Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

Miskolci folyóirat országos sikere Egyéves az Orpheus Sajnálatos módon az el­múl; időkben nagyon meg­csappant azoknak az irodalmi lapoknak a száma, amelyek színvonalas írásokkal örven­deztették meg a kultúra ra­jongóit. Am szerencsére min­dig vannak kivételek, mint a Miskolcon szerkesztett Orp­heus, amely r.iár országos hír­névre tett szert. Mint Jenei László, a fo­lyóirat szerkesztője elmond­ta, valójában nem is ő gon­dolt az Orpheus beindításá­ra. 1989 őszén az Üj Kilátó Irodalompártoló Egyesület pályázatot hirdetett meg irodalmi melléklet szerkesz­tésére. Gulyás Istvánnal kö­zösen nyerték el ezt a le­hetőséget. ám később rájött, hogy inkább a saját elkép­zeléseit szeretné megvalósí­tani. Az első két szám el­készítéséhez megkapta a Megyei Tanács Mecénást Alapjának támogatását is. Ezek a kiadványok olyan országos visszhangot váltot­tak ki, hogy már nagyobb terveket kezdett melengetni. 1990 nyarán a megszűnt Napjaink helyének betölté- s a pályázatot írtak ki két kategóriában. Egyrészt egy havi regionális művészeti szemléző jellegű újságra, másrészt egy negyedéves, az egyetemes magyar kultúra értékeit bemutató folyóirat­ra lehetett terveket benyúj­tani. Jenei László ez utób­bira tett kísérletet, az Orp­heus első két számával. Pá­lyaművét elfogadták, és a harmadik már az új kiadó­nál, a Borsodi Nyomdánál készülhetett el. A folyóirat a szakmai si­kerét mindenképpen igé­nyességének. magas színvo­nalának köszönheti. De ezt nem volt könnyű elérni. Mint az ifjú szerkesztő el­mesélte. a lakásán, saját költségén kezdte el a mun­kát. Az igazán nagynevű szerzők megnyeréséhez Mé­szöly Miklósnak, az egyik legnagyobb élő magyar író­nak a neve jelentette a kul­csot. Öt már korábban is ismerte, és elkészítette vá­logatott bibliográfiáját. En­Az utolsó keringőkirály A bécsi keringödinasztia utolsó képviselője Stolz szü­letésének 110. évfordulója alkalmából az ORF bemu­tatta az azóta már elhunyt, de az interjú készítésekor közel 100 éves komponista portréját. Stolzot az egész világon az operett és a bécsi dal ezüstkora egyik legki­emelkedőbb alakjának te­kintik. Az 55 perces portré- film után díszhangverseny következett a műfaj legjobb hazai képviselőinek közre­működésével. Stolz életpá­lyája maga a zenetörténe­A iii” elődei Andrew Lloyd Webber musicalja révén „Az opera­ház fantomja’’ napjainkban valamennyi zenés színház slágerdarabja lett; már ahol a tetemes jogdíjakat és szi­gorú feltételeket vállalni tudják. A történet maga azonban már évtizedekké* ezelőtt filmsláger volt, sőt a ’70-es években is. 1926-ban készült Lon Chaney fősze­replesével az első változat, melyet 1943-ban, majd 1964- bem újabb átdolgozások kö- vetteik. 1974-ben „Holly­wood fantomja" címmel szinte azonos tartalmú film készült, melynek színhelye nem az operaház, hanem egy elhagyott hollywoodi filmstúdió volt. Ennek fő­szerepét játszotta Jackie Coogan, aki a ’20-as évek elején egy Chlapiin-filmben gyermeksztárrá vált. Az ORF augusztus 24-én vetí­tette az 1974-ben készült ..Fantomfilmet” és előtte filmtörténeti ismertetést adott a nézőknek. Isztambuli utat nyert Megtartották az Avas ta­xi bérlettulajdonosainak szokásos havi jutalomsorso­lását. A taxibérletek közül a számítógép választott, s ezúttal a 787 kódszámú bér­let tulajdonosa, Neudits Ju­lianna (Miskolc, Kazinczy u. 14. sz.) nyerte a kétsze­mélyes isztambuli utazást az Avas gmk autóbuszával. A taxibérletek árusítását az idén is folytatják, hiszen igen népszerűek a számos kedvezményt nyújtó kis iga­zolványok. Aki vásárol be­lőlük. olcsóbban utazhat, rá­adásul minden hónapban sorsoláson vesz részt, ahol értékes nyereményhez jut­hat. Keressék a bérleteket az Avas taxi pilótáinál. Hívó­szám: 61-111. lem. Kilencévesen R'ahms lovagoltatta térdén, 17. szü­letésnapján bemutatták Jo­hann Straussnak, és ő ve­zényelte Lehár Ferenc „A víg özvegy” című operettjé­nek, valamint a ..Luxem­burg grófjá”-nak bécsi pre­mierjét. 150 operettet és filmzenét, 2000 dalt kompo­nált. 1938-ban az USÁ-ba emigrált, de a háború után hazatért imádott Bécsébe. nek a kapcsolatnak a révén olyan „munkatársakhoz” ju­tott, mint Petri György, Tandori Dezső, Lengyel Ba­lázs, vagy Horgas Béla. Az idei első számban várhatóan megjelenik Falud y György egyik verse is. A szerkesz­tés legfontosabb szempont­ja. hogy az írásoknak ma­gas eszmei értéke legyen, és méltóan képviseljék az egyetemes magyar irodalmat és kultúrát. A jövőbep két hagyomá­nyos, és két tematikus szá­mot kíván megjelentetni. Például a legutóbbi, negye­dik szám az irónia témája körül összpontosul. Közép- Kelet-Európa művészetében sajátos szerepet tölt be a groteszk, mint műfaj. Ezt szeretnék jobban bemutatni ebben a számban. Jenei I,ászlót nagy megle­petésként érte az a levél, amelyben az MTA—Soros Alapítvány, és annak Szép- irodalmi Kuratóriuma egy­éves irodalmi ösztöndíjat ajánlott fel a számára. In­doklás nem volt, de úgy tud­ni, hogy olyan embereknek, szerkesztőségeknek biztosít­ják ezt a lehetőséget, ame­lyek sokat tettek irodalmi műhelyek létrehozása érde­kében. Eddig a legnagyobb gon­dot a terjesztés jelentette. Űgv tűnik, most e téren is pozitív változások várhatók. Elsősorban a könyvesbolti hálózatban lehet hozzájutni az Orpheus számaihoz. A szerkesztő bízik benne, hogy egyre több ember mutat majd érdeklődést a magyar kultúra ezen értékei iránt. (horváth) ■ Előadás előtt. (Mocsári László felvétele) Csak Miskolcon léptek fel Koós Jánosnak már nincs lámpaláza A miskolci színház öltö­zőfolyosója mint a meg­bolygatott méhkas... A hangszóróból egy határozott hang a táncosokat kéri a színpadra, Kovács Kati az egyik operatőrtől érdeklő­dik, érdemes-e csillogó ru­hát felvennie. Nagyon kilóg­Muzulmánok zarándokhelye A próféta telteinek krónikása A Szovjetunió területén, Üzbegisztánban, Szamarkand közelében van egy szent hely, ahová Allah követői közül sokan elzarándokol­nak. Muhamed Iszmail al Buhari sírja ez. Nevéhez fűződik az i. u. 840-ben ösz- szeállított, híres hádiszgyűj- temény, a Mohamed próféta életének, cselekedeteinek és beszédeinek leírásával fog­lalkozó legendárium, amely a Korán után a második legfontosabb könyv a mu­zulmánok számára. Mohamed esendő ember­nek tartotta magát s csak a Korán isteni kinyilatkozása­it ismerte el teljesen bűn- telennek. A keleti ember a vallástól nemcsak egyházi és erkölcsi problémáinak meg­oldását várta hanem azt is, hogy a mindennapi viselke­désről. a kapcsolatteremtés­ről, sőt még a higiéniáról is gyakorlati tanácsot kap­jon. A Korán ezekkel a kér­désekkel kapcsolatban nem tartalmaz útmutatást. Moha­med halála után a muzul­mánok körében rengeteg le­genda született. Al Buhari imám hosszú vándorlásai alatt több tízezer hádiszt gyűjtött össze, de közülük csupán azokat vette be gyűj­teményébe. amelyeket ere­detinek tartott. Al Buhari imáin gyer­mekkorában vallásos neve­lést kapott. 16 éves volt, amikor anyjával és bátyjá­val elzarándokolt Szaud- Arábiába. Megismerkedett azokkal az emberekkel, akik személyesen is találkoztak Mohamed prófétával. s negyven éven keresztül gyűjtötte a róla szóló hagyo­mányokat. Buharáha utazott, ahol igen kedvezően fogad­ta a buharai emír. Itt med- reszét (muzulmán főiskola) nyitott, ahová rengeteg fia­tal lépett be. Tanítványai­nak száma napról napra nö­vekedett. Ez a népszerűség nem tetszett a buharai arisz­tokráciának, Elterjesztették, hogy az imám még magát az emírt is eltávolíthatja a trónjáról. Ezért azt tanácsol­ták az emírnek, hogy köve­telje al Buharitól az erede­ti kéziratokat, valamint az összegyűjtött hádiszokat, s hívja őt meg az udvarhoz, hogy tanítsa az emír két fi­át. De az imám megtagadta a kéziratok átadását, mond­ván. hogv azok a nép tulaj­donát képezik, s csak a nép dönthet sorsukról. Ami a gyermekek nevelését ille­ti, az sokkal jobb lenne a medreszében, mert az em­bernek kell a tudás után mennie, nem pedig a tu­dásnak az ember után. Az emír ezek után kiutasította Buharából. így al Buhari a reggeli karavánnal elindult Szamarkandba. A város kö­zelében szállt meg egy kis faluban, ahol rokonai és egykori tanítványai éltek. Mindössze egy hetet töltött ott, amikor megbetegedett és a Ramazan 30, napján meg­halt. Sírja mellett mecsetet építettek, s 1974-ben hely­reállították a síremlékét. Rengeteg zarándok jár ide nap mint nap Közép-Ázsiá- ból. A zarándokhelyet so­kan ugyanolyan szentnek tartják, mint Mekkát. hatunk a képből, mert töb­ben is megkérdezik, kit ke­resünk. Szerencsére feltűnik az ünnepelt Koós János, aki először egy kis türelmet kér, majd nagyon készsége­sen állt a rendelkezésünkre.- Mintha kevesebbet sze­repelt volna az elmúlt idő­ben. Mi történt Önnel az utóbbi időben? — Semmi különös. Sokat dolgoztam, voltam külföl­dön. A televízióban elég gyakran foglalkoztattak, ta­lán a rádióban lehetett en­gem kevesebbet hallani. Az év második felében két nagylemezem is megjelent. Panaszra semmi okom.- Harminc éve van a pá­lyán. Izgul még egy-egy fel­lépés előtt? — Nem. Talán csak az el­ső műsorom előtt volt lám­palázam. Ilyen -«lkat va­gyok. Ismerek olyan mű­vészt, aki ötven éve koptat­ja a színpadot, és minden fellépés előtt össze akar es­ni, annyira ideges.- Miskolcról származott el. Gyakran jár vissza? — Nem, annyiszor jövök Miskolcra, ahányszor egy pesti fellépő. Ha vidéki tur­néra indulok, akkor ez az egyik biztos állomás. De programon kívül azért szok­tam időt szakítani, hiszen sok barátom van itt.- Gondolom, most volt egy kis ideje szétnézni. Ho­gyan látja most a várost, rá lehet Ismerni a régi Mis­kolcra? — Láttam sok szépet és sok csúnyát. Nagyon szép. ahogyan elkezdték renovál­ni a főutcát. De épp itt; jár a villamos, ami nagyon csú­nya. és semmi szükség nincs rá. Ha le tudták fedni a Szinvát, ezzel a fáradság­gal oda is tehették volna a villamost. Mégis úgy látom, hogy fejlődik a város.- A műsorban fellépnek a gyermekei is. Vannak-e mű­vészi ambícióik? — Nincsenek. Hogy mi lesz belőlük, azt még nem tudom. A lányom kimondot­tan képzőművész akar len­ni, az Iparművészeti Főisko­lára szeretne jelentkezni. A fiam első gimnazista, ő még sok minden lehet. Mindket­ten szeretik a zenét, hiszen olyan környezetben nőttek fel, ahol a muzsika első szá­mú barát volt.- Hogyan látja a könnyű­zene, egyáltalán a szórakoz­tatás jelenlegi helyzetét? — Mindenhol nehézségek vannak. Én nem panaszko­dom, de ezt nem azért mon­dom, hogy dicsekedjem. Tudjuk, hogy a tv, a rá­dió, a művelődési házak, a színházak a létükért küzde­nek. De én azt hiszem, hogy akik becsülettel dolgoznak, azokat a jövőben is foglal­koztatják. ' Mindig optimis­ta voltam. Szerintem át fog­juk vészelni ezt a két-há- rom évet. és azután már nem lesznek ekkora gondok sem a művészetben, sem másutt.- Ennek a műsornak a Happy Koós Day-nek vart budapesti változata? — Nincs. Ezzel kizárólag itt, Miskolcon lépünk fel.- A Magyar Televízió fel­vételt készít. Mikor kerül adásba? — Talán ezt most senki sem tudja. A tévében is vál­tozások vannak. Nem hi­szem azonban, hogy túl ké­sőn adnák le, hiszen ez egv harmincéves jubileum, és azt nem lehet a harminc- egyedik évben sugározni.- Milyen tervek foglalkoz­tatják most? — A legközelebbi, hogy a körülbelül fél óra múlva kezdődő előadást, majd az estit is jól megcsináljuk. Utána szeretnék egy jót va­csorázni és ... — hamiskás mosollyal harapja el a mon­dat'végét, majd sűrű bocsá­natkérések közepette búcsú­zik. A shownak mennie kell tovább. Horváth Szabolcs MDF-plac A Magyar Demokrata Fó­rum miskolci szervezete kedvezményes piaci akciói­nak keretén belül, jonatán-, goldenalmát árul 12 Ft'kg áron, Miskolcon, a Balogh Ádám u. 4. sz. alatt, janu­ár 12—20-ig, mindennap. Árusítás; munkanapokon 13- tól 18 óráig, munkaszüneti napokon 8-tól 17 óráig. Min­den vásárlót szeretettel vá­runk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom