Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 9. szám
liZ’ és íizennéoy forintos variációk XXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM JANUAR 11., PÉNTEK ARA: 5.20 FORINT A polgármester levele II »árosliáza tárgyalni akar, de Miskolc széthullását nem támogatja Vita a tömegközlekedési Ugye emlékeznek még kedves miskolciak a régi tapolcai buszváróra? Mai ésszel felérhetetlen, hogy miért kellett elbontani. Lehetett volna belőle söröző, vendéglő, leketerem, akármi. Tapolcának nem volt sok szerencséje a városfejlesztéssel eddig. Hátha ezután másképp lesz — legalábbis, akik a függetlenségről vitatkoznak, mind a városrész javát akarják ... tarifákról Legyen Tapolca önálló — ezt szeretné egy spontán szervezetié lakossági bizottság elérni, amelyik saját állítása szerint a tapolcaiak tömegét tudja maga mögött. (Természetesen arról is hírt adtunk régebben, hogy vannak olyanok is, akik ellenzik az elszakadást a nagyváréitól.) Legutóbb lapunkban, két elszakadáspárti nyilatkozott, elmondva, hogy helyi népszavazást szeretnének e kérdésben. Két levelet írtak ez ügyben Miskolc polgármesterének, de elég hosszú ideje nem kapnak rá választ. A cikk megjelenésekor hívott fel minket Csoba Tamás, Miskolc polgármestere, s elmondta: válaszolt az elszakadáspártiak leveleire, de könnyen lehet, hogy a riportkészítés időpontjában még nem kapták meg sorait a nyilatkozók. íme, a polgármester levele, amely vázolja a helyi népszavazás lehetőségét, valamint az elszakadásra vonatkozó jogi kereteket. A levél előrevetíti véleményünk szerint egy kompi omisszum lehetőségét is. Mennyiért utazunk b"- szon és villamoson a jövőben Miskolcon? Most mar napvilágot látott egy szám, jelesül a tizennégy forintos egységes jegyár. A tarifa abban az anyagban ol. vasható, amelyet a miskolci közgyűlés szakbizottságai tárgyaltak. A' bizottsági procedúrák után kerül, a tarifa-ügy a közgyűlés elé. várhatóan január áo-én. Hogy ott dönt-e majd a .testület erről, vágj' halaszt egy . kicsit ezügyben, . nem tudni. ,Az sem látható- fwa* még, hogy vajon milyen összegek meU lett voksol. a.. tisztelt testület. A bizottságok által kialakított véleményeket, vagy figyelembe veszik, vagy nem. Erre is, arra is volt már példa. Nézzük a találgatás helyett a tényeket, azaz mit határozott a városüzemeltetési bizottság Néhány nappal ezelőtt tárgyaltak a Miskolci Közlekedési Vállalat támogatásának ügyéről, amelynek része a tarifák változása. A városüzemeltetési bizottság tagjai közül Korvajszky Istvánt tudtuk elérni. Tőle azt tudtuk meg, hogy a bizottság három óra hosszán át tárgyalta ezt a napirendi pontot. Ügy véj- ték, csak részben illetékesek, ugyanis az ■ egész tömegközlekedés’ támogatás ügye, valamint a tarifák alakulása az egész városi költségvetés függvénye is. A Miskolci Közlekedési Vállalat 600» millió forintot kért a városházától 1991 évi támogatásként. Tavaly 253 milliót kaptak, de hát közben ugyebár minden megdrágult. Karvajszky István elmondta, hogy a bizottság azt nem tartotta elképzelhetőnek. hogy egyáltalán ne kapjon támogatást az MKV, és így teljes mértékben az utasokra háruljon a drágulások terhe. Ügy vélték, hogy a tavalyi támogatási mérték reális elgondolás, ez azonban tarifaemeléssel jár. Ennek mértékét illetően elhangzott az a javaslat, hogy környezet- védelmi okokból támogassa a város a villamosközlekedést. Miskolcon a villamos- hálózat ugyanis . rosszabbul kihasznált mint az autóbusz. Ez tíz forintos villamos, és tizennégy forintos autóbuszjegyárat jelentene. Ennek átlaga azonban nem tizenegy forint, így marad egy a bizottság szerint azMKV- jeientős bevételkiesés, amit nak belső tartalékaiból ki kell tudnia gazdálkodni. Azt azonban a városüzemeltetési bizottság nem tudja megfogalmazni, hogy vajon a tavalyi támogatási mérték több. mint két és félszáz milliója kitelik-e az idei költségvetésből, vagy sem. Ezügyben a költségvetési bizottságnak nagyobb áttekintésre van lehetősége. E bizottság állásfoglalását hamarosan ismertetjük. A Reggel: ez a címe egy, a Magyar Televízióban futó pályázati műsornak, amelynek ezúttal miskolci aktualitása is lesz. A műsor a televízió kettes csatornáján jelentkezik reggel hattól kilencig. Most, azaz január 12-én, szombaton Miskolcot is kapcsolják, s a tervek szerint több miskolci riport is helyet kap a műsorban. A reggeli magazinműsor olyan műfaj, amely a hazai televíziózásban viszonylag újdonságnak számít, de Nyugaton már nagy hagyományokkal bír. Sőt, az USA-ban a reggeli, hajnali híradó is igen népszerű, nézett produkció. A Reggel azt próbálja nyújtani, amire a nap első óráiban kíváncsi lehet a magyar polgár: friss hazai és külföldi híreket, hasznos információkat, praktikus tudnivalókat. Nemcsak a vidéki ember szól belőlünk, ha azt írjuk: a műsor erénye, hogy a vidéket is bekapcsolja tájékozódási körébe. Az MTV eddigi ténykedése során a magyar vidék mindig háttérbe szorult. Ennek egyik oka talán az, hogy az MTV teljes szervezete fővárosi, s ezt nehezen tudták ellensúlyozni a körzeti stúdiók, amelyekből ráadásul csak néhány létesült. A Reggel egy kézenfekvő megoldást választott: megkereste azokat a vidéki televíziós műhelyeket, ahol a szaktudás és a technikai felszereltség is megfelelő ahhoz, hogy bekapcsolódjanak egy reggeli magazinműsorba. E héten szombaton Kecskemét, Tatabánya és Miskolc a . pestiek partnere. Miskolcon az egyetemváro„ Miskolctapolca önállóságával kapcsolatoan az e célból létrejött ad hoc bizottság mindkét kezdeményezését — az összegyűjtött majdnem 500 aláírással együtt — megkaptam. Talán megértik, hogy a si 4D stúdió a helyszín, ahonnan élő kapcsolás is lesz: a műsor vendége Csoba Tamás, Miskolc polgár- mestere, aki Tréba Gyulával, a názigazdával együtt ül majd a stúdióban. A műsor érdekessége, hogy a miskolci stáb kétszer hat percben rövid tudósításokból, hírekből, képes jegyzetekből színes csokrot kötött, amelyet láthatnak majd a tévénézők, de csak azok, akik a tokaji tévéadó körzetében laknak, tehát természetesen minden miskolci. A hat percekben ugyanis „szétválik” a műsor, a vidéki körzetekben mindenütt a saját helyi hatperces mű- sorblokikjaikat adják ’ le a helyi tévések. Ezentúl a műsorban szerepelnek majd Miskolcon és környékén készült Tiportok is. Némi ízelítő a hatpercek és a többi riport témáiból. Szexshop a faluban; Jó papír = jó forint?; Mi újság a miskolci piacokon?; Virágos galéria Sajószentpé- terről; Lesz-e végre autópálya Pesttől Miskolcig?; Falusi turizmus a Büklkben; Mi lesz a miskolci pártházzal és volt pártiskolával? A szombati háromórás adás felelős szerkesztője Sárközy Erika. Műsorvezetője Petrányi Judit. Gyártásvezetője Harzán Miklós. rendezője Asbót Kristóf (avatottabb tévénézők ebből már tudják, hogy az „'ablakosok” álltak össze egy vállalkozás erejéig). Jövő szombaton is lesz adás, de akkor Vitray Tamás lesz a műsorvezető, aki még ilyen kora reggeli alakítást nem vállalt eddigi pályafutása során. (kiss) hivatalba lépésem óta eltelt rövid idő alatt, bonyolultsága és a város polgárainak nem is egyöntetű megítélése folytán, az egyéb sürgős feladatok mellett, nem tudtam a kérdésre teljes energiával koncentrálni, s a válaszadás is némi késedelmet szenvedett emiatt. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a város alkotóelemeire való bontását, vagy széthullását sem mint magánember, sem mint polgár- mester nem tudnám támogatni. Azt azonban el kell fogadnom, hogy a város egyes részeit, döntően a peremterületnek nevezett városrészeket nem mindig rangjukhoz és jelentőségükhöz méltóan kezelték elődeink, s több esetben figyelmen kívül maradtak a karakteres különbözőségek (nemcsak Tapolcát illetően!). Érdemben a második, november 27-én kelt levelükre kívánok reagálni, de előtte, a rend kedvéért néhány megjegyzést kell tennem. i A' kérdés megoldása az önkormányzati tőrvény 28. paragrafusa, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló IV. fejezete, valamint „A község, a város és területük” című fejezete alapján lehetséges. Az önök által említett törvény erre vonatkozó rendelkezései már nincsenek. hatályban. Az önkormányzati törvény 52. paragrafusa szerint a lakosság kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére. (A feltételek és feladatok felsorolását most mellőzöm.) Űj község alakításának kezdeményezése esetén a településeken megválasztott települési képviselőkből előkészítő bizottság jön létre. Ez tesz javaslatot az új község területére, szakértői vélemény alapján az új község elnevezésére; a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelességek meg(k—ó) A Reggel—eziíttal Miskolcról is osztására, illetve viselésére. Az előkészítő bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal. A lakosság kezdeményezi a községalakítást (üdülőhelyen az üdülőtulajdonosok is szavaznak.) Az előkészítő bizottság javaslatára a képviselőtestület határozatába foglalja az új község alakításának kezdeményezését. Az esetleg eltérő kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási kezdeményezésről a köztársasági elnök dönt. És még két megjegyzés, amely elősegítheti a döntést: — a közgyűlés — szervezeti és működési szabályzatban — településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más választópolgárokból, illetve településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi ön- kormányzatra, továbbá anyagi eszközöket adhat számára; — a képviselőtestület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét és feltételeit. Mindezeket figyelembe véve, egyrészt felkértem a jogi és igazgatási bizottságot a vonatkozó önkormányzati rendelet előkészítésére, másrészt az érintett állampolgárok véleményének megismerése céljából közvélemény-kutatást kezdeményeztem. Fel kívánom kérni dr. Molnár Pál képviselő urat, hogy kapcsolódjon be az előkészítő munkálatokba, s álljon élére — az ad hoc bizottságot is bevonva — az e célból létrehozandó testületnek. Mivel második levelükben Önök is két lehetséges alternatívát vetnek fel — az egyik lényegében a részönkormányzattal azonos —, úgy ítélem meg, hogy a szándékok és lehetőségek tisztázása, illetve pontosítása érdekében indokolt közvetlen megbeszélést tartani. Ezéít—■ egyetértésük esetén — e hónap közepén megkeressük Önöket és más érdekelteket ilyen megbeszélés összehívása érdekében. Kérem szíves egyetértésüket és azt, hogy Tapolca valós problémáinak megoldására irányuló törekvéseik mellett a város egészének sorsáról se feledkezzenek meg, hiszen sok olyan területe van az életnek, amelyeken — bármilyen döntés is születik — egymásrautaltságunk nyilvánvalóan fennáll és fenn is fog maradni. Kérem fentiek szíves tu- domásulvételét.” Katasztrófák esetére Különleges alakulatok A néhány napja történt budapesti villamos-tömeg- szerencsétlenség ráirányította a figyelmet a mentésben részt vevő szolgálatokra. A szakemberek azóta is elemzik a helyzetet. Az, hogy a rendelkezésre álló technika nem elegendő, és nem korszerű, különösebb vizsgsáló- dás nélkül is egyértelmű. Szükség van azonban a meglevő erők szervezettebb kihasználására. Miskolcon még a nyár derekán megkezdték a különleges mentéssel foglalkozó szervezetek együttműködési feltételeinek megteremtését. Borsod megye a veszélyes megyék közé tartozik, hiszen itt szép számmal akadnak olyan baleseti források, amelyeket például egy nehézipar nélküli alföldi megye nem is ismer. Itt előfordulhat barlangba szorult sebesült, szikláról leesett hegymászó, sajátságos feladatot kívánó vegyipari katasztrófa, bányaomlás, melegüzemi baleset. Az Országos Mentőszolgálat Borsod Megyei Szervezete elhatározta, hogy a különleges segélyosztagokat megpróbálják egy szervezetbe tömöríteni. Ide tartoznak a barlangi, hegyi mentők, a vegyipari és bányamentők, valamint a vasúti mentőszolgálat. Dr. Breitenbach Géza, a mentők megyei főorvosa elmondta, hogv ez a segély- szervezet január 17-én tartja alakuló ülését, ahol együttműködési szerződést írnak alá. A segélyhívások minden esetben amúgy is a mentőkhöz futnak be, - és így a mentőszolgálat riasztaná a szükséges alakulatokat. Szeretnék, hogy az alakuló ülésre, a meghívást elfogadva, a tűzoltók és a rendőrség képviselői is eljönnének. örülnének, ha a kezdeményezésükhöz csatlakoznának: a polgári védelmi erők is, hiszen nagyobb, elhúzódó katasztrófák esetén az első segítségnyújtás után már az ő szakértelmükre lenne szükség K. L.
