Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Csodabár, pártos zene, továbbtanulás REGGELI HÍRLAP, 1931. JANUAR 6. 1921-től 1931-ig terjedő tíz év alatt honosította meg Miskolcon a színház az opera kultuszát, amelyet Halmos Jánostól Piccaverig, Alpár Gittától Vera Schwartzig a magyar dalkultúra büszkesége; és világ- hiressegek szolgáltak. A mi tíz évünk alatt szereztük meg a mi miskolci színházunknak az első vidéki Peer G.vnt előadás irodalmi értékű érdemét. Ez alatt a tíz év alatt épült Miskolcon az első vidéki forgószínpad. Röviden: zene, irodalom, színpadtechnika terén úttörőmunka, újítás és — elsőség: ez volt a cél. A legnagyobb feladatokat: a legjobban. Nem dicsekvés ez, hanem a szükségszerű megállapítása a mindenki által tudott tényeknek, hogy a kei'ö keretbe állíthassam bejelentésemet. Bejelenjem, hogy sokszor küzdelmes, de eredményes tízévi színigazgatói működés után a Miskolci Nemzeti Színház az eddigi legnagyobb technikai produkcióhoz méltó, s azokat sok szempontból felülmúló feladat elé került. Bejelentem, hogy. a színház színrehozza azt az univerzális sikerű játékot, — amelynek neve: „Csodabár”. Ez a zenés játék egy zseniális magyar újságírónak. Herczegh Gézának munkája. Színpadtechnikailag ior- radalmi újítás. Sikere igazi világsiker. A darab világvárosi méretezésű. Ezt a darabot csak kellő apparátussal, vagy sohasem szabad játszani. Tíz esztendős tradíció kötelező ereje késztetett arra, hogy a szinte vakmerőségig menő áldozatkészséggel hozzam színre a „Csodabár”-t. úgyhogy ezzel az előadással a miskolci színház a fővárosi és külföldi világvárosok előadásai mögött egyetlen árnyalattal sem maradjon el. A hangsúly azokon a színpadilag még ki nem aknázott bámulatos lehetőségeken van, amit ez a darab nyújt és én örömmel, büszkeséggel vállalom ezt az óriási, minden eddigi felülmúló feladatot, amely a mai különösen nehéz gazdasági viszonyok között is méltó módon fogja jelezni tízévi munkánk határkövét. Sebestyén Mihály a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1951. JANUÄR 28. A Nagymiskolci Hangversenyzenekar létrehozására vonatkozó tárgyalások hosszabb idő óta foglalkoztatták városunk zenei, kulturális vezetőit. Az ország második iegnagyóbb városává fejlődő Miskolc életében a zenei kultúra fejlesztése szükségszerű követelmény. Az eddigi kisebb zenekarok — bármennyire is értékes kezdeményezések voltak — nem elégítették ki maradéktalanul a város dolgozóinak zenei igényeit. Miskolc reprezentatív nagy zenekarának megalakulását a kisebb zenekarok körében meglevő sovinizmus késleltette. Az eddigi eredménytelenségek fő oka pedig az volt, hogy a kezdeményezők nem kérték próbálkozásukhoz a Párt segítségét, támogatását. A Nagymiskolci Hangversenyzenekar megalakítására irányuló munkát azután a közelmúltban a Párt irányításával az egyes zenekarok képviselőiből álló intézőbizottság vette kezébe. A közeimül'ban meg iar- tott alakulógyűlésen nagy számban vettek részt az érdekeli zenekarok tagjai, akik előtt ismertették a hangversenyzenekar már elkészített alapszabályát is. A Nagy.miskolci Hangversenyzenekar tagjai a városban eddig működő zenekarok legkiválóbb tagjai közül kerülne-; ki. A Zenekonzervatórium tanáraiból, magasabb évfolyamú növendékeiből, a miskolci Állami Nemzeti Színház, a diósgyőrvasgyári szimfonikus zenekar, az MKOSZ, a MÁV és a kisebb zenekarok tagjaiból alakult zenekar bizonyára maradéktalanul kielégíti majd a dolgozók legmagasabb zenei igénveit is. Az együttes első bemutatkozó hangversenyét a Pártkongresszus tiszteletére ajánlják fel. DÉLI HÍRLAP, 1972. JANUÁR 17. A rövid jelentés azt tartalmazza, hogy városunk ipari szakmunkásképző intézetei 500 lánynak tudnak továbbtanulási lehetőséget biztosítani. (Borsod megye 1400 leány ipari pályán való továbbtanulását vállalja.) S ha már itt tartunk, szeretném elmondani, hogy ellentétes véleménnyel szemben Miskolcon igenis jó a leányok továbbtanulási lehetősége. Az előbbi adatot kiegészíteném még a különböző gimnáziumok és szak- középiskolák felvételi lehetőségeivel, de elég talán, ha annyit mondok, hogv az évenként általános iskolában végző ezer-ezeregyszáz lány közül elémyészően kevesen (még százan sincsenek) nem tanulnak tovább. — A szülők természetesen mindig iót akarnak gyermekeiknek, de nem biztos, hogy jól választanak pályát. Példaként elmondom, hogv az egyik fodrász-dinasztia „utolsó sarja” szülei bánatára elköszönt a szakmától. mert nem volt megfelelő manuális készsége. Vegyükf igyelembe, hogy a gyermek milyen pályára vágyik, de a vágyakozás nem mindig elegendő. Okvetlenül ki kell kérni az osztályfőnökök, pedagógusok véleményét, akik az esetek többségében jól ismerik a gyermek képességeit, hajlamait, s a már kialakult készségeit. Azt a gyereket, aki nem állja ki a szükséges fizikai vagy szellemi erőpróbát, amit egy-egy foglalkozás követel, irányítsuk alkatának jobban megfelelő pályára. Nem is beszélek itt most az egészség- ügyi kívánalmakról (a színvakság vagv bokasüllyedés például már eleve sok pályára alkalmatlanná tesz), amelyek ugyancsak fontosak. És nem lehet a oálva- yálasztást az anyagi kérdésekre (kereseti lehetőségek, borravaló, stb.) sem leszűkíteni. Egy furcsa ángyai Ltturie Andersost Budapesten Miss Laurie Anderson Prága és Belgrad között ejtette útba fővárosunkat, mindössze pár óra és egyetlen koncert erejéig, ami a Budapest Sport- csarnokban zajlott le. A közönség már másfél órával a kezdési időpont előtt gyülekezett a BS előtt, mitsem törődve a szemerkélő esővel, nagyon fegyelmezetten várva a bejutást. Az eladott jegyek száma ezúttal is jóval kevesebb volt a közönségigénynél, emiatt már hét óra körül tele volt a környék eladó jegyet kereső emberekkel. És még a koncert kezdetekor is több százan áztak a bejáratnál jegyhez jutás reményében. És aki bejutott közülük. biztosan nem bánta meg, mivel olyan előadást láthattunk hétfő este, amihez hasonló még nemigen volt Magyarországon. • A ZENE ÉS SZÍNPAD ÜNNEPE A műsor meglehetősen hirtelen kezdődött, a gyors lámpaoltás után egyszercsak a színpadon termett egy törékeny. 160 cm körüli lánv. megszokott, fekete öltönyében. és azonnal zenélni kezdett elektromos hegedűjén. Közben a háttérben lévő vetítővásznakon rohano autókat láthattunk, fekete fehérben. És időnként kepei; villanlak fel a színpad két oldalán lévő vetítővásznakor, is. Először óriás méretű színes reflektorok élethű képe, később erősítők, számítógépek előlapjai és belső szerkezete. A hátsó vásznakon a zene hangulatának megfelelően változtak a képek, menetelő emberek, a szélben repülő újságpapírok, városok képe. vagy épp egy animáció az ablak előtt zuhogó esőről. Vagy az egymásra vetített képekkel létrehozott trükkök, például a léckerítés mögötti réten úszkáló és „legelésző” aranyhalak. A közönség egy része, aki a lemezekről ismert számokat várta, biztosan csalódott — remélem, kellemesen. Ugyanis, amit kaptunk, az nem egy hagyományos értelemben vett koncert volt. Leírására talán a „performance” kifejezés a megfelelő. amit vétek lenne előadásnak fordítani. Ez több annál. Amit láttunk, -a vetített képek, a színpadi történések és a zene harmóniájának ünnepe volt. A lemezeken hallható dalokból csak néhány hangzott el, és talán csak a Coolsville egyezett meg a lemezen hallható válDr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke január 17-én, délután 4 órakor előadást tart a 101. Sz. Szemere Bertalan Ipari Szakmunkásképző Intézetben a munka és a munkás keresztény értékeléséről és a Kolping-mozgalomról. Kőrcssy Sándor igazgató kérte fel az előadás megtartására, s ó örömmel tesz eleget a kérésnek. A százalékok tört részeiben lehetne talán csak kifejezni, hányán tudnának pontos adatokat felsorolni e mozgalomról és annak elindítójáról. Ezért nem árt néhány tényt papírra vetni. Adolf Kolping, a múlt században élt, inasból küzdötte fel magát, pap lett. Egész életét a munkások iránti szolidaritás töltötte ki, kezdeményezése világméretű mozgalommá vált. Még az alapító életében, 1856-ban ^ Laurie Anderson tozatíal. míg a többi eléggé át lett hangszerelve, például a My Eyes, a Beautiful Red Dress, vagy az utolsó lemez címadója, a Strange Angels. # POLITIKA IRÓNIÁVAL A számok között (hol zenei aláfestéssel, hol anélkül) az énekesnő történeteket mesélt az életéből, álmairól beszélt, vagy utópisztikus tévéhíreket olvasott be az új. Csillogó kavicsol: nevű csillagháborús tervről, aminek lényege, hogy kis méretű karnikaze-számítógépeket lőnek orbitalis pályára, és ezek semmisítik meg a támadó rakétákat. És arról, hogy a Pentagon, mikor hatlábú robotja nem működött, és a hatlábú rovarokat kezdte tanulmányozni, hogv azok hogyan- csinálják, rájön: a rovarok így képtelenek járni. De a ráfordított milliárdokkal astechnika sokat fejlődött. Legalábbis a Pentagoh szerint. Vagy, hogy a jelenlegi tendencia szerint a nők körülbelül kétezer év múlva keresnek annyit, mint a férfiak. És énekelt Mexikóról, ami túl távol került az Istentől, és túl közel az Egyesült Államokhoz. Csak a Rio Grande választja él őket, ami oly szeszélyesen változtatja medrét, hogy néha emiatt USA lesz. ami addig Mexikó volt és viszont. Megtudhattuk, milyen állat is a Magyarországon is kezdetét vette mozgalmának szervezése. Kezdeményezése lényegét egy mondatban talán így lehetne megfogalmazni: a fiatal munkásembereket rugalmas tudás birtokosaivá tenni, akik megállják helyükét családjukban, munkájukban, a nagy közösségben, a társadalomban és az egyházban is. Negyven év alatt, mint minden kereszténymozgalom, ez is háttérbe szorult hazánkban. Most — német segítségre is támaszkodva — megindult a szervező munka. Tanárok, szakmunkástanulók fogják a tervek szerint, például épp Németországban elsajátítani a legkorszerűbb technológiákat tanfolyamokon, üzemi gyakorlatokon. Nem árt idézni Körinek Lászlónak, a Katolikus Legényegylet világi elnökének egy interjúban (Népszabad(Szigetváry Zsolt felvétele) szarvas, egér. És kifejtette, hogy a nagy szónokok beszéde mitől zenei. Például Hitleré csupa ritmus, csupa dob. Mussolini mintha áriát énekelne. És Reagan, aki hosszú szüneteket tart, mintha valami nem jutna eszébe. És jutott pár tüske Bush elnöknek is. Laurie politizál. És iróniája humoros bar, de húsbavágó. Bár az ÁllamokAmikor néhány évvel ezelőtt útjára indította a Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi koncertjét, két dolog is motiválta azt. Biztosan számíthattak a közönség érdeklődésére, és valami mást, eltérőt akartak, mint a nagy hírű bécsiek. Valóban rendkívül nagy igény volt rá, telt ház előtt kerül sor évről évre erre a hangversenyie. Egyúttal üde színfoltot, zenei nevelőerőt jelentett a komolyabb és a köny- nyebb műfaj egymás mellé állítása, melyet kiváló énekesegyéniségek meghívásával is reprezentált a zenekar. Ami az énekművészeket illeti, ezúttal sem panaszkodhattunk; Csavlek Etelka ság, 1990. november 20.) elhangzott mondatát a legközelebbi célokat illetően: „Ném azt várjuk a mozgalom tagjaitól, hogy legyenek buzgó keresztények, de megtapasztalhatják azt, hogy egy nyugati keresztény életvitelnek, mik a hasznai. Hitelesen akarjuk bizonyítani, hogy lehet másképp is élni, mint a keleti munkásosztály materialista elidegenedettsé- gében.” Mi lesz Miskolcon, hazánk e nagy munkásvárosában a mozgalom jövője? Korai lenne jósolni. A munkásosztály keresztény szellemű része kell, hogy elindítson valamit. Az érsek úr előadása megyénk legnagyobb szakmunkásképző intézetében, majd az azt követő beszélgetés talán a jó földbe vetett mag lesz, mely idővel meghozza a munka becsületének gazdag termését. ról beszél, amit mond. Európa is érti. o EGYSZERŰEN ZSENI Néhányszor a technika segítségével féi’fihangon szólal meg, máskor a szintetizátorain lévő mikrofonok segítségével nagyon magas hangokat csalt elő. És teljesen meglepte a közönséget, mikor — papírról olvasva — magyarul mondta el japán koncertje' egy humoros epizódját, mikor a japánra fordított szöveget dadogós tolmács mondta magnóra, és ő azt tanulta meg hangról hangra. Magyarul teljesen érthetően beszélt, és a poén is bejött. Sőt, egy dal egy részét is magyar nyelven adta elő. És a koncert végén, a visszatapsolásra visz- szajőve, készített egy fotót a -közönségről. Mind kedvessé- ge. mind az. hogy rengeteg nvelven hajlandó beszélni, néha Katona Klárit juttatta eszembe. Az előadás során minden szöveg magyarul is ki lett vetítve a vásznakra. Sok elütéssel persze, de ez annak tudható be, hogy Anderson kisasszony mindezt maga írta számítógépbe. Ez idáig azt gondoltam erről a polihisztor lányról, aki fest, szobrokat és filmeket készít, könyvet ír, zenét szerez, hogy zseniális. Véleményem azóta változott. Nem zseniális. Egyszerűen csak zseni. és Molnár András Operaházunk meghatározó egyéniségei. Ám lényegesen nagyobb élményt jelenthettek volna, ha „saját” területükről, a népszerű operákból is énekelnek. Most eltolódott az egész műsor ifj. Johann Srauss jólismert művei közé, ami a „mást, mint a bécsiek” alapelv feladását jelentette. Ezzel együtt rendkívül élveztük Csavlek Etelka és Molnár András ..kirándulását” az operett világába. Elhangzott ifj. J. Strauss Denevér című operettjéből a Csárdás, a Cigánybáróból Saffi dala, Barinkay belépője és a Ki esketett kezdetű népszerű kettős. Hallhattuk a műsor második részében Kálmán Imre Marica grófnő és Csárdáskirálynő, Lehár Ferenc Vig özvegy című operettjeinek egy-egy népszerű részletét A Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László vezetésével jól látta el feladatát a kíséretekben, az önálló művek azonban a korábbi években hangulatosabbra sikerültek. Természetesen a közönség így is örült a sok ismert Srauss-melódiának, a Denevér-nyitánynak, a Császár-, a Bécsi-vér, a Kék Duna keringőnek, s a vidám gyorspolkáknak: Mennydörgés és villámlás, Vadászaton, Terefere, Kirándulóvonat. E két utóbbi mű már ráadásként hangzott el a szokásos zárószám, id. J, Strauss Radetzky-indulója után. Antal Imre személyében szakszerű és szellemes szóvivő gondozta a programot. Ahogy a tv-ben is gyakran tapasztaljuk, könnyed, népszerű, közvetlen hangvétele mindig leköti a figyelmünket. Barta Péter j A Kolping-mozgalom Az egri érsek a 101-es szakmunkásképzőbe láfogat Antal Ferenc p koncertje