Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

Más városban mennyi jut? 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Rádiókörözés, Figaró házassága, szilveszteri mulatság REGGELI HÍRLAP 1931. JANUÁR 4. A rendőrségen most dolgozzák fel az ó-esztendő bűnügyi statisztikáját. Még nem készültek el teljesen a kimutatással, de nagyjából már az eddigi adatok­ból is megállapítható, hogy az 1930-as esztendő bűn­ügyi statisztikája az 1929-es esztendő bűnügyi ese­ményeinek kimutatásával körülbelül egyezik. Szá­mottevő emelkedés alig állapítható meg. Ez a nega­tívum tulajdonképpen pozitív eredmény, mert az 1930-as év gazdasági szempontból sokkal rosszabb volt, mint az előző esztendő. A betörések száma emelkedett ugyan, ezzel szemben azonban csökkent az intellektuális bűncselekmények száma és így úgy a bűnesetek, mint az okozott kar a két esztendőben teljesen egymás közelében jár. Az a körülmény, hogy a közbiztonsági viszonyokat sikerült az 1929-es ,:ó nívón megszilárdítani, igen értékes eredménye a rend­őrség állandó és széles körű preventív szolgálatá­nak. Az esztendő tíz hónapjában kevesebb bűncse­lekmény volt 1930-ban, mint 1929-ben és csak az utolsó két hónap bűnesetei billentették egyensúlyba a két esztendő mérlegét. Novemberben és december- „ bem indult meg t-uladonképpen a nagyobbarányú bű­nözés Miskolcon. Éj szak áról-éjszakára megismétlődő tyúktolvajlások és a besurranó tolvajok, az előszoba- tolvajok garázdálkodása szaporította a bűnügyi sta­tisztika számadásait. Igaz, hogy éppen ebben a két hónapban sikerült elfogni Kolozsvári Istvánt és Csa­bai Toros Lászlóékat, akiknek az elfogásával sok régebbi bűncselekmény tettese került rendőrkézre. Az alkalmi tolvajok közül éppen úgy. mint a baromfi- tolvajoknak is egy nagyon tekintélyes része az igaz­ságszolgáltatás kezére jutott — úgy hogy kiderítet­len bűncselekményt alig visznek át a rendőrségen az új esztendőbe. Annyi fogoly, mint ebben az esztendőben volt. a miskolci rendőrség történetében még nem fordult elő. Különböző bűncselekmények miatt több mint 500 gyanúsítottat vettek őrizetbe és kísértek át az ügyész­ségre. illetve járásbíróságra. A letartóztatottak között igen sokan szerepeitek olyanok, akiket rádiókörözés alapján idegen hatóságok megkeresésére vett őrizet­be a miskolci rendőrség. A rádió tehát a rendőri szolgálat szempontjából igen értékesnek bizonyult. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1951. JANUÁR 18. A Miskolci Állami Nemzeti Színház kedden este mutatta be a francia klasszikus irodalom történelmi és irodalomtörténeti jelentőségű alkotását, Beau­marchais Figaró házassága cimű ötfelvonásos vígjá­tékát. A színház kitűnő szereposztásban mutatta be ezt. a minden ízében szellemes,. szatirikus vígjátékot, amely először 1784-ben került színre a Theatre Fran- caisber., kirobbanó sikerrel. Beaumarchais művében már benne izzott az elkövetkezendő forradalom leve­gője, és ennek köszönhető, hogy százszor egymás után adták elő. A vígjáték mondanivalóját a bemutató kö­zönsége nagyszerűen megértette, és a nyíltszíni tap­sok sorozata bizonyította, hogy az együttes jól felké­szült az előadásra. A címszerepet Bozóky István mű­vészeti igazgató és Besztercei Pál felváltva játsszák. A bemutatón Bozóky volt Figaró megszemélyesítője. Az előadás értékelésére visszatérünk. DÉLI HÍRLAP, 1972. JANUÁR 3. A -zilveszíerezés Miskolcon tulajdonképpen már délután megkezdődött. Mindenki igyekezett ideiében beszerezni a szilveszteri kellékeket; szinte megrohan­ták és kifosztották az utcai árusokat. Soha nem lá­tott mennyiségű trombita, síp zengte be. dobhártya- sértő hangossággal, délutántól reggelig a főutcát. Bár a kereskedelem étel- és italfoigalma nem ezt bizonyítja, mégis az volt a benyomásunk: minden miskolci valamelyik szórakozóhelyen várta az új évet. Telt ház volt az Avas Fehértermében és a fapados­ban, a presszó lassan népesedett be, viszont elég ko­rán megtelt a Polónia étterem mindkét helyisége, valamint az Aranycsillag Kávéház. Éjfél után benépesedett az utca. lelkes trombitálok füleket kevésbé lelkesítőén Uombitáltak, kissé vagy kevésbé kissé kapatos fiatalemberek több kukát fel­borítottak, ezeknek emléke meg a hajnali órákban is az uicán díszelgett. Hogy ki volt az év első misKolci újszülöttje, azt ne­héz lenne megmondani, Farkas Lászlóné ugyanis a Szentpéteri kapui kórház szülészeti osztályán újév reggelén ikreknek aduit életet. Noémi 3100 grammal, Tamás pedig 2400 grammal született. A szülők bol­dogok. és a három és fél éves Norbert is örömmel fogadta két új kistestvérét. A tízparancsolatról Me$kell érimi a meglévő intézményeket A kulturális bizottság elnöke a lehetőségekről Folytatódik a Városi Mű­velődési Központ A Biblia a társművészetekben című elő­adássorozata, amelyet két­hetenként, csütörtökön, 18 órai kezdettel rendeznek az Ifjúsági Házban. Az idei so­rozatban ószövetségi törté­netekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók irodalmi, zenei, képzőművészeti alko­tások segítségével. Az elő­adások után beszélgetésre is van lehetőség. A következő, február 7-i találkozón az alábbi kérdésekre keresik a választ. Miért a tízparan­csolat? Miről tanít a szer­kezet? A két kőtábla kap­csolódása — Haydn kánon­jai, Michelangelo, Remb­randt és Ernst Barlach áb­rázolásai. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Zene, képzőművészet, szín­ház, a művelődési házak, az úgynevezett művelődési és mű­vészeti „vonal”, valamint a tu­domány, idegenforgalom, a sport tartozik a miskolci ön- kormányzat kulturális bizottsá­gához. Aki kicsit ismeri a vá­rost, nem irigyli őket érte; van mit bepótolni. Tudják ezt az egy asztal köré ültetett szak­emberek, mert aki megéli o saját munkája sanyarú körül­ményeit, annak a máséról is érdemleges fogalma van. Ahogy dr. Szabadfalvi József, a bizottság elnöke elmondta, azt is tudják, mit akarnak. Csak a lehetőségeik körvona- lazatlanok egyelőre. — Az önkormányzaté a hatalom, a bizottságoké a véleményezés, előkészítés, ajánlás joga, akár pénzért szakértőket is felkérhet. Nem hiszem, hogy ez elég, a szakmai koordinálás, szer­vezés is hozzá tartozna. Töb­bet tudunk, ha megszületik az önkormányzat most ala­kuló szervezeti szaoalyzata.- Hegy kezdték a műkö­désüket? — Máig tartó megdöbbe­néssel. Mert sorra kellene járnom például az intézmé­nyeket, de még csak a má­sodik, harmadikig jutottam e.. Nem mintha henyélnénk, nincs hét, hogy ne ülésez­nénk, de nem győzünk vé­gére járni a feljelentések­nek. Az intézményvezetők ellen érkeznek, alkalmasint .yalóságbs össztűz, zúdul ránk. Utánajárunk és kiderül, hogy van némi, vagy több valóságmagja a dolognak, de a háttérben sok egyéb húzó­dik meg. Lehangoló ez na­gyon, időtrabló, a bizottság elítéli. Évtizedesig vezettem a múzeumot, nagy intéz­ményből tudom, hogy a sé­relmeket házon belül is el lehet intézni. Az önkor­mányzatra zúdított ■ bead­ványtömeg nem old meg semmit.- Az ember azt hinné, hogy nem a személyi ellen­tétek, a pénztelenség a leg­nagyobb gondja az intéz­ménynek ... — Előfordult, hogy éppen racionalizálási szándéka mi­att szedett össze esküdt el­lenségeket az intézményve­zető, mert a pénztelenség j valóban kritikán aluli. El- [ fogadok olyan prioritásokat, mint az iskola, az egészség­ügy, de a meglévő arányok, ami pénz a kultúrára jut, nem tudom, megengedik-e az intézmények úgy-ahogy működését. Tavaly például a városi könyvtár 18 milliót Csuhébábub Agyongépesített világunk- 1 ban a gyerekeknek már fo­galmuk sincs mivel játszot­tak szüleik, nagyszüleik. Az Ifjúsági Házban most talán pótolhatnak valamit. A leg­ősibb gyermekjátékok ké­szítésével foglalkozik So­mogy udvarhelyen Győri Mi- hályné; kukoricacsuhéból szebbnél szebb bábukat, ál­latokat készít. A játékokból rendezett kiállítás megte­kinthető február 6. ás 27. között, az Ifjúsági Házban, naponta 10—19 óráig. kapott egész évre, a sokkal kisebb debreceni háiózatnak ott huszonhat millió jutott. Utána fogok nézni, hogy más városok hogyan csinál­ják, mielőtt egy pillanatig is odafigyelnék olyan hangok­ra, hogy minek -itt a városi, amikor van nekünk megyei könyv tárunk — hogy csak egy péidát mondjak a „meg­újulási” törekvések közül. Azt elismerem, hogy van bi­zonyos túlfoglalkoztatási rendszer intézményen belül, kényelmesség és önző látás­mód, de a meglévő intéz­ményeket egyelőre meg kell őrizni. Alig van belőlük né­hány.- Marad mostohagyerek­nek a kultúra? ,— Nem mintha ezen múl­na bármi is, de akkor én nem maradok; csak lehetsé­ges munkát szabad felvál­lalni. A város helyzete va­lóban nagyon nehéz, egyelő­re csak az első negyedévre szóló ideiglenes költségvetés készült el, ós mi is a gya­korló időnket töltjük. Hóna­pokba telik, amíg pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy-egy intézménynek mi elengedhetetlenül fontos, mire mennyi kell, de a je­lenlegi helyzetre jellemző adatokat most is tudom. Je­lenleg nem egészen 16 mil­lió íorint jut a város vala­mennyi kulturális intézmé­nyére havonta. Nem sajná­lom, kell is nekik, de eb­ből hatot csak a színház visz el. A zenekar kettót kap, a Városi Művelődési Központ két és fél milliót, a könyvtár négy hónap alatt jut annyihoz, mint a szín­ház egy hónapban. De ahogy a pénz a városüze­meltetésre megoszlik, az ará­nyok nem kedveznek a kul­turális életnek. Minimálisan annyi kell, mint tavaly, az országosan elfogadott tíz százalék dologi- és húsz szá­zalék, úgynevezett bérme­chanizmussal.- Mintha riadtak lennének az intézmények, és mint pél­dául a városi kábeltévé-há­lózat, vannak nehezen út- fukra induló tervek ... — Utóbbi esetben rossz volt a pályázati kiírás. Mára meg­érkeztek a válaszok, hogy mit ad az illető cég. pél­dául hány lakásban biztosit Az tijságcsinálás történe- | tében üj lapot nyitottak Ja­pánban, szó szerint is. Meg­jelent az első napilap, me­lyet hölgyeknek írnak, szer- ; kesztenek, és a főszerkesztő,! szerint elsősorban nekik is adnak el. Masahiro Oshima asszony elmondta: a 60 tagú szer­kesztőségből 36 a hölgymun­katársak száma. A férfiakat azonban csak olyan rova­tokban foglalkoztatják „ahol a cikkek hangvétele ezt megköveteli.” Történetesen a hírrovatban, mely az első ol­dalt foglalja el. A lap vol­taképpen a nők problémái­val, és sok-sok divattal fog­lalkozik. Ami az előbbit il­leti, az ANSA hírügynökség kiemel a nevezetes első ol­vételi lehetőséget, milyen felszerelést a stúdiónak, és mindezért mit kér cserébe. Ami a riadalmat illeti, mint mondtam, nincs rá ok. Nem tudok róla, hogy , egy intéz­mény is megszűnne. Sajnos, arról sem, hogy a szűkös ön- kormányzati hozzájárulást magánmecenatúrával akarná egy vállalat, vagy vállalkozó kiegészíteni. Az országban mindenki reménykedik, de ehhez stabil vállalatok és vállalkozások kellenek.- Vannak saját szempont­jaik, hogy hogyan segíthet legtöbbet a kulturális bi­zottság? Az épületeket, szobrokat — földrajzi helyzetüktől füg­gően is — igen sok tényező: a légkör szennyezettsége, eső, szél, fagy, algák, mosza­dal hírcsokrából egyet. Azt, ami sajátos módon a férfi- hiú:.égről informálja a nyá­jas olvasót, a pénzkibocsá­tás példáján. A világ jegy­bankjai közül mindössze ti­zenöt tartja fontosnak, hogy híres hölgyek arcképe dí­szítse az általa kibocsátott pénzt. Ha ugyanis, a király­nőket', nagyhercegnőket le­számítjuk, mindössze két köl­tőnő (Chile és Mexikó), két írónő (Ausztria és Norvégia), egy kutató (Lengyelország), egy festőnő (Németország) képét hordhatják az erszé­nyükben az államoplgárok. És ez vitathatatlanul a gyen­gébb nem mellőzése. Egyébként az újság címe; Lady Kong. King Kong, a nagy hírű és rettenetes ma­jom gyengéd párja után .... — Pártatlan, tárgyilagos képet kell kapnunk a mos­tani helyzetről, és követke­zetesen azt az álláspontot kell képviselnünk, hogy a megörökölt, a nagyvároshoz viszonyítva méltatlanul kicsi intézményhálózathoz egyelő­re nem szabad hozzányúlni. Viszont plusz dotációkat kell keresni, még akkor is, ha már ismerhetjük a távlati pénzügyi kondíciókat. Kife­jezetten csak racionalizálási szándékkal akkor lehet szó átszervezésről, vagy a mű­ködtetést, működést segítő új megoldásokról. tok, baktériumok stb. káro­sítják. A tudomány és a technika számára elsősorban a szabadban lévő épületek, szobrok és egyéb műemlé­kek megmentése a nehezebb feladat. A legnagyobb veszélyben természetesen a fémszobrok vannak, hiszen köztudott, hogy a korrózió legfeljebb a nemesfémeket kíméli meg, márpedig a köztéri alkotá- i sok nem ilyen anyagokból j készülnek. Sokkal inkább a szobrok klasszikus anyagá- I ból, bronzból, mely az egyik í legrégibb, ember megmun- ( kálta fém (illetve fémötvö­zet). A bronz fő alkotója a réz, amelyhez a régi hagyo­mányoknak megfelelően 5—6 százalék ónt adagolnak. A fémszobrok megmenté­sére általában kémiai mód­szereket alkalmaznak. • A meglévő fémmagot akként óvják meg a teljes pusztu­lástól, hogy a korróziós oko­kat megszüntetik. Ha viszont a fém pusztulása már na­gyon előrehaladott, nincs más megoldás, mint hogy a fémet az erre a célra ki­kísérletezett, jól kötő tartós műanyaggal itatják át. M— ífe Képünkön: Marcus Aurelius római császár bronzszobra és a hozzá tartozó ló. Az 1800 éves, kéttonnás műalkotáson kilenc évig tartó restaurálási munkát végeztek, mígnem visszaállíthatták régi helyére, a római Capitoliumra. Fémszobrok sorsa Az újság neve: Lady Kong Csak nőknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom