Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
Grafikák a kollégiumban . Stäche Eva grafikusművész kiállítása nyílik február 20-án a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában. Megnyitót mond L. Menyhért László művészettörténész. A délután négy órakor kezdődő ünnepségen közreműködik K. Fek- szi Anita kollégiumi tanuló. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Természetvédelmi klubdélután Ma délután három órától a Környezetgazdálkodási Tudományos Egyesület és aa Été Település és Környezetgazdálkodási Szakosztály- Természet- és környezetvédelmi klubfoglalkozást tart a Tudomány és Technika Házában. Dr. Jancsó Gábor tart előadást „Emberibb élet, -település, -környezet” címmel. Korompai Viktor térvetítése után Négyessy László zongorajátékát élvezhetik a résztvevők. Mindenkit szeretettel várnak. >k Bőrfotel, terhelésvizsgálat közben Betört bútorok A bútorok tervezésében nemcsak esztétikai szempontokat kell figyelembe venniük a gyártóknak, hanem a tartós használat okozta terhelést is. Ezt a gyakorlatretnék szolgáltatásaikat biztosítani, még a munkanélküli tagok segítésére, bevonására is gondot fordítanak a vezetők. Közelebbről is megismerkedhetnek a megyei nyulá- szokkal és állataikkal azok, akik a március 22. és 24. között megrendezendő te- nyésznyúl- és kisállat-kiállításra ellátogatnak. A Dimag Rt. Műszaki Klubjában a Békéscsabai TSZKER Rt. és a miskolci Komlós Nyulász- klub rendezésében lehetőség nyílik arra is, hogy a jelentkezők kiállítsák saját példányaikat. Március 7-ig várják a nevezéseket (150 forint) Medve István elnök címére (3533 Miskolc, Vörösbérc u. 18. sz.). Már külföldi érdeklődők is jelezték részvételüket, így valószínű, hogy nemzetközivé terebélyesedik majd az a mulatság is, melyet 24-én este rendeznek meg. A nyulász- bálra a kiállításon válthatók majd jegyek. n. sz. A miskolci Komlós Nyü- lászklub januárban tartotta közgyűlését, melyről Medve István elnök tájékoztatta lapunkat. Jó évet zártak az elmúlt évben a hosszúfülü- ek tenyésztői. Például 3S ezer nyulat vásároltak fel, s *S5-öt helyeztek ki szaporítási céllal. Huszonkét helyen dolgtniak jelenleg felvásárlóik. Nagy eredmény, hogy' sikerült gátat vetni a legveszélyesebb nyúibetegségnek, mely jelenleg létezik. Tüdővérzésnek (kínai pestisnek is nevezik) hívják és erősen megtizedeli az állományt. A klub ezért ez évben is ingyén ad tenyésztőinek vakcinát, és javítják a vitaminok, a premlxek, gyógyszerek . juttatását is. Ezentúl Amerikából' szerzi be a jobb minőségű nyúltápor, ugyanis a Purina Hoge amerikai- magyar vállalattal sikerült szerződése kötniük. Egyre szélesebb kör számára szeNapi kétezer kéve Géppel a nádat Valamikor széles körben elterjedt téli foglalkozás volt megyénkben is a nádaratás. Jelentős hosszúságú folyópart, tocsogók, nádasok szegélyezték, a vizeket, a holtágakat, később ..kiment a divatból" a nád. Már nem fedték ezzel a házakat, mintahogy jégvágással együtt divatjamúlttá vált a jégvermek készítése is. Elfoglalta helyét a hűtőszekrény. Most újra reneszánsza van a nádnak hazánkban, de külföldön is. Erre mutat. Hogy figyelembe véve a megrendeléseket, újból megkezdődött a nád aratása megyénkben. A vízügyi társu- látok, tsz-ek, a Vízügyi Igazgatóság és az egyéni vállalkozók végzik ennek az eddig kárba veszett növénynek a vágását, kötegelését. A inehéz munkát jelentő kézi nádvágás mellett most három géppel is megkezdték a befagyott folyókon a munkát. A Bodrogközben Kenézlő térségében, valamint Monokon és Ináncson dolgoznak a nádvágó gépek. Egy- egy gép naponta mintegy kétezer kéve nádat vág le. Pár nap után a gépeket áttelepítik a Taktaközoe. A megrendelések alapján az idén mintegy 50 ezer kéve nádat termelnek ki, amelyet a szállításig t öbbek között Monokon raktároznak. Ide szállítják a kézzel vágott nádkévéket is többek között Bodroghalomból, Tokajból, Tiszaladányból. Jelenleg még csak nyers, úgynevezett földkévés állapotban szállítják majd a nádat a külföldi megrendelőknek. Később azonban már itthon dolgozzák fel nádszőnyeggé, pallóvá és egyéb termékké. ban persze a terhelés során lehetetlen kellő ideig vizsgálni, így a használatot a bútorgyártó cégek tesztelőberendezésekkel imitálják. A képen látható bútor terhelésvizsgálata során a fotelnek percenként 10 terhelésváltozást kell kibírnia, ezzel azt szimulálják, hogy egy tekitélyes súlyú ember percenként ötször ül le a kárpitozásra. A tesztberendezés végén levő, bélyegzőhöz hasonió végződések tesztenként 50 000-szer vernek az ülés felületére és a karfákra. Végül csak az ezt a terhelést károsodás nélkül kiállt bútorok hagyják el az üzemet és indulnak az áruházakba, a vevőkhöz, s nagy rá az esély, hogy a további „rendeltetésszerű” használatot is sokáig, rongálás nélkül átvészelik. A Mis konc nemzetség szállásterülete 6, A 20. század Tapolcája Miskolc környékének idegenforgalmi fellendülésével lehet kapcsolatban, hogy 1933—1940 között Lillafüredi Fürdőújság 1934—1940 között pedig Tapolcai Fürdőújság cím alatt szezonális újságok jelentek meg. Előbbi „a Bükk kultúráját és fürdőit propagáló képes szemle” volt, míg utóbbi .a fürdőélet mellett az üdülőtelep kialakulásának kérdéseivel is foglalkozott. Ezen kívül Tapolca üdülőhellyé való fejlődésének tényeit ismertette”. Tapolca igazi fejlődése az 1920-as évek végén, az 1930- as évek elején kezdődött el. Amikor 1934-ben üdülőhellyé nyilvánítják, értéke azonnal megsokszorozódik, már ebben az évben 24 új villa épül. A korábbi kapcsolatokból következően, miskolci érdekeltségi területté válik, amelyben nem kis szerepet kapott az a tény, hogy vízellátási gondjait megoldandó, Miskolc 1908-ban 48 kh. területet vásárolt a munkácsi görög katolikus püspökségtől vízműlétesítés céljából. Az együttgondolkodásnak, a két település együvé tartozásának fontos évszáma 1923. Hodobay Sándor polgár- mester elindította a strandfürdő és az Anna Szálló építését, a parkok kialakítását, s megvalósította az autóbusz- közlekedést. De mert Miskolc vásárolt egy területet Tapolca szívében, s azt fontosnak tartotta jelezni, jelölni is, már 1935-ben felvetődött a kérdés: „Ki ’úgyáz a város határára Tapolcán?” Egy újságcikkből tudjuk „A tunyaság űzessék ki az iskolákból!” Á pataki öreg festgyakorda A most 460. évében levő Sárospataki Református Kollégium története tanúsítja, hogy itt, az iskola alapítása óta tervszerűen foglalkoztak a diákok testnevelésével, sportolásával. A kollégium világhírű nevelésügyi igazgatója, Comeni- us Amos János, az 1650-1654 közötti pataki működése alatt a testnevelést is felvette tantervébe, s az erre vonatkozó elgondolásait egyik ilyen témájú munkájában ekként hangsúlyozza: „A tanuló nagy gonddal ügyeljen a testi egészségére, mert e nélkül nem bírhat egészséges lélekkel, ezért a tunyaság űzessék ki az iskolákból!" Elsősorban a futás, ugrás, dobás, birkózás, ökölvívás, a lovasjátékok és a labdajátékok frissítő, testerösítö hatását emelte ki. Comenius pedagógiai hagyatékának szellemében később is nagy szerepet játszott a pataki tantervekben a testnevelés. Különféle gimnasztikái szerek mindenkor voltak a kollégiumban, s a híressé lett diákok: Bessenyei György, Tompa Mihály, Erdélyi János szívesen emlegetik visszaemlékezéseikben a szabadban, iskolakertben végzett gyakorlatokat, a hegyek- be-erdőkbe tett kirándulásokat. Antalfy János tanár kezdeményezésére a Bodrog- parton fedett uszodát, a kollégium egyik épületszárnyán pedig 1857-ben „testgyakorló tanodát” létesítettek, megelőzve ezzel a Nemzeti Tornaegyletet is, amelyet csak 1863-ban hoztak létre. A régi épületek lebontása után az iskolakertben megépítették 1878—79-ben a ma is használatban levő „test- gyakordát”, amelynek hosz- sza 30, szélessége 17, főhajójának magassága 8 méter. Diáknemzedékek jártak ide az elmúlt 112 esztendőben „tornaórára”, s a pataki öregdiákok — e sorok írójával együtt — emlékeznek még a térdig érő, hűs homokszőnyegre, amelyet ge- reblyével kellett felfrissíteni a következő tornaórára. Az 1861-ben készített pataki tanterv is részletesen foglalkozik a „tornászattal”, amelynek célja „a testi épség fenntartása, az erő fejlesztése, az ügyesség mellett a mozdulatok illedelmessége és plaszticitása, valamint veszély idejére a lélekjelenlét és bátorság fejlesztése. A szabadgyakorlatok és szergyakorlatok meílett felsorolja „a rendgyakorlatokból a sorok mozgásának többféleségét: a menés, futás nehezebb fajtáit, a sorfordulások, sorkanyarodások, a sorok mozdulatának, összeállá- sának és kifejlésének különféle nemeit”. S mindennek hasznát így határozza meg az 1861-es kollégiumi tanterv: „Bár a gimnázium célja elsősorban a lélek tehetségeinek összhang- zatos fejlesztése, azonban minthogy a lélek és a test egymásra kölcsönhatást gyakorol, s a test egészsége a lélek éberségére befoly, a test egészségessé tevését a gimnáziumi oktatásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni ... Hegyi József meg — s lehet, hogy a tapolcaiak közül vannak olyanok, akik ennek a kérdésnek a feloldásában segíteni tudnának —, hogy a megvásárolt terület határán mindenütt kőoszlopokat állíttatott Miskolc, s azokra ráfa- ragtatta az MV (Miskolc város) monogramot. Két ilyen oszlop másfél éve hever a bánya felé vezető úton. A harmadik oszlopot — az állami elemi iskolával szemben — az útépítéskor dobták ki helyéről és vitték odébb. Most is ott fekszik kidöntve. Ha ez a sors vár a többi határjelző oszlopra is, akkor pár év múlva ki fogja itt ismerni, ki fogja megmondani, meddig terjed a város birtoka, hol vannak határai? Nem mintha ma jelentősége lenne Tapolcán belül egy olyan kőoszlopokkal övezett területnek, amelyre rá van írva, hogy ez Miskolcé, de az mindenképpen érdekes, hogy a határok kérdése már akkor felvetődött, s ha a kövek előkerülnének, komoly településtörténeti értékű, muzeális darabok lennének. A település fürdőhellyé való átalakulása, átalakítása nem ment egyik napról a másikra, hiszen kétségkívül volt egyfajta kistelepülésekre jellemző, falusias képe. A további területkisajátításokat sürgetve meg is jegyzi egy 1935-ös keltezésű írás, hogy a két püspöki erdőrész három tehene, az udvarokon felhalmozott trágya, a sertésólak illata egyáltalán nem vall üdülőhelyre. Tapolca fürdő részvénytársaságának meg kell vásárolni, vagy ki kell sajátítani egy mintegy négy és fél ezer négyszögöl területet, mert tűrhetetlen állapot, hogy a fürdő telep kellős közepén tehenek sétáljanak, trágya- dombok fertőzzék a levegőt. 1936-ban a Püspöklak melletti városi területen felépítették, Kalas Imre tervei alapján az autóbusz-várócsarnokot. Ezt nyolc fülkére osztották, s mindegyikben annyi ülőhely volt, mint az autóbuszon. Egyszerre nyolc autóbuszra való utas foglalhatott helyet a váróban. A homlokzaton ott szerepelt a „Tapolca” felirat. A csarnokot. vagy buszállomást a Miskolci Hét első nap.ján adták át, s megemlítését azért tartottam érdekesnek, mert sokan még emlékeznek rá, s akik emlékeznek; meg is kérdezték: miért kellett lebontani? A határokkal és a köz- igazgatássá: kapcsolatban 1936-ban fogalmazódik meg először, hogy „Tapolcának minden porcikájávaí Mis- kolchoz kell támaszkodnia és Miskolc thj. város ingatlantulajdonos révén kell ápo- lódnia. Kemény akadály afejlődésben, hogy közigazgatásilag Görömböly községhez tartozik ... Kézenfekvő, hogy egyetlen helyes megoldás a Miskolchoz csatlakozás.” Még ugyanekkor egy másik elképzelés is felszínre kerül, hogy ti. Hejőcsaba községgel együtt kell Miskolchoz csatlakozni. A következő évben felvetődik a Görömböiytől történő elszakadás kérdése úgy. hogy Tapolca maradjon önálló község. 1939-re — sokoldalú előkészítés után — már ar- rórl kellett dönteni, hogy a 306 lakóházat számláló fürdőtelep Görömböly ' község kötelékében önálló községgé alakuljon-e, vagy kimondja, hogy a jövő fejlődésének egyetlen útját a Miskolc városhoz való csatlakozásban találja meg. A február 24-én tartott értekezlet egyértelműen a Miskolchoz való csatlakozás mellett döntött. A megbeszélésen részt vett Miskolc város polgármestere is, s „biztosította az érdekelteket, hogy minden fillért, ami az üdülőhelyi díjakból befolyik, Tapolca fejlesztésére fordítják. — A város gondoskodása oda fog irányulni, hogy adózás szempontjából ne járhasson senki rosszabbul a csatlakozás után.” Aktualitása is van annak, hogy megjegyezzem, a csatlakozást 575 tapolcai ingatlantulajdonos írta alá. Ekkor a településen 735 tulajdonos volt, akik közül ismeretlen helyen tartózkodott (tehát nem lehetett elérni) 113 fő. Az ismert 623 ingatlantulajdonosnak tehát 92 százaléka volt a csatlakozás mellett. Mint a bevezető írásban is említettem, mindaz, ami Tapolcával történt, az ún. Nagymiskolc koncepció részeként megtörtént a közvetlen környező településekkel is. A korabeli .sajtó arról adott hírt, hogy Göröm- böly-Tapolca 1946 decemberében lett része Nagy mi s- kolcnak. B.-A.-Z. megye Tör. téneti Adattára ezzel szemben úgy tartja, hogy Diósgyőrrel és Hejőcsabával 1945- ben, Görömböllyei, Hámorral és Szirmával, s így természetesen Tapolcával is 1950-ben volt az egyesülés. Ennek pontosítása természetesen része lehet annak a munkának, amely Tapolca történetének feldolgozását szolgálja, s ez a munka tér- , mészetesen független annak a kérdésnek a megválaszolásától, hogy milyen megoldás születik a feltett kérdésre, hogyan alakul Tapolca helyzete a városi . közigazgatás rendszerében. (Vége) Dr. Dobrossy István muzeológus A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a soron következő közgyűlését február 21-én (csütörtökön) 17 órától tartja a Minorita templom oratóriumában. A Keresztény Pedagógus Kamara a közgyűlés alkalmából ugyanott tartja összejövetelét. Bérügyi, munkaügyi és más kérdésekben ismét ingyenes tanácsadásra várja az érdeklődőket Litvay Ottó a KDNP irodájában (Miskolc, Dózsa Gy. u. 7.) 1991. február 20-án (szerdán) 15től 19 óráig. Ugyanott február 21-én (csütörtökön) délután klubnapot tartanak. SORVÁSÁR REKLÁMÁRON! 12°-os, 60 napos, csehszlovák sör. Kis- és nagy tételekben kapható ITINER Kft. forgalmazásában. Érdeklődni: 1570-566 Márciusig nevezhetnek a tenyésztők NyÉszit is üsfetí Keresztény Gílfiliifsé ißl kö *'Ig
