazai gyakorlat példával nem szolgált, de funkcionális elemzésre alkalmas volt a tégi, népkerti váróhely. Ritkán tudtak úgy és annyiszor takarítani, hogy falai közé bátran léphessenek be az utasok. A falak mentén felszerelt padokra sem mertek letelepedni, s a közeledő járművet is csak a bejárathoz közelebb állók vehették észre. Hirdetési célokra tudták leginkább felhasználni a falait. A Dimávag által gyártott prototípusok után ezek az új buszvárók, kisebb-nagyobb A megye táppénzes helyzetét egyetlen számban az ún. táppénzes arányban lehet első megközelítésben jellemezni, mely azt mulatja meg, hogy a táppénzre jogosultaknak betegség miatt naponta átlagosan hány százaléka keresőképtelen. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ez az arány — az országoshoz hasonlóan — évről évre növekszik, eltér azonban az országostól a növekedés ütemében és nagyságrendjében. Az elmúlt évtizedre visszatekintve megyénkben a táppénzesek napi aránya az 1980. évi 6,1%-ról 1989-ig 7,9%-ra, 1990-ben 8,1%-ra emelkedett, míg országosan kissé alacsonyabb szintről, 5,9%-ról 6,9%-ra nőtt kilenc év alatt. Az 1990. évi országos adat még nem áll rendelkezésre. de így is látható a két adatsor távolodása — olvsahatjuk a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának az 1990. évről készített tájékoztatójában. Az elmúlt évben mintegy 22 000 fő volt naponta átlagosan betegség miatt kereső- képtelen, 3,3%-kal kevesebb az előző, de több az 1980-as évtized, bármely más événél. A magas táppénzes arány ellenére a csökkenést a foglalkoztatási helyzet rosszabbodása okozza. A táppénzre jogosultak száma az elmúlt évben 5,3%-kal, 1985 óta 12,6U 0kal, 270 500 főre fogyott. Nemcsak a táppénzesek aránya, hanem az egy megbetegedésre jutó segélyezett napok átlagos száma is folyamatosan emelkedik. A jelenlegi számbavétel szerinti táppénzes napok (naptári) adatai az utóbbi 3 évre hasonlíthatók össze, ezek szerint 1988-ban egy-egy megbetegedésre 20, 1990-ben 22 táppénzes nap jutott. Az elmúlt évben 8 millió napot töltöttek betegállományban a rosban elterjedtek, s bármennyire is változtak az eredeti arányok, máig megőrizték sokoldalúságukat. Ugyanis telepíthetőek ezek a járda fölé, vagy annak bármely oldalára, lehetnek rövidek, vagy hosszabbak, hordozhatnak hirdetéseket. A hullámpala helyett már színes műanyag táblákat szerelnek fel, hogy a várakozók védelmet kapjanak a tűző nap, a szakadó zápor, vagy a sűrű hóesés ellen. Az igaz, hogy huzatos mind- egyiik. akár azok az utcák és tevek, amelyeken akár 5—10 percig is halad az utas. amíg a buszmegállóhoz érkezik. táppénzen lévők, ez annyi, mintha mind a 270 ezer táppénzre jogosult munkavállaló fejenként 30 napon át táppénzt kapott volna. Mindkét mutató kedvezőtlenebb az országosnál. 1989-ben a megyében kifizetett táppénz 1572 millió Ft-ot tett ki. Az 1990. évi, összeg még nem ismert, de figyelembe véve a táppénz alapjául szolgáló keresetek növekedését, kb. 1,9 milliárd Ft körül alakult. A vonatkozó rendeletek szerint a megbetegedés 1—3 napjára a gazdálkodó szervezetek fizetik a táppénzt. A társadalombiztosítás terhére fizetett napok aránya mégis az 1988. évi 89,7%-ról 90,8%-ra emelkedett, a vállalatok által fizetetteké ennek megfelelően csökkent. A társadalombiztosítás • összesen 7,3 millió napot segélyezett, ezen belül emelkedett azon szervek részesedése, amelyek dolgozói részére a táppénzt a megbetegedés első napjától az intézet fizeti. Mindkét arányváltozás a foglalkoztatási helyzettel függ össze, ugyanis miközben a vállalati létszám folyamatosan fogy, azon (zömmel költségvetési) szerveké, amelyeket nem terhel táppénzfizetés, gyarapszik. Csökken viszont a segélyezett napokból a gyermekápolás címen felmerült táppénzes napok száma és aránya, melyet feltételezhetően nagyobbrészt a kevesebb gyermekszám indokol, de valószínűleg a táppénz kereseteknél alacsonyabb összege és a biztos munkahely megtartása is megfontolásra készteti az anyákat. A táppénzes helyzet gazdasági ágas összehasonlítása lényeges eltéréseket jelez. A megyei 8,1%-os átlagos táppénzes arány elsősorban az iparban dolgozók gyakoribb megbetegedésének következménye. Az ipar egészében a Azok az öregdiákok, akik négy-öt évtizeddel ezelőtt énekelték a gaudeamus igi- tur-t a középiskolától búcsúzva, még emlékezhetnek a diákok „csodafegyvereire”, a megvásárolható, nyomtatot; „puskákra” (Aczcl-pus- kák), mini-segédkönyvekre, szótárokra stb. Jó szolgálatot tettek, s ami megmaradt, féltve őrzött kinccsé, antikvár-ritkasággá vált. Aztán sokáig semmi. A rendszer- vállas itt is fordulatot ho- zott. Napjainkban sé szeri, se száma az érettségire, felvételire előkészítő könyvecskéknek, tanfolyamoknak. A lelkiismeretes szülő mit tehet, kerül amibe kerül, megvesz mindent, megmozgat tücsköt-bogarat gyermeke érdekében. Hiszen ho! vannak azok az idők, amikor a sikertelen felvételi esetén azzal vigasztalták a csemetét: nem baj, anyuka, vagy apuka bedug valami alibi-állásba, s majd jövőre megpróbáljuk (a siker érdekében még több rokont, még több barátot, barátnőt bevetve). A sok kiadvány között viszonylag szolid, füzetenként 30 forintos árával feltűnt nekem egv sorozat Primo memoria címmel. Felkészülés az érettségire matematikából, magyar- és világirodalomból, történelemből. Egyébként 60—70 oldalas kis notesz-formátumú füzetek. A naponta átlagosan táppénzen lévők hányada az 1980. évi 6,6-ról 9,2%-ra emelkedett. Legmagasabb — 13,4%-a bányászatban, az ún. egyéb iparban (11,3) és a könnyűiparban (10,5%), s ezekben emelkedett a legnagyobb mértékben is. A lcönyűipari táppénzes arány növekedése különösen elgondolkoztató, hiszen tíz évvel ezelőtt még az ipari átlag alatt volt. Viszonylag magas (8,7%) az építőiparban dolgozók táppénzes százaléka is, míg a legalacsonyabb az ún. nem anyagi ágakban (6,6%), ezen belül pl, az egészségügyi és szociális ágazatokban 7.7%i az oktatásban 5,3%. A naponta táppénzen lévők borsodi aránya évről évre a Nógrád és a Komárom megyeivel szinte azonos, és e három megyéé a legmagasabb a megyék között. Ország szerte az iparban dolgozók vannak relatíve legtöbben táppénzes állományban, sőt arányuk helyenként magasabb is, vagy azonos e három megyéével, azonban az ipari foglalkoztatás, ezen belül a bányászat nagy súlyát ezekben a megyékben a kedvezőbb táppénzes helyzetben levő ágak kevésbé tudják mérsékelni, mint máshol. Ugyanakkor mind a bányászat, mind más ágazatok, illetve gazdasági ágak dolgozóinak táppénzes aránya megyénként jelentős ingadozást mutat. A tevékenység szempontjából homogénebb építőiparban pl. 1989-ben 4,2— 8,3%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodósban 5,6—8,4%, a kereskedelemben 5,3—7,9%, az oktatásban 3,8—5,7% között szóródtak megyénként az ún. táppénzszázalékok, mely elgondolkodásra késztet a tekintetben, hogy menynyire követ egységes gyakorlatot az egészségügy a keresőképtelenség elbírálásában. matematika mennyit ér. nem tudom, nem bátorkodom e tekintetben kritikai meg jegyzéseket tenni. Irodalmi —történelmi vonatkozásban azonban az eiső beleiapo- zás, majd tüzetesebb átolvasás után megdöbbentő él7 menyekben volt részem. Ezek egy részét szeretném most a tisztelt olvasókkal megosztani. A történelemfüzet a magyar címerrel kezdődik, ami nem más, mint egy szürke pacni, nem felel meg a hivatalos ábrázolás előírásainak. Aztán következik a kronológia, kezdve a görögökön, rómaiakon. Pedig a történelem nem velük kezdődött. Nem feltételezem, hogy az arabok (pontosabban Szaddám Húszéin) iránti ellenszenv miatt maradt volna ki Mezopotámia és Egyiptom. De tény, hegy kimaradt. Nem is beszélve az őskorról. A kronológia 1945- ig halad, majd ettől kezdve 1972-ig roppant vázlatos adathalmaz következik. Miért 1972 a határ, fel nem foghatom. A közei ezer évszám, amihez nyúlfarknyi szöveg, többnyire nem is mondat, csak egy-két szó járul. érettségi-felkészüiéshez egyfelől sok, másfelől kevés. Ennyi adat töményen megemészthetetlen, a válogatás néhol önkényes. Jobb helykihasználással a szöveg két-háromszeros terjedelmű is lehetne. A magyar- és világirodalmi füzetek minőségben lényegesen alulmúlják a történelmit. Olykor riasztóan primitívek, érthetetlenek a megfogalmazások. Az Iliászról megtudjuk, hogy tárgya; „a haragvó hős törté-A Volt Palitikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége pénteken délelőtt 11 órától klubgyűlést tart Miskolcon, a Baross 'G. u. 18. sz. alatt a kisgazdapárti székházban. A gyűlésen mindazon kérdéAz iraki televízió sajátos sztárparádéja volt a lelőtt pilóták szerepeltetése. Az ijedt arcokat a világ számos országában láthatták. A kommentárok közül az amerikai John McCain szenátor véleménye különösen érdekes: „Ezeket az embereket megkínozták, mint ahogy velünk is tették Vietnamban.” A szenátor akkor pilóta volt, majd a hírhedt „Hanoi Hilton” lakója. Mint ahogy ő és társai, ezek a pilóták is „elfelejtették” az 1952-ben megfogalmazott amerikai fogolykódex előírásait, melyeket Eisenhower, a második világháború győztes hadvezére sugallt. „A fogoly semmi olyan vallomást nem tehet sem szóban, sem írásban, amellyel kárt okoz hazájának és szövetségeseinek. A kihallgatás során kerülnie kell a választ, és ha kényszerítik, képességei szerint tanúsítson ellenállást”. Nos, a bagdadi tévészereplők töt kéletesen figyelmen kívül hagyták az előírást. A szenátor szerint azonban ez semmiképpen sem hiba, mivel a kényszerhelyzetre is kiképezték őket. Eszerint a pilótának, lelövése után az új körülmények szabják meg a tennivalóit. Hiszen megtaA nulta, hogyan rejtheti el az ejtőernyőt a földet éréskor, milyen hullámsávon kérhet segítséget rádióján, s amíg megérkeznek a bajtársai, addig legyen úrrá a nehézségeken. Hogy az utóbbi nem mindig sikerül? „A kiképzés kiterjed azokra a technikákra is, melyekkel azt az illúziót keltheti, hogy minden kérdésre válaszol anélkül, hogy az igazat mondaná. S főleg arra. hogy megtanulja elviselni mind a fizikai, mind a szellemi gyötrelmeket.” Dániel Pitzer, az amerikai kongresszus konzultánsa szerint ennek köszönhető, hogy a tévében nyilatkozó pilóták begyakorolt és titkos üzenetet közvetítettek számukra”. Ifiéi Gyula Tanulságos statisztika megyénkről Táppénz, tavaly Ha a pilótát lelövik.., 1 üzemek a foglyok?
