Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

+ Az afrikai busmanok azokhoz, a Föld minden pontján megtalálható természeti né­pekhez tartoznak, amelyek máig őrzik az ősi életformát. A vadásztörzs igazodik a klímá­hoz, amely nemcsak lehetővé teszi, de meg is követeli a szellös fűkunyhókat. Mint a brnói Morva Múzeum anyagából rendezett, a Papszeren levő kiállítási épületben látható bemutatóból kiderül, az ember időszámításunk előtt harmincezer évvel nemcsak tetőt ta­lált a feje fölé, nemcsak leleményes, de bölcs is volt. Grönlandtól a Tűzföldön át, Szibé­riáig, Európáig nyugalomban élt együtt a természettel. A Tető a fejünk felett című kiál­lítás május elejéig látható. (Szobán felvétele) A íosápolás öt parancsolata A rendszeres és jó fogápolás nagyon fon­tos, mert így elkerül­hető a fogágy-megbe- tegedés és a fogszuva­sodás. Ha csak ide- oda húzogatjuk a fog­kefét, az nem sokat jelent. A szakemberek spe­ciális fogmosási tech­nikát ajánlanak: — A fogkefét he­lyezzük a fogakra, és függőleges irányban mozgatva, mossuk a fogunkat, tgy a fogkö­zöket is megtisztítjuk. Ne felejtsük el meg­mosni a fog belső fe­lét sem. Távolítsuk el az ételmaradékokat a fogak közül. Jó segít­ség ebben a fogzuhany, vagy a fogselyem. Vé- gül öblítsük ki szájun­kat mentolos szájvíz­zel. — Reggel és este, és minden étkezés után mossunk fogat. — Egy-egy fogmosás körűidéiül 3 percig tartson. — Lehetőleg kétha­vonta vegyünk új fog­kefét. — A jó fogkefe feje mintegy 2 centiméter hosszú, műanyagszálú, a szála* vége gömbö­lyűre vágott. Választások az ni Innál A Magyar Orvosi Kamara február 23-án tartja országos küldöttgyűlését Erre Mis­kolcon és Borsodban is fel­készülnek a területi szerve­zetek. A Semmelweis Kórházban múlt szombaton választották meg a intézet, a Vasgyári Kórház, Özd, Kazincbarcika, Mezőkövesd és környékének kamarai tagsága közül a te­rületi szervezet elnökét, al- elnökét, vezetőségét, az or­szágos képviselő-testületi ta­gokat, valamint azt a négy küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik szervezetüket. Az említett területi szerve­zet kamarai elnöke ismét dr. Galli Lóránt, a Semmelweis Kórház szemészeti osztályá­nak vezető főorvosa, alelnöke dr. Szunyogh László, a Vas­gyári Kórház általános sebé­szeti osztályának vezetője lett. Az országos képviselő- testület tagja dr. Bánfalvy Sarolta, a gyermekfogászati osztály vezető főorvosa, dr. Galli Lóránt és dr. Csorna Béla, a Vasgyári Kórház szülészeti osztályának szak­főorvosa. Az országos köz­gyűlésre dr. Izsó Istvánt, a Semmelweis Kórház rende­lőintézetének igazgatóját, dr. Rácz Sándort a Vasgyári Kórház traumatológiai osz­tályának' vezető főorvosát, dr. Kapui Mártont, a Mező­kövesdi Kórház belgyógyá­szati osztály vezető főorvo­sát, és dr. Saád Andrást gyermekkörzeti orvost vá­lasztották meg. A Borsod Megyei Kórház- Rendelőintézet területi szer­vezetének közgyűlése e hé­ten, szombaton délelőtt 9 órakor az intézet kultúrter­mében lesz. Itt négy évre választanak új vezetőséget, megvitatják s elfogadják az alapszabályt, a javasolt tisztségviselőket, a költség- vetést, és az országos küldöt­teket. A közgyűlésen a me­gyei kórház orvosi kamara tagjain túl azoknak az in­tézményeknek a' kamarai tagsága is részt vesz, amely kis létszáma miatt küldött- választásra nem jogosult. A szabályok értelmében ugyan­is 50 kamarai tag után lehet egy küldöttet választani. Részt vesz a közgyűlésen te­hát a Megyei Tüdőszakkór- ház, a volt miskolci járási orvosi körzetének kamarai tagsága, a sajószentpéteri rendelők, az orvosszakértői intézet, a rendőrorvosi hiva­tal. a szerencsi és a mező- csáti egészségügyi központ orvosi kara. Ezúttal a program szerint több bizottságot is létrehoz­nak,, Így az etikai-fegyelmi, a szakmai, a közgazdasági- jogi, az érdekvédelmi, a nemzetközi kapcsolatok. . az oktatási és a felügyelőbi­zottságok tagjait is megvá­lasztják. As ott élők hasonlóan betegek Hiányoznak az Orenburg! al» A vizsgálat még tart Az elmúlt egy-két évben szinte naponta pattantak ki a különböző botrányok. Ta­valy óta gyűrűzik az Oren­burg—Tengiz ügy. Mint köz­tudott, azoknak a munká­soknak döntő többsége, aki kint dolgozott megbetege­dett, vagy meghalt. A témá­ról a napokban sajtótájékoz­tatót tartottak a Népjóléti Minisztériumban. Dr. Sinka Gábor, az esz­tergomi kórház orvos-igazga­tója és dr. Ungvári György, az Országos Munka- és Üzemegészségügy i Intézet megbízott igazgatója találko­zott a nagyszámban megje­lent újságírókkal. Mint el­mondták, tavaly szeptember­ben orvosi bizottságot állí­tottak fel a dolgozóknál je­lentkező egészségkárosodá­sok okainak tanulmányozásá­ra. Az előzetes ter/ százöt­ven emberrel számolt, ám a endkívülí érdeklődés miatt végű! is közel kétszázan je­lentek meg a minden szerv- rendszerre kiterjedő vizsgá­laton. • MÁJPANASZOK, GYOMORVÉRZÉS Először egy huszonkét ol­dalas kérdőívet töltettek ki mindenki vei. Ez a legapróbb részletekig foglalkozott a kin­ti munkahelyi, szociális és egészségügyi körülmények­kel, feltérképezte a kórelőz­ményeket, a tüneteket. Ez­után következett a tényleges orvosi vizsgálat. A betegek j zárójelentést kaptak, és út­mutatásokat a további gon­dozáshoz. A szakmai kollé­gium elemezte a kapott ada­tokat. Kiderült, hogy bizo­nyos tünetek, betegségek fel­tűnőén gyakoriak. Különö­sen a májpanaszok, a gyo­morvérzések száma volt ki­rívóan magas. A kromoszó­ma-eredmények értékelése folyamatban van. A munka még nem fejeződött be, to­vábbi vizsgálatokra van szük­ség. Dr. Sinka Gábor elmondta, hogy számos kérdés vetődött fel bennük. Nem tudják pon­tosan, hogy történt-e vala­milyen kémiai, biológiai bal­eset abban az időben Oren­burg környékén. Adatokat kértek a szovjet egészségügyi szervektől, de nem biztosak benne, hogy ezeket meg fog­ják kapni, vagy ha igen, ak­kor pontosak lesznek-e. Egy dolgot tudnak kizárni: tö­meges méretű sugárfertőzés Üzlet az ólet, uram! Budapest, Keleti pályaudvar, kora délelőtt. Utasellátó büfé. A fehér ab­rosszal letakart asztaloknál fáradt, fá­sult, feketére váró vendégek. A székek egy részén és a földön kövér csoma­gok, táskák bőröndök. A felszolgálok ízléstelen színű formaruhában, szintén fáradtak. A félhomályos, magas helyi­ség falán több helyen táblák, feliratok és piktogrammok: Tilos a dohányzás! Az asztali vázákban „hervadozó”, po­ros, illattalan, halott szalmavirágcsok­rok. Először az arany karperecek, hatal­mas pecsétgyűrűk csillanását-csillogá- sát vettem észre. A két fiatalember szemben ült egymással. Előttük az asz­talon kávéscsészék, üdítős üvegek, po­harak. Később pillantottam meg a kis számológépeket. Az ültében is maga­sabb férfi haja éjfekete és göndör, arc­bőre, göndör szakálla is „afrikainak” tűnik. Divatos, hosszú, fekete kabátjá­nak alja a földön támaszkodik. Az asztal másik oldalán ülő szökés hajú, szakállas pirospozsgás arcú, csupazseb, keki színű dzsekit visel. Nem beszél­getnek. A kis számológépet nyomogat­ják aztán az asztalon elcserélik. Ügy tűnik ez a kis szerkentyű a legjobb tolmács, vagyis a számokat, az arab számokat az egész kultúrvilágon egy­formán értik, értékelik. Az „afrikai” egyszercsak hirtelen és hevesen taga­dólag rázza a fejét. Aztán golyóstollat kap elő, és a keze ügyében lévő szal­vétára firkál valamit. Miközben a szalvéta fölé hajolnak, a bejárat csupaüveg ajtaján magyar kucsmás, szemüvege.sötét kabátot vi­selő idős ember lép be. Óvatosan lépr ked bakancsos lábával a megviselt szőnyegen. Közben kigombolja a nehéz kabátot, amely valamikor vasutas kö­peny lehetett. Óvatosan szemüvegét igazgatja vaskos ujjaival, mivel'az be­párásodott. Ehhez azonban már meg kell állnia. Éppen ott és éppen akkor, amikor az egyik fiatalember kezéből a földre, az öreg bakancsa elé esik egy köteg papírpénz. A megtisztított sze­müveggel már jól lát. hajolna is le, de az egyik fiatalember gyorsan fel­kapja a papírköteget, zavartan, mente­getőzve a másikra pillant, aki megro- vóan csóiálja a fejét. Az öreg lassan kiegyenesíti derekát, bólint, mintha köszönne, aztán tovább araszol a sző­nyegen. Ugyanazon a csupaiiveg ajtón lép ki a pályaudvari csarnok hidegé­be, amelyen bejött... A két fiatal asztalánál most fekete színű, vékony befőttes gumik kerülnek a fehér térítőre. Szapora, ujjat nyála- " zó, szakértő mozdulatokkal számolják a bankókat. Több kötegbe sorolják, szortírozzák, a kis fekete gumikkal összefogják. Aztán gyors mozdulatok­kal elsüllyesztik a divatos felöltők zse­beibe. ók biztosan tudják, melyik kis kötegnek hol a helye, és miért pont ott a helye. Mikor ezzel végeztek, a sötétbőrű unottan cigarettát dug dús ajkába, megcsillan az öngyújtó. Mélyen leszívja a füstöt, aztán elgédetten hát­radől a székén. Ekkor odalép a pincér. Mozdulatain látszik, respektálja ezeket a vendége­ket. Óvatosan köhint, hogy észreve­gyék, m.ire a világosabb bőrű kiböki: „Mi kell? Már fizettünk!’’ A pincér meghajol, aztán közelebb hajol és a falon lógó táblára, piktogremra mutat: „Tilos a dohányzás!” A sötéibőrű fel­tűnő mozdulattal a kávéscsészéoe gyűri a cigarettát. Ültében ránéz a felszolgá­lóra, aztan unott mozdulattal papír­pénzt dob az asztalra. A pincérnek, még mélyebben meg kell hajolnia, hogy kinyújtott kezével elérje jutal­mát. Mikor fizetek, még mindig dohog magában a fáradt felszolgáló. Rosszul is ad vissza, többet a kelleténél. Mikor figyelmeztetem, csak legyint, de azért visszaveszi a visszajárót. Tudja, hogy én is szemtanúja voltam kiszolgálta­tottságának. Ezért csak ennyit mond, miközben megtörli izzadó homlokát: „Mit tehetnénk, mi pincérek? Üzlet az élet, uram..,’’ (oravec) nem történhetett. Egyértel­műen még sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudják a megbetegedések kapcsolatát a helyszínnel és a munkavég­zéssel. Felhívta arra a figyel­met, hogy sokan összemos­sák Orenbui’got és Tengizt. A két ügy pedig jelentősen eltér egymástól, és ebben az esetben ők kizárólag az előb­bivel íuglalkqztak. Bár az or­vosok nem kértek és nem is kaptak pénzt, a vizsgálatok elég költségesek, de minden­képpen folytatják. Tervezik egy nemzetközi bizottság fel­állítását, mert NDK-beli és bolgár munkások is dolgoz­tak ezeken a területeken. • KERESIK A FELELŐSÖKET Kérdésekre válaszolva el­mondták, hogy csoportos kár­talanításról nem lehet szó. A felelősséget is elég nehéz megállapítani, ugyanis nem tudják pontosan rekonstruál­ni a 10—15 évvel ezelőtti kinti állapotokat. Tengiz azért más ügy, mert itt meg kell, hogy legyenek az ada­tok, amelyek Orenburg ese­tében hiányoznak. Megtud­tuk, hogy mindössze négy embert találtak egészséges­nek a megvizsgáltak közül. Közel ezerkétszázan jelent­keztek, de tudomásuk szerint több, mint tízezren dolgoztak kint. Nem tudják tehát pon­tosan, hogy hányán haltak meg és betegedtek meg. Így az arányok csalókák lehet­nek. Felvetődött az alkohol kér­dése is. A betegek igen ko­moly mennyiségű ital elfo­gyasztását vallották be a kér­dőíveken. Ezeknek az erede­te nem tisztázott, rfagy része házilag , készülhetett, így ta­lán ennek is volt némi sze­repe, bár az biztos, hogy nem lehet mindent erre fog­9 ELHALLGATOTT TÉNYEK Végül az egyik túlélő kért szót. Balogh Péter 39 éves gépészmérnök, két éve rok­kantnyugdíjas. Több olyan dologra hívta fel a figyel­met, amiről még nem esett szó. A magyarok egy vi­szonylag széles. 500—600 ki­lométeres földrajzi sávban dolgoztak. A betegségek, a halálozási jelleg mégis nagy­jából azonos. Nemcsak a te­repen dolgozó fizikai munká­sok, hanem a vezetők is ha­sonló tüneteket észleltek ma­gukon. Ami még nagyon ér­dekes, hogy a helyi lakosság­nál is ilyen betegségek je­lentkeztek. Sokan nem tud­ják, de 1975 táján volt egy másik csernobili baleset. Szovjet ismerősei, mikor tu­domást szereztek a betegsé­géről, rögtön azt kérdezték: csak nem jártál Csernobil környékén? Zárszóként an­nak a félelmének adott han­got, hogy ebben az ügyben is elsikkad a felelősök kide­rítése, és a beteg, rokkant emberek magukra maradnak. Horváth Szabolcs Orenburg—Tenaíz magyarok a halálzónában ♦ „Méhrók és szívroham” ♦ „A miskolci szakács is meghalt” ♦ „Figyelmeztetés, fenyegetés, merénylet” ♦ „A nő közös" ♦ „Meg ne sértsük az elvtársakat!” Réz Kata riport-dokumentumkönyve kapható a Déli Hírlap­árusoknál, a Tiszai pályaudvar és a Búza tér aluljárójá­ban, a Centrum Áruházban, a DH hirdetésfelvevő-helyén, a hét minden napján, reggel 6-tól éjfélig nyitva tartó Frézia virág- és ajándékboltban (a Szenípéteri kapuban), valamint az Antikváriumban. Méo várják a jelentkezőket Konferencia a munkavállalói résztulajdonosi programról A „Rész-Vétel Alapítvány” az írdekvédelmi Tanácsadó Szolgálattal. Közösen, február 21-én nemzetközi konferen­ciát szervez Budapesten, melynek témája a munka- vállalói résztulajdonosi prog­ram lesz. A tanácskozáson a hazai és nemzetközi szakér­tők elemzik a törvényterve­zetet. Az előadások és a kon­zultációk a munkavállalói tu­lajdon működtetésével fog­lalkoznak, s bemutatják a résztulajdonosi program jogi, pénzügyi és hitelfedezeti le­hetőségeit. Arról is szólnak, hogy a munkavállalói rész- tulajdonosi program hogyan kapcsolódik az érdekképvise­letek munkájához. Magyaror­szágon ez lesz az első. kon­ferencia, amelyet ebben a tárgykörben rendeznek. A je­lentkezéseket február 10-ig fogadják el az ÉTOSZ címén (Budapest, 1068 Dózsa Gy. út 84/B).A részvételi díj 2 ezer forint, amely magában fog­lalja a tájékoztató anyagok árát, és az étkezés költségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom