Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Csodabár, pártos zene, továbbtanulás REGGELI HÍRLAP, 1931. JANUAR 6. 1921-től 1931-ig terjedő tíz év alatt honosította meg Miskolcon a színház az opera kultuszát, amelyet Hal­mos Jánostól Piccaverig, Alpár Gittától Vera Schwartzig a magyar dalkultúra büszkesége; és világ- hiressegek szolgáltak. A mi tíz évünk alatt szereztük meg a mi miskolci színházunknak az első vidéki Peer G.vnt előadás irodalmi értékű érdemét. Ez alatt a tíz év alatt épült Miskolcon az első vidéki forgószínpad. Röviden: zene, irodalom, színpadtechnika terén úttö­rőmunka, újítás és — elsőség: ez volt a cél. A leg­nagyobb feladatokat: a legjobban. Nem dicsekvés ez, hanem a szükségszerű megálla­pítása a mindenki által tudott tényeknek, hogy a kei'ö keretbe állíthassam bejelentésemet. Bejelenjem, hogy sokszor küzdelmes, de eredményes tízévi színigazgatói működés után a Miskolci Nemzeti Színház az eddigi legnagyobb technikai produkcióhoz méltó, s azokat sok szempontból felülmúló feladat elé került. Beje­lentem, hogy. a színház színrehozza azt az univerzális sikerű játékot, — amelynek neve: „Csodabár”. Ez a zenés játék egy zseniális magyar újságírónak. Herczegh Gézának munkája. Színpadtechnikailag ior- radalmi újítás. Sikere igazi világsiker. A darab világ­városi méretezésű. Ezt a darabot csak kellő appará­tussal, vagy sohasem szabad játszani. Tíz esztendős tradíció kötelező ereje késztetett arra, hogy a szinte vakmerőségig menő áldozatkészséggel hozzam színre a „Csodabár”-t. úgyhogy ezzel az előadással a miskol­ci színház a fővárosi és külföldi világvárosok előadá­sai mögött egyetlen árnyalattal sem maradjon el. A hangsúly azokon a színpadilag még ki nem ak­názott bámulatos lehetőségeken van, amit ez a darab nyújt és én örömmel, büszkeséggel vállalom ezt az óriási, minden eddigi felülmúló feladatot, amely a mai különösen nehéz gazdasági viszonyok között is méltó módon fogja jelezni tízévi munkánk határkövét. Sebestyén Mihály a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1951. JANUÄR 28. A Nagymiskolci Hangversenyzenekar létrehozására vonatkozó tárgyalások hosszabb idő óta foglalkoztat­ták városunk zenei, kulturális vezetőit. Az ország má­sodik iegnagyóbb városává fejlődő Miskolc életében a zenei kultúra fejlesztése szükségszerű követelmény. Az eddigi kisebb zenekarok — bármennyire is érté­kes kezdeményezések voltak — nem elégítették ki ma­radéktalanul a város dolgozóinak zenei igényeit. Mis­kolc reprezentatív nagy zenekarának megalakulását a kisebb zenekarok körében meglevő sovinizmus késlel­tette. Az eddigi eredménytelenségek fő oka pedig az volt, hogy a kezdeményezők nem kérték próbálkozá­sukhoz a Párt segítségét, támogatását. A Nagymiskolci Hangversenyzenekar megalakításá­ra irányuló munkát azután a közelmúltban a Párt irányításával az egyes zenekarok képviselőiből álló intézőbizottság vette kezébe. A közeimül'ban meg iar- tott alakulógyűlésen nagy számban vettek részt az ér­dekeli zenekarok tagjai, akik előtt ismertették a hang­versenyzenekar már elkészített alapszabályát is. A Nagy.miskolci Hangversenyzenekar tagjai a városban eddig működő zenekarok legkiválóbb tagjai közül ke­rülne-; ki. A Zenekonzervatórium tanáraiból, maga­sabb évfolyamú növendékeiből, a miskolci Állami Nemzeti Színház, a diósgyőrvasgyári szimfonikus ze­nekar, az MKOSZ, a MÁV és a kisebb zenekarok tag­jaiból alakult zenekar bizonyára maradéktalanul ki­elégíti majd a dolgozók legmagasabb zenei igénveit is. Az együttes első bemutatkozó hangversenyét a Pártkongresszus tiszteletére ajánlják fel. DÉLI HÍRLAP, 1972. JANUÁR 17. A rövid jelentés azt tartalmazza, hogy városunk ipari szakmunkásképző intézetei 500 lánynak tudnak továbbtanulási lehetőséget biztosítani. (Borsod megye 1400 leány ipari pályán való továbbtanulását vállalja.) S ha már itt tartunk, szeretném elmondani, hogy el­lentétes véleménnyel szemben Miskolcon igenis jó a leányok továbbtanulási lehetősége. Az előbbi adatot kiegészíteném még a különböző gimnáziumok és szak- középiskolák felvételi lehetőségeivel, de elég talán, ha annyit mondok, hogv az évenként általános iskolában végző ezer-ezeregyszáz lány közül elémyészően keve­sen (még százan sincsenek) nem tanulnak tovább. — A szülők természetesen mindig iót akarnak gyerme­keiknek, de nem biztos, hogy jól választanak pályát. Példaként elmondom, hogv az egyik fodrász-dinasz­tia „utolsó sarja” szülei bánatára elköszönt a szak­mától. mert nem volt megfelelő manuális készsége. Vegyükf igyelembe, hogy a gyermek milyen pályára vágyik, de a vágyakozás nem mindig elegendő. Ok­vetlenül ki kell kérni az osztályfőnökök, pedagógusok véleményét, akik az esetek többségében jól ismerik a gyermek képességeit, hajlamait, s a már kialakult készségeit. Azt a gyereket, aki nem állja ki a szük­séges fizikai vagy szellemi erőpróbát, amit egy-egy foglalkozás követel, irányítsuk alkatának jobban meg­felelő pályára. Nem is beszélek itt most az egészség- ügyi kívánalmakról (a színvakság vagv bokasüllyedés például már eleve sok pályára alkalmatlanná tesz), amelyek ugyancsak fontosak. És nem lehet a oálva- yálasztást az anyagi kérdésekre (kereseti lehetőségek, borravaló, stb.) sem leszűkíteni. Egy furcsa ángyai Ltturie Andersost Budapesten Miss Laurie Anderson Prága és Belgrad között ejtette útba fővárosunkat, mindössze pár óra és egyetlen koncert ere­jéig, ami a Budapest Sport- csarnokban zajlott le. A közön­ség már másfél órával a kez­dési időpont előtt gyülekezett a BS előtt, mitsem törődve a szemerkélő esővel, nagyon fe­gyelmezetten várva a bejutást. Az eladott jegyek száma ezúttal is jóval kevesebb volt a közönségigénynél, emiatt már hét óra körül tele volt a környék eladó je­gyet kereső emberekkel. És még a koncert kezdetekor is több százan áztak a bejárat­nál jegyhez jutás reményé­ben. És aki bejutott közü­lük. biztosan nem bánta meg, mivel olyan előadást láthattunk hétfő este, ami­hez hasonló még nemigen volt Magyarországon. • A ZENE ÉS SZÍNPAD ÜNNEPE A műsor meglehetősen hirtelen kezdődött, a gyors lámpaoltás után egyszercsak a színpadon termett egy tö­rékeny. 160 cm körüli lánv. megszokott, fekete öltönyé­ben. és azonnal zenélni kez­dett elektromos hegedűjén. Közben a háttérben lévő ve­títővásznakon rohano autó­kat láthattunk, fekete fehér­ben. És időnként kepei; vil­lanlak fel a színpad két ol­dalán lévő vetítővásznakor, is. Először óriás méretű szí­nes reflektorok élethű képe, később erősítők, számítógé­pek előlapjai és belső szer­kezete. A hátsó vásznakon a zene hangulatának megfele­lően változtak a képek, me­netelő emberek, a szélben repülő újságpapírok, városok képe. vagy épp egy animá­ció az ablak előtt zuhogó esőről. Vagy az egymásra vetített képekkel létrehozott trükkök, például a léckerí­tés mögötti réten úszkáló és „legelésző” aranyhalak. A közönség egy része, aki a lemezekről ismert számo­kat várta, biztosan csalódott — remélem, kellemesen. Ugyanis, amit kaptunk, az nem egy hagyományos érte­lemben vett koncert volt. Leírására talán a „perfor­mance” kifejezés a megfele­lő. amit vétek lenne elő­adásnak fordítani. Ez több annál. Amit láttunk, -a vetí­tett képek, a színpadi törté­nések és a zene harmóniájá­nak ünnepe volt. A lemeze­ken hallható dalokból csak néhány hangzott el, és talán csak a Coolsville egyezett meg a lemezen hallható vál­Dr. Seregély István egri ér­sek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke január 17-én, délután 4 órakor előadást tart a 101. Sz. Szemere Bertalan Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben a munka és a munkás keresztény értékeléséről és a Kolping-mozgalomról. Kőrcssy Sándor igazgató kérte fel az előadás megtartására, s ó örömmel tesz eleget a kérés­nek. A százalékok tört részei­ben lehetne talán csak kife­jezni, hányán tudnának pon­tos adatokat felsorolni e mozgalomról és annak elin­dítójáról. Ezért nem árt né­hány tényt papírra vetni. Adolf Kolping, a múlt szá­zadban élt, inasból küzdötte fel magát, pap lett. Egész életét a munkások iránti szolidaritás töltötte ki, kez­deményezése világméretű mozgalommá vált. Még az alapító életében, 1856-ban ^ Laurie Anderson tozatíal. míg a többi eléggé át lett hangszerelve, például a My Eyes, a Beautiful Red Dress, vagy az utolsó lemez címadója, a Strange Angels. # POLITIKA IRÓNIÁVAL A számok között (hol ze­nei aláfestéssel, hol anélkül) az énekesnő történeteket mesélt az életéből, álmairól beszélt, vagy utópisztikus tévéhíreket olvasott be az új. Csillogó kavicsol: nevű csillagháborús tervről, ami­nek lényege, hogy kis mére­tű karnikaze-számítógépeket lőnek orbitalis pályára, és ezek semmisítik meg a tá­madó rakétákat. És arról, hogy a Pentagon, mikor hat­lábú robotja nem működött, és a hatlábú rovarokat kezdte tanulmányozni, hogv azok hogyan- csinálják, rá­jön: a rovarok így képtele­nek járni. De a ráfordított milliárdokkal astechnika so­kat fejlődött. Legalábbis a Pentagoh szerint. Vagy, hogy a jelenlegi tendencia szerint a nők körülbelül kétezer év múlva keresnek annyit, mint a férfiak. És énekelt Mexikóról, ami túl távol került az Istentől, és túl közel az Egyesült Álla­mokhoz. Csak a Rio Grande választja él őket, ami oly szeszélyesen változtatja medrét, hogy néha emiatt USA lesz. ami addig Mexikó volt és viszont. Megtudhat­tuk, milyen állat is a Magyarországon is kezdetét vette mozgalmának szerve­zése. Kezdeményezése lénye­gét egy mondatban talán így lehetne megfogalmazni: a fiatal munkásembereket ru­galmas tudás birtokosaivá tenni, akik megállják helyü­két családjukban, munká­jukban, a nagy közösségben, a társadalomban és az egy­házban is. Negyven év alatt, mint minden kereszténymozgalom, ez is háttérbe szorult ha­zánkban. Most — német se­gítségre is támaszkodva — megindult a szervező mun­ka. Tanárok, szakmunkásta­nulók fogják a tervek sze­rint, például épp Németor­szágban elsajátítani a leg­korszerűbb technológiákat tanfolyamokon, üzemi gya­korlatokon. Nem árt idézni Körinek Lászlónak, a Katolikus Le­gényegylet világi elnökének egy interjúban (Népszabad­(Szigetváry Zsolt felvétele) szarvas, egér. És kifejtette, hogy a nagy szónokok be­széde mitől zenei. Például Hitleré csupa ritmus, csupa dob. Mussolini mintha áriát énekelne. És Reagan, aki hosszú szüneteket tart, mint­ha valami nem jutna eszé­be. És jutott pár tüske Bush elnöknek is. Laurie politizál. És iróniája humoros bar, de húsbavágó. Bár az Államok­Amikor néhány évvel ez­előtt útjára indította a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar új­évi koncertjét, két dolog is motiválta azt. Biztosan szá­míthattak a közönség érdek­lődésére, és valami mást, elté­rőt akartak, mint a nagy hírű bécsiek. Valóban rendkívül nagy igény volt rá, telt ház előtt kerül sor évről évre erre a hangversenyie. Egyúttal üde színfoltot, zenei nevelőerőt je­lentett a komolyabb és a köny- nyebb műfaj egymás mellé ál­lítása, melyet kiváló énekes­egyéniségek meghívásával is reprezentált a zenekar. Ami az énekművészeket illeti, ezúttal sem panasz­kodhattunk; Csavlek Etelka ság, 1990. november 20.) el­hangzott mondatát a legkö­zelebbi célokat illetően: „Ném azt várjuk a mozga­lom tagjaitól, hogy legyenek buzgó keresztények, de meg­tapasztalhatják azt, hogy egy nyugati keresztény életvitel­nek, mik a hasznai. Hitele­sen akarjuk bizonyítani, hogy lehet másképp is élni, mint a keleti munkásosztály materialista elidegenedettsé- gében.” Mi lesz Miskolcon, hazánk e nagy munkásvárosában a mozgalom jövője? Korai len­ne jósolni. A munkásosztály keresztény szellemű része kell, hogy elindítson vala­mit. Az érsek úr előadása megyénk legnagyobb szak­munkásképző intézetében, majd az azt követő beszél­getés talán a jó földbe ve­tett mag lesz, mely idővel meghozza a munka becsüle­tének gazdag termését. ról beszél, amit mond. Eu­rópa is érti. o EGYSZERŰEN ZSENI Néhányszor a technika se­gítségével féi’fihangon szólal meg, máskor a szintetizáto­rain lévő mikrofonok segít­ségével nagyon magas han­gokat csalt elő. És teljesen meglepte a közönséget, mi­kor — papírról olvasva — magyarul mondta el japán koncertje' egy humoros epi­zódját, mikor a japánra for­dított szöveget dadogós tol­mács mondta magnóra, és ő azt tanulta meg hangról hangra. Magyarul teljesen érthetően beszélt, és a poén is bejött. Sőt, egy dal egy részét is magyar nyelven adta elő. És a koncert vé­gén, a visszatapsolásra visz- szajőve, készített egy fotót a -közönségről. Mind kedvessé- ge. mind az. hogy rengeteg nvelven hajlandó beszélni, néha Katona Klárit juttatta eszembe. Az előadás során minden szöveg magyarul is ki lett vetítve a vásznakra. Sok elütéssel persze, de ez annak tudható be, hogy Anderson kisasszony mind­ezt maga írta számítógépbe. Ez idáig azt gondoltam erről a polihisztor lányról, aki fest, szobrokat és filme­ket készít, könyvet ír, zenét szerez, hogy zseniális. Véle­ményem azóta változott. Nem zseniális. Egyszerűen csak zseni. és Molnár András Operahá­zunk meghatározó egyénisé­gei. Ám lényegesen nagyobb élményt jelenthettek volna, ha „saját” területükről, a népszerű operákból is éne­kelnek. Most eltolódott az egész műsor ifj. Johann Srauss jólismert művei közé, ami a „mást, mint a bécsi­ek” alapelv feladását jelen­tette. Ezzel együtt rendkívül élveztük Csavlek Etelka és Molnár András ..kirándulá­sát” az operett világába. El­hangzott ifj. J. Strauss De­nevér című operettjéből a Csárdás, a Cigánybáróból Saffi dala, Barinkay belépő­je és a Ki esketett kezdetű népszerű kettős. Hallhattuk a műsor második részében Kálmán Imre Marica grófnő és Csárdáskirálynő, Lehár Ferenc Vig özvegy című operettjeinek egy-egy nép­szerű részletét A Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László ve­zetésével jól látta el felada­tát a kíséretekben, az önálló művek azonban a korábbi években hangulatosabbra sikerültek. Természetesen a közönség így is örült a sok ismert Srauss-melódiának, a Denevér-nyitánynak, a Csá­szár-, a Bécsi-vér, a Kék Duna keringőnek, s a vidám gyorspolkáknak: Mennydör­gés és villámlás, Vadásza­ton, Terefere, Kirándulóvo­nat. E két utóbbi mű már ráadásként hangzott el a szokásos zárószám, id. J, Strauss Radetzky-indulója után. Antal Imre személyében szakszerű és szellemes szó­vivő gondozta a programot. Ahogy a tv-ben is gyakran tapasztaljuk, könnyed, nép­szerű, közvetlen hangvétele mindig leköti a figyelmün­ket. Barta Péter j A Kolping-mozgalom Az egri érsek a 101-es szakmunkásképzőbe láfogat Antal Ferenc p koncertje

Next

/
Oldalképek
Tartalom