Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

jje A skandináv Saga szőrme- divatház modelljei. Balról: fiatalos modell, enyhe telekre, csíkokból összeállított nagy feher mellénnyel, sárga szőrmesállal. Jobbról: egy hagyo­mányos fazon, az anyaga azonban ennek a nerckabátnak is „összedarabolt”. Kékre festik, csikókra szabták Mégis bunda a bunda Kinek kell Csenyéte? Beteljesíteüen ígéretek Dönt az államtitkár A világ nyugati felében bizony némi bátorság kell ahhoz, hogy valaki bundát viseljen. Mármint valódi azőrmebundát. Olyan erős az állatvédők tiltakozása; két­szer is meggondolja valaki, hogy az utcára merészked­jen-e nerc-, róka-, mosó­medve- vagy mókusbundá­jában. A tiltakozás ugyanis olykor tettlegességgé fajul. Nagy-Britanniában, Skandi­náviában, Franciaországban egyszerűen letépik a bundát a hölgyekről a harcos állat­védők. Bennünket ilyen ve­szély nem fenyeget. Nem ilyen harciasak a hazai ál­latvédők, meg aztán nincs is mindannyiunk ruhatárá­ban százezreket érő szőrme­kabát. Tiltakozás ide, tiltakozás oda, a világ nagy szőrme­divatházai most is előruk­koltak újdonságokkal. Ter­mészetesen már a jövő télre gondolva. Ügy vélekednek, jövőre is divatban tartják a nemes szőrmét. De álcáz­zák. Méghozzá úgy, hogy a szőrszálak hosszát csök­kentik. Magyarán lenyíriák Azután pedig befestik. Nem Kozmetikai tanácsok Mielőtt pedikűrözni kezd, vegyen meleg lábfürdőt. Amint a bőr puha lett, gon­dosan dörzsölje át kefével, a bőrkeményedést pedig habkővel. Majd krémezze be a lábát. A lábkörmöket ne oválisán, hanem egyenesen vágja le. Ha nagyon száraz a bőre, a következő házilag elkészít­hető „fürdőtejet'’ ajánljuk: Két csésze tej és egy csésze étkezési olaj keverékét önt­se a forró fürdővízbe. He­tente legalább egyszer ve­gyen ezzel a fürdőtejjel für­dőt. Biztosan segít. A szemceruzát könnyeb­ben kihegyezhetjük, ha elő­zőleg néhány percig a mély­hűtőbe tesszük. A beszáradt szempillaspi­rál ismét kenhető lesz, ha lezárt állapotban rövid ide­ig forró vízbe helyezzük. Ha a parfümös üveget nem tudjuk kinyitni, folyassunk forró vizet a kupakra. Ez­után könnyen lecsavarhat­juk. a hagyományos szőrmeszí­nekre, hanem fehérre, sár­gára, pirosra, kékre. (Talán azért, hogy a .gyanútlan ál­latvédők ne ismerjék fel, hogy a kabát szőrméből, va­lódi állatbőrből készült!) Így aztán, hölgyeim, ha divatos bundában akarnak feszíteni, jó, ha megszaba­dulnak a hosszú szőrű ka­bátjuktól. Illetve a kabátot szabadítják meg a szőrmé- tői. Ezt a módszert mégse ajánlom. Ha már minden esetre hódolni akarnak e di­vathóbortnak, legjobb, ha új bundácskát vásárolnak. Nyí­rott nercet, nyírott rókát, nyírott nutriát. Szerényebb pénztárcájúaknak megteszi a nyírott bárány is. Igaz, ez nem új találmány, de leg­alább kellemesen meleg. Az utóbbi években nem borzongattak bennünket Európában hideg telek. A szőrmedivat diktátorai még­is felkészültek a nagy hide­gekre. A nerckabátokat egy Az Ifjúsági Demokrata F6- I rum Miskolci Szervezete a kö­vetkező szövegű levelet intéz­te Lengyelország, a Cseh- és Szlovák Köztársaság és Ma­gyarország miniszterelnökei­hez: TISZTELT MINISZTERELNÖK ÚRI Nagy örömmel értesültünk a Cseh- és Szlovák Köztár­saság kormányának kezde­ményezéséről, hogy az 1991. január elejei események el­leni 'tiltakozásul a három or­szág egyszerre és a terve­zett idő előtt lépjen ki a Varsói Szerződésből. Véle­ményünk szerint azonban ez ma már kevés: érdemleges hatást csak azzal lehetne el­érni. ha a három ország együtt és egyszerre elismer­né a három balti állam füg­getlenségét. Eddigi szabadságmozgal­mainknak, azért kellett el­bukniuk, mert térben és idő­ben nem tudtuk összehan­sor — természetesen nyírott — szőrmével bélelték. S nem is akármilyen szőrmé­vel. Leginkább nerccel és rókával. Változik a bundák szilu­ettje is. Nem a hagyomá­nyos kabátok jelennek meg, hanem óriásira növelt mel­lények, poncsók, pelerinek készülnek a szőrméből. Sok bundának nem terveznek ujjat, ehelyett meleg puló­vert ajánlanak alája. A különlegességet fokoz­za: ezúttal nem arra törek­szenek a szűcsök, hogy mi­nél nagyobb felületeket nyerjenek az állatbőrökből. Hanem csíkokra, kis lapok­ra, kockákra szabják az alapanyagot. És ezekből ál­lítják össze gyakran színek­ben is különböző darabok­ból a bundát. Így aztán csí­kos, sakktáblnszerűen koc­kás vagy más geometriai mintákat utánzó elemek ösz- szessége egyegy kabát. golni kezdeményezéseinket. Azok az erők, akik a Biro­dalom egységéért a népirtás­ra is hajlandók, Közép-Eu- rópa elvesztését is sérelem­nek érzik és készülnek a visszavágásra. Most, hogy ismét 1956, 1968, 1980—81 árnyéka kí­sért, országaink felelőssége óriási. Meg kell állítanunk az agressziót, és nekünk kell megállítanunk. Ez erkölcsi kötelesség, és nemzeti érde­keink is ezt parancsolják. Biztosak vagyunk benne, hogy a Miniszterelnök Urak nem felejtették el közelmúl­tunk tanulságait és annak ellenére, hogy ez bizonyos kockázattal jár, meghozzák a történelmi jelentőségű döntést. Bízunk a demokrácia és a szolidaritás-eszme diadalá­ban. Köszönettel és tisztelettel: Az IDF Miskolci Csoportja és Szabadelvű Társaság Nem is olyan régen, a rendszerváltás hajnalán, sikk volt Csenyétére járni. A vá­lasztások előtt több párt és társadalmi szervezet karol­ta fel a cigányság ügyét. A Wallenberg Társaság pesti aktivistái nem restelltek le­utazni a kies abaúji faluba, s ország-világ előtt kinyilvá­nították (az odahívott új­ságíróhad és főleg a televí­zió kamerái előtt) teljes szo­lidaritásukat a lét peremé­re szorult helybéliekkel. Dokumentumfilmet készí­tett a televízió a csenyétei tanácskozásról, szociológusok írták soros dolgozataikat a témáról; munkát, megélhe­tést követelve a helybéli ci­gányoknak, akik kinyilvání­tották; ezentúl maguk akar­ják megtermelni azt a krumplit, zöldséget, barom­fit, miegymást, amit eddig a falu parasztjaitól — nem ta­gadják, hiszen senki sem kí­vánhatja, hogy éhen halja­nak — loptak. Aztán a választások lezaj­lottak, voltak győztes és vesztes pártok, fennmaradó és eltűnő szervezetek, csak olyanok nem nagyon, ame­lyek az új társadalmi .rend építésében ráértek volna fél­szemüket Csenyétén tartani. Néhány nyugdíjas pedagó­gus Isten nevében (tehát egyik párthoz sem tartozva, csak saját lelkiismeretük pa­rancsának engedelmeskedve) vállalta a cigányfiak neve­lését, tanítását. Később megestek az ön­kormányzati választások is, fölbomlott a korábbi taná­csi kötődés, a közös taná­csok helyét körjegyzőségek foglalták el. Még a rend­szerváltás előtt Baktakéken, a közös tanács székhelyén, intézték a csenyéteiek ügyes­bajos dolgait (segéiyügyek), most a térségben két kör­jegyzőség alakult. A térké­pen fentről lefelé haladva (bocsássák meg a földrajz­tanárok) így sorjáznak a községek: Csenyéte, Felső- gagy, Alsógagy (mellette Gagyapáti), majd Baktakéki következik. A körjegyzőségek székhe­lye Felsőgagy és Baktakék,1 amelyhez Beret és Detek csatlakozott még. Kézenfek­vő, hogy Csenyéte Felső- gagyhoz tartozzon, a törvény Az Ifjúsági Demokrata Fórum miskolci szervezete leveleket küldött a Magyar- országon akkreditált nagy­követeknek, tegyenek meg mindent országukban Lett­ország, Litvánia és Észtor­szág függetlenségének elis­mertetéséért. Felhívjuk a város ifjúsági és egyéb szervezeteit, min­den vállalatot, intézményt és minden állampolgárt: min­den lehető módon támogas­sák a három kis balti nép szabadságtörekvéseit, a Vö­röskereszt- és egyéb szerve­zetek segélyakcióit. Ezúton közli a szervezet, hogy az 1990. június 17-i segélyhangverseny bevételét egy novemberi lettországi IDF-kiküldetés során eljut­tatta Vilniuszba, a Sajudis központjába. is úgy szól, hogy csak a föld­rajzilag határos községek él­hetnek egy körjegyzőségben. Csakhogy a három Gagy polgármesterei, sőt teljes képviselőtestületei kijelen­tették, hogy Csenyétét nem hajlandók maguk közé fo­gadni; ha erre kényszerítik őket, testületileg lemonda­nak. Ahogy mondták, nem akarnak cigányt látni a hi­vatal küszöbén. Csenyétének Baktakéken sem örülnének, de ők reménykednek abbhn, hogy a törvény alapján nem is csatolhatják őket hozzá­juk. Nem csoda hát, hogy az elkeseredett csenyétei pol­gármester, Rákay Károly, már a Belügyminisztérium­tól kért segítséget. Belátja ő, hogy a falu lakói (már 80 százalékuk cigány) sok prob­lémát jelentenek, de arról szó sem lehet, hogy Csenyé­te saját jegyzőt foglalkoz­tasson. Hiszen a magyarok száma állandóan csökken, akik itt születtek és itt is akartak eltemetkezni, jobbá­ra elmenekülnek, a cigányok meg hogy’ is tarthatnának el egy jegyzőt (más kérdés, jönne-e egyáltalán valaki), mikor egyik felük munka­nélküli-segélyből, a másik rokkantsági nyugdíjból él? Ezen a környéken az sem talál munkát, aki keres, aki A Herman Ottó Múzeum­ban (Felszabadítók útja 28. mám) hétfőn taggyűlésit tar­tanak a zöldek. Találkozó­jukon a tagok és érdeklődőik beszámolót hallgathatnak meg a Magyarországi Zöld Párt január 12—13-án Bics­kán megrendezett negyedik kongresszusáról, az önkor­mányzat munkájáról és az ezzel összefüggő személyi kérdésekről, valamint a ké­szülő környezetvédelmi tör­vényről. Február 11-től kezdődően minden ezt követő második A Nílus-delta északi ré­szén az ország nagy része lassan süllyed, és belebi'llen a Földközi-tengerbe — ez a következtetés adódik az utóbbi 5 évben végzett mé­résekből. A süllyedés kö­vetkeztében erodálódik a talaj, a tenger sós vize egy­re beljebb hatol a száraz­Budapesti barátaink Megyénk budapesti bará­ti köre január 29-én, ked­den 5 órakor klubestet tart a Cseh és Szlovák Kulturá­lis Központban (Budapest, VIII. Rákóczi u. 15.) A ba­ráti kör vendége, Csoba Ta­más, Miskolc polgármestere tájékoztatást ad a város éle­téről, gondjairól, terveiről és kérdésekre válaszol. A Budapesten tartózkodó mis­kolciakat is szeretettel vár­ja a baráti kör. _ dolgozni akar, s ha van is némi pénze az önkormány­zatnak, legfeljebb arra elég, hogy külön ügyintézőt állít­sanak be a kérvények és olyan ügyek intézésére, ami­hez nem okvetlenül szüksé­ges a jegyzői hivatalba bu­szozni. Itt áll hát Csenyéte a rendszerváltás után, minden korábbi támogatójától elha­gyottan. (A megye legjobb szándéka ellenére sem segít­het, egyszerűen nincs rá kompetenciája.) A miniszté­rium a polgármester levelét leküldte a köztársasági meg­bízott irodájába, hiszen az államtitkárnak kell döntenie az ügyben. Dr. Szeniczey Aurél kapott megbízást az egyeztető tárgyalások meg­szervezésére. Mint mondot­ta, döntés a jövő héten vár­ható. Félő azonban, hogy mindenkit kielégítő, meg­nyugtató megoldás nem lé­tezik. Csenyéte számít a ko­rábbi ígéretekre, a többi ön- kormányzat pedig úgy érzi, a demokráciában nem ültet-, hetnek a nyakukra akaratuk ellenére senkit. Mi lesz a megoldás, mik lesznek a következményei, lesz-e hepiend Csenyéte ügyében? A fejleményeket figyelemmel kísérjük. (gróf) hétfőn, 17 órától, szintén a Herman Ottó Múzeumban, előadássorozat kezdődik, melyre minden érdek­lődőt szeretettel várnak a zöldek. A tervezett témák között szerepel: a térség ökológiai helyzete; energia, alternatív energia; klíma­katasztrófa?; a hulladék nem szemét!; globális veszé­lyek, megválaszolatlan kér­dések (erdőpusztulás, kör- nyezetsavanyodás, elsivata- gosodás és társad); veszély­ben az ivóvíz; a környezet és egészség (a borsodiak egészségi állapota). földre, és elsősorban a me-' zőgazdaságot fenyegeti. 20— 60 méteres mélységből vett tatajpróbák szerint Egyip­tom északkeleti része az üle­dék súlya, a mélyebb föld­rétegek sűrűsödése és a fia­talabb vetődések következté­ben évente 0,5 centit süly- lyed. A Smithsonian Intézet oceánográfusainak vélemé­nye szerint, ha nem tesz­nek védőintézkedéseket, a tenger száz éven belül 70 kilométerre nyomul be Egyiptom földjére. Sajópálfalán, 1991. január; 18-án megalakult az Ifjúsá­gi Demokrata Fórum helyi szervezete. Az alakuló ülé­sen a helyi MDF és a mis­kolci IDF képviselőjén kívül jelen voltak az önkormány­zat tagjai és Sajópálfala polgármestere. K. M. A Varsói Szerződés és a balti államok ügyében Az Ifjúsági Demokrata Fórum levele és állásfoglalása Zöldek taggyűlése Előadássorozat a múzeumban Veszélyben a Nílus-delta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom