Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

< t * ■ w V\/ 'l. V II Izel-KÉI az Main A civilizáció és a kultúra egyik bölcsője a Közel-Ke­let, főként a Tigris és az Eufrátesz vidéke, a legendás Mezopoiámia. De ehhez a fogalomkörhöz tartozik a Nílus és a Gangesz mentén kialakult egyiptomi és indiai társadalom is, hogy együtt ringassák az európai civili­záció bölcsőjét. E kultúrkö­rön kívül, az afrikai és ázsiai kontinensen is jelen­tős eredményekhez jutottak az eget fürkésző emberek. A csillagos ég fogalomkörei mezopotámiai eredetűek. A mi Kis Göncölünk (Kis- medve) csillagalakzatát az egyiptomiak víziló alakjára rögzítették emlékezetükbe. A csillagképek nagy részét az ószövetségi szent könyvek állatairól nevezték el. Képünkön a Dendarai Ál­latöv egyik változata látha­tó, amely egy alexandriai templom díszítésének részle­te, s időszámítás előtt, a hellenisztikus korban ké­szült. Jobbról a második alak a téli égbolton jól lát­szódó Orion, egy nílusi bár­kán, míg balra, egy tehén szarvai között a Szíriusz látható. Fórum a foglalkoztatásról A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei es Miskolc városi munkavállalói érdekképvise­leti fórum holnap délután fél 3-kor ülést tart a szak- szervezetek székházában. A megye foglalkoztatási hely­zetéről, a munkanélküliség enyhítéséről alakítják ki ál­lásfoglalásukat. Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. egyre gyara­podó, széles körű tevé­kenységei ellátása érde­kében pályázatot hirdet TITKÁRNŐI ÁLLÁSOK betöltésére. Pályázati feltételek:- erkölcsi feddhetet­lenség,- középiskolai érett­ségi,- gyors- és gépírói szakvizsga,- profi gyors- és gép­írói tudás,- idegen nyelv ismere­te, illetve nyelvvizs­ga előnyben,- reprezentatív meg­jelenés. Fizetés megegyezés sze­rint. Érdeklődni lehet: Szilágyi Éva vezető titkárnőnél, Miskolc, MSZB tér 1. Vili. eme­let. Telefo" 50-066, 54-688. Önkormányzati képviselők fogadóórái Értesítem Tisztelt Válasz-’ tóimat, hogy január 15-én, kedden 17 órától, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban fogadó­órát tartok. Dr. Gyurkó Péter, a 17. sz. választókörzet képviselője Értesítjük a Búza tér és környéke, valamint a Szeles utcai bérházak választópol­gárait, hogy Bányai' Lajos önkormányzati képyiselő ma, 17 és 19 óra között, a Szeles u. 65. szám alatti általános iskolában fogadóórát tart, amelyre tisztelettel várja a 13. sz. választókerület lako­sait. Értesítjük Pereces lakossá­gát, hogy Párkányi Zsolt ön- kormányzati képviselő ja­nuár 15-én (kedden) fogadó­órát tart. A Szén u. 11. sz. alatti általános iskolában 16 órától, a Kara J. u. 9. sz. alatti általános iskolában 17 órától. Mindkét helyen tisz­telettel várja az érdeklődő­ket. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Titkársága Dupla költségvetés késsül A Pénzügyminisztériumnak köszönhetjük a helyi adót? Két költségvetése is lesz idén Miskolcnak. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet a városi közgyűlés költségvetési, adóügyi és gazdálkodási bizottságának soros elnökével, Kovács Eleonóra (Fidesz) képviselő­vel folytattunk. — Bár az új év már meg­kezdődött, hivatalos infor­mációnk még nincs róla, hogy milyen normatívák szerint kap majd pénzt a város az államtól, és hogy ebből a forrósból mekkora összegre számíthatunk — mondta. — Az első idei költségvetés átmeneti lesz csupán. Három hónapra ké­szül. Januártól március vé­géig változatlan maradna a városházához tartozó intéz­mények struktúrája. Minden menne tovább ugyanúgy, ahogy eddig, minden intéz­mény megkapná a működé­séhez szükséges pénzt. — Vagyis ezek közül az első három hónapban egyik sem szűnne meg? — Igen, erről van szó. De, hogy ez így legyen, ahhoz a három hónapig11 érvényes ideiglenes költségvetést még jóvá kell hagynia a miskol­4 múlt héten történt mi Kattogott az Elviselhetők árazógép még az áremelések? A 7.-ével kezdődő hét 1991 januárjában a nagy áreme-’ lések heteként marad meg emlékezetünkben. Nehéz ugyan különbséget tenni az áremelések megrázó ereje közölt — a Richter-skálát szerencsére nem erre hitelesítették —, most mégis úgy éreztük, megrendítő ütést mértek ránk. Ezt az érzést fokozta, hogy ugyanarról a cikkről — lásd benzin — mindennap újra olvashatunk, mintha valóban naponta újra árat emelnének. Ez nem túl szerencsés taktika, ha egyesek számításai beválni látszanak is. Nem csoda hát, ha a múlt hétre visszatekintve az árak alakulásáról, a családok tűrő­képességéről kértem a statisztikus szakember — Lukács Já- nosné dr., a KS1I megyei hivatalának vezetőhelyettese — vé­leményét. — Mi az oka annak, hogy visszasírjuk, -sírják sokan a ’70-es éveket, amikor jól él­tünk ugyan, de akkor vettük fel azokat a milliárdos hite­leket, amelyeket olyan rosz- szul, azonnal felhasznál­tunk, csak azért, hogy be­bizonyítsuk. oebizonyítsák a rendszer felsőbbrendűségét, hogy a szocializmusba nem gyűrűznek be a világpiaci hatások? Akkor ettük meg az aranytojást tojó tyúkot. — Sem a vállalatok, sem a vevők nem érezték a reá­lis helyzetet, nem tudtuk, hogy mi mennyibe kerül. A költség—ár-rendszer elsza­kadt a valóságtól. Most at­tól szenvedünk, hogy kiala­kulnak végre az értékará­nyos árak, amihez sajnos ma nem társulnak értékará­nyos bérek. — Joggal kérdezhetik, ma már a reális költségeket szá­molják be vállalataink áru­ikba? Nem, mert még min­dig pazarló a gazdálkodá­suk, pazarló a termékszer­kezetük, pazarló a techno­lógiájuk (gondoljunk az energia-felhasználásukra). Gondoljunk arra, mibe kerül a lerobbant technikák hasz­nosítása. Sajnos, az ésszerű takarékosság szükségességét még mindig nem érzik a gyárakban. — De nem érzik a ház­tartásokban sem. Elviselhe- tők-e így és meddig az ár­emelések? Ez sok minden­től függ. A társadalom egy­’ re jobban differenciálódik a jövedelmek szerint (a bé­rek növekedése sem kicsi, körülbelül 20 százalékos, de az infláció alatt marad), és differenciálódik a terhek szerint is. Tehát, sok ténye­zőtől függ, hogy egy-egy csa-. Iád hogyan érzékeli az ár­emelést. — Például: mennyi a csa­ládi jövedelem, milyen a család összetétele? Hány ke­reső van és hány eltartott? Hogyan változik ez az ösz- szetétel? Egy gyermekből kereső lesz, vagy egy kere­sőből nyugdíjas? Vagy éppen új gyermek születik? — Milyenek a család la­káskörülményei? A kevésbé komfortos lakás kényelmet­lenebb, de kisebb a költsé­ge. Milyen a háztartásunk felszereltsége? A villany- és gázszámlánkon megérezzük az új mosógép, hűtőláda, videó, a színes tévé fogyasz­tását. Van-e a családnak gépkocsija? Űj vagy régi? Vagy épp most készülnek venni? — A teherviselő-képessé­günket döntően befolyásolja a családok fogyasztási szo­kásai, szerkezete. Mennyit költenek élelmezésre, meny­nyit élvezeti cikkekre? Kü­lönösen az utóbbiban nagy a szóródás egyes családok között, és nem mindig függ ez a jövedelmek nagyságá­tól. Fölöslegesen sokat köl­tünk erre a két cikkcsoport­ra. Úgy érezzük, hogy en­nek a generációnak most meg kell ennie mindazt, amit korábbi évszázadok generációi megkoplaltak. i — Az 1989-es statisztikai adatok szerint az élelmi­szerre költött összegek kö­zött helyenként 2—3 ezer forintos különbség is lehet társadalmi rétegenként. Rosszak az étkezési hagyo­mányaink. Az egy főre jutó húsfogyasztás sokkal maga­sabb az egészségesnél. — Függ a tűrőképességük attól, milyen a család el­adósodása, mennyi hitel ter­heli (lásd a hitelkamatok emelését). Ezek egy része (a szubjektív dolgok) kivédhe- tők, hogy átvészeljük a ne­hezebb időket. — Hogyan? Meg kell ta­nulni nagyanyáinktól a ta­karékosságot. Gyermekeink úgy nőttek fel, hogy min­dent megkaptak, ingyen kaptak. Sokan egy-két év alatt mindent el akartak érni, akár kölcsönök árán is, nincs türelmünk kivárni, ami az erőnktől telik. Nem tudunk a pénzzel bánni, a lányok jól háztartást .vezet­ni. És nagyon sokan az idő­vel sem tudnak gazdálkodni (a munkahelyeken hány em­ber kezéből folyik ki az idő, nem tudja elmondani, mit is végzett...). — Nehéz helyzetünknek nemcsax szubjektív, objektív okai is vannak. Ahogy már az elején említettem, gaz­daságunk szerkezete (Bor­sodban különösen) rossz, egy import- és energiaigényes szerkezet, ami csak viszi a pénzt és nem hozza. — Nyugaton a hetvenes években — amikor mi olyan jól éltünk — volt a nagy infláció, az olajárrobbanás, a nagy munkanélküliség. Ha mi akkor politikai okokból nem dugjuk homokba a fe­jünket, ha akkor megfogjuk a gazdaságot, már régen túl iennénk mindenen. Ehelyett a lavinát görgettük magunk előtt, ami most majdnem el­temet. Az országot és a csa­ládokat is. (gróf) ci közgyűlésnek is. Várható­an a január 25-i közgyűlé­sen kerül szóba ez a terve­zet. — S mikorra készülne el a második, a végleges költ­ségvetés? — Az év első három hó­napjában kellene kidolgozni azokat az elveket, amelyek szerint a pénzt el lehetne osztani. A napokban a he­lyi önkormányzat valameny- nyi bizottsága megkapta azt a levelet, amelyben felkér­ték e testületeket: vizsgál­ják meg a területükhöz tar­tozó intézményeket. S állít­sanak fel egy rangsort, az ugyancsak a területükhöz tartozó feladatok között. Kértük továbbá, hogy pró­bálják azt is megállapítani, hogy mely feladatokat kell feltétlenül a költségvetésből támogatni, s mik azok, ame­lyeket a piaci szférába lehet utalni, illetve amelyek fi­nanszírozására más forrást is találhatnánk. E forrásokat is számba veszik várhatóan a bizottságok. Hogy mire gondolok itt? Számos alapít­vány működik például az országban, s ezektől bizo­nyos feladatok megoldására támogatásért lehet pályázni. A bizottságok által rangso­rolt feladatokból és a felku­tatott forrásokból készülhet­ne egy program, s erre ala­pozhatnánk az idei végleges költségvetést. — Az imént említette, hogy az első három hónap­ban változatlanul megma­radna a városháza jelenlegi intézményrendszere. Ss mi lesz ezzel azután? — Ha ismerjük majd a szakbizottságok által készí­tett rangsort, akkor termé­szetesen azt is meg kell majd vizsgálni, hogy milyen intézményrendszerrel old­hatjuk meg a leghatéko­nyabban ezeket a feladato­kat. Nem lehet titok, hogy jelentős változásokra kell felkészülni. — Például hol? — Csak a saját vélemé­nyemet mondhatom, hiszen a bizottságok még csak most foglalkoznak mindezzel. Vannak olyan intézmények, például az Idegenforgalmi Iroda, aminél semmi sem indokolja, hogy ezt a városi költségvetésből támogassuk. Azt is látni kell, hogy levo­nulóban van a demográfiai hullám. Számos óvodáról, is­koláról tudunk, amelyik 80 százalékos, vagy még annál is alacsonyabb hatékonyság­gal, kihasználtsággal műkö­dik. — De hát a polgármester úr a székfoglaló beszédében azt Ígérte, hogy kiemelt gondot fordít az oktatásra, és, hogy lesz állásuk a mis­kolci pedagógusoknak... — Ha a kihasználatlan is­kolákat összevonjuk, attól még lehetne állást adni a pedagógusoknak. De a fel­szabaduló épületeket máris tudná más célra hasznosíta­ni a város, vagyis plusz be­vételhez juthatna. — Ha már szóba kerültek a bevételek, az embereket igen élénken foglalkoztatja, hogy vajon készül-e helyi adóíz kivetésére a miskolci közgyűlés? — Az elején úgy fogal­maztak, még nincs hivatalos információ róla, milyen nor­matívák szerint támogatja majd a településeket az ál­lami költségvetés. Azt azon­ban már most is tudni, hogy a Pénzügyminisztérium e normatívákat úgy kalkulálta, hogy a helyi adókkal is szá­molt. Vagyis mintegy kény­szeríti az önkormányzatokat, hogy vessenek ki helyi adó­kat. — A helyi adók mértékét csökkenthetné, ha a város gazdálkodna az ingatlanban fekvő vagyonával. Egyes becslések szerint milliárdok- ra rúg az az érték, amelyet a korábbi városi tanács be­ruházásában, illetve finan­szírozásával hoztak létre. Számítanak-e erre, mint le­hetséges bevételre? — Ennek a vagyonnak a sorsa még nem tisztázódott. Nem derült ki egyértelműen, hogy mi a városé, illetve, hogy mire formálhat igényt az önkormányzat. A kor­mány megyénként létrehozza az úgynevezett vagyonátadó bizottságokat. Ezek teremte­nek majd tiszta helyzetet vagyonügyekben. — Jut-e beruházásokra is? — Várhatóan nagyon ke­vés pénz lesz erre. Tavaly egyébként 5,7 milliárd fo­rintból gazdálkodott Miskolc. A jelenlegi ismereteim sze­rint ebben az esztendőben 3 és fél milliárd forintról szól­na a költségvetés. — Azt kérdezni sem me­rem, hogy 1991-ben épít-e lakásokat a város, hiszen er­ről már leszoktunk. De va­jon megmarad-e az úgyne­vezett lakáscélú támogatások rendszere? — Szeretnénk erre a pénzt. félretenni (bujdos) Virágfermesztők, vállalkozók figyelmébe! A Miskolci Kertészeti Vállalat bérbe ad a Szentpéteri kapu 103. sz. alatt levő telephelyén vágott virág termesztésére alkalmas növényházakat. Érdeklődni a vállalat titkárságán lehet. Telefon: 20-412 BÉRLETI DÍJ: kölcsönös megegyezés szerint. Különféle szolgáltatások díjfizetéssel igénybe vehetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom