Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-28 / 23. szám
a miskolciaké a szé jp.wffwn.i ...i. ' n 1 Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, SM! Pf.: W. — Telefon: 42-8*«. — Kérlök olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8 14 óra között keressenek fel bennünket. Valaha jobb napokat láttak Fehéráru, a rászorulóknak A fiatalabbak közül bizonyára kevesen, a középkorúak közül is csak néhányan tudják, mit takart ez a kifejezés: fehéráru. A kereskedelemben dolgozók közül az idősebb korosztály emlékszik rá, hogy fehérárunak az úgynevezett ömlesztve érkező, azután a helyszínen olcsó csomagolóanyagba kimért cikkeket illették ezzel a gyűjtőnévvel. Lehetnek ezek háztartási, vegyipari cikkek és élelmiszerek egyaránt. Újbóli bevezetésük minden bizonnyal tömegigényeket szolgálna. Mégpedig pontosan azon rétegek — nyugdíjasok, nagycsaládosok — igényeit, akiket legnagyobb mértékben sújtanak a naponkénti áremelések. A fehéráruk forgalmazásának egyik előnyeként megtakarítható a díszes, drága csomagolás, hiszen jól megfelelnek erre a célra a különféle műanyag- és papírzacskók. Másik előny, hogy fehéráruból kisebb mennyiséget is megvásárolhatunk, ami anyagi helyzetünket figyelembe véve, korántsem mellékes. Vállalkozók, családi kezelésű üzletek számára kézenfekvő megoldást kínálna ilyen cikkek árusítása. S megoldható lenne, miként a múltban is az volt, még a nagyobb kereskedelmi egységekben is. M. L. Miskolc Szerdán: díjtalan jogtanáesadás Legközelebb január 30-án, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. I Szarka Sándor egyetemi ta- j nársegétj. Szemüveget találtak! Január 24-én, csütörtökön, a reggeli órákban, úgy fél 8 körül egy tobbdioptriás szemüveget talált'' Tóth István miskolci olvasónk, a Zöldfa utca 2. szám előtt. Behozta szerkesztőségünkbe, ahol jogos tulajdonosa A miskolciaké a szó rovatnál átveheti. Meddig érvényesek a most használt rendszámok ? Január 24-i rovatösszeállitá- sunkban rövid tájékoztatást közönünk a gtpkocsirenáiiómok- kal kapcsolóiban. A cikk megjelenése után megkereste szerkesztőségünket a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Közlekedési Kelügyelet azzal, hogy közöljük az alábbi tájékoztatásukat is, amely bővebb felvilágosítással szolgál a gépkocsi-tulajdonosoknak. 1990. augusztus elején jelent meg és lépett hatályba a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 20 1990. (Vili. 6.) 3M sz. rendelet, amely egvebekmei- lett tartalmazza , a forgalmi engedélyek és rendszámok kiadásénak, visszavonásának és cseréjének eljárási szabályait, Elsőként beszéljünk az új forgalmi rendszámok fajtáiról. A tartósan Magyarországon közlekedő, vagy Magyarországon forgalomba helyezett járművek rendszámai, vagy szabványos kivitelűek, vagv pedig különlegesek. A rendszámtáblák típusait, alkalmazását, alakját, méretét, kialakítását. rögzítését és egyéo követelményeit a közúti járművek fényvisszaverő rendszámtábláiról szóló MSZ 1401990. szabvány tartalmazza. A szabványos rendszám 3 betűből és 3 számból, valamint H jelzésből és a nemzeti színekből áll, kivitele domborított, méretei szerint A, B és C típusú lehet: Az A típusú rendszám fekvő elrendezésű, 320x110 mm méretű; a B és C típusú álló elrendezésű. 240x130, ill. 28öx 200 mm méretű. Az A típusú rendszámtáblát kell felszerelni elöl és hátul a gépkocsikra es mezőgazdasági vontatókra, illetve hátul a pótkocsira cs félpótkocsira. A B típusú rendszámot kell felszerelni a motorkerékpárra hátul, valamint az oldalkocsira elöl is. A C típusú rendszámtábla azon járművek hátuljára kerül, ahol az A típusú rendszámtábla felszerelése nem lehetséges, vagy megvilágítása nem lenne kielégítő. Rendszámtáblák és forgalmi engedélyek kiadása a műszaki vizsgálathoz kapcsoltan történik. Rendszámtáblát és forgalmi engedélyt — a közlekedési felügyeletek. — a rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti osztályai által felhatalmazott, nagy darabszámban új járműveket értékesítő szervek, valamint — egyes különleges rendszámtáblák esetében a rendőr-főkapitányságok forgalmaznak. A műszaki vizsgán megjelenő jármű rendszámtáblája az átrendszámozás ütemtervének megfelelően bevonásra kerül, egyben a jármű | tulajdonosa megvásárolja és megkapja a jármű fajtájának megfelelő uj rendszám- táblát. Az ütemezett átrendszámozás: — a motorkerékpár, tehergépkocsi, autóbusz, vontató, mezőgazdasági vontató és pótkocsi esetében 1993. december 31-ig befejeződik, — személygépkocsik esetében 1992. július 1-től 1995. december 31-ig tart. A rendszámcsere feltétele a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényesség meghosszabbítása. A forgalmi engedélyben a rég. rendszám megszűnését áthúzással jelölik, az új rendszámot a személyi lap rendszám rovata fölé, a törzslapon pedig a hivatalos feljegyzések rovatába vezetik be. Az üzembentartó kérésére a régi rendszám áthúzása helyett — a regi forgalmi engedély egyidejű bevonásával — for- galmiengedély-másolatot adnak ki, melynek első oldalán a jármű új rendszáma szerepel és a régi rendszámot a hivatalos feljegyzések rovatába vezetik be. A cserénél a régi rendszámtáblákat le kell adni. A vizsgára felké szítás során oly módon kel! lazítani a csavarokat, hogy az j könnyen leszerelhető legyen 1 Az üzembentartók kérel- i mére, nem ütemezett (önkéntes) átrendszámozás is ve- j gezhető. Ilyen átrendszámo I zásra csak érvényes forgalmi I engedély esetén kerülhet sor. i Az átrendszámozási kérelmen 300 Ft illetéket kell leróni. A nem ütemezett, soron- kívüli á trendszámozásnak i természetesen másik feltétele, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű rendszámtábla és megfelelően kiképzett személyzet, amely az j adminisztrációt elvégzi. Közlekedési Felügyeletünk I rendszámellátása a gyártóműtől függ, amely a soron- | kívüli igényeknek eleget tenni nem tud. A lökésszerű forgalmazásra nem tudunk adminisztratív kapacitást biztosítani. Jelenleg is kb. 2000 soron- kívüli igénylőt tartunk nyilván. és a rendszámok beérkezésétől, valamint kapacitásunktól függően, folyamatosan elégítjük ki az igényeket. B.-A.-Z. Megyei Közlekedési Felügyelet Forgalmazásuk: tilos A társadalmi változásokkal párhuzamosan napjainkban szabaddá vált külkereskedelmünk solia nem látott importtermék-mennyiséget zúdít nyakunkba, örvendetes a választékbővülés, de egyre vékonyodó pénztárcánk miatt korántsem mindegy ezen árucikkek minősége. A szűnni nem akaró áremelések miatt pedig a családok döntő többségének jelentős érvágás egy-egy kisebb beruházás is. Nem mindegy tehát, hogy keservesen összekuporgatott pénzünkért mit kapunk. Az elmúlt hetekben csaknem 14 ezer új terméket vizsgált meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet — hallottuk — és ezek Í1 százalékát értékesítésre alkalmatlannak találta. Figyelemre méltóan magas a forgalmazásra való alkalmatlanság aránya a különféle kazetták között. A megvizsgált 600 féle magnó- és videokazetta közül ^ több mint százat használhatatlannak nyilvánítottak: ami rendkívül magas, csaknem 20 százalékos selejtarányt jelent. Hiába tiltják ki ezeket a boltokból, mert mivel a lakosság nem, vagy csak elvétve értesül a dologról, mégis forgalmazzák a kisebb üzletek a használhatatlan kazettákat. Pedig ezek nemcsak élvezhetetlenek, hanem tönkretehetik értékes műszaki berendezéseinket is. Magasabb ez az arány az importból származó ruházati termékeknél. Itt 27 százalék körüli a nagyon gyenge, forgalmazhatatlan felsőruházati cikkek és cipők aránya. E néhány példa bizonyítja, hogy körültekintőbben kell vásárlásainkat lebonyolítani. Régiónkban jelentős lakossági érdekeket szolgálna, ha az üzletek legalább havonta tájékoztatást adnának a lapokon keresztül, hogy mi került tilalmi listára egyes árucikkekből, legalább azokról, amelyek tömegigényt elégítenek ki. Amelyik lap ezt közölné, nem hiszem, hogy maradna belőle eladatlan példány. Márkus László Miskolc jjc Elképzelhető, hogy nemrég még egy otthont díszítettek a képen látható tárgyak. Laliét, hogy ebben a fotelben ülve gyönyörködött valaki a feldíszített karácsonyfában. Aztán elmúltak az ünnepek. A fenyőfa elszáradt, a fotelt pedig megunhatta a gazdája, s a meleg szobából kirakta a Hajós István utcába, a szeméttároló melle. Talán a jószándék vezérelte: ülőhelynél; szánta a fotelt. Csak egy a bökkenő. A mínusz 10 fokos hidegben ugyan kinek esik jól ráülni?.'.. (Szabiin felv.) vendéglátóház marad! A Déli Hírlap január 22-1 számában cikk jelen* meg a korona Vendéglátóházról. A népszerű vendéglátóház jelenlegi gazdái az alábbi levelet küldték szerkesztőségünkbe: A kis-avasi Korona Vendéglátóház az utóbbi években szerződéses egységként üzemelt. Az üzemeltetőkkel szerződéshosszabbításra nem került sor, ezért jogviszonyuk megszűnt. Az újságban megjelent „hajdanidként megjelölt egység azonban csak felújítás miatt zárt be. A felújítás utáni nyitás időpontja 1991. február 1-jén lesz. Az étterem és a szálloda a korábbi színvonalon bő ételválasztékkal, a megszokott személyzettel várja kedves vendégeit. Nincs lehetőségünk meggátolni, hogy az étterem specialitásait — „Er- dészné remeke, Nemesember kedvence”, stb. máshol is étlapra tegyék, de már most versenyt hirdetünk, hogy a nálunk, vagy máshol fogyasztható ételkülönlegessé- geink között összehasonlítást tehessenek a vendégek. Szeretnénk egyben mindenkit megnyugtatni: az egység hangulatát megőrizve végezzük a felújítást, hogy még szebb körülmények között tudjuk fogadni kedves vendégeinket. Fegyelmi eljárás és büntetések A múlt héten a munkajog egyik fontos területének, a (elmondásnak az ismer térését fejeztem be. Mivel a legyeim! felelősség is több problémát okoz, ezért most az ezzel a témakörrel foglalkozó fonto sabb jogi szabályozásról ol vashatnak. (Jogszabály: a többször módositott 1967, évi II. törvény, és a végrehajtása ra kiadott, ugyancsak több szőr módosított 48 1979. (XII 1.) MT rendelet.) Ha a dolgozó a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, akkor vele szemben fegyelmi büntetésként a következők szabhatók ki: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, személyi alapbér csökkentése, áthelyezés és végül az elbocsátás. Ebből tehát az következik, hogy fegyelmi felelősségre vonásnak csak fegyelmi vétség esetén van helye. Fegyelmi vétséget pedig az követ el, aki munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegi és ez a vétkes kötelességszegés bizonyos súllyal is bír, ugyanis jelentéktelen súlyú magatartás esetén fegyelmi felelősségre vonás nem alkalmazható. A vétkesség mind a szándékos, mind a gondatlan magatartást megába foglalja. • A kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a kedvezmények- és juttatások megvonása, csökkentése közül egyesek együtt járnák az áthelyezés, vagy elbocsátás büntetéssel. A személyi alapbér csökkentése és az áthelyezés határozott és határozatlan időre is kiszabható. Áthelyezés büntetés esetén fontos szabály, hogy a dolgozó csak a munkáltatójánál helyezhető át másik munkaköréé és lehetőleg olyanba, amelyben szaktudását, szakmai tapasztalatát hasznosíthatja. A fegyelmi határozatnak rendelkeznie kell a dolgozó új munkaköréről, munkahelyéről és a személyi alapbéréről is. A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint a személyi alapbér csökkentése büntetés esetén a munkáltató a büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre felfüggessze, ha attól kellő nevelő hatás várható. Ennek azért van jelentősége, mert ha a felfüggesztés ideje sikeresen eltelt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó fegyelmi büntetésben nem is részesült volna. Ha viszont újabb jogerős büntetésben részesül ez idő alatt, akkor a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. (Folytatjuk) Dr. Sz. S. Bajok a gyerekkel Január 14-1 rovatösszeállításunkban közöltünk egy fotót. amely a Búza téri aluljáró összetört rácsáról, illetve annak rögtönzött hibaelhárításáról készült. Ezzel kapcsolatban az alábbi választ kaptuk Marjas László- nétól. a Városgondnokság igazgatójától. „A kép alatti kísérőszövegben utalás történt a Búza téri aluljáró vízelvezető rácsának hiányára. A gyógyszertári lejárónál december 22-én tűnt el a rács. Ekkor — a balesetek elkerülése érdekében — azonnal kihelyeztük (az újságban is megjelent) két oszlopot. Az ünnepek miatt a kivitelezői munka elhúzódott, de a cikk megjelenésének napján a hiányzó rács a helyére került.” Mindent csak félig teszünk, vagy úgy sem. száguldó világunkban. Bekapjuk a forró kávét, a gyereknek pénzt lökünk, hogy vegyen tízórait. S irány a munkahely! Nincs időnk arra sem, hogy a leckét kikérdezzük. Korán önállóságra nevelt ! gyermekünkre csak akkor figyelünk fel, ha valami | nincs rendjén. Ha baj van az iskolában. — Már megint egyest hozott ez a kölyök! Majd beszélek a tanárral — ígérjük magunknak. S talán nem is feledkezünk meg róla. Hiszen nekünk, felnőtteknek is naponta bizonyítani kell, kellene, hogy ne pályázza meg más a féltett állásunkat. Ami sokunknak nem más, mint „éhbérért” végzett idegőrlő robot. Aztán, ha nagy nehezen elkapjuk a tanárt két óra között, közli velünk, hogy a gyerekünk nem figyel az órán, rosszalkodik, nem érti a magyarázatot. Sajnos, a szöveges példákká! a szülő is hadilábon áll. Hogy segítsünk csemeténkén? Fogadjunk mellé másik tanárt? Az ideális az lenne, ha az órán figyelnének a gyerekek, és mindent meg is értenének. Viszont van egy tapasztalatom: ha valaki rosszul startol, úgy is könyvelik el. Unalomig koptatott közhely már: vigyázz, kislányom, kisfiam, az első benyomás nagyon fontos! Csak hát a tanárok is túlhajszoltak, kevés a fizetésük. Mégis előtérbe került mostanság az elitképzés. A középszerű átlaggal csak gond, baj van. Az eminens tanulókkal pedig kevesebb energiát kell befektetni, és jobb statisztikát lehet felmutatni. Hol van már az az idő, amikor a tanár egyenként tudott foglalkozni a tanulókkal, s közösen megbeszélték azt is, hogyan lehet könnyebben elsajátítani a tananyagot. Példakép lenne akkor a tanár, amire nagyobb szüksége van minden gyereknek, mint a bírálatra. Mert minden emberben megvan a szebbre, a jobbra törekvő képesség. Csak ki kellene hozni belőlük. De rohanó világunkban, az óriási létszámú osztályokban erre aligha jut idő, energia. A. E. Miskolc
