Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
Várósl beruházások vizsgálata Kém akarnak még egy Avas-lelet... Tizennyolc folyamatban levő városi beruházás, épít- tési munka sorsáról tárgyalt legutóbb a miskolci közgyűlés építési és városfejlesztési bizottsága. Az ügy enyhén szólva kényes természetű, hiszen bár a legtöbb szakember azt hangoztatja, hogy a megkezdett beruházásokat minden reálisan gondolkodó városi vezetés igyekszik befejezni, azt is elismerik: ha van köztük elhibázott pénznyelő, felesleges ügy, azt mindenképpen le kell állítani. De vajon van-e ilyen? S mi történik akkor, ha a be- fejezhetőnek ítélt beruházásokra, út- és közműépítésekre sem jut pénz? Akkor melyiket húzzák ki a listáról? • A SZIVÁRGÓK KELLENEK! A bizottság sorra vette azt a listát, amelyet a Városháza szakemberei állítottuk össze. Volt ugyan némi vita arról, hogy elég alapos, ki- terjeclt-e a lista, de végül is maradtak a 18 pontnál. Valamit ugyanis mondani kell a bizottságnak, hiszen ckL idei költségvetés összeállításához kell ez a vélemény. Akkor is így van ez, ha az is igaz, arrnt a bizottság elnöke Karvajszky István mondott: a beruházások bonyolításának rendjéből adódik, hogy ilyenkor január elején nincs ember, aki meg tudná mondani, hogyan is áll valójában egy munka, forintra, fillére. A bizottság úgv döntött végül is, hogy kiemeli a listáról azokat a beruházásokat, amelyeket problémásnak ítél, ott helyszíni szemléket tart, és így mond véleményt, néhány napon belül. Akadnak a listán ilyan folyamatban levő építési munkák, amelyek szükségszerű- ek, vagy éppen már a teljes befejezés előtt állnak, ezért nem célszerű leállítani bármelyiket is. Így aligha dönt majd úgy a bizottság, hogy ne kerüljenek oda a Széchenyi út végére, a Ta- nácshaz térre a kandeláberek, vagy a falikarok a házakra. De már építik a Demeter közben, a/. OTP vállalkozásában a foghíjat lezáró lakóházat is. amely idén nyárin el ke!!, hogy készüljön. Nem lehetséges leállítani az avasi városrészben a szivárgóépítési munkálatokat sem, hiszen megcsúszott már itt is, ott is a domboldal, s a szivárgók hiánya nagy gondot okozhat. !A szivárgók ügyében éles vita zajlott, amelyre külön visszatérünk majd.) # MEDDIG A SZELES UTCÁNÁL? Ügy timt, hogy a Petőfi utcai házasságkötő tetem felújítását sem ítélné szüneteltetésre a bizottság. A felújításnak egyébként április 30-ra kellene elkészülnie. Meg kell épülnie az egyetemi szenny vízfögyüj tőinek is, hiszen ha nem, akkor nem lehet Tapolcán egyetlen újabb házat sem bekötni a hálózatba. De nem célszerű megálljt parancsolni az Árok utcai közműépítésnek sem, valamint elképzelhetetlen, hogy a Szemere utcai híd felújítása — amelynek április 30-ra kell befejeződnie — félbemaradhatna. Talált azonban a bizottság jó néhány olyan beruházást, amelyet alaposan meg akar vizsgálni. Például a Szeles utcai közműépítést, hiszen ettől függ, hogy azt a hatalmas leszanált területet miként tudja hasznosítani a város. A munkálatokban már most is jó néhány millió forint fekszik, s el kell dönteni, meddig terjedjen a közműépítés. O túl sok A MEGCSÚSZÁS ÁRA... Megvizsgálják az Avasi Gimnázium megcsúszott tornaterme helyreállításának ügyét i.s. Eddig 75 millió forintba került a helyreállítás, s a per jelenlegi állása szerint nem valószínű, hogy a fele összegnél többet visz- szakap a város. A bizottság elnöke szerint ebbe nem lehet belenyugodni. S egy másik nagyító alá teendő téma az Avasról; az OTP-fiók, és az orvosi rendelő épületének munkálatai a III. ütemben borzasztó lassan haladnak, úgy tűnik, rosszul választották meg a kivitelezőt. Komplex vizsgálatot akar a bizottság az avasi városrész szivárgórendszertnek ügyében is, mert nemcsak a rendszer továbbépítésével, állandó hiánypótlási munkáival van baj. Megoldatlan az üzemeltetése is, s ez nagyon komoly veszélyeket rejt magában: emiatt megcsúszhat több ház is. Ugjran- csak alaposai» meg akarja fontolni a bizottság, mi legyen a bodótetői lakásépítéssel. Azt a csapdát szeretnék elkerülni, amelybe az avasi domboldalakon már egyszer „belelépett” a város. Nem akarnak még egy Avas-délt, annak minden szomorú következményével együtt... * A bizottság ülésén rendkívül éles vita zajlott arról, hogy mi legyen a jövőben a városfejlesztéssel, azaz kinek milyen alapokra támaszkodva, mikor és hogyan lehet ebben a kérdésben véleményt nyilvánítania. Számunkra úgy tűnt: a szépen hangzó választási pártprogramok, hogy most már „élesben” kellene hasznosítani a bennük rejlő gondolatokat, aligha alkalmasak a város- fejlesztés irányainak kijelölésére. Reméljük, ebben a szakembereké lesz a döntő szó — de ehhez előbb a jelenlegi zavaros víznek egy kicsit tisztulnia kellene, mert egyelőre nemhogy a távolabbi jövőben, a holnapig sem könnyű ellátni. (kiss) Hitelek privatizációra A Magyar Közlönyben már megjelent a jogszabály, amely az Egzisztencia alap nyújtotta kölcsönök igénybevételének lehetőségéről szól. Emellett egy másik hitel- konstrukcióban is igényelhetnek kölcsönöket a vállalkozók. Az úgynevezett privatizációs hitel is rendelkezésükre áll. amely állami vagyon és első kibocsátású részvény megvásárlására szolgál. Ebből az összegből — mint azt Pernyei Istvántól, a megyei OTP osztályvezetőjétől megtudtuk — bérleti jogot is lehet vásárolni. Ha a kölcsönigénylő ingatlant, vagy állóeszközt vásárol, akkor legalább huszonöt százalékban saját erővel kell rendelkeznie, ha pedig értékpapírt, akkor legalább ötven százalékban kell fedeznie. A pénzintézetek által megszabott teljes jogi biztosítékkal kell bírnia, s ugyanakkor biztosításokat is kell kötnie, melvnek kedvezményezettje az OTP. A kölcsön visszafizetésének futamideje pedig maximálisan tíz év, i « . - —* Szép és kényelmes xxiíi. évfolyam io. szám i ARA: 5.20 1991. JANUAR 12., SZOMBAT | FORINT Hejőcsabai lakások Kevés lakás épül ma Miskolcon. A készülőben lévőknek tehát örülni kell, kiváltképpen, ha építészetileg is szemrcvalók. Hcjőcsabán. a volt református parókia telkén építtet az Országos Takarékpénztár egy 47 lakásos épületegyüttest, melynek tervét Dósa Károly építészmérnök, a Térmű Kft. vezető tervezője készítette. A terület beépítésénél az építész szándéka egy sajátos hangulatú kisvárosi tér létrehozása volt A közelmúltban befejezett református parókia, a katolikus és református templom, valamint az építés alatt lévő ház végérvényesen rendezi a területet. Az építész egyúttal arra törekedett, hogy a katolikus templom jelenlegi megmagyarázhatatlan térbeli elhelyezkedését rendezze. A templom bejárata ugyanis egy szűk teleksávra, a szomszéd telek oldalhatárán álló épület sivár tűzfalára néz. A tervezett épület pedig levegős teret alkot a bejárat előtt. A lakások mind nagyságukban, mind alaprajzaikban változatosak. A 35 négyzetméteres, egyszobás lakástól a 85 négyzetméteres, három és fél szobásig minden szobaszámú variáció megtalálható közöttük. A választékot és egyben a homlokzatot tovább gazdagítja, hogy némely lakás loggiával, zárt vagy nyitott erkéllyel bővül. A kivitelezést a Szerép kisszövetkezet és Farkas Zoltán építési vállalkozó szakembergárdája végzi. Az első ütem 34 lakása ez év nyarára készül el, a második ütem 13 lakásához az első ütem átadása után fognak hozzá, és várhatóan 1992 ben adják át. Mit örökölt a vezérigazgató? (1.) Bányászok, hajban Kilencszázezer tonnával kevesebb szén Az új esztendő első munkanapján foglalta el hivatalát a Borsodi Szénbányák új, megbízott vezérigazgatója, dr. Reményi Gábor. Megbízatása meghatározatlan időre, a megbízó minisztérium és saját reményei sze. rint a csődveszély elhárításáig, a vállalat talpraállítá- sáig (illetve, ha ez sikerül, tovább is) szól. Elődje, Kiss Dezső december 22-től ment nyugdíjba, de Reményi Gábor nem új ember a vállalatinál, mindenről pontosan tájékozott, tudja az okokat és okozatokat is. — A Borsodi Szénbányáknál 1963 óta dolgozom — kezdi bemutatkozását. — A vállalat központjában 12 éve vagyok. 1963—78 között Lyu- kóbányán dolgoztam bányamérnökként. Mielőtt elkerültem onnan, az üzem főmérnöké voltam, ezt követően itt a központban két évig beruházási osztályvezető, tíz évig a fejlesztési főmérnök feladatait láttam el. • A GAZDÁLKODÁS HIÁNYOSSÁGAI — Mielőtt elvállalta megbízatását, gondolom, felmérte a vállalat helyzetét. Mit örökölt elődjétől? — A tavalyi év az egész magyar szénbányászat számára gazdasági és pénzügyi szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. Ennek okai korábbi időkben keresendők. A Borsodi Szénbányák például 1989-ben nemcsak talponmaradt, hanem az ágazat legjobb vállalata volt. Tavaly viszont a termelés mennyiségében, a gazdálkodásban drasztikus visszaesést szenvedtünk el. Mintegy kilencszázezer tonnával csökkent az éves termelés. — Ennek külső és belső okai is vannak. A bányászatban tíz éve válságos a helyzet. A szén árát alacsonyan, hatóságilag állapították meg, ami a vállalat működőképességét nem biztosította. A veszteségeket a kormány évről évre dotációkkal pótolta. Ami azért is ésszerűtlen, mert a régi gyakorlat szerint a dotáció mértéke elsősorban a személyi kapcsolatok milyenségétől függött, így a gazdaságos bányák nem működtek, a gazdaságtalanokat viszont életben tartották. — Néhány éve a kormányban megerősödött a pénzügyi vonal, a pénzt már nem ingyen, hanem kölcsönként kapták a vállalatok, amelyet súlyos kamatterhekkel kellett törleszteni. Aki visszafizette, újból kaphatott juttatást. Arn ezek mértéke a ’80-as évek közepétől csökkent, sőt, ”88-tól a termelési támogatás megszűnt, ugyanakkor 4 hatósági szén- árrendszer megmaradt. Ezt továbbra is önkényesen állapították meg, semmihez, a piachoz sem alkalmazkodva. — A vállalatoknál óriási adósságtömeg halmozódott fel. Az alacsony szénár és az infláció következtében nőtt a termelési veszteség. • TÖBBEZRES LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS — Ezek tehát a külső okok. Gondolom, beszélhetünk belső gazdálkodási hiányosságokról is. — Minden nagyvállalatot terheltek a gazdálkodás hiányosságai. Először is a termeléshez képest, túl magas volt a létszám. Ennek felszámolása megindult. Sajátos helyzet, hogy a termelő munkahelyeken kevés a bányász (főleg a vájár), míg a más fizikai és szellemi létszámot indokolatlanul fel- duzzasztották. Ennek oka a régi gazdálkodási stílusban, a bérszínvonal-gazdálkodásban keresendő. A költségek így magasabbak az indokoltnál. — Ezenkívül tavaly néhány szerencsétlen veletlen is közbeszólt. Egy-két fejtés kiesett a termelésből, sőt gazdasági kényszer miatt visszafejlesztésekre, bánya- bezárásokra is sor került. Korábban, ha bezártak egy bányát, annak terheit a vállalat viselte. Ez nem kevés pénz (például a tájrendezés nagy költséggel jár), ami a működő bányákat terhelte. Tavaly augusztusban született olyan kormányhatározat, mely szerint ez már a költségvetést terheli. — A gondok között említette a hatóságilag megállapított szénárakat is. — Igen, de november 1- től áremelésre került sor, január végétől pedig új szénárrendszer lép életbe. Ez azért kedvezőbb, mert az importárakhoz igazodik, és tervek szerint követi az infláció mértékét. De mégvisz- szatérnék a létszám kérdésére. — A vállalati szerkezet ésszerűsítése jegyében tavaly 2200-zal csökkent a létszám. Korengedményes nyugdíjba 1300-an mentek el, és nagyobb arányban csökkent a szellemiek létszáma. Ez az idei indulásnál kedvező hatású. Szelektíva idén is csökken a létszám. Azon vagyunk, hogy aki fizikailag alkalmas rá, menjen a bányába dolgozni, hiszen a vájárutánpótlás kérdése megoldatlan. A fiatalok nem jönnek vájártanulónak. Igyekszünk pedig a fizetéssel ösztönözni erre a munkára. • MENNYIT KERES EGY VÁJÁR? — Mennyi egy hét-nyola éves gyakorlattal rendelkező vájár bére? — Nehéz erre válaszolni, hiszen nálunk teljesítménybér van. ami nemcsak a képességektől és a szorgalomtól függ, hanem például a geológiai viszonyoktól is. így bruttó 15—30 ezer forintos keresetekről beszélhetünk (pótlékokkal együtt), bár van 40 ezres is, de ez nem jellemző. Ebben csak a 19.5 százalékos hűségpénz nincs benne. — Most módosítunk majd a bélszerkezeten, a személyi alapbér megállapításánál ezentúl az egyéni szakértelmet, a szorgalmat is alapul vesszük. Téves az a hiedelem, hogy a- műszaki-szellemi dolgozóink bére magasabb, mint más vállalatoknál, a hasonló képzettségűe- ké. Sőt, éppen azon kell változtatnunk, hogy a szakmunkásaink bére magasabb, mint az őket irányítóké. (Folytatjuk) Gróf Lajos
