Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

Futárokkal nehéz szervezni Előrejelzések a munka- nélküliségről A múlt hét elején a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nöke, dr. Tolnay Lajos és Csoba Tamás Miskolc város polgármestere tájékoztatta Bőd Péter Ákos ipari mi­nisztert arról, milyen ten­denciák várhatók a régióban a munkanélküli rétegek szá­mának növekedésében. Minderről a legfrissebb in­formációkat kívániák össze­gyűjteni ma az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Ka­marában, ahol Csoba Tamás polgármester a nagyobb vállalatok vezetőivel, kép­viselőivel tárgyal erről. A megbeszélést követően össze­foglalót készítenek a várha­tó tendenciák felvázolásával, amelyet a kormány pontos tájékoztatása érdekében el­juttatnak az Ipari Miniszté­riumba is. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM & fff f$ : 5,20 1991. JANUAR 14., HÉTFŐ 8F © Sf 8 Hl T Hová tartozzon a tűzoltóság? Lehet állami, vagy önkormányzati Mit örökölt a vezérigazgató? (2.) * Az elavult, régi jármű mellett csak néhány korszerű található egyelőre a tűzoltóság garázsaiban. Pedig a gyorsaság életeket menthet, csökkentheti a károk mértékét. Á bányában az árakat robbantják A Borsodi Szénbányák válsághelyzetbe jutott. A ja­nuár elsejétől kinevezett, megbízott vezérigazgató, dr. Reményi Gábor beszélgeté­sünk szombaton megjelent első részében arról szólt, hogy milyen külső és belső gazdálkodási hiányosságok — a szabályozók, főleg az árrendszer ésszerütlensége — juttatták idáig az ágazatot, a vállalatot. A mai folyta­tásban újabb gondokról is szó lesz, de beszélünk a ter­vekről, a kibontakozás lehe­tőségeiről is. Végül szó lesz arról, mennyiben érinti mindez a lakosságot. — Beszéljünk az úgynevezett állandó költségek alakulásá­ról is. Ügy tudom, ez ma­gasabb a kívánatosnál. — Ha a vállalati általános költségekről beszélünk, me­gint szóba kell hozni a lét­számfölösleget. Nálunk ugyanis (anyagköltség nincs) a bér- és kapcsolódó költsé­gek kiteszik ennek 50—55 százalékát. Elsősorban az irányító administrativ lét- számfölüsleg szembetűnő, még akkor is, ha januárra a vállalati központban 400 héiyett csak 176-a.n dolgoz­nak. Emellett csökkenteni kell a szociális, jóléti, kul­turális terheinket is. • DUBICSÁNY ÉPÍTÉSE SZÜNETEL — Az állandó költség je­lentős részét a banki kama­tok felhalmozódása emészti fel, ettől állami beavatkozás nélkül nem szabadulhatunk meg. Ha ugyanis bányát zá­runk be, még nehezebben „dolgozzuk le” az adóssá­gunkat. Közbevetóleg: olyan kis tételeknél is takarékos­kodunk majd — ami azért sok embert irritál —, amit a vállalati Volgák lecserélé­se jelent. — A fejlesztések, beruhá­zások terén minden rendben ment? — Már csak azért is ezt kell mondanom, mert az utóbbi években nem volt beruházási lehetőségünk, még a régi gépeket sem tudtuk lecserélni. Éppen a beruházások szüneteltetése a legnagyobb gondunk. Ha az ország pénzügyi irányítási rendszere ésszerűsödni fog, megszűnik a beruházásokra elkülönített pénzek rendsze­re. könnyebb dolgunk lesz. így csak néhány gépbeszer­zésről számolhatok te. Je­lentős beruházásnak ígérke­zett 3—4 éve egy új bánya építése Dubicsányban, de pénzhiány miatt az már egy éve szünetel. Lyukón egy új légaknával bővítet­tünk, más jelentős beruhá­zás nem volt. —■ Milyen a vállalat pénz­ügyi helyzete? — Az előzőekben elmon­dottak alapján nagyon nehéz súlyos a helyzetünk. Ennek következményéről, kimenete­léről csak elképzeléseink vannak. Ezekről most nem kívánok beszélni, ez üzleti titok. Mint megbízott vezér- igazgatónak, éppen a vál­ságkezelés a fő feladatom, a vállalat gazdasági helyzeté­nek rendezése. — Gondolom, terveiről, el­képzeléseiről azért beszél­het. — Egy hároméves válság- kezelő programot dolgoztunk ki. amelynek alapján már ebben az évben is eredmé­nyesen gazdálkodnánk. Ez évente 3 millió: tonna .szén- termeléssel számol. — De hiszen korábban már az 5 millió tonnát is el­érték ... — Az 1989-es jó évünk­ben is 3,5 millió tonnát ter­meltünk. A 3 milliónál ma­gasabb értéknek ma már nincs realitása. Ehhez vi­szont megvan minden adott­ságunk, emellett gazdaságos lesz a vállalat. Leépítjük az összes nem bányász tevé­kenységünket (nagy építé- ! szele volt a -’állaiatnak, e? j ma önálló kft. már), a mű- i helyeket, egyéb létesítmé­nyeket hasznosítjuk a meg­szűnt bányák környékén. • A VÁLLALATNAK VAN JÖVŐJE — Fontos számunkra a foglalkoztatás biztosítása is, például az ormosi bányák műhelyeit értékesítve az ott- lai;ók foglalkoztatását meg­oldottuk. Az év elején to­vábbi 185 embert bocsátunk el. és ha tudunk a nem széntermelő tevékenységre piacot találni, ezeket az em­bereket nem Kell szélnek ereszteni. Tehát, a gazdasá­gi talpraáiláson túl a fog­lalkoztatási gondokat is meg­oldjuk. Bér- és fejlesztési támogatásokra nem számít­hatunk, a kormányzattól csak az adósságok elengedé­sét. illetve a törlesztések felfüggesztését kérhetjük'. — Ezek után majdnem fö­lösleges a kérdés: milyen a bányászok hangulata? — Rossz. Jellemző az álta- . lános pesszimizmus, a mun­kakedv csökkenése. Elsősor­ban a. vezetőket, de minden­kit föl kell ráznunk, el kell hitetnünk, hogy a vállalat­nak van jövője, érdemes dolgozni. • SZÁZSZÁZALÉKOS ÁREMELÉS — Most nézzük a szénbá­nyászat helyzetét a lakosság szemszögéből. Mire számít­hatunk ? — A Borsodi Szénbánvák piaci helyzete kedvező, érté­kesítési gondjaink nincsenek. A szén 60 százalékát a Bor­sodi Hőerőmű, 40 százalékát a lakosság vásárolja meg. Az ár alakulása a lakosság számára kedvezőtlen lesz. Ez olyan fájó pont, amin saj­nos túl kell esni. A torzí­tott energiaárakat helyre kell tenni. Ma a dotálás a kettős árrendszer miatt átte­kinthetetlen. A kormányzat tervei szerint az energiaárak piaci árak lesznek, amelyek az importárakat is követik. Ez újabb megterhelést jelent a lakosságnak, tudtommal a fűtési szezon után. — A mi piacunkat ez nem befolyásolja, inkább a drága importszén aránya csökken majd. A több pénzért jobb minőségű szenet akar a vá­sárló. Ez nem gond, a bar- cikai szénmosó olyan minő­ségű szenet ad. amilyet aka­runk. A lakossági ellátásban így is vannak, lesznek fe­szültségek. A vállalatnak már nem lehet ellátási köte­lezettsége. (Régen volt jel­szó, hogy „mindegy milyen áron. de szénnek lenni kell”.) Persze törekszünk a maxi­mális ellátásra. — Január elsejétől nem az Árhivatai. hanem az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­I téri um látja el az árhaióság feladatát. Tehát szakszerűbb lesz az árrendszer. Mivel a jelenlegi termelési ár duplá­ja a fogyasztói árnak, az egységes árrendszerben ez több, mint duplájára kell nőjön Hogy egy, vagy több lépcsőben, és milyen kom­penzációval tervezi a kor­mány, azt nem tudom. — A külföldi, elsősorban német és lengyel szenek im­portja csökken. A KGST megszűntével az árak még tisztázatlanok, de a dollár- elszámolás miatt nem lesz köztük különbség. A külke­reskedelem liberalizálásával szenet is lehet bárhonnan beszerezni. A hazai szénter­melés mennyisége továbbra is döntő szempont lesz, és a piaci törvények szerint a hazái szén nem lehet drá­gább az importszénnél soha­sem. Gróf Lajos A miskolci tűzoltóparancsnokság ügyeletén már a leg­korszerűbb berendezések találhatók, ám sok településen még crossbar-telefonon sem tudnak segítséget hívni. A századelőn Miskolc vá­rosában is szokás volt, hogy Szilveszter napján az úri asszonyságok perselyekkel járták az utcákat, ismerősei­ket, s a tűzoltóság számára adományokat gyűjtöttek. Emlék ez, mely egyes el­képzelések szerint ismét va­lóra válhat, ha modernebb formában is, például alapít­ványként. Hónapok óta tart a vita arról, hogy teljesen, vagy részben szűnjön-e meg az áilami tűzoltóság, hogy mi­lyen hatásköröket kapjon az önkormányzati és önkén­tes tűzoltóság. Egyelőre annyit tudni: a végső dön­tés a parlamenté, s még ez évben határozniuk keil. Mi­lyen változásokra számíta­nak a megyei tűzoltók? Er­ről beszélgettünk dr. Rad- ványi László őrnaggyal, a parancsnokság vezetőjével. — Egyelőre igen eltérő el­képzelések vannak jövőnket illetően. Jelenleg állami tűz­oltóság a megyei és a vá­rosi parancsnokság is. Amennyiben csak önkor­mányzati tűzoltóságokat ala­kítanak ki a jövőben, szá­mos kérdés merül fel. Ki fi­zeti a működési költségeket? Az egyébként is nehéz hely­zetben lévő önkormányzatok, melyek a helyi adókat kény­telenek majd emiatt tovább növelni? Ha egy eset során kevésnek bizonyul az adott település tűzoltói kapacitása, a szomszédban mindezt öl­be tett kézzel fogadják majd? Hiszen őket a saját településük biztonságáért fizetik, s ha elhagyják, ad­dig ki vállalja otthon a ga­ranciát? Az aprófalvakban, ahol mondjuk háromszáz, nagyrészt nyugdíjas ember Valósággal belénk idegző- dött, hogy a város határá­ban elfolyó Sajót az ország legszennyezettebb folyója­ként emlegessük. Az ország­határtól a beömlésig sokfe­lé, így Öztíon, Kazincbarci­kán, Miskolcon és ki tudja még hány hejyen szennyez­ték el a vizet. Arról azon­ban sokszor megfeledke­zünk, hogy az utóbbi évek­ben jelentős víztisztító be­rendezések épültek az ipari szennyeződés megakadályo­zására. A kommunális szennye­zésről ez már nem mondha­tó el. Ennek ellenére a ,.ví­zijártasságú” emberek úgy vélik, nem annyira a folyó vize, hanem annak medre szennyeződött el. A vízfo­lyás, a víz sodrása ezt ka­varja föl, viszi magával. . él, miből és kikből alakít­sanak ki megfelelő felszere­lésű és képzettségű'tűzoltó- egységet? A legolcsóbb, fecs­kendős jármű Is 14 millió forintba kerül... — A jelenlegi helyzet sze­rint a megyei parancsnok­ságról irányítva át tudjuk tekinteni és csoportosítani az erőket, s gondoskodunk a megfelelő szakmai képzés­ről is. A világ egyetlen ré­szén sem szűnt meg teljesen az állam feladata, hogy lakói biztonságát tűzvédelmi szempontból is biztosítsa. Minimális garanciát tehát véleményem szerint továbbra is vállalnia kell, s ha egy település úgy dönt, hogy ezt Ám minden magyarázat ellenére is szinte meghök­kentő, hogy most, a halá­szati engedélyek évi kivál­tásának idején nem kevesen vannak, akik a Sajóra kér­nek engedélyt. Ózdi. sajó- püspöki, ónodi, körömi la­kosok fizetik meg a díját, hogy az előírásoknak meg­felelően, a folyón kisnáló- val halászhassanak. Molnár Gyulától — aki a halászati felügyelőségen tár- saoalmi munkában segít a halászengedélyek kiadásában — megtudtuk, hogy már a hónap elején folyamatosan érkeztek a halászati enge­délyt kiváltók. Van olyan nap, hogy harminc enge­délyt is kiadnak azoknak, akik már korábban is űzték a sporthalászatot. tovább szeretné növelni, emellett\ tegye meg. Számos helyen már most önkéntes tűzoltóegységeket hoztak lét­re, melyek segítik munkán­kat. Azt azonban nemigen lehet elképzelni, hogy teljes, mértékben átvegyék majd a tűzvédelmi feladatokat. Re­mélhető tehát, hogy a tör­vényelőkészítés során kiké­rik majd a szakma véle­ményét, hiszen a nehéz kö­rülmények ellenére is mű­ködőképes jelenlegi szerve­zet meginoghat, ha nem ez történik. Jelenleg a riasz­tást követően egy percen be­lül a helyszínre indulnak tűzoltóink az állandó ké­szenlétnek köszönhetően. Hogy milyen sebességgel te­szik ezt az már egy más kérdés. Hetven-nyolcvan ki­lométerrel haladnak jármű­veink, tehát a műszaki tech­nikai színvonalunkon akad­na javítani való. A kelet­kezett károk lényegesen csökkenhetnének, ha autóin­kat, riasztóberendezéseinket korszerűbbre cserélhetnénk. Nem lehet futárokkal haté­kony tűzoltást szervezni. Tavaly meg kellett volna érkeznie annak a 20 darab korszerű Yaesu márkájú rádiónak (50 ezer forint da­rabja). mely sokat javíthat­na irányítási rendszerün­kön. Öt új IFA gépjárművet is kaptunk az elmúlt évben, azonban a legtöbb autó 15— 20 éves. Feltétlenül át kell tehát mielőbb gondolni a tűzoltóság szervezeti s tech­nikai felépítését. Hivatásuk­ba ugyanis nem tartozik be­le az ésszerűtlen kockázat- vállalás. Nem lehet csak a szerencsére, a bátorságra, tűzoltóink leleményességére számítani, a biztonságot más módon is növelni kell. Nagy Zsuzsanna üsd engedély a Sajóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom