Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Hogy lép mosl a városháza? Tárgyalnak a tapolcaiakkal „Tapolca válaszúton. Mis- kolchoz való csatlakozását kérje, vagy önálló községgé alakuljon?” Ez az idézet a Tapolcai Eürdőújság 1939. április 9-1 számának címoldaláról való. Nem éppen újkeletű tehát a dilemma, mi legyen a fürdőhely sorsa, — e szavakkal tette a DH munkatársa elé az egykori mcgsárgult újságlapot Miskolc polgármestere, Csoba Tamás. Azért kerestük fel hivatalában, mert a napokban a Déli Hírlap közölte azt a közvéleménykutatást, amelyet a városháza megbízásából végzett Tapolcán a Regiteszt Közvélemény-kutató Kft. Az adatokból kiderült: január elején a tapol- cán élők elszakadáspártiak voltak. Hogy lép most a városháza? — erre kértünk választ a polgármester úrtól. — A közvélemény-kutatás adataiból úgy érzékelem, Tapolca autonómiát szeretne. Ügy látom, a régi sérelmek orvoslását kérik, ezt akarják ezzel elérni. Gondnak érzem, hogy ezt a régi szemlélet szerint szeretnék rendezni, vagyis nem érzékelik, az önkormányzati törvény milyen lehetőségeket ad az autonómia megteremtéséhez. Az érveik jelentős része szerintem illúziókon alapul. — Például? — Például, hogy csupán az elszakadás ténye egyből Tapolca fellendülését hozná, a közrend és a közbiztonság terén előrelépést jelentene. A közvélemény-kutatásból az is látszik, hogy rendkívül bizonytalanok az identitásukban. Erre utal, ahogyan a településrész múltbeli és a térbeli elhelyezkedését megítélik. — Mit tart a vizsgálat legfontosabb tanulságának? — Egy nagyvárosnak tudnia kell, hogy milyen perspektívát adhat a városrészéinek, hogyan kívánja kezelni az ott felgyülemlett gondokat, milyen rendszerben akarja működtetni az adott területet. — A lapunkban nyilatkoztak nemrég a miskolci közgyűlés frakcióvezetői. Az önállósodási törekvésekkel kapcsolatban szinte mind a részönkormányzatot tartották a járható útnak. önnek mi erről a véleménye? — A városházának az az álláspontja hogy a volt kerületi hivatali rendszer túl merev lenne, ezt a térséghez kellően nem igazodott struktúrának tartjuk. A város ugyanakkor nagy, szükséges lebontani a koncentrált államigazgatás formát. A részönkormányzatot tartjuk elfogadhatónak, ha kialakulnának ehhez a szükséges feltételek. Hogy hány ilyen legyen és hol, ezt időbe telik kidolgozni. Az sem jó, ha nagyon sok részönkormányzat alakul, mert a városüzemeltetés, az irányítás kezelhetetlenné válik. A közgyűlés hatáskörébe tartozik majd ez a döntés. — A közvélemény-kutatás adatai most már ismertek. Hogy lépnek erre a város vezetői? — A közvélemény-kutatás nem győzött meg bennünket arról, hogy végül is mire akarják a népszavazást kiírni a tapolcaiak. Kerületi hivatalt akarnak? Részönkormányzatot? Vagy teljes önállóságot? Először is ezt kellene megtudnunk. Levelet írok az aláírásgyűjtést szervező ad hoc bizottságnak, mert szeretném, ha a közeljövőben leülhetnénk tárgyalni. Arra kérem őket, hogy írásban konkrétan is rögzítsék, hogy pontosan miről akarnak a várossal tárgyalni. Ez lehet azután a megbeszélések alapja. Azt azonban látni kell — s látjuk is —, hogy nem csupán az elszakadásért küzdők érintettek ebben az ügyben. Éppen ezért arra lógunk törekedni, hogy ne csak az ad hoc bizottsággal folyjanak a megbeszélések. De le kell ülni más ottani szervezetekkel, és azokkal az emberekkel is, akik még nem szervezettek. Például az üdülőtulajdonosokkal. a zártker- 'tek tulajdonosaival. , Azért mondtam egyébként, hogy kérni fogom az ad hoc 4 bizottságot a tárgyalás alapjául szolgáló kérések megfogalmazására, mert így a hivatal is felkészülhet rá, hogy adatokkal igazolja: tel jesít- hetőek-e azok a kérések, vagy sem, s erről informálhassa a tapolcaiakat. Szeretném egyébként, ha ez a nyilvánosság előtt zajlana. — Vajon mikor kerülhet pont ennek az ügynek a végére? — Szeretném, ha még az idén rendeződne a dolog. (bujdos) * A készülék befektetést kíván, de gyorsan megtérül az ára, ha az üzletmenet mozgékony, gyors bonyolításához hozzásegíti a tulajdonosát. (Kerényi László felv.) Az amerikai kormány 1 ámoQaiásóval Westel-készülékek a Déli Hírlap Kft.-tol? XXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1991. FEBRUAR 1., PÉNTEK ARII: 5,20 Korábban minden magára valamit is adó hatósági, vagy közigazgatási szerv kiépítette a saját zártkörű autótelefon rendszerét. A politikai vezetők kocsijában ott volt az országosan használható mobiltelefon. Ám a gazdasági szakemberek, az egyszerű polgárok autójából tavaly őszig hiányzott a civilizációs áldás eme formája. Az amerikai kormány támogatásával alapították meg az első hazai autótelefon társaságot, a Westelt 1990. Itt vannak az angolok Tiszta vizet a Sajóba! Ha nem is lesz a Sajóból tisztán csörgedező hegyi folyó, de tény: a miskolci szennyvíztisztító-mű befejezésével — és a keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításával —, jelentősen javulhat a vízminőség, valamint megszabadulunk annak a fenyegető veszélyétől, hogy szennyvíziszap-hegyeket hagyjunk unokáinkra. Mindezt a Közös Piac országainak segítségével, a Phare- program teszi lehetővé, amelynek a támogatását a Miskolci Vízművek még tavaly elnyerte. Tegnap már a Miskolcon dolgozó angol szakértők társaságában fogadta a sajtót Vojtilla László, a vízművek igazgatója és Major Ádám főmérnök, aki a kezdetektől fogva a Phare- program miskolci menedzsere. $ A PHARE-PÉNZBÖL Most értek el oda a vállalkozás keretében, hogy egy nemzetközi versenytárgyaláson nyertes angol cég, a Mott MacDonald mérnökiroda és a magyar partnere, a K -f- K Kft. hozzáfoghat annak az anyagnak az elkészítéséhez, aminek az papján kiírhatják a megvalósításra szóló versenypályázatot. A végső cél: a most is építés alatt álló miskolci szennyvíztisztító-mű befejezése, és ehhez egy környezetkímélő és gazdaságos ‘szennyvíziszap-elhelyezési, -ártalmatlanítási rendszer megteremtése. A Mott MacDonald cég vezetője, J. Brian Dawson elmondta: most három hónapig itt Miskolcon dolgoznak, majd három hónapos feldolgozási fázis következik. (Minden költséget az EGK áll.) Magyarországon eddig nem volt példa arra, hogy ekkora léptékű vállalkozást valósítottak volna meg Phare- pénzből. Major Ádám, a menedzser hangsúlyozta: ha elkészül a szennyvíztisztítómű, akkor ez referenciaként, oktatási bázisként is szolgálhat, hiszen az EGK hasonló munkákra szeretne sort keríteni a volt szocialista országokban is. Biztató volt hallani az angol szakemberektől. hogy nem alapoznak pusztán a hazai adatszolgáltatásra, hanem megmérik az összes fontos ponton a szennyvíz összetételét, megvizsgálják, hol és hogyan kezelik, továbbítják a szennyvizet Miskolcon. Szám- baveszik az összes lehetséges variációt a szennyvíziszap ártalmatlanítására, a talajba vaio injektálástól kezdve a szeméttelepen való elhelyezésig, égetésig, vagy a talajjavító adalékként való adagolásig. Azt választják majd, ami Miskolc számára a legelőnyösebb. Az iroda vezetője, Dawson úr azonban hozzátette: kompromisszumokat minden bizonnyal kell majd kötni, mert minden megoldás pénzbe kerül. • ISZAPHEGYEK FENYEGETNÉNEK A szennyvíziszap elhelyezése nem kis horderejű kérdés: ugyanis, ha felépül a Phare pénzének segítségével a biológiai tisztítófokozat má: sodik része is, naponta hatszáz tonna keletkezik majd belőle ... Természetesen ez a teméntelen anyag a vízből kerül kiszűrésre. A telepről távozó víz tisztasága megfelel majd az EGK-szabvány- nak is. Jelenleg az a tragikomikus helyzet, hogy a Sajóba kerülő miskolci — csak mechanikailag tisztított szennyvíz — máris tisztább, mint a Sajó vize. Szomorú rekord ugyanis, hogy a Sajó Közép-Európa legszennyezettebb folyója. Ha elkészül teljes egészében a Phare-prog- ram segítségével a tisztítómű, ez mégis jelentős változást hozhat a Sajó vízminőségében. Ugyanis a kisvízi időszakokban — amikor épp a legszennyezettebb a folyó — a telepről távozó vízmennyiség egyharmadát is kiteszi a folyó teljes vízhozamának. Ez pedig már jelentős arány, amelytől azt várhatjuk, hogy épp a legkritikusabb időszakokban javulhat a folyó vízminősége. Természetesen itt Miskolcon nem tudunk változtatni a Sajó alapvető helyzetén, mert a szennyezések javarészt a határon túlról érkezik ... Csak abban reménykedhetünk, hogy az angolok — akik tízéves munkával megtisztították a szinte teljesen halott folyónak tekintett Temzét is —, nagyszerű munkát végeznek itt Miskolcon, s talán a határ másik oldalára is jut majd a támogatási pénzekből. (kiss) őszén. A hivatalosan bejegyzett társaság látványos módon avatta föl az idáig csupán Budapest területére korlátozódott hálózatot. Bőd Péter Ákos miniszter egy vállon hordozható készülékről tárcsázta fel az Amerikai Egyesült Államok alelnökét, s tökéletes angolsággal köszönte meg, hogy a tengerentúli híradástechnika korábban COCOM-listás készülékeit minden korlátozás nélkül megkaptuk. így a fővárosban és a környékén autózók már hónapok óta élvezhetik a mobiltelefon valamennyi előnyét. Mi az ország északkeleti részén mikor vehetjük birtokba az első autótelefont? — kérdeztük Pete Józseftől a Westel magyarországi elnökétől. — Mint ismeretes, a hálózat bővítését három irányban kezdjük el. Nem fontossági sorrendben mondom: Bécs a Balaton és Miskolc felé építjük az átjátszó tornyokat. Ami Miskolc környékét illeti, a 3-as út be- hálózása elsőbbséget élvez. Nem szeretném elkiabálni, de hamarosan döntünk arról, hogy Észak-Magyarországon 1991. második felére teljesen működőképessé tesszük a hálózatot. A Déli Hírlap Kft. segítségével jól sikerült igényfelmésrét végeztünk a közelmúltban. A Böngésző Pluszban megjelent kérdőíveken szondáztattuk az érdekelteket, hogy mennyi autótelefon megvásárlására számíthatunk. Az így szerzett adatok birtokában érdemesnek tartjuk a terjeszkedést. Már csak azért is, mert ezzel a fővárosban és az ország más területein élő, és az Észak-Magyarországon autózó mobiltelefon-tulajdonosok igényeit is kielégíthetjük. Az autótelefonok közül a legolcsóbb is másfélszázezer forint, de akik számára ez munkaeszköz, nem számít luxusnak. A havi üzemeltetési költsége körülbelül 6300 forint — most — ami négy és félórás díjtalan beszélgetésre jogosít. S mielőtt Észak-Magyarországon is megkezdenék a szerelést, több bemutatót 1 szervez a Déli Hírlap Kft. a mobil készülékekből. Sőt, a tervek szerint a Déli Hírlap Kft. egy újabb profillal bővíti a szolgáltatását. A személyhívó készülékek és a 'tarifa- számlálós Siemens, Düsseldorf telefonok után az amerikai Westel autótelefonokat is a miskolci sajtóházban vehetik át az észak-magyarországi régióban élők. Addig pedig hozzánk fordulhatnak az autótelefonnál kapcsolatos kérdéseikkel, és nálunk jegyeztethetik elő ezzel kapcsolatos igényeiket. (szántó) Ki lesz a honatya? ? Ülést tart ma délután 3 órától Miskolcon a Magyar Szocialista Párt Megyei Szövetségi Tanácsa. Javaslatot vitatnak meg a szövetségi tanács szervezeti és működési szabályzatáról. Ezenkívül személyi kérdésekről is döntenek. Pontosabban: ma derül ki, hogy ki váltja fel a Parlamentben Szabó Györgyöt. Ismeretes, hogy a szocialista párti honatya akkor vált meg a mandátumától, amikor megválasztották^ a megyei közgyűlés elnökévé. Mivel annak idején az MSZP megyei listájáról jútott a törvényhozásba, ezért képviselőházi utódját az országgyűlési választásokon indított megyei szocialista listáról jelöli ki a szövetségi tanács. Továbbképzés külkereskedőknek A debreceni székhelyű Külkerinfo Oktatási és Továbbképző Kft. vezetői ma délelőtt tartottak tájékoztatót az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara miskolci székházában. A külkereske-’ déssel foglalkozó szakemberek továbbképzésének lehetőségeiről, a társaság által szervezett tanfolyamokról lesz szó.
