Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
Ötvenéves köriül obsitosok Miután az Országgyűlés múlt év novemberében módosította a honvédelemről szőlő 1976. évi I. törvényt, épnek értelmében az 50. életévüket 1990. december .'11-ig betöltőit férfi hadkötelesek hadkötelezettsége 1991. január 1-jén megszűnt, és elbocsátották őket a honvédség tartalékos állományából. A továbbiakban nem f terheli őket hadkötelezettséggel ösz- ízefüggő bejelentési és megjelenési kötelezettség. A honvédelmi tárca szűkös anvasi helyzete miatt ünnepélyes búcsúztatást rém rendeznek az obsitosoknak, óm a 60. életévüket betöltéséig az állandó lakóhelyük szerinti illetékes megyei hadkiegészítő parancsnokságok a rendelkezésükre állnak, a különböző igazolások beszerzése és a katonai szolgálatukkal összefüggő problémáik megoldása céljából. XXIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM I ARA: 5,20 1991. JANUAR 7., HÉTFŐ j FORINT A múlt héten történt • A megyei közigazgatás tagozódása • Még egyszer a masinisztasztrájkról A köztársasági megbízottá K kinevezésével lezárult (megkezdődött'.') egyj szakasz a megyei közigazgatás átszervezésében. Még a múlt év végén megalakult a tanács helyett a megyei közgyűlés, megválasztották ennek elnökei, Szabó Györgyöt, aki megkezdte apparátusának, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei önkormányzat hivatalának felállítását. A hivatal szervezési és jogi megbízott vezetője, ár. Heidrictt Gyula segítségévei vázoljuk a jelenlegi helyzetet: melyik hivatal milyen jogosítványokkal és feladatokkal rendelkezik majd? A megyei önkormányzat a törvény szerint ugyanolyan jogokkal bír. mini bármely- helyi önkormányzat, ugyanakkor szándéka szerint felvállalja a helyi önkormányzatok bizonyos (pl. gazdasági) érdekképviseletét. Az ön- kormányzat hivatala mellett irányítja számos intézményét és válla iatát, melyek továbbra is megyei hatáskörben tevékenykednek. A Szervezeti és Működési Szabályzat most készül, ebben tesznek javaslatot a kialakítandó osztályokra és a hivatal létszámára, amely az egykori megyei tanácsi hivatal létszámának töredéke lesz. A hivatal szakmai vezetője a később kinevezendő főjegyző, míg a megyei önkormányzat elnöke polgármesteri (többek között munkáltatói) jogokkal rendelkezik. A másik megyei hivatal a már említett köztársasági megbízott hivatala. Mint isimért, megyénkben dr. Gyulai Gábort nevezte ki erre a posztra a köztársaság elnöke, államtitkári rangban (tehát megszólítása nem köz- társasági megbízott, hanem államtitkár úr!). Az államtitkár úr még nem nyilatkozott terveiről — folytatta válaszát dr. Heidrich Gyula —, de azt tudjuk, hogy többféle hatáskörei is rendelkezik majd. Néhány témában első fokon hatósági feladatokat is ellát, de hatósági jogkörben a másodfok gyakorlása (a fellebbezések elbírálása) lesz a fontosabb teendője. A megyében 1990-ben 2500 ügy került másodfokra, nagyjából idén is ennyi várható. Fontos feladata a köztársasági megbízott hivatalának a helyi önkormányzatok tevékenységének törvényességi ellenőrzése. Miután 347 ön- kormányzat működik a megyében, több ezer testületi Jégyzőkönvvet kell minősíteni, és ellenőrizni kell a helyi képviselő-testületek alkotta rendeletek törvényességéi is. Ennek a hivatalnak lesz feladata a választásokkal (országgyűlési képviselő, önkormányzati és időközi) kapcsolatos teendők, továbbá bizonyos polgári védelmi feladatok ellátása is. Végül meg kell említeni, hogy alakulnak a megyében ; centrális (minisztériumi) irányítású szervezetek is (például a népjólét, az oktatás, közlekedés, mezőgazdaság stb. ügyeiben), de ezek kialakítása még távolabbi feladat. Csütörtöki számunkban részletesen beszámoltunk a mozdonyvezetők sztrájkjáról, illetve annak visszhangjáról. Sikkor sainos nem sikerült beszélni D. Juhász Andrással. a mozdonyvezetők szak- szervezete képviselőiével. Most. hogy aludtunk néhány vavot a sztrájkra, arról érdeklődtünk tőle: érdemes volt-e sztrájkolni, mit remélnek ezután, mire készülnek? — Először is el kell mondanom, hogy a Déli Hírlap cikkében nyilatkozó Papp Gábor, a Miskolci Igazgatóság vezetőhelyettese nem mondott igazat, mikor arról beszélt, hogy nem tudja, miért sztrájkolunk. December 28-án az igazgatóságon Papp úr elismerte, hogy a mozdonyvezetők bérhelyzete rossz. Fel is ajánlott a fűtőház túlóra- és bérmegtakarításából 20 százalékot. — Még 1989-ben tiltakoztunk a túl sok túlóra ellen, de mikor ezt csökkentették, kiderült, hogy a bérünk kevesebb, mint a műhelyeseké, holott a viselt felelősségben óriási a különbség. — A tárgyalásokon az egyik követelésünk a további képzés megszüntetése. Akkor, mikor képzett mozdonyvezetők is tarthatnak az elbocsátásoktól (egyelőre nem küldtek ugvan senkit sem el. de azért, mert 36 kollégánk korkedvezményes nyugdíjban ment), fölösleges újabb embereket kiképezni. — Igaz, saját vasutas kollégáink között is volt olyan — más szakszervezetek tagjai —, aki nem értett velünk egyet, de azt tudni kell, hogy már a mozdonyvezetők szakszervezetének megalakulása is elenszenvet keltett a vezetőkben. A vasutasok szakszervezete máig sem ismert el bennünket, míg a gazdasági vezetők azóta is igyekeznek a többi kollégát ellenünk hangolni. A másik, a helyi szabad szakszervezet tagjai pedig nem is ismerik a mi helyzetünket. — Elnökünk szemére vetették, hogy aláírta ő is a 25 százalékos béremelésben a megegyezést, és később visz- szakoztunk, de én úgy tudom, az csak elvi megállapodás volt, nem konkrét. — Volt-e értelme a sztráj- I kunknak? Folyamatos a kapcsolatunk a mozdonyvezetőkkel. így állíthatom, ha nem lesz megegyezés, hajlandóak egy olyan sztrájkba is belemenni, aminek csak a kezdetét mondjuk meg, vége csak akkor lesz, ha lesz eredmény is. Ha a kormány minden rendelkezésre álló eszközt bevetne ellenünk, akkor is kitartunk, ha kell, egv hétig is. — Végül is nem a 4 százalékos emelés az érdekes, hanem, hogy nem ismerik el. a körülményeink nehezednek, egyre több és nehezebb a munka, kevesebb a kisegítő személyzet, több hárul ránk és kevesebb pénzt viszünk haza. (gróf) Hamarosan megjelenik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda idei programfüzete. Ám mielőtt a lehetőségekről érdeklődnénk Király Lászlótól, a Borsod megyei iroda vezetőjétől, kíváncsiak voltunk arra, hogy az utasokért folyó versenyben a több új magánvállalkozás mellett milyen évet zártak 1990-ben. Nos. a nehezedő gazdasági körülmények ellenére sikerült a nagyvállalat irodái között dobogós helyen maradni. Harmincöt éves hagyományaikhoz híven, változatlanul áldoztak arra, hogy különböző világszervezetek tagjai legyenek, s — nemritkán sok ezer dollár befizetése árán — kedvezményes lehetőségeket biztosítsanak a világjáró diákok számára. Nagy örömükre, az elmúlt nyár óta felfedezték a miskolciak és a borsodiak az Eurotrain kedvezményes vasúti utazási lehetőséget, amellyel 160 városba lehet utazni. A nemzetközi ifjúsági házak igazolványával olcsó szálláslehetőséget tudnak biztosítani, vagy pedig hajó- útra. múzeumok és kiállító- termek látogatására adnak engedményeket. s)c A Paliasz panzió modellje. A bencések nyomát keresve (2.) Romkert tehetne a panzió előtt? Megállapításaiból csupán néhányat tudunk — a lap korlátái miatt — most felidézni. „A József-kori térképen egyetlen szőlőbeli épület sem látható, más adatok sincsenek szőlőbeli épületekről... Néhány épület a József-kori térkép szerint csupán a fürdő környékén állott, valamint 3 vendéglő (kocsma) látható a Dudujka- domb közelében, a Miskolcra vezető út mellett... A Hejő széles völgye mocsoras volt, ezért a fő útvonalak a Miskolci és a Csabai út, a völgy szélén futottak, a száraz, keskeny teraszon. A mocsáron át 2 helyen volt kapcsolat a két főútvonal között — az egyik a Duduj- kánál, a másik pedig a mai park területét vágta át... Az említett utak közül egyedül a Miskolci út vezetett a fürdőig, és a volt apátság helyén torkollott bele a Miskolcról a szőlőhegyeken át vezető dűlőút, a mai Zója utca. Ide köti az említett keresztút a Csabai utat is. Ily módon az útrendszer fő célpontja az egykori apátság, ill. a fürdő volt... © SZÁZNÁL TÖBB TETEM „A monostor nem feküdt távol a muhi csata színterétől sem, ezért biztosra vehetjük. hogy a tatárjáráskor az épület elpusztult. Nem tudjuk, hogy az a száznál több tetem, melyet a fürdő építésekor a vízmű és az Anna-szálló között ásott árokban találtak, nem a tatárjárás áldozataként került-e a földbe? Marjalaki Kiss Lajos szerint a Mis- kolc-nemzetség temetőjét találták meg itt, azonban ez a temetőnek alkalmatlan, vizenyős terület, amely viszonylag messze esik a temetési monostortól, továbbá az. hogy kísérő leletek nem kerültek elő, kétségeket támaszt nézetével szemben ... Mivel Szendrei szerint a Schack-féle szőlőben találták meg... a monostor alapfaiait és kriptája egy részét, az épület a völgy legmegfelelőbb pontjára került.” Sokan hivatkoznak arra, hogy a tapolcai régészeti feltárásokra eddig senkinek sem volt pénze, csak a panzióépítőknek. Cáfolatként a sajtóban közölt hírre utalok: a volt tanácstag 100 ezer forintot tudott költeni a „Ta- polea-zászló”-ra. Ezek szerint vannak, akiknek többet ér egy szél lengette zászló, mint annak támogatása, hogy őseink körüli tjtokról fellebbenjék a „százéves fátyol” ...? (Vége) Hol lehetnek a tapolcai bencés monostor romjai? A kérdés most azért aktuális, mert a Pállasz Panzió építői szeretnének egy újabb területrészt megszerezni, hogy vállalkozásukat befejezhessek. Iglói Gyula, amatőr várostörténész arról ír: kutatásai alapján valószínű, hogy a panzió tőszomszédságában, az egykori Martin-villa hc- Iyén-alatt vannak a romok. Tehát itt olyan egyezségnek kellene születnie az önkormányzat jóvoltából, amely lehetővé tenné a régészeti feltárást és nem lehetetlenítené el a panziócpítők helyzetét sem. Iglói Gyula előző cikkében idézi Szendrei János írását a 19. század végi tapolcai fürdőkörnyékről, amelynek alapján okkal lehet feltételezni, hogy monostorromokat eséllyel kereshetünk a szóban forgó, építésre szánt területen. • GAZDAGODNA A TUDOMÁNY A tapolcai panzió építése a Zója utcánál 1990 szeptemberében megkezdődött, s szokatlan módon, nem a hatóság által előírt kutatóárAz Express itteni irodája felújította partnerkapcsolatát a csehszlovák és a lengyel partnereivel. Csehszlovákiában például 200-an szilveszteresztek jó hangulatban és elégedetten, ami a szervezők és a vendéglátók munkáját dicséri. Az idei tervekről Király László elmondta: az áremelkedések ellenére megpróbálják az útjaikat a tavalyihoz hasonlóan változatlan áron kínálni. Nem mondanak le a fiatalokról, inkább kis haszonnal dolgoznák és több utat indítanak. A „pulóver- tours” tiiulusú vtaktól viszont teljes mértékig elzárkóznak, mert az utasaik nyugalma és biztonsága érdekében nem hajlandók felvállalni a határokon a vám- és devizabűncselekményekkel járó tortúrát. Az elfogadható, illetve kedvezményes árú útjaik mellett ní- vósabb görög, olasz és spanyol üdülőhelyeken is gondoskodtak nyaralási lehetőségről. Hiszen több utazni vágyó család megengedheti magának, vagy arra spórol, hogy tengerpart mellett tölthessen egy vagy két hetet. O. E. kokkal, hanem földgyaluval, markológéppel történt a „régészeti vizsgálat” az épület teljes alapterületén. Ez a földkitermelés sem 12., sem 13. századi épületmaradványokat nem hozott a felszínre. A munkálatok közben sikerült viszont észre- vennem és felmérnem az egykori Martin-villa gazdasági épületének „legyalult” alapjait, amelynek felépítményét már évtizedekkel korábban elbontották. Ez a gazdasági épület a ma fellelhető legkorábbi, 1925. évi mérnöki nyilvántartás szerint . készült kataszteri térképen sem található meg. Ettől délre, mintegy 20 méternyire még áll a hajdani Martin-villa, amelynek környezetében régészeti kutatásokat kellene végezni, még mielőtt az épület lebontásáról és a terület eladásáról szerződés köttetne. Az eddigi földmunkák a domboldal területének mintegy 15 százalékán történtek meg. Az önkormányzati döntés előkészítésére és a régészeti kutatások módjának meghatározására, a korábbi javaslatommal egyezően, egy szakértői ad hoc bizottság tudna segítséget nyújtani. Nyilvánvaló. hogy a magyar történelemtudomány mellett a helytörténetünk is gazdagodna, még akkor is, ha a további területeken sem tudná a régészet igazolni Szendrei János százéves tudósítását. Viszont összehasonlíthatatlanul emelné a tudományok szintjét, ha bárminemű bizonyosság kerülne elő a föld alól, és ezekből a leletekből a Pállasz panzió előtt, Árpádkori romkert létesülne! # HOL VOLT A ZÓJA UTCA? Miskolctapolca fejlődéséről, területének funkcionális változásairól dr. Major Jenő készített a legutóbbi időkben tanulmányt, amelyet 1978-ban á Településtudományt Közleményekben közöltek. Ez a tanulmány tudományos alapossággal vizsgálta és elemezte Tapolca földrajzi viszonyait, és felhasználta a régészet, a néprajz, a gazdaság- és társadalomtörténet, sőt az egyház- történet eredményeit is. A tanulmány a honfoglalást megelőző időszaktól Tapolca Miskolccal való 1945-ös egyesüléséig tárgyalja a település fejlődési korszakait. (Sajnálatos, hogy ez a tanulmány ez év nyaráig csak a szakemberek egy maroknyi része előtt volt ismert.) Olcsó Mtiegy, lialáH
