Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1991. JANUAR 16, SZERDA ßRA: 5.20 FORINT A Centrum Áruház a bővítés és az átalakítás idején is nyitva tart, hogy a miskolciaknak és a környékbelieknek, akik szívesen vásárolnak itt, ne kelljen nélkülözniük az üzletet. A zökkenőmentes kiszolgálás érdekében a dolgozók gyakran szombaton és vasárnap is bemennek, hogy a vevőknek minél kevesebb kényelmetlenségben legyen részük. Ám ha mégis találkoznak nehézséggel, az áruház vezetősége a megértésüket és a türelmüket kéri, cserébe az ország egyik alighanem legkorszerűbb, legszebb áruházát Ígérik. Az igazsághoz nyilván hozzátartozik, hogy a mostani gazdasági helyzetben nehéz lett volna lemondani a bevételről, ha átmeneti időre bezárják a Centrumot. De az itt folalkozta- tott személyzetnek is fontos, hogy folyamatosan munkája legyen. Természetes tehát, hogy ennek érdekében vállalják ők is, hogy költöztetik az osztályokat és nehéz körülmények között is fogadják e roppant nagy munka idején a vásárlókat, mindaddig, amíg minden a végleges helyére nem kerül. (Szabán felvételei) Szűkösen a nyitva tartó Centrumban Épül a Sajó-parli raktáráruház A Centrum Áruház bővítésének építési munkálatai látványosan haladnak. Elkészültek a falai annak a háromezer négyzetméteres épületnek, amivel kiegészül az áruház eddigi területe, illetve készek az új lépcsőházi tornyok. A vásárlók az átépítés okán az áruházon belül is számos változást tapasztalnak a különböző osztályokat nem a megszokott helyükön találják. — Felvetődött az a gondolat, hogy egy átmeneti időre bezárjuk az áruházat, hiszen :gen nagy volumenű munkáról van szó — mondta Gáspár Tiborné kereskedelmi igazgatóhelyettes. — A több mint 20 éves épület szerelvényei, belső berendezése már elavultak, korszerű le- és feljáró mozgólépcsőt szerelnek fel, valamint a már régóta áhított légkondicionáló berendezést. Végül mégis a nehezebb megoldás mellett döntöttünk, miszerint a bővítés és átépítés ideje alatt is nyitva tartunk. Az építőknek már átadtuk a második szintet, ezért az ott- lévő osztályokat részben az első emeleten. illetve a földszinten helyeztük el. . A műszaki és lakástextilosztály teljes választékát sajnos nem tudjuk kínálni a lényegesen kisebb alapterület miatt. Ezért a nagyobb műszaki cikkek — mint a 'kazánok, vagy a háztartási gépek, vagy a lakástextilosztályról a pvc és a padlószőnyegek — árusítását átmenetileg szüneteltetjük az áruházban. Az első emeleten a volt büfé helyére kerültek a különböző szolgáltatóegységek, mint a Mister Minit, illetve az utazási iroda. Meglehet, hogy most a vásárlók a bejárati lépcsők környékét túl tágasnak találják, de annak az az oka, hogyha a két lépcső- háztorony teljes egészében • elkészül, akkor az áruházba már megnyílik az új bejáMesyei munkaüoyi központ alakult A Minisztertanács decemberben hozott rendeletében intézkedett az országosan egységes munkaerőpiaci szervezel, kialakításáról. Ennek értelmében megszűnt a Munkaügyi Szolgáltató Iroda és a volt megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szerve. Ugyanakikor 1991. január 1-ével létrehozták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügy' Központot, amely a Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló új államigazgatási szerv. Vezetői ma sajtótájékoztatón ismertetik az újságírókkal a központ feladatait és hatáskörét. Szó lesz a megye foglalkoztatási viszonyainak alakulásáról is. rat. A második emeletet várhatóan szeptember végén kapjuk vissza, s akikor újból költözködünk, hiszen ezután az első emeletet kell szabaddá tenni az építők és szerelők számára. — Közben folyik a Sajó- parti raktáráruház építése, ahol remélhetőleg április elején már vásárlókat tudunk fogadni. Nagyrészt az áruházból kiszorult termékeket, de más, raktáráruházi körülmények között kínálható árut is tartunk majd. Természetesen olyan áron, hogy érdemes legyen a vevőknek oda eljönni. O. E. A kormány száz nap türelmi időt kért annak idején. Az új miskolci önkormányzat, a városháza semennyit. De nyilvánvaló, hogy el kell telnie némi időnek, amíg kialakul az ön- kormányzat miskolci szervezete. A polgárok azonban egyelőre keveset tudnak arról, hol tart a városháza átalakítása, mit gondol a polgár- mester, Csaba Tamás olyan ügyekről, mint a helyi adók bevezetése, vagy a lakbér- emelés. Meg akartuk azt is tudni, mikor lesz végre jegyzője Miskolcnak, és igaz-e: úgy elfogyott mára a régi tanácsi apparátus, hogy az már a városháza működő- képességét veszélyezteti... — A bizottságok munkáját szemlélve — mármint azét a kettőét, amely nem zárta be az ajtaját a sajtó előtt — úgy tűnik: szervezeti és működési szabályzat híján meglehetősen sok a kusza helyzet, a félreértelmezés, döcögős a munka. Hol tart most e fontos alapdokumentum megalkotása? — A szakbizottságok most dolgoznak a szabályzaton, de a városháza is letett egy tervezetet. Az országban sok helyütt ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot csináltak. A miénk sem lehet végleges, mert rengeteg jogszabály ma még hiányzik. De ennek ellenére igyekszünk, amennyire lehet, maradandó szabályokat felállítani. — Mikor lesz mindebből a városháza és a közgyűlés működéséhez normális keretet adó szabályzat? — Nagyon szeretném, ha a február eleji közgyűlésre bekerülne a tervezet. De nagyon valószínű, hogy hosszas vita lesz felette, sőt az is elképzelhető, hogy többnaposra nyúlik a közgyűlés. — Sokat hallani mostanában arról: a városháza szervezete olyan irányban is változik, hogy újra lesznek kerületi hivatalok ... — Ezt így kategorikusan nem mondhatom. A kerületi hivatali rendszert túl merevnek tartjuk, ezért a városrész-önkormányzatok lehetőségeit keressük. Nem akarunk a városban egy koncentrált, központosított irányítást, hanem ehelyett inkább valamilyen területi alapon működő rendszert. — A szervezeti működési szabályzat mellett a másik nagy „ügy” most a városházán a költségvetés összeállítása. Van aki azt mondja, lehet radikálisan mást is csinálni, mint tavaly, mások szerint túl sok a kényszerpálya... Megszavazná az elszakadást? önállóságot sürget Tapolcának az ott élők egy csoportja. Az üggyel a Déli Hírlap korábban már többször is foglalkozott. Beszélgetést közöltünk például az elszakadás híveivel, s ugyancsak e hasábokon lehetett olvasni MískoIc polgármesterének, Csoba Tamásnak a válaszát, amelyet a Tapolca önállóságáért kardoskodóknak írt. Hogy ez az ügy miként zárul, azt egyelőre nem tudjuk. Azt viszont sejtjük, hogy más hasonló önállósodási törekvésekről is beszámolhatunk még a közeljövőben. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a miskolci közgyűlés különféle frakciói miként vélekednek a dologról, mi a véleményük a saját önkormányzatok, illetve a részönkormányzatok iránti igényekről. Hogyan szavaznának ma, ha erről kellene dönteniük? A pártok önkormányzati képviselő- csoportjaitól kapott válaszokat abban a sorrendben közöljük, ahogyan azt a szerkesztőségünkbe eljuttatták. (Osz- szeállitásunk a 3. oldalon). — 1990-ben a tanácsi vezetés számos oíyan szerződést kötött, vagy kötelezett- seget vállait, amit jogkövetkezmény nélkül nem rúghatunk fel, de nem is biztos, hogy célszerű lenne minden eseiuen visszalépni. De mindettől függetlenül át kell csoportosítani pénzeket, például a szociálpolitika céljaira. Rengeteg az ilyen jellegű feladatunk, de külön pénzt nem kapunk rá sehonnan. Kilátástalan az is, hogy itt Miskolcon a központi kassza terhére lakások épüljenek. Viszont valamilyen formában támogatnunk kell a la- kásravárókat. — Ha már lakásokról és támogatásokról van szó: mit tud mondani ma a polgármester a helyi adók bevezetéséről és a lakbér- emelés esélyeiről? — Én úgy látom, hogy a lakosság anyagi megterhelése elérte a tűréshatárt. Az más kérdés, hogy rákényszerülünk-e valamilyen helyi adóbevétel előteremtésere. Ha igen, ezt elsősorban nem a lakosságra támaszkodva. hanem a vállalatokra, vállalkozókra számítva kellene megtennünk akkor Is, ha ez vállalkozás-ellenes lépés. Persze differenciálni kell, hiszen kereskedő és kereskedő, iparos és iparos között óriásiak a különbségek. A lakbéremelést aligha kerülhetjük el. De annyi tényezőtől füg,g ennek módja, mércéké — például attól, milyen lakáskoncepciót dolgoz ki a kormány tavasszal, folytatódik-e a tanácsi bérlakások eladása, milyem célokra juthat az emelésből —, hogy- nehéz lenne ma többet mondám ennél. — Olyan véleményeket is hallani, hogy nincs a városházának városfejlesztési koncepciója, mások szerint ennél fontosabb, hogy a szociálpolitikai ügyekkel tudjunk mit kezdeni, hiszen úgyis ennek a jegyében telik el 1991. — Jelenleg is van a városnak érvényes általános rendezési terve, vannak részletes rendezési tervei is. De ezek a tervek alapvetően más gazdasági, társadalmi közegben készültek, mint a mostani. ezért azonnal el kell indítani egy új rendezési- terv-készítési munkát. Nem azért mondom, mert ez a munka amúgy is időt igenyel. hogy 1991 valóban elsősorban a szociálpolitikai problémák éve lesz. Például nem tudom mi lesz, ha ránk zúdul a szovjet-ukrajnai menekülőtömeg. Kapunk-e ehhez vajon központi segítséget? — A rossz nyelvek szerint a városházán viszont nem kell a tömegre panaszkodni. úgy fogy az apparátus. Elmennek a volt tanácsiak. Milyen mértékű az elvándorlás? — Vannak területek, ahol elég nagy. Például a jogászoké, akik a jegyzői állások meghirdetésével rengeteg álláslehetőséget kaptak. De a köztársasági megbízott is , innen fogja feltölteni hivatalát. Az eltávozok elsöprő többsége tapasztalataink szerint anyagi okokból megy el. Sajnos alacsonyak a bérek a városházán, s bár keressük az emelés lehetőségét, tudjuk, hogy ennek forrása csak bérmaradvány lehet ... A létszámcsökkenés azonban nem veszélyezteti a városháza működőképességét. — Mikor lesz végre jegyzője a városnak? — Mint ismeretes, a közgyűlés legutóbb új pályázat kiírása mellett döntött. Ha január végére nem is, de reményeim szerint február elején mindenképpen a közgyűlés már dönthet a jegyző személyét illetően. Ügy néz ikf, hogy bővült a jelentkezők, pályázók köre is. — Mi a*. ami a leginkább gátolja ma a polgár- mester, a városháza munkáját? — összességében leginkább az, hogy van egy ön- kormányzati törvény, a hozzá tartozó kiegészítő jogszabályok nélkül. Másrészt új emberek ülnek a régi tisztségviselőik, városatyák helyén, és idő kell ahhoz, amíg kialakul egy normális együttműködés. A polgárt persze ez nem érdekli: a város élete nem állhat meg, az ügyeket el kell intézni, s meg kell mondanom, ügyből nem lett kevesebb a rendszerváltás óta sem, sőt... (kiss) Meghosszabbítható a telefon láthatatlan zsinórja Napjainkban felgyorsult az információ értéke. Egy- egy üzletkötésnél akár milliókat is érhet egy olyan hír, amihez előbb jutunk hozzá, mint a konkurencia. Hongkongban zsebtelefonnal sétálnak az üzletemberek. Nyugat-Európában is elkép. zelhetetlen, hogy a vezető cégek emberei nélkülözzék az autótelefont. Nálunk a közelmúltban adták át az első autótelefont, amelynek a hatótávolsága csupán Budapest körzetére terjed. Mi persze már azzal is beérnénk, hogy lakás és hivatali telefonjainkat „cordless telefon” módjára meghosszabbítsuk. Vajon lehetséges-e ez? —kérdeztük Németország egyik legismertebb hivatali technikát forgalmazó cégének vezetőjétől. Ludwig Flesser úr a magyar piac kedvéért nyitott üzletet Bonn után Passauban is. Az osztrák határhoz közeli üzletben olyan készülékeket árusít, amely a magyar irodákban, teljesen ismeretlen. Csupán náluk kapható olyan cordless telefon, amely 30 kilométeres hatótávolságú. A főállomás egy erősítővel sugározza a beszélgetést a mobil készülékre. Kiegészítő felszereléssel akár 80 kilométerre is bővíthető a készülék ható- távolsága, Ami lényeges: szabad csatornakeresővél automatikusan megtalálja a beszélgetésre legideálisabb szabad csatornát. S ami nagyon fontos: olyan kódrendszerben dolgozik, amely kizárja az éterben való lehallgatását. S még egy érdekesség Flesser úr üzletéből: ők forgalmazzák azt a Panasonic típusú üzenetrögzítőt, amely egyszerre két vonal figyelésére képes. Ráadásul szükség esetén egy megadott számon föltárcsázza a készülék tulajdonosát, és kérés nélkül beolvassa a korábban rögzített üzeneteket. A passaui üzlet (telefonszáma: 851-41 075) egy kiállításon szeretne bemutatkozni áruválasztékával, a korszerű faxokkal, hivatali komp jut erekkel és telefonokkal az Észak-magyarországi régióban. Sz. i. A polgármester a helyi adókról, lakbérekről, jegyzőválasztásról, tervekről Mi iríénik a miskolci városházán ?
