Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

Grafikák a kollégiumban . Stäche Eva grafikusmű­vész kiállítása nyílik febru­ár 20-án a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában. Megnyitót mond L. Menyhért László művészettörténész. A délután négy órakor kezdődő ünnep­ségen közreműködik K. Fek- szi Anita kollégiumi tanuló. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Természetvédelmi klubdélután Ma délután három órától a Környezetgazdálkodási Tu­dományos Egyesület és aa Été Település és Környezet­gazdálkodási Szakosztály- Természet- és környezetvé­delmi klubfoglalkozást tart a Tudomány és Technika Há­zában. Dr. Jancsó Gábor tart előadást „Emberibb élet, -település, -környezet” cím­mel. Korompai Viktor tér­vetítése után Négyessy Lász­ló zongorajátékát élvezhe­tik a résztvevők. Mindenkit szeretettel várnak. >k Bőrfotel, terhelésvizsgálat közben Betört bútorok A bútorok tervezésében nemcsak esztétikai szempon­tokat kell figyelembe ven­niük a gyártóknak, hanem a tartós használat okozta ter­helést is. Ezt a gyakorlat­retnék szolgáltatásaikat biz­tosítani, még a munkanél­küli tagok segítésére, bevo­nására is gondot fordítanak a vezetők. Közelebbről is megismer­kedhetnek a megyei nyulá- szokkal és állataikkal azok, akik a március 22. és 24. között megrendezendő te- nyésznyúl- és kisállat-kiállí­tásra ellátogatnak. A Dimag Rt. Műszaki Klubjában a Békéscsabai TSZKER Rt. és a miskolci Komlós Nyulász- klub rendezésében lehető­ség nyílik arra is, hogy a jelentkezők kiállítsák saját példányaikat. Március 7-ig várják a nevezéseket (150 forint) Medve István elnök címére (3533 Miskolc, Vörös­bérc u. 18. sz.). Már külföl­di érdeklődők is jelezték részvételüket, így valószínű, hogy nemzetközivé terebé­lyesedik majd az a mulat­ság is, melyet 24-én este rendeznek meg. A nyulász- bálra a kiállításon válthatók majd jegyek. n. sz. A miskolci Komlós Nyü- lászklub januárban tartotta közgyűlését, melyről Medve István elnök tájékoztatta la­punkat. Jó évet zártak az elmúlt évben a hosszúfülü- ek tenyésztői. Például 3S ezer nyulat vásároltak fel, s *S5-öt helyeztek ki szaporí­tási céllal. Huszonkét he­lyen dolgtniak jelenleg fel­vásárlóik. Nagy eredmény, hogy' si­került gátat vetni a legve­szélyesebb nyúibetegségnek, mely jelenleg létezik. Tüdő­vérzésnek (kínai pestisnek is nevezik) hívják és erősen megtizedeli az állományt. A klub ezért ez évben is in­gyén ad tenyésztőinek vak­cinát, és javítják a vitami­nok, a premlxek, gyógysze­rek . juttatását is. Ezentúl Amerikából' szerzi be a jobb minőségű nyúltápor, ugyan­is a Purina Hoge amerikai- magyar vállalattal sikerült szerződése kötniük. Egyre szélesebb kör számára sze­Napi kétezer kéve Géppel a nádat Valamikor széles körben elterjedt téli foglalkozás volt megyénkben is a nád­aratás. Jelentős hosszúságú folyópart, tocsogók, náda­sok szegélyezték, a vizeket, a holtágakat, később ..ki­ment a divatból" a nád. Már nem fedték ezzel a háza­kat, mintahogy jégvágással együtt divatjamúlttá vált a jégvermek készítése is. El­foglalta helyét a hűtőszek­rény. Most újra reneszánsza van a nádnak hazánkban, de külföldön is. Erre mutat. Hogy figyelembe véve a megrendeléseket, újból meg­kezdődött a nád aratása me­gyénkben. A vízügyi társu- látok, tsz-ek, a Vízügyi Igaz­gatóság és az egyéni vállal­kozók végzik ennek az ed­dig kárba veszett növény­nek a vágását, kötegelését. A inehéz munkát jelentő ké­zi nádvágás mellett most három géppel is megkezdték a befagyott folyókon a mun­kát. A Bodrogközben Kenéz­lő térségében, valamint Mo­nokon és Ináncson dolgoz­nak a nádvágó gépek. Egy- egy gép naponta mintegy kétezer kéve nádat vág le. Pár nap után a gépeket át­telepítik a Taktaközoe. A megrendelések alapján az idén mintegy 50 ezer ké­ve nádat termelnek ki, ame­lyet a szállításig t öbbek kö­zött Monokon raktároznak. Ide szállítják a kézzel vá­gott nádkévéket is többek között Bodroghalomból, To­kajból, Tiszaladányból. Jelenleg még csak nyers, úgynevezett földkévés álla­potban szállítják majd a ná­dat a külföldi megrendelők­nek. Később azonban már itthon dolgozzák fel nádsző­nyeggé, pallóvá és egyéb termékké. ban persze a terhelés során lehetetlen kellő ideig vizs­gálni, így a használatot a bútorgyártó cégek tesztelő­berendezésekkel imitálják. A képen látható bútor terhe­lésvizsgálata során a fotel­nek percenként 10 terhelés­változást kell kibírnia, ez­zel azt szimulálják, hogy egy tekitélyes súlyú ember percenként ötször ül le a kárpitozásra. A tesztberen­dezés végén levő, bélyegző­höz hasonió végződések tesz­tenként 50 000-szer vernek az ülés felületére és a karfákra. Végül csak az ezt a ter­helést károsodás nélkül ki­állt bútorok hagyják el az üzemet és indulnak az áru­házakba, a vevőkhöz, s nagy rá az esély, hogy a további „rendeltetésszerű” használa­tot is sokáig, rongálás nél­kül átvészelik. A Mis konc nemzetség szállásterülete 6, A 20. század Tapolcája Miskolc környékének ide­genforgalmi fellendülésével lehet kapcsolatban, hogy 1933—1940 között Lillafüre­di Fürdőújság 1934—1940 kö­zött pedig Tapolcai Fürdő­újság cím alatt szezonális újságok jelentek meg. Előbbi „a Bükk kultúráját és für­dőit propagáló képes szem­le” volt, míg utóbbi .a für­dőélet mellett az üdülőtelep kialakulásának kérdéseivel is foglalkozott. Ezen kívül Tapolca üdülőhellyé való fejlődésének tényeit ismer­tette”. Tapolca igazi fejlődése az 1920-as évek végén, az 1930- as évek elején kezdődött el. Amikor 1934-ben üdülőhel­lyé nyilvánítják, értéke azonnal megsokszorozódik, már ebben az évben 24 új villa épül. A korábbi kap­csolatokból következően, miskolci érdekeltségi terü­letté válik, amelyben nem kis szerepet kapott az a tény, hogy vízellátási gond­jait megoldandó, Miskolc 1908-ban 48 kh. területet vásárolt a munkácsi görög katolikus püspökségtől víz­műlétesítés céljából. Az együttgondolkodásnak, a két település együvé tartozásá­nak fontos évszáma 1923. Hodobay Sándor polgár- mester elindította a strand­fürdő és az Anna Szálló épí­tését, a parkok kialakítását, s megvalósította az autóbusz- közlekedést. De mert Mis­kolc vásárolt egy területet Tapolca szívében, s azt fon­tosnak tartotta jelezni, jelöl­ni is, már 1935-ben felvető­dött a kérdés: „Ki ’úgyáz a város határára Tapolcán?” Egy újságcikkből tudjuk „A tunyaság űzessék ki az iskolákból!” Á pataki öreg festgyakorda A most 460. évében levő Sá­rospataki Református Kollégi­um története tanúsítja, hogy itt, az iskola alapítása óta tervszerűen foglalkoztak a diá­kok testnevelésével, sportolásá­val. A kollégium világhírű ne­velésügyi igazgatója, Comeni- us Amos János, az 1650-1654 közötti pataki működése alatt a testnevelést is felvette tan­tervébe, s az erre vonatkozó elgondolásait egyik ilyen té­májú munkájában ekként hang­súlyozza: „A tanuló nagy gond­dal ügyeljen a testi egészsé­gére, mert e nélkül nem bír­hat egészséges lélekkel, ezért a tunyaság űzessék ki az is­kolákból!" Elsősorban a futás, ugrás, dobás, birkózás, ököl­vívás, a lovasjátékok és a lab­dajátékok frissítő, testerösítö hatását emelte ki. Comenius pedagógiai ha­gyatékának szellemében ké­sőbb is nagy szerepet játszott a pataki tantervekben a test­nevelés. Különféle gimnasz­tikái szerek mindenkor vol­tak a kollégiumban, s a hí­ressé lett diákok: Bessenyei György, Tompa Mihály, Er­délyi János szívesen emlege­tik visszaemlékezéseikben a szabadban, iskolakertben vég­zett gyakorlatokat, a hegyek- be-erdőkbe tett kiránduláso­kat. Antalfy János tanár kez­deményezésére a Bodrog- parton fedett uszodát, a kol­légium egyik épületszárnyán pedig 1857-ben „testgyakor­ló tanodát” létesítettek, meg­előzve ezzel a Nemzeti Tor­naegyletet is, amelyet csak 1863-ban hoztak létre. A régi épületek lebontása után az iskolakertben meg­építették 1878—79-ben a ma is használatban levő „test- gyakordát”, amelynek hosz- sza 30, szélessége 17, főhajó­jának magassága 8 méter. Diáknemzedékek jártak ide az elmúlt 112 esztendőben „tornaórára”, s a pataki öregdiákok — e sorok írójá­val együtt — emlékeznek még a térdig érő, hűs ho­mokszőnyegre, amelyet ge- reblyével kellett felfrissíteni a következő tornaórára. Az 1861-ben készített pa­taki tanterv is részletesen foglalkozik a „tornászattal”, amelynek célja „a testi ép­ség fenntartása, az erő fej­lesztése, az ügyesség mellett a mozdulatok illedelmessége és plaszticitása, valamint ve­szély idejére a lélekjelenlét és bátorság fejlesztése. A szabadgyakorlatok és szer­gyakorlatok meílett felsorol­ja „a rendgyakorlatokból a sorok mozgásának többféle­ségét: a menés, futás nehe­zebb fajtáit, a sorfordulá­sok, sorkanyarodások, a so­rok mozdulatának, összeállá- sának és kifejlésének külön­féle nemeit”. S mindennek hasznát így határozza meg az 1861-es kol­légiumi tanterv: „Bár a gim­názium célja elsősorban a lé­lek tehetségeinek összhang- zatos fejlesztése, azonban minthogy a lélek és a test egymásra kölcsönhatást gya­korol, s a test egészsége a lélek éberségére befoly, a test egészségessé tevését a gimnáziumi oktatásnál nem lehet figyelmen kívül hagy­ni ... Hegyi József meg — s lehet, hogy a ta­polcaiak közül vannak olya­nok, akik ennek a kérdés­nek a feloldásában segíteni tudnának —, hogy a meg­vásárolt terület határán min­denütt kőoszlopokat állítta­tott Miskolc, s azokra ráfa- ragtatta az MV (Miskolc vá­ros) monogramot. Két ilyen oszlop másfél éve hever a bánya felé vezető úton. A harmadik oszlopot — az ál­lami elemi iskolával szem­ben — az útépítéskor dob­ták ki helyéről és vitték odébb. Most is ott fekszik kidöntve. Ha ez a sors vár a többi határjelző oszlopra is, akkor pár év múlva ki fogja itt ismerni, ki fogja megmondani, meddig ter­jed a város birtoka, hol vannak határai? Nem mint­ha ma jelentősége lenne Ta­polcán belül egy olyan kő­oszlopokkal övezett terület­nek, amelyre rá van írva, hogy ez Miskolcé, de az mindenképpen érdekes, hogy a határok kérdése már ak­kor felvetődött, s ha a kö­vek előkerülnének, komoly településtörténeti értékű, mu­zeális darabok lennének. A település fürdőhellyé való átalakulása, átalakítása nem ment egyik napról a másikra, hiszen kétségkívül volt egyfajta kistelepülések­re jellemző, falusias képe. A további területkisajátításo­kat sürgetve meg is jegyzi egy 1935-ös keltezésű írás, hogy a két püspöki erdőrész három tehene, az udvaro­kon felhalmozott trágya, a sertésólak illata egyáltalán nem vall üdülőhelyre. Ta­polca fürdő részvénytársa­ságának meg kell vásárolni, vagy ki kell sajátítani egy mintegy négy és fél ezer négyszögöl területet, mert tűrhetetlen állapot, hogy a fürdő telep kellős közepén tehenek sétáljanak, trágya- dombok fertőzzék a levegőt. 1936-ban a Püspöklak mel­letti városi területen felépí­tették, Kalas Imre tervei alapján az autóbusz-váró­csarnokot. Ezt nyolc fülkére osztották, s mindegyikben annyi ülőhely volt, mint az autóbuszon. Egyszerre nyolc autóbuszra való utas foglal­hatott helyet a váróban. A homlokzaton ott szerepelt a „Tapolca” felirat. A csarno­kot. vagy buszállomást a Miskolci Hét első nap.ján ad­ták át, s megemlítését azért tartottam érdekesnek, mert sokan még emlékeznek rá, s akik emlékeznek; meg is kérdezték: miért kellett le­bontani? A határokkal és a köz- igazgatássá: kapcsolatban 1936-ban fogalmazódik meg először, hogy „Tapolcának minden porcikájávaí Mis- kolchoz kell támaszkodnia és Miskolc thj. város ingat­lantulajdonos révén kell ápo- lódnia. Kemény akadály a­fejlődésben, hogy közigazga­tásilag Görömböly község­hez tartozik ... Kézenfekvő, hogy egyetlen helyes megol­dás a Miskolchoz csatlako­zás.” Még ugyanekkor egy másik elképzelés is felszín­re kerül, hogy ti. Hejőcsaba községgel együtt kell Mis­kolchoz csatlakozni. A kö­vetkező évben felvetődik a Görömböiytől történő elsza­kadás kérdése úgy. hogy Ta­polca maradjon önálló köz­ség. 1939-re — sokoldalú előkészítés után — már ar- rórl kellett dönteni, hogy a 306 lakóházat számláló für­dőtelep Görömböly ' község kötelékében önálló községgé alakuljon-e, vagy kimondja, hogy a jövő fejlődésének egyetlen útját a Miskolc vá­roshoz való csatlakozásban találja meg. A február 24-én tartott értekezlet egyértel­műen a Miskolchoz való csatlakozás mellett döntött. A megbeszélésen részt vett Miskolc város polgármeste­re is, s „biztosította az érde­kelteket, hogy minden fil­lért, ami az üdülőhelyi dí­jakból befolyik, Tapolca fej­lesztésére fordítják. — A vá­ros gondoskodása oda fog irányulni, hogy adózás szem­pontjából ne járhasson sen­ki rosszabbul a csatlakozás után.” Aktualitása is van annak, hogy megjegyezzem, a csat­lakozást 575 tapolcai ingat­lantulajdonos írta alá. Ek­kor a településen 735 tulaj­donos volt, akik közül isme­retlen helyen tartózkodott (tehát nem lehetett elérni) 113 fő. Az ismert 623 ingat­lantulajdonosnak tehát 92 százaléka volt a csatlakozás mellett. Mint a bevezető írásban is említettem, mindaz, ami Tapolcával történt, az ún. Nagymiskolc koncepció ré­szeként megtörtént a köz­vetlen környező települések­kel is. A korabeli .sajtó ar­ról adott hírt, hogy Göröm- böly-Tapolca 1946 decembe­rében lett része Nagy mi s- kolcnak. B.-A.-Z. megye Tör. téneti Adattára ezzel szem­ben úgy tartja, hogy Diós­győrrel és Hejőcsabával 1945- ben, Görömböllyei, Hámor­ral és Szirmával, s így ter­mészetesen Tapolcával is 1950-ben volt az egyesülés. Ennek pontosítása természe­tesen része lehet annak a munkának, amely Tapolca történetének feldolgozását szolgálja, s ez a munka tér- , mészetesen független annak a kérdésnek a megválaszo­lásától, hogy milyen megol­dás születik a feltett kér­désre, hogyan alakul Tapol­ca helyzete a városi . köz­igazgatás rendszerében. (Vége) Dr. Dobrossy István muzeológus A Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége a soron kö­vetkező közgyűlését február 21-én (csütörtökön) 17 órá­tól tartja a Minorita temp­lom oratóriumában. A Ke­resztény Pedagógus Kama­ra a közgyűlés alkalmából ugyanott tartja összejövete­lét. Bérügyi, munkaügyi és más kérdésekben ismét in­gyenes tanácsadásra várja az érdeklődőket Litvay Ottó a KDNP irodájában (Mis­kolc, Dózsa Gy. u. 7.) 1991. február 20-án (szerdán) 15­től 19 óráig. Ugyanott feb­ruár 21-én (csütörtökön) délután klubnapot tartanak. SORVÁSÁR REKLÁMÁRON! 12°-os, 60 napos, csehszlovák sör. Kis- és nagy tételekben kapható ITINER Kft. forgalmazásában. Érdeklődni: 1570-566 Márciusig nevezhetnek a tenyésztők NyÉszit is üsfetí Keresztény Gílfiliifsé ißl kö *'Ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom