Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Kereskedők, bányászok, gépgyáriak REGGELI HÍRLAP, 1931. FEBRUÁR 8. A legnagyobb sikerű bál lesz, a kereskedők bálja. A báb naptár dátumait erősen számontartja a mis­kolci ifjúság. Ezek között a dátumok között a legna­gyobb érdeklődés talán a kereskedők bálja felé irá­nyul. amely a farsang egyik legkedvesebb és legkelle­mesebb emlékű mulatságának ígérkezik. A miskolci kereskedők bálja rendezőségének kitűnőségével és ezek figyelmével valóságos tradíciót teremtett már és a mulatni, táncolni vágyó fiatalság a kereskedők bál­jához fűzött reményeiben soha sem csalódott. Ebben az évben még nagyobb arányokban és még tökélete­sebb formában kívánják megrendezni a kereskedők ez évi táncmulatságukat, amely a Koronán, február 28- án fog lezajlani. Szükség is van rá, hogy ez a bál. a szokott kereteket messze meghaladó mértékben sike­rüljön, mert hiszen arra a karitatív segítségre, ame­lyet éppen ennek a bálnak a jövedelméből fedeznek, a miskolci kereskedők körében, sajnos, sohasem volt nagyobb szükség. Az összetartozás és a közös sors ér­zése arra készteti a bál jártas és tapasztalatokban gazdag rendezőségét, hogv a legjobb, legszebb és leg- szórakoztatóbb esettel nyújtson ellenszolgáltatást azok­nak. akik ezt a bált ajkaimul használják fel arra, hogv az arra rászoruló kartársaikkal szemben jótékonyságukat gyakorolják. De ezrenként, is minden tekintetben férges­nek. előkelőnek ígérkezik a mulatság, amelv Miskolc társadalmát egv éjszakán keresztül a rési jó béke vi­lág hangulatába ringatja, vissza. A bál rendezősége délután 5—8 óráig tart permanenciát a kereskedelmi testület székhazában és aki meghívóra igényt tart, kí­vánságát ott bejelentheti. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1851. FEBRUAR 1«. A Diósgyőri Szénbányák üzemeinél a kongresszus méltó megünneplésére a dolgozók normaiűlteljesítés- re, munkamódszerátadásra. minőségjavításra és anyag­takarékosságra tettek vállalásokat. A munkafegyelem megszilárdítása terén kevés ja­vulás van már. December 1749 volt az igazolatlan mulasztók szá­ma. ez januárban, a még mindig igen magas — Í214- re csökkent. A kongresszus tiszteletére tett vállalásoknál súlyos lemaradások mutatkoznak a vállalat üzemeiben. Mát- ra-akna 140. Anna-akna 148. Lyukóbánva 193, Baross- akna 210 és a Pálinkás-táró 140 tonna többlettel­jesítményt vállalt. Egy üzem sem teljesítette felaján­lását. Márta-akna 97.4, Anna-akna 76.8 Lvukóbónya 82,1. Baross-akna 75,6, Pálinkás-táró 72,2 és a válla­lat üzemei együttesen 79.fi százalékban teljesítették felajánlásaikat. Ennek egvik oka. hogy a munkaver­seny hatalmas jelentőségét a szakszervezet és az üzem­vezetőség nem tudatosította kellőképpen a dolgozók­kal. A másik hiánvosság abban mutatkozott, hogy a munkafegyelem még mindig igen laza. A „melegcsá- kány”-váítást Pálinkás-táróban és Baross-aknán jó felvilágosító munkával megszervezték, viszont teBes mértékben elhanyagolták Lyukóbánván. Márta- és An- na-aknán. A hiányosságok ellenére vannak egyes jó eredmé­nyek is. a Diósgyőri Szénbányák üzemeinél. Január­ban a Márta-lejtaknán Morvái István vájár és Milicz- ki István csillés sztahanovista oklevele* kapott. Ora- vecz István többszörös újítót sztahanovista jelvénnyel tüntették ki. DÉLI HÍRLAP, 1972. FEBRUAR 2. Jóleső érzés szép eredményekről beszélgetni. Most kiváltképpen, hiszen az olykor szinte sziporkázó szá­mok tízszer ember erőfeszítéseit tolmácsolják. Gácsi Miklós vezer*gazgató jogos büszkeséggel beszél a ne­héz körülmények között is jól végzett munkáról. — A döntő évet. a negyedik ötéves tervidőszak első esz­tendejét zártuk, a már rendelkezésünkre álló adatok szerint sikerrel — mondja. — Célkitűzéseinket mara­déktalanul teljesítettük. — Melyek voltak azok a vállalati koncepciók, ame­lyek meghatároztak a Digép elmúlt évi gazdálkodá­sát? — Mindenekelőtt, hogy az új ötéves terv időszaká­ban dinamikusabban és egyenletesebben fejlődjön a vállalat, mint az előző tervidőszakban. Az 1971-re eső részt — ami a befejezett és teljes termelést illeti — változatlan létszámmal, a műszaki fejlesztés eredmé­nyeire támaszkodva teljesítettük. Eltökélt szándékunk volt az is. hogy' a termelékenységet minimum olyan arányban növeljük, mint amilyen arányban nő a bér- színvonal, sőt. ha lehet, előzze is meg annak növeke­dését. Három év óta jelentős mértékben fejlődik év­ről évre exporttevékenységünk. Az elmúlt esztendő­ben arra törekedtünk, hogy az export növekedése gyorsabb legyen, mint a termelésé. Ugyanígy koncep­ciónk volt az is, hogy az eszközökkel való gazdálko­dás hatékonysága legalább olyan arányban javuljon, mint ahogyan nő a termelékenység. S végül, de ko­rántsem utolsósorban törekedünk a szocialista mun­kaverseny fejlesztésére, a szocialista brigádmozgalom erejében rejlő lehetőségek kihasználására, s arra, hogy az emberek, dolgozóink ezreit érintő komplex munkavédelmi, szociális és egészségügyi intézkedési terv szerves része legyen a vállalati tervnek. I\em keik hogy primadonnát neveljenek belőlük... Balett-tanfolyam az Avason Közeledik az este hat óra, tornaruhás cse.neték készülőd­nek az avasi Egyetem presz­szó épülettömbjében egy te­rem előtt. Spiccre állnak, s igyekeznek minél kecsesebb kézmozdulatokkal kisérni rög­tönzött gyakorlatukat. Mígnem kinyílik az ajtó, s kiszól János bácsi: hölgyeim, jöhetnek... „A hölgyek” pedig — a koruk négy és fél éves kortól 14-ig terjed — egy órán at követik minden utasítását. Akad köztük, aki már a kezdetektől, azaz hét éve jár ide, az Avasi Kul­turális Egyesület szervezte tanfolyamokra. Hogy nem szokványos balettiskoláról van szó, az azonnal látszik. Kicsit pocakosak, darabos mozgásúak is akadnak a lá­nyok között, s olykor jóked­vű nevetgélés is felhangzik­Körösi Jánossal, azaz Já­nos bácsival arról beszél­gettünk, mit és miért tanít ezeknek a lányoknak a fog­lalkozásokon. — Annak ellenére, hogy kétféle iudásszinten dolgo­zom a gyerekekkel, túlzás azt mondani, hogy ez ba­lettiskola. Elsődleges cé­lunk: a zsúfolt lakótelepen élő fiataloknak lehetőséget nyújtani, hogy kielégíthes­sék moz'rásigén'üket. A klasszikus balett és dzsessz- tánc alapjait tanulhatják meg. ' Már az első évtől kezdve meglátszik a moz­gásukon. hogy ide járnak. Manapság, az a 250 forint, amit havonta a szülőknek kei! fizetniük, nem sok. Eb­ből sejthető, hogy én sem a pénzért csinálom. Számos hasonló helyen tartottam és tartok még ma is tanfolya­mokat — társastánc szakon végeztem —, elsősorban mert szeretem a gyerekeket, s öröm számomra, ha a ke­zem alól kikerülnek olya­nok is, akik nálam kezdték, s ' később magasabb szintre | is eljutottak. Igaz, egyelőre ] erre Miskolcon nemigen van I lehetőség, bár úgy hallót- í tam. egy szakközépiskolá­ban tervezik a táncművésze­ti képzést... * Míg az egyik teremben a lányok zenére gyakorolnak, a szomszédos szobában né- ; ★ ötvenen, két csoportra osztva tanulják a klasszikus és a dzsessztánc alapjait, hetente két alkalommal. IS a gyón hiányzik a jogszabály ijc Ha csak kecsesebbé válik a mozgásuk, már érdemes volt ide íratni a lányokat — monc ják a szülők. hány szülő beszélget, kötö- get, várja gyermekét, ősz- í szeszokott társaság. Hetente ez a két nap számukra is „biztos program”. — Milyen céllal íratták be ide a lányukat? —- ér­deklődöm tőlük. — Talán primadonnákat szeretnének nevelni belőlük? — Szó sincs erről! — vá­laszolnak szinte egyszerre. — Ez olyan hely, ahol női­esebbé, harmonikusabbá vál- I hat a mozgásuk. Az én Iá- j nyom például kicsit poca- kos, de van, aki kifejezet­ten orvosi javaslatra jár ide. Fejlődik a ritmusérzé- í kük, eltűnik az esetleg öröklött mackósságuk, lé­giesebbé válik a járásuk. Akad néhány kislány, aki azelőtt visszahúzódó termé­szetű volt/s ebben a közös­ségben oldódott fel először, önbizalmat ad ugyanis a gyerekeknek a tanfolyam. Ebben a korban igen fon­tosak az apró sikerélmé­nyek, melyek itt érik. őket... Nem primadonnát akarunk neveltetni a lá­nyokból. Ha mégis van va­lakiben ekkora tehetség, az úgyis megtalálja a maga útját. Nagy Zsuzsanna A neve: Napraforgó Gyermek­es ifjúsági alapítvány A Városi Művelődési Köz­pont Ifjúsági Háza alapítványt hozott létre a miskolci ifjúság kulturális ellátásának fejlesz­tésére. Az alapítványra érkező összegekkel az alapító támo­gatni kívánja az olyan ön­tevékeny, alkotó jellegű kö­zösségek létrejöttét, műkö­dését, amelyek kultúrate­remtő művészeti tevékenysé­get folytatnak. Segíteni kí­vánják a tárgyalkotó művé­szeti munkát, hangsúlyt for­dítva a tehetséggondozásra. A célok között szerepel nem­zeti kultúránk, népművésze­tünk hagyományainak ápolá­sa, határainkon túli terjesz­tése. Az alapítvány nagy fi­gyelmet szentel az ifjúság testkultúrá j ának. Nyári szaktáborokat szer­veznek, ahol a gyerekek pi­henésük közben, alkotó ér­deklődésüknek megfelelő kö­zösségben hasznosan tölthe­tik az időt. Ezeknek a céloknak a való­ra váltásához kérik az anya­gi vagy más jellegű támoga­tást. Áz alapítvány neve, számlaszáma és székhelye: Napraforgó Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Közművelődés — kinek a pénzén? Manapság nagy a bizonyta­lanság c művelődés szinte min­den területén. Ezért volt érde­kes az a tanácskozás, amelyet az önkormányzati törvényt kö­vető hatásköri törvényben sze- ieplö közgyűjteményi és köz- művelődés: feladatokról tartot­tak a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. Tóth Sándor, a Belügymi­nisztérium szakreferense elő- * adásában kiemelte, hogy a könyvtári, múzeumi munka . nem lehet piaci viszonyok tárgya. A közművelődés ál- , lami megítélése nagy váltó- ; záson ment át. Eddig cent- ; ralizált, ellenőrzött volt, ezen i a deregulációs tevékenység- | gél. a jogszabályok számé- | nak jelentős csökkentésével ! próbálnak könnyíteni. Ko- I rábban a központi pénzek : kétharmada centralizált mó- j dón, megyei művelődési köz- ; pontokon keresztül folyt el; most az önkormányzatok * megkapnak bizonyos helyi 1 jövedelmeket, amelyek plusz­forrásokat jelenthetnek. Zárszóként Tóth Sándor arról beszélt, hogy az önkor­mányzati törvény keretjelle­gű jogszabály. A közműve­lődési intézményei; végié mellére ndeltként dolgozhat­nak. Az állam anyagilag túl­vállalta magát, kiadásorien­tált gazdálkodást folytatott. Ez azt jelenti, hogy felülről lefelé osztották ei a pénzt, az újabb feladatokra újabb összegeket teremtettek elő, gyorsítva ezzel az eladóso­dási folyamatot. Jelenleg már forrásorientált az elosz­tás. annyit adnak, amennyi van.' Ezek után a népes közön­ség tehette fel kérdéseit. Szó esett a céltámogatási rend­szerről: ezeket az összegeket az Országgyűlés által meg­határozott feladatokhoz lehet majd felhasználni. Hamaro­san megjelenik egy közle­mény, amely minden fontos tudnivalót tartalmaz. Felve­tették. hogy késik a hatás­köri törvény, ezért némi bi­zony taiansag van ezekben az intézményekben. Az előadó kifejtette, hogy a tervezetet már november végére elké­szítették,, sőt a Parlament elé terjesztették; sajnos a tör­vényhozás lassú menete gá­tolja az elfogadását. Elhang­zott, hogy a vállalati és kü­lönböző szervezetek által üzemeltetett könyvtárakat sorra ajánlják fel az önkor­mányzatnak. Ha pedig nem j veszik át, kiárusítják őket. : Hasonló a helyzet a kóru- í soknál, a néptáncegyüttesek­nél, a művelődési házaknál. Ilyen visszafejlődés senkinek sem állhat érdekében. E gon­dot azonban nem lehet ki­zárólag helyi szinten megol­dani; az államnak is tenni kell ez ügyben — hangsú­lyozta Tóth Sándor. (horváth) í Számlaszám: 270—88883— 0380. Magyar Hitelbank Rt. ■ Miskolci Igazgatósága Székhely: Miskolc. Győri kapu 27. Tel.: 40-657. • • Önkormányzati kép vise tő fogadóórája Értesítjük a Kilián-észak lakosságát, hogy Párkányi Zsolt önkormányzati képvi­selő ma délután 16 órától fo­gadóórát tart a Marx K. u. 94. sz. alatti MSZP-irodá- ban, melyre tisztelettel vár­ja a választópolgárokat. Miskolc megyei jogú Város Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Iroda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom