Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-08 / 6. szám
Harminc éve a páiyán KoósJános boldog napfa Már beszámoltunk a Hern Szép tárgyak dicsérete című tatát naponta 10 és 16 óra an Ottó Múzeum két állandó kiállításáról. Képünkön a tárlat egyik szép darabja látható. A Papszeren levő bemu- között lehet látogatni. (Kerényi László jelvétele) Szakmai átképzés A Mezőkövesdi Városi Művelődési és Sportközpont évek óta szervez átképző tanfolyamokat a szakmák szerint illetékes szakmunkásképző intézetek és a TIT megyei szervezetének közreműködésével. Alig 3 hónap alatt elvégezhető' a kazánfűtő tanfolyam. A betanított ív- és lánghegesztő tanfolyam a vasas szakmákban dolgozóknak nyújt bővebb foglalkoztatási lehetőséget. A targoncavezető és a traktoros tanfolyam a szállítás, rakodás és a mezőgazdasági munkák területén hasznosítható. A gyors- és gépiró tanfolyam a nőknek jelent lehetőséget munkakör-yál- toztatásra. A művelődést központ Mezőkövesd és a vonzáskörzet üzemeivel állandó kapcsolatot tart. és képzési, továbbképzési igényeiket figyelembe véve szervezi tanfolyamait. 3 Mini EÉiálii Balázs János naiv festő emlékkiáiiíiása január 14- én nyílik a Kossuth utcai Mini Gaiéiiában. Balázs János Salgótarjánban élt és alkotott. Verseket is írt. Az életműve 1975 táján teljesedett ki. képei j rövid időn belül gyűjtőkhöz j kerültek. Ez a kiállítás a * szétszóródás- előtti anyagot kívánja bemutatni- festményei mellett verskéziratait, és a róla és környezetéről készült fotókat is a közönség elé tárják. A tárlatot a Bükk Művészeti Alkotóközösséggel közösen rendezi a Művészeti és Propaganda Iroda. Minden érdeklődőt várnak január 14. és február Ifi. között, naponta 10 —18 óra között. Miskolc, Klapka u. 17, telefon:64-000 Tanfolyamok, klubok a Vörösmartyban Gyermekruha-szabáa és [ -varrás tanfolyam indul ja- 1 nuárban a Vörösmarty Mű- I velődési Házban. A két hó- ' napos tanfolyam órai ked- j den és csütörtökön lesznek, a részvételi díj ezer forint. ! Mindössze 1Ó0 forinttal több a három hónapo® szabás-varrás tanfolyam díja, ennek a kurzusnak a résztvevői hétfőnként 3 óra ho&z- iszat tanulnak. 10—18 éves gyerekeknek hirdetik meg a tartásjavító tornát. A foglalkozások kedden délután lesznek. Az angol társa1 gá- ®i klub péntekenként tartja összejöveteleit. Németből és angolból felnőtteknek kezdő nyelvtanfolyam indul, mindkettő dija 3500 forint. A középhaladó német tanfolyam 500 forinttal többe kerül, ez is 70 órás, miként a két másik. A házban működik a játékkedvelők klubja, szombat délelőttönként tartják foglalkozásaikat a dzsessz- táncosok, péntekenként próbál a Főnix formáció® tánccsoport. Ha nem évfordulós fellépésként hirdették volna ezt o Koós-koncertet, meg sem említenénk, hogy a tcxis-blokád idején kellett volna megtörténnie. Így azonban ez is hozzá taitozik történetiségéhez, amely ezenkívül nagyon sok mindent foglal még magába. Elsősorban a magyar szórakoztató zene utolsó három évtizedét, amelynek szinte teljesen sikerült kiszorítania, illetve behelyettesítenie az addig megszokottat. Ehhez Koós Janes is nagymértékben hozzájárult. Hozzájárult, mert hozzájárulhatott tehetsége, zenei képzettsége, megnyerő külseje és éneklési stílusa révén, s nem kevésbé azért, mert feltűnése első piilunalától kezdve jó előadóművésznek is bizonyult, aki vonzó módon - nem kevés színészi adottság birtokában - tudta eladni, amit csinált. Koós János ezeket a tulajdonságait — amint miskolci jubileumi koncertje is bizonyítja — nemcsak meg- tartóttá, de tovább is fejlesztette. Ezek alapján lehet elmondani róla. heg; ő szinte az egyetlen oiyan sztár, aki nem sztárolja önmagát, hanem az éneklést, a/, előadóművészi fellépést is csapatmunkának tekintve — műsorait gazdagítja azzal, hogy partnereket léptet feí maga mellett. Barátokat, rokonokat, családtagokat — saját gyermekeit, akiknek egy ilyen — a családfőt, a tisztelt és szeretett kollégát ünneplő — alkalommal még Miskolcon rendezték Az első nyilvános rád ióhang verseny A magyar rádiózás 65 éves történetéhez egykori személyes emlékeim és a napokban befejezett forráskutatásom tényei alapján egy érdekes adalékkal szeretnék hozzájárulni. Magyarországon 1925. január 17-én, Miskolcon tartották az első nyilvános rádióhangversenyt. A rendkívüli technikai és kulturális esemény a magyar rádiózás j hőskorában játszódott le az • avasalji városban. Ebben az évben voltak az első próbasugárzások, majd később a rendszeres műsoradások a csepeli és a nagyobb teljesítményű székesfehérvári adóállomásokról. A rádióhangverseny eredeti gondolatának ötlete és megrendezése a Borsod- Miskolci Görög. Kát. Nőegylet érdeme volt, élén fiatal, agilis elnökével, dr. Mádai Lajosné sz. Bácskái Hónával. Az emlékezete? miskolci rádióhangverseny megrendezését a kereskedelemügyi s miniszter a jótékony célra való tekintettel engedélyezte. mivel.a teljes bevétellel lehetséges, szegénv sorsú középiskolai tanulók oktatási és szociális ellátási költségeihez járultak hozzá. Már hetekkel a szenzációs esemény előtt a helyi napilapok sűrűn adtak hírt az előkészületekről, a külföldi rádióállomások változatos művészi programjáról, melyeket a közönség Miskolcon egy időben fog élvezni az olaszországi, németországi, ausztriai hangversenytermek hallgatóságával. A Széchenyi utca egyes üzletei előtt nagy érdeklődéssel nézték a miskolciak a kirakatokban elhelyezett színes, nagyméretű Európa-tér- képeket, melyeken vörös vonalak jelezték a rádióhullámvonalak irányait. Ezek á hullámok Londonból, Párizsból, Rómából. Monte Cáriéból, Berlinből, Becsből stb. mind a célpontra, Miskolcra irányultak. Még több nézője volt a rádióhangverseny előtti napon a hatalmas antennák felszerelésének, melyeket a Korona Szálló és a szemközti Tarnay-ház tetőzete között feszítettek ki. A zi- mankós téli napon a szokatlan és nem egészen veszélytelen szerelési munkákat a Magyar Posta szakemberei a honvédség híradós egységeinek segítségévéi irányították. Ilyen előzmények után elérkezett a nagy esemény estéje A helvi Magyar Jövő napilap 1925. január 18. száma 4, oldalán részletes riport méltatta ? rádióhangverseny kulturális jelentőségét. A Korona Szálló nagytermét zsúfolásig megtörött? a nemcsak a városból, hanem Bo-sod meséből érkezett számos vendég. Az emelvényen hosszú asztalon sorakoztak a berlini Siemens—Schukkert Villamossági Bt. vevőgépei melyeket a huzalok szövevényei pókhálószerűen kötöttek össze a külső antennával és a körös-körit! sűrűn elhelyezett tölcséres hangszórókkal. A pontosan 20 órakor kezdődött rádióhangverseny bevezetésében Schummer Oszkár főmérnök — az állami adóállomások tervezője — élvezetes tájékoztatást adott a 20. század e technikai csodájának fizikai alapelveiről és kulturális, gazdasági perspektíváiról. Egyre fokozódott az izgalom, amikor Schummer főmérnök és vezérkara megkezdte a külföldi adóállomások kapcsolását. Párizsból érkeztek az első hangok, a Carmen drámai fináléja. Majd Rómából és Milánóból Verdi és Puccini szebbnél szebb operaáriái következtek, az olasz énekesnők tisztán csengő szólóit lélegzetvisszafojtva hallgattuk. Alighanem az egyik legfiatalabb kisdiákként szorongtam a I tömött emeleti erkélyen, ma [ is elevenen él bennem a kerszaknvitó esemény hangulata és megannyi apró ’•észlet. A? olasz adók után Berlinből és Breslauból (a mai lengyel Wroclaw) sugárzott nagyszerű szimfonikus hangverseny lenyűgözte a közönséget. A csaknem kétórás műsor után a közönség Schummer főmérnököt és munkatársait lelkes tapssal ünnepelte. Az első hazai nyilvános rádióhangversenvt jól sikerült táncestélv követte. Katona- és cigányzenekar látszotta a huszas évek divatos slágereit, kitűnő h'-ngu- latát sokéig emlegették a ’ áreshan liven körülmények között ve*te kezdetét a rádió nyilvános bemutatkozása Miskolc városában. Ezután gvors ütemben fejlődött a rádiózás iránti érdeklődés. Ennek egyik jele, hogy 1925. március 20-án megalakult a Miskolci Rádióamatőrök Egyesülete. Dr. Mádai Lajos nagyobb szerep jut, mint máskor. Három évtizedes művészi pályáját ünnepelve — a nyilvános tévéíelvétellél is egybekötött miskolci előadáson — most Kovács Kati, Tábori Nóra, Malek Andrea, Dékány Sarolta — úgy is mint feleség —, a két Koós- gverek — Réka és Gergő —, valamint a mű,.^szerkesztésben, komponálásban is segítő jó barát. Heilig Gábor voltak a partnerek. Ha azt vesszük, külön-külön zenei világot, stílust képvisel mind, azonkívül, hogy életkorban is nagyon különbözőek. Tábori Nórától, a még operetten nevelkedett neves színésznőtől a mjuzikeieket magas művészi fokon megszólaltató Maiek Andreáig — nem is beszélve Koós Réka zeneileg ugyanscak értékelhető, sőt elismerést kikövetelő fellépéserői — igen. széles az ív. Erre vagy arra akár el is borulhatna a produkció, ha nem Koós János verné le tartópilléreit a különböző stílusokat is ötvözni tudó, igen nagy zenei hajlékonyságot igazoló tehetségével, amelybe még a stílusparódiák is jól beleillenek. A paródia különben sem áll távol Koós János zenés színpadi megnyilatkozásaitól. Hajdan Hofival, most Tábori Nórával és Heilig Gáborral — lásd a lambada- és Latabár-paródiá- kat — remekelt e nemben, anélkül, hogy ismételte volna önmagát. Ö ugyanis csak annyiban ismétel, hogy ismételten képes jó hangulatot teremteni azzal, hogy alázattal szolgálja a zenés színpadot, a szórakoztató zenét, kiszolgálja a partnert és szinte a háttérben maradva irányítja a műsort úgy, hogy közben mindenkié mellett a saját pillanatait is megtalálja és csillogtatja. És ez bizony már külön szórakoztatási stílusnak is tekinthető. Ebben a partner nem alárendelt szerepű töltelék, hanem társ, a siker részese, úgy ahogy mindenkori nyertese a közönség. — Akkor is, ha az előadás, nem jubileumi és nem az ünnepeltet felnevelő városban. Miskolcon zajlik. Itt, éppen ezért sokszorosan is az. A technikai hibákat leszámítva, oiyan, amilyennek a falragaszok is ígérik: Happy Koós Day. (gyöngyösi) Az adtátok Az ásványiig képeslapjai Szép számmal vannak olyan természeti képződmények, amelyeknek a szó gazdasági értelmében az égvilágon semmi Hasznuk sincs. Egyedüli értékük, hogy szépek, szemgyö- nyörködtetőek. Ebben a kategóriába taitozik jó néhány ásvány; azok, amelyekből nem nyerhető ki értékes nyersanyag, csupán esztétikai értékük van. Az ásványokkal eredeti megjelenési formájukban leginkább a múzeumok polcain találkozhatunk. Természetbeni lelőhelyeiken rendszerint cs-.k módszeres gyűjtőmunkával, de még ebben az esetben is jókora szerencsével bukkanhatunk a szebb, ritkább példányokra. Barlangok mélyén, kőzetrepedésekben rejtőznek, nemritkán egy kívülről teljesen jellegtelen gömbszerű kődarabban. ún. geodában, mint például az achátok. Achátoknak a kalcedon nevű ásvány bizonyos változatait nevezzük, mégpedig azokat, amelyeknek hasított, vagy éppen csiszolt felülete valamilyen különleges rajzolatot. úgy is mondhatnánk: képet mutat. Maga a kalcedon is egv ..változat”: az egyik legközönsé^'-sebb ásványnak, a kvarcnak egy mikrokristályos, tömött, rostos szövetű változata. Hogy mitől neveztetik egy darab kalcedon aehátnakf az kizárólag az említett esztétikai megjelenéstől függ, s ezt a szigorú rendszer szerint osztályozott ásványvilágban már önmagában is különlegesség. Az achátok keletkezése vulkáni kőzetekhez, legfőképpen a bazaltokhoz kapcsolódik. Kovasavas oldatokból való ritmikus kicsapódással képződnek, erre utal szalagos, sávos metszetük is. A sávok, szalagok koncentrikusak, a keletkezés helyéül szolgáló üreg falával párhuzamosak. Az adnátok két fő csoportra oszthatók. Az elsőnél a mintázatot a fém-nxidos festőanyagokkal színezett különféle sávok adják, a másodiknál viszont a kéoet valamilyen vendégásvány, vagy egy kőzetdarabka is tarkítja. Az achátok, amellett, hogy díszítőkőként és féldrágakőként sem megvetendőek, egyéb szempontból sem teljesen haszontalanok. Mivel nagyon kemények és ellenállnak. dörzsmozsarak. mérlegalkatrészek készítéséhez is felhasználják őket. Jellegzetes szalagos acliát. Csehszlovákia területéről származik. lelik eiszeríi!
