Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

Üzembe helyezés előtt Jó szívvel adják a máltaiak Független legyen-e Ta­polca vagy sem? A kérdés egyáltalán nem költői, ugyanis egy spontán össze­állt ad hoc bizottság alá­írásokat gyűjtött annak ér­dekében: legyen erről helyi népszavazás Tapolcán. A kérvényt be is nyújtották a polgármesternek. Válasz ed­dig a levélre nem érkezett, de a társaság nem adja fel — hallottuk a tapolcai füg­getlenség szószólójaként fel­lépő bizottság nevében nyi­latkozó Cservenyák Gábor­tól és Sztoboda Miklóstól. hfinden lehetséges fórumot igénybe akarnak venni, rá­adásul mert úgy érzik: kez­deményezésüket rosszindula­túan terjesztett pletykák, ha­mis állítások vonják be ké­tes fénnyel. • ÖSSZE­KANYARÍTOTTÁK INNEN-ONNAN Az ad hoc bizottság azok­ból állt össze, akik régebben is összetartottak Tapolca ügyeiben — mondta Cserve­nyák Gábor, aki régebben ta­nácstag volt Tapolcán, leg­utóbb pedig független jelölt­ként indult a helyhatósági választásokon. Szloboda Mik­lós hozzátette: úgy vélik, nem harminc embert, ha­nem számos tapolcait képvi­selnek. Cservenyák Gábor szerint Tapolca függetlenségi törek­vései nem újkeletűek: — A tanácsrendszer ide­jén is több beleszólást akar­tunk saját sorsunkba. De vártuk az új önkormányzati törvényt, hátha az majd mó­dot ad Tapolca sajátos, egye­di adottságainak figyelembe­vételére. Az a szisztéma, amely szerint kialakították a választókörzeteket — nem számított, hogy hol vannak a természetes városrészhatá­rok, hanem innen-onnan összekanyarítottak pár ezer embert —, nem teszi lehe­tővé, hogy valódi képvisele­te legyen egy olyan egyedi adottságokkal, érdekekkel bí­ró városrésznek, mint Ta­polca. Nem a képviselő sze­mélye vagy pártállása a gond: akárki lenne, lehetet­len egy, a különféle város­részekből összefércelt terü­let érdekeit hatékonyan kép­viselni ... Szloboda Miklós ehhez azt is hozzáteszi: szerinte a ta­polcaiak egy önálló tapolcai képviselővel sem elégedtek volna meg, mert lakhelyük­ből végre rangos üdülőhe­lyet akarnak, s az elmúlt negyven év azt bizonyította, hogy ehhez önállóság kell. # NINCS VÁLASZ - EGYELŐRE Még az önkormányzati tör­vény megjelenése előtt alá­írásgyűjtésbe kezdtek. 483 aláírást szedtek össze, és ok­tóber 30-án elküldték a pol­gármesternek, hogy írja ki a helyi népszavazást. No­vember 21-én újabb levelet küldtek, mivel nem jött vá­lasz. Ebben két változatban pontosították, mit akarnak: legyen Miskolc egyfajta „ön­kormányzatok szövetsége” a központosított nagyvárost irányítás helyett, avagy le­gyen teljesen önálló Tapol­ca. Választ máig nem kap­tak, se pro, se kontra. Sokan persze azt mond­ják: Tapolca feljesztésébe Miskolc sokat fektetett az elmúlt évtizedekben. Ezzel a vagyonnal nem lehet csak úgy elvonulni, külön... Cservenyák Gábor: — Ez csak tárgyalások kérdése. Semmiféle lehetet­len, igazságtalan helyzetről nincs szó: meg kell, és meg is lehet egyezni ezekben az ügyekben. Szerintem szándé­kosan terjesztik azokat a rosszindulatú pletykákat, hogy például majd, ha Ta­polca önálló lesz, nem jön ki ide a városi busz. Ugyan, kérem! És a strandolni vá­gyó miskolciakat sem szál­lítják majd? S ha mégis gond lenne ezzel: készen áll­nak a magánvállalkozók, hogy autóbuszokat biztosít­sanak Tapolcának. De na­gyon kérem, írja le: nem akarunk rossz nexust a vá­rossal. Nem húzunk le sem­miféle rolót, sőt kölcsönös előnyökön nyugvó együttmű­ködést akarunk. • HATALMI KÉRDÉS LENNE? Az önállóságra törekvés nemcsak gazdasági kérdés — hiszen követői akadhat­nak másutt is a városban — és ez átalakíthatja az ön- kormányzat friss szervezeti rendjét, felépítését, magya­rul hatalommegosztást je­lent, ami lehet, hogy sokak­nak nem tetszik — állítja a két bizottsági tag egybe­hangzóan. Mint ahogy azt is, hogy a nagyvárosok eseté­ben nem érvényesül az ön- kormányzati szellemiség, és ez nagy baj. Beszélgetésünk végén a két tapolcai elmondta, hogy úgy értesültek: a városháza köz­vélemény-kutatást kezdett a tapolcaiak körében az ön­állóság ügyében. Ezt sérel­mesnek tartják, mert úgy vélik: azután kellene a ta­polcaiaknak véleményt nyil­Füoyeilenséitet akar eqv bszotlsájf és 483 aláíró Népszavazás Tapolcán? Az új évben végre pont kerül az évek óta húzódó bánkúti szenny víztisztító lé­tesítésére. Mint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyar- országi Vízgazdálkodási Tár­sulatok Egyesülése igazga­tójától megtudtuk, a kivite­lezést végző Vizép gyakor­latilag befejezte a mű épí­tését. Jelenleg az átadás7át- vételi eljárás van folyamat­ban. Többszöri határidőmódosí­tás, s két éves építkezés után elkészült a vezeték- rendszer, a derítő, a keze­lőház, azaz a szükséges be­rendezések ahhoz, hogy a Bükk „tetején" lévő, télen- nyáron egyképpen kedvelt kiránduló- és síterepre ér­kező vendégek az eddiginél kulturáltabb körülményeket találjanak. A bánkúti szenny­vízderítő berendezést a Bor­sod Megyei Vízművek üze­melteti majd. s reméljük a végleges üzembe helyezésre már nem kell hosszú hóna­pokat várni. A MISKOLCIAK NAPILAPJA 1991. JANUÁR 9., SZERDA ARA: 5.20 XXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM FORINT vánitaniuk, miután alapo­san megismerhették az ön­állóság támogatóinak és el­lenzőinek érveit. És tovább­ra is várják a Városháza válaszát eddigi beadványa­ikra .,. * Mindehhez mi annyit kí­vánunk hozzáfűzni: valóban a nyílt vita alkalmas a né­zetek olyan ütközésére, hogy a városlakók ne csak a csa­tazajt észleljék, hanem ért­sék is az érvek és ellenér­vek értelmét. Kétségtelen tény, hogy ma, amikor nem tudható: be kel!-e zárni is­kolákat Miskolcon, s hogy miből él meg az idén a vá­ros, a függetlenedési ügyek nem tűnnek sürgősnek. De hát ilyen képtelen időket élünk, amikor egyszerre kell a szorító napi gondokkal küzdeni, és közben a jövőt is építeni. (kiss) Választóival találkozik Dr. lsépy Tamás, a Ke­reszténydemokrata Néppárt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei listáján megválasztott országgyűlési képviselő sze­retettel várja elbeszélgetésre tisztelt választóit, jan. 11-én (pénteken) 16 órától 19 órá­ig. a Kereszténydemokrata Néppárt Miskolc, Dózsa Gy. u. 7. szám alatti székházába. Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli a Di­ósgyőri Képzőművész Stúdió, amelyet Kletz László képző­művész alapított 1976 janu­árjában. Az ő szakmai irá­nyításával a stúdió számos pályázaton elnyert sikerei­vel, csaknem száz kiállítá­son való részvételével bizo­nyította életképességét. A stúdió tagjai bár korban, művészi felfogásban, kifeje­zőkészségben különbözőek, a Már a reggeli órákban tu­catszámra állnak sorba a rá­szorulók a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportjának székházában. Van, aki ingyenruháért jön, van, aki még a karácsony­ról elmaradt csomagját kap­ja meg, s állandóan érkez­nek olyanok is, akik a ma­guk által összegyűjtött ru­hafélét hozzák. Az emeleten főznek az ingyenkonyhára, amefynek étterme a déli órákban népesül be. Mun­kanélküliek, kisnyugdijasok, hajléktalanok az állandó vendégek, akik között he­tenként kétszer tejet, kenve­Kívülállóként is csak meg­rendülve lehet szólni az esetről: hétfői délután, Bu­dapesten felborult egy villa­mos. Mint arról egy hírben mi is beszámoltunk: öten a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítás után bele­haltak sérüléseikbe. Utasak és arra járó gyalogosok kö­zül legalább negyvenen ke­rültek kórházba. A hozzáér­tők pedig úgy kommentál­ták a történteket: még na­gyobb baj történhetett vol­na, ha a villamos nemcsak nekiütközik a gyógyszertár falának, hanem ki is dönti azt... művészet iránti tisztelet, a közös munkálódás ütőképes kollektívává fűzi össze őket. A jubileum alkalmából ün­nepi kiállítás nyílik a Dimag Rt. műszaki klubjának ki­állítótermében, január 16-án 15 órakor. Megnyitót mond dr. Tolnay Lajos elnök-ve­zérigazgató. Közreműködik Ludvig József gitárművész. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak, rét is osztanak. A székház — amely az Árpád utca 126. szám alatt van — valaha is­kola volt, most a szeretet­szolgálat bázisa városunk­ban. Segítő munkatársai — csaknem nyblevanan — ál­landó mozgásban vaunak, a munkát itt önzetlenül, s ál­A tragédia kapcsán mis­kolci illetékeseket kérdez­tünk arról, hogy megelőzhe- tőek-e az" ilyen szerencsét­lenségek? És egyáltalán: min múlik egy ember élete? Elsőként a Miskolci Köz­lekedési Vállalatnál érdek­lődtünk, ahol is a villamo­sok üzembiztonságos közle­kedéséért felelős szakembe­rektől azt hallottuk: — Budapesti híreink sze­rint a baleset utáni vizsgá­lat eddig azt állapította meg, hogy nem volt hibás a vól- tószerkezet. Valószínű, hogy a villamos vezetője okolható a tragédiáért. Ugyanis tisz­tában kellett lennie a sza­bállyal, mely szerint a vál­lon csak tízkilométeres se- oességgel lehet áthaladni. Az a bizonyos huszonnégyes villamos azonban, az elmon­dások és a vizsgálat alap­ján is, legalább hatvannal ment... Ha van eset, amikor nem irigykedünk a főváros csen­des és gyors villamosaira, akkor ez az. Ugyanis, mint a szakemberektől megtud­tuk: szerencsére nagyon ki­csi az esély arra. hogy Mis­kolcon is hasonló szeren­csétlenség történjen. Mégpe­dig azért, mert városunk villamosai nem is képesek ak­kora tempóval robogni, ami ekkora tragédiához vezethet. Arra persze Miskolcon is volt már példa, hogy kisik­lott egy-egy szerelvény, de ezek egyetlen esetben sem jártak személyi sérüléssel. A dozatkészen vállalják, függet­lenül attól, hogy milyen a világnézetük. A nehezen élő­kön, nincsteleneken segíte­nek szívük minden melegé­vel. (Kerényi László felvételei) villamos sebességét váro­sunkban is pontos szabályok írják elő. Például az Au­gusztus 20. strandfürdőtől a Marx térig 40 kilométer az engedélyezett tempó. Azon­ban nem egy helyen még ezt is korlátozzák, például a Dayka Gábor utcai kanyar­ban maximum 25-tel for­dulhat a villamos. Egyéb­ként ugyancsak az MKV il­letékeseitől hallottunk ar­ról, hogy a budapesti eset után újból ellenőrzik a mis­kolci sínpárokat és váltókat. A fővárosi eset arra is fi­gyelmeztet: a tűzoltók — nem saját hibájukból — egyszerűen nem tudnak gyorsan és szakszerűen men­teni. Ugyanis nincs, ha meg volt, hát már régen tönk­rement az a nagy teherbí­rású daru, aminek azonnali üzembe állítása ilyenkor éle­tet menthetne... A miskolci tűzoltóknál is érdeklődtünk: itt mi a hely­zet? — Nekünk van egy 12,5 tonnás darunk, amelyet ak­kor tudunk használni, ha valaki a villamos alá esik, és le kell róla emelni a sze­relvényt. Ebben az esetben egy jó húsz-harminc centi­méter magasságig meg tud­juk emelni a villamost, úgy, hogy az alászorult áldozatot ki lehessen, szabadítani. Egy oldalára borult villamost azonban mi sem tudnánk ezzel a daruval újra sínre tenni... F— Van-e tíarur ami felemelje? Ha a Élei ÉaiK íelorÉa... Diósgyőri Képzőművész Síútüá Jubileumi kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom