Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

+: Ezek n gyönyörű népviseletek a Szép tárgyak dicsérete c. mű kiállításon láthatók. Mint arról már többször beszámoltunk, öt év után, az elmúlt hetikben nyílt meg a Herman Ottó Múzeum felújított épületében ez a tárlat. Itt látható még a Miskolci évszázadok cí­mű várostörténeti bemutató is. (Kerényi László felvétele) J\em Tárható újabb Megbukott a hiúi hiún az ifjúsági házban 15 éve Szabados Árpád grafikusmű­vész indította útjára annak idején - 15 éve — a GY!K- : münelyt, amely - mint jelen­legi vezetője, Szemadám György grafikusművész írja - sajátos szellemiségének megőrzése mellett, az utóbbi évek során számos változáson ment ke­resztül. A GYÍK a Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti el­nevezés rövidítése, tartalma pedig: olyan műhely, ahol nem mint önálló szakmát ta­nítják a művészetet, hanem a gyermekek alkotóképessé­gét bontakoztatják ki, szé­les lehetőséget kínálva ne­kik a képzőművészéttől a zenéig, a szerepjátéktól a fo­tóig. a filmig, a videóig. Egyre több — korosztá­lyonként tagolt — csoportot hoznak létre a tanárok, akik között nemcsak képzőművé- I szék. hanem zenetanárok, j gyógypedagógusok, művé- i szettörténészek is vannak, (összesen tizenketten foglal­koznak a gyerekekkel.) A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a te­levízióban is alkalma-módja volt népszerűsíteni a mű­helyt Szabados Árpádnak. A Budavári Palotából, a Nem­zeti Galéria termeiből köz­vetítették a foglalkozásokat. Jelenleg nagycsoportos óvo­dáskortól érettségizőkig ter­jed a korskála. Minden elő­zetes szelekció nélkül teszik fel őket. A műhely bőkezű támogatója a Magyar Nem­zeti Galéria, amelynek se­gítsége nélkül elképzelhetet­len lenne munkájuk. Egy tanév foglalkozásai egy adott téma köré csoportosulnak, a feldolgozás természetesen az életkorhoz szabott. Nem cso­dagyerekeket nevelnek itt, hanem szinte játszva avat­ják be a műhelytagokat a művészetek világába, hogy , szeressék, értsék azt. A legutóbbi évek GYIK- műheiymunkáiból nyílik ki­állítás ma délután az Ifjú­sági Ház Gyermekgalériájá­ban. A megnyitó 2 órakor lesz, a műhelyt Sinkó Ist­ván. annak egyik tanára mu­tatja be. Ezt követően há­lom tanulócsoport számára foglalkozást tartanak. A foglalkozásokat Szemadám György. Sinkó István és Torma Edit vezeti. Akik sze­retnének ezek valamelyikén részt venni, legyenek ott a megnyitón. A kiállítás a hó­nap végéig tart. Annak idején lapunk is be­számolt arról a tervről, hogy a Táncsics mozi emeletén, egy elkülönített helyen különböző erősségű erotikus és pornófilme­ket vetítenének. Azóta az el­képzelésből valóság lett, sőt januártól már be is zárta ka­it. Az okokról Kertész Bélát, a Borsod Megyei Moziüzemi Vál­lalat főkönyvelőjét kérdeztük. Valamikor a nyáron me­rült fel a gondolat, hogy ta­lán érdemes lenne egy ilyen, az átlagosnál ..kemé­nyebb" filmeket játszó mo­zit létrehozni. Az ötletet a Budapesten már régen mű­ködő és igen jól prosperáló Intim Center szolgáltatta. A moziüzemi vállalat talált egy gmk-t. amely vállalta az üzemeltetés feladatait. A Táncsics mozi emeleti ré­szét bocsátották a vállalko­zók rendelkezésére, és meg­állapodtak, hogy a bérleti díjat be vételarány osan fog­ják fizetni. Mint Kertész Béla elmond­ta. a vállalatnak nem kel­lett sokat beruháznia. A mű­szaki berendezések már megvoltak, csak átcsoporto­sították ezeket, az átépítés­hez szükséges anyagok pe­dig a vállalaton belüli fel­újításokból származtak. Arra a kérdésre, hogy ez a lépés váltott-e ki valami­lyen ellenérzést a környék lakóiból, hiszen a mozi szomszédságában egy iskola is van, azt a választ kap­tuk, nem. Ez persze nem zárja ki, hogy esetleg a gmk-t nem keresték meg ilyen irányú panasszal. Ker­tész Béla szerint a vetítési rendszer zártsága kizárt minden olyan lehetőséget, hogy a fiatalabb korosztály megnézhesse a programokat. Beindult tehát a pornó- mozi, ám az annyira várt tömeges ' érdeklődés elma­radt. A vetítéseken jófor­mán csak lézengtek, a gmk úgy döntött, hogy nem foly­tatja tovább ezt a vesztesé­ges tevékenységet. A jövő­ben átveszik üzemeltetésre ISevet adott a szépségeknek Aki leírta a Baradía-barlangot: Heisz Keresztély Pszichológiai szak, Ranschburg Jenővel Ai irodalomtörténet nem­csak feljegyezte, de napjain­kig számontartja a debreceni születésű Fazekas Mihályt, a Ludas Matyi szerzőiét, a köl­tőt és botanikust, akit a felvi­lágosodás egyik kiváló iróegyé- niségének tartanak. Kevésbé elismert hírnév jutott osztály­részül kortársának, az ugyan- csak 1766-ban, tehát 225 éve született Reisz Keresztéinek, aki mint Gömör vármegye ”in- genieurje” azaz mérnöke, 1301 nyarán felmérte a Baradla- barlangot. Munkája először 1802-ben jelent meg, majd 1807-ben is, német nyelven. Reisz munkája ismerteti a környék karszt jelenségeit, | foglalkozik a cseppkövek képződésével. Aztán rátér a barlang ismertetésére, ame­lyet feltérképezett, mintegy 1800 méter hosszúságban, egészen a ma ismert Vaska­puig. A barlang egye' ré­szeit és cseppköveit is elne­vezte, részben a már meg­lévő hagyománynevekkel, részben pedig a maga kita­lálta űj elnevezésekkel. Sokáig úgy tudták, hogy Reisz volt az első, aki a Ba- radlát ismertette. Az újabb kutatások azonban felderí­tették, hogy már 1794-ben bányamérnök által készített szabatos térkép készült ró­la. Ezt Sartory József készí­tette, s ugyancsak a Vaska­puig ismerteti és rajzolja le a természetes sziklaüreget. Ez azonban kéziratos, egyet­len példányban maradt fenn, így feledésbe merült. A Baradlát soha nem kel­lett mesterséges kutatással feltárni, felfedezni. Bejára­tát már az usember is is­merte. Hogy feltárása szinte napjainkig Tart) Azt a bar­langrendszer rendkívüli mé­retei indokolják. A föld alat­ti barlangvilág újabb részei­nek feltárása nem kisebbíti az úttörők, így Reisz Ke­resztély munkásságát. A Miskolci Bölcsész Egye­sület felvételt hirdet egye­temi diplomások és gyógy­pedagógusok számára há­roméves pszichológiai kiegé­szítő szakra. Vezető tanár: dr. Ranschburg Jenő. Jelent­kezni lehet március 30-ig. A ! szak harmincas létszámmal indul, a felvételek a jelent­kezések sorrendjében tör­ténnek. A tandíj 30 ezer fo­rint egy félévre. Cím: MSZB tér 1. szám. Discovering English A Miskolci Bölcsész Egye­sület 70 órás intenzív an­gol középhaladó nyelvtanfo­lyamot indít (Discovering English). A foglalkozások szombatonként lesznek, az első február 2-án, reggel 8- tól délután 2-ig. A tanfo­lyam díja 5 ezer forint. Je­lentkezni az MSZB tér 1. . szám alatti épület — a volt pártszékház — V. emeletén lehet. Telefon: 45-458. az egész Táncsics mozit, és megváltozott műsorpolitiká­val kívánják a közönséget kiszolgálni. Érdemes elgondolkodni, hogy mi válthatta ki a por­nómozi bukását. Tény. hogy a tavalyi évben tetőző szex- hullám levonulóban van. A demokrácia adta nagv sza­badság megnyitotta az utat a korábban tiltott dolgok­nak. Az „újdonság’" varázsa azonban elmúlt, sőt talán már egy kis csömör is jelent­kezik az emberekben. Hi­szen az elmúlt időben már szinte lépni sem lehetett a rengeteg szexkiadványtól. A mindennapi megélhetési gon­dok is arra sarkallják a po­tenciális vásárlókat, hogy jobban meggondolják az ilven kiadásokat. Ügy látszik, a vállalkozók .,sm mérték fel megfelelően az igényeket. Ma már másra kel! a pénz. (H-h) Egy kis tudomány A biológiai óra és a gyógyítás A délelőtt veszélyesebb Bolygónkon az évmilliók alatt kifejlődőit életformák a Föld tengely körüli for­gásának és Nap körüli ke­ringésének, valamint a Hold Föld körüli keringése által megszabott ritmusoknak van­nak alávetve. Ezek hatásai visszatükröződnek az élővi­lágban: a virágok a nappal és az éjszaka ritmusa sze­rint nyílnak és összecsukód­nak, a vándormadarak a hi­deg évszak közeledtével délre repülnek stb. Szabá­lyosan ismétlődő folyamato­kat észleltek csaknem min­den élőlénynél, a baktériu­mok, bizonyos algák és né­hány gomba kivételével. A legtöbb élő szervezetben egyszerre sok ciklikus folya­mat van, és egymásba kap­csolódó összjátékuk az élő­lény „belső órája”. A sejtritmusok mellett to­vábbi 24 órás. az árapály­tól és a Hold fázisaitól füg­gő, valamint éves ciklusokat is megfigyeltek az élővilág­ban. A virágok akkor is ki­nyílnak és összecsukódnak, ha nincsenek kitéve a vilá­gosság és sötétség periodikus váltakozásának. A vándor­madarak akkor is útra kel­nek, ha mesterségesen ki­vonjuk őket a hőmérséklet- és fényingadozás hatása alól. Ezeken kívül még sok más megfigyelés bizonyítja, hogy a legtöbb élőlénynél mennyire meghatározóak ezek a ciklusok. A nők hor­monális ciklusa is roppant állandó. Csak szélsőséges ha­tások — rosszul tápláltság vagy betegség — következ­tében változik meg. önként vállalkozó kísér­leti személyeknél megfigyel­ték egyes ritmusok szétvá­lását. Óra nélkül állandó hőmérsékleten és változatlan fényviszonyok között, tehát a normális életfeltételek megszűntével megváltoznak, sőt olykor meg is szűnnek egyes eddigi 24 órás ciklu­sok. Különösen az alvással volt ez így, minden szub­jektív rossz érzés nélkül, az egyik kísérleti alany rend­szeresen négy órát aludt, míg a másik húszat. Ugyan­akkor változatlanul meg­maradt testük hőmérséklet- ingadozásának 24 órás pe­riódusa. Ez azt jelenti, hogy a test hőmérséklet-változása csak egy nagyon nehezen befolyásolható ciklusnak van alávetve. Megfigyelték, hogy a különböző hormonok mennyiségének időbeli el­oszlása sem változik a szer­vezetben. Az élőlények szervezeté­nek 24 órás periódusú vál­tozásai abban is tükröződ­nek, hogy ugyanazok a gyógyszerek különböző idő­ben beadva, eltérő hatást fejtenek ki. Egy bizonyos lidokain-adag reggel 7 óra­kor beadva, 20 percen át hat, míg délután 3 órakor 50 percnél is tovább fejti ki hatását. A fenolbarpiturál — egy erős altatószer —- bizonyos mennyisége 13 és 16 óra között a kísérleti pat­kányok 95 százalékát el­pusztítja, míg éjfél körül beadva egyet sem. Ellentétes hatású a nikotin, ez az erős sejtméreg, amelynek bizo­nyos adagja 19 órakor bead­va a patkányok 80, százalé­kára hat halálosan, 13 és 14 óra között pedig kevesebb, mint 10 százalékukra. A sejtek szintetizáló és méregtelenítő folyamatainak 24 órás ciklusait az emberi gyógyászatban is figyelembe kell venni: ezzel foglalko­zik a kronomedicina. Mosta­nában került előtérbe a kro- nobiológiai felismeréseknek egyfajta szívbetegségeknél való alkalmazása. E beteg­ségek kialakulásában külön­böző okok játszanak szere­pet. Döntő tényező a szív- koszorúerek belső felületé­nek a károsodása. Ezt a vér magas koleszterintartalma, a dohányzás és a magas vér­nyomás idézi elő. Másrészt fontos szerepe van a vér alvadóképességének is, ami az érfal belső, károsodott helyeinek környezetében fo­kozott mértékű. Ez a két fo­lyamat az artériák szűkülése következtében vérellátási zavarokhoz vezet. A követ­kezmény a szívizom oxigén­hiánya, ami angina pectoris rohamokhoz, szívinfarktus­hoz vagy hirtelen szívhalál­hoz vezethet. A gyógyítás szempontjából rendkívül érdekes tanulsá­gokkal jár a szervezet 24 órás ciklusainak megismeré­se. A vörös vértestek átala­kulási képessége is kisebb a reggeli órákban, s ez hát­rányosan hat a legfinomabb hajszálerek vérellátására. 24 órás folyamatos EKG-vizs- gálatok bebizonyították, hogy a reggeli órákban a vérnyo­más és a szívverések száma is jelentősen megemelkedik. Ez a két tényező a szívizom oxigénszükségletét is erősen befolyásolja. A reggeli csúcsok létének megfigyelése magyarázattal szolgálhat arra, hogy a szív- infarktus és a hirtelen szív­halál délelőtt hat és tizen­egy óra között gyakrabban fordul elő — állítják ameri­kai kutatók negyvenéves vizsgálati eredményeikre hi­vatkozva. Mindezek alapján megalapozottnak tűnik az a kijelentés — különösen a koszorúeres szívbetegségekre vonatkozóan —, hogy a gyógyszerek hatása a bioló­giai ritmus ingadozásainak van alávetve, és erre tekin­tettel kell lenni beadásuk időpontjának megválasztásá­nál. Ez a felismerés feltét­lenül szükségessé teszi az eddigi terápiák újragondolá­sát. és az új gyógyszerek kifejlesztésénél számításba kell venni a kronomedicina eddigi felismeréseit. G. A, J A GYIK-műhely 15 éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom