Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

VisMza a Szovjetunióból 2 Három nyelven, a Kárpátalján Meleg \izet még Gorondi se tud intézni Ott voltunk hát Munká­cson, amit a nem magyarok Mukacsevóként ismernek. Az első benyomásaimnál csak az azt követőek voltak rosz- szabbak. Este érkeztünk, a Mira tér lánipafüzérétől el­tekintve meglehetősen gyér volt a világítás. Jó ideig kó­vályogtunk a taxival az ut­cákon, míg végül célba ér­tünk. Egy ottani magyar fia­talember segítségével talál­tuk meg a keresett utcát, Gorondi György barátunk, szovjetunióbeli kapcsolatunk otthonát. Nagy' volt az öröm a ta­lálkozáskor, bár alig néhány napja váltunk el Miskol­con. A kölcsönös örvendezés, majd a kiadós vacsora után Zoltán, a taxis hazafelé vette az útját, mi pedig hár­man nekivágtunk a hegyek­nek. Lehetett úgy 11 óra, és Gorondi Gyuri azt találta ki, hogy' havat mutat ne­künk. Igazi szovjet havat. Felautóztunk Szojváig, a Kárpátok előhegyeiig, és mit ad Isten, ott már tényleg volt hó. (Másnap azután már lejjebb is. mégpedig jókora, de az ottani hókotró hivatal becsületére legyen mondva, rövid idő alatt eltakarították mind a városból, mind az országútiakról.) Az este csak a körvona­lait láttuk a munkácsi vár­nak teljes szépségében csü­törtökön bontakozott ki előt­tünk. (És köröttünk, mert fel- és be is mentünk, de erről bővebben majd ké­sőbb.) Családi házban laknak Go- rondiék. hatalmas udvarral. Kifejezetten jól élnek, mert Azt tartják a szakembe­rek: nehéz a divatot és az egészségügyi szempontokat, a formai szépséget és a ké­nyelmet összeegyeztetni a cipőgyártásban. — Mi erről a véleménye? — kérdeztem Várszegi Árpádot, a Bőr- és Cipőipari Kutatóintézet igaz­gatóját. — Nálunk valóban van­nak ilyen gondok. Persze Nyugaton rendkívül sok pénzt fordítanak a cipők egészségi és lábkényelmi szempontjainak érvényesíté­sére. Különösen a gyerekci­pőkkel törődnek sokat. Van­nak országok, ahol nem is engedélyezik, hogy a gyerek­cipőbe műanyagot építsenek. De a felnőtt cipők felépíté­sét is mérnökök, orvosok vi­gyázzák. Arra már nálunk is figyelnek, hogy a gyerek­cipőkből ne csináljanak di­vatcikket. Minden gyártó tudja, hogy a gyerekcipőt például nem szabad leszű­kíteni, és jó, ha olyan a felépítése, hogv fogja a gye­rek lábát. Tehát nyitott szandált nem tanácsos szá­mukra gyártani. A szombat- helyi Savaria cipőgyár orvo­si segédlettel dolgozta ki a Siesta cipőt — formai, anyagbeli megkötöttségek­kel. A harántemelés lábbeli­nek a használók és az orvo­sok körében is vannak hívei és ellenzői. (A Salamander kollekciójában is vannak be­tétes cipők, de a hazai fo­gyasztók nem nagyon kere­sik.) A Tisza Cipőgyár szá­mára az intézet kidolgozott egy betétformát, amelyet cipőbe építve és külön is forgalmaznak majd, jóval olcsóbban, mint amennyiért a családfő szorgos, tehetsé­ges üzletember. Amihez az ő tudása is kevés: meleg vizet varázsolni az otthoná­ba. Pontosabban: naponta háromszor félórára-órára van meleg víz — reggel, délben, este —, mert csak ezekben az időszakokban ak­kora a víznyomás, hogy be- lobbantja a gázbojlert. Az éjszakai autózás után még kicsit tévéztünk, ha jól számoltam, van legalább há­rom program: a központi adás. amit az országban mindenütt sugároznak, a megfelelő időben, azután az ukrán tévé, meg egy. ami műholdról jön. No, meg a magyar 1-es és 2-es, meg a szlov ák. Ahány tévéprogram, any- nyi nyelv. Gorondiéknál is, de sok más magyar család­nál is. Természetesen vala­mennyien beszélnek magya­rul, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig magyarul beszélnek. Hol ruszinra for­dítják a szót — a két tizen­éves fiú is, akárcsak Ljuba, a feleség —, hol oroszra, at­tól függően, hogy iskolában, hivatalban, üzletben, utcán, baráti társaságban, illetve, hogy miiven nemzetiségűvel kell beszélni. Jómagam az anyanvelve- men kívül több-kevesebb sí­kénél próbálkoztam felfris­sített, és az elmúlt hetek­ben némileg bővítert orosz- tudásommal. Ha rákénysze­rültem, mert nem volt, aki tolmácsoljon, egész jól meg­értettem magam a profesz­az eddig kapható kész beté­teket árulták. — Az önök kutatóintézete a közelmúltban gyerekláb- felmérést végzett. Mit ta­pasztaltak? — Azt, hogy gok az egész­ségtelen gyerekláb. — Miért? — Felnőttek és gyerekek körében egyre jobban elter­jed az a rossz szokás, hogy zokni nélkül bújnak a cipő­jükbe. Beleizzadnak, és gom­bás lesz a lábuk. És mivel közösségben élnek, az óvo­dában, az iskolában, egy­mást is megfertőzik. Ezért most bizonyos gombaölő ve­gyianyagokkal kezelt bélés­anyagot ajánlunk a cipő­iparnak. Ez az anyag nem gyógyítja a beteg lábakat, hanem a megelőzést segíti. A kutatásban, kidolgozásban a mi intézetünk mellett részt vett a Graboplast és a Savaria cipőgyár is. — Még mit tapasztaltak a felmérés során? — A mostanit megelőző­en húsz éve volt hasonló felmérés Magyarországon. Nos. azóta hosszában és a boltív irányában is megnőt­tek a gyereklábak. Ifjabb korban érik el végleges láb­méretüket a mai fiatalok. Tapasztalatainkat átadjuk a cipőgvártóknak, ajánlásokat készítünk a számukra, és ja­vasoljuk, hogy az új mére­tekhez készítsék kaptafáikat, modelljeiket. És szabvány­ban is érvényesítjük kutatá­saink, vizsgálódásaink konk­lúzióját. K. M, I Jevtusenko professzor január 25-én Mezőkövesden, 29-én Miskolcon lép a nyil­vánosság elé Paramediciná- lis kísérletek — Gyógyhatás a színpadon és a nézőtéren című. demonstrált előadásá­val. szorral, talán azért is, mert amit nem tudtam szavakkal kifejezni, azt kiolvasta a gondolataimból. ■ B Erre a „gondolatolvasás­ra'’ jó példa, hogy kitűnően értette azokat a filmeket, amelyeket még itt, Miskol­con nézett meg a tévében, mert maximálisan érezte a szereplőket, jellemeiket, szin­te minden mondatukat. Még egy tévés élmény Jev- tusenkóval, színién itthonról: az RTL-en ment valami ré- ges-régi Belmondo-film. Az első kocka után kiderült a prof. számára, hogy ő ezt már látta, otthon, a SZ Li­bán, több, mint három éve. És azután csak úgy „játék­ból” elkezdte mesélni a fil­met. Kockáról-kockára. Min­dig osak egy-'két másodperc­cel megelőzve a látványt. A legkisebb apróságra is pontosan emlékezett. (Folytatjuk) Szabados Gábor A polgármester fogadóórája Csoba Tamás polgármester a Tanácsház tér 8. sz. alatti hivatalos helyiségében janu­ár 9-én. szerdán délután 14- től 17 óráig fogadónapot tart. + Ismerkedés a jéggel Már a múlt év végén ki­számítható volt, hogy idén csak növekszik a szociálisan rászorulók száma, azoké, akik népkonyhákra, éjjeli menedékhelyekre, átmeneti elhelyezésre várnak majd. A prognózis országos, s Mis­kolcon a tendencia arra utal, hogy az átlagosnál is kemé­nyebb feladatot ró mind­azokra, akik akár szociális, akár karitatív alapon az el­szegényedő réteg megsegíté­sére indítottak akciókat. A Városi Polgármesteri Hivatalban dr. Juhász Bar­nabás városi főorvost kér­tük meg, foglalja össze, hogy jelenleg milyen erők állnak rendelkezésre, s milyen le­hetőségekkel szolgálnak a sokakat érintő különféle szervezetekben. — Mindenekelőtt hadd mondja el: a városban mű­ködő szervezetek között kezd kialakulni egy hivatalos jel­legű együttműködés. Ezt leg­kivált az segítette, hogy a múlt év végén a Polgármes­teri Hivatalban a spontán kialakuló együttműködési igények hatására szervez­tünk egy összejövetelt, ame­lyen a Miskolcon tevékeny­kedő karitatív és szociális szervezetek képviselői talál­koztak. Részt vett ezen a Vöröskereszt megyei és vá­rosi szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja, az Eszter Alapít­vány, a városi Családsegítő Szolgálat és az úgynevezett Vár Szervezet, amely az emberi kapcsolatokat fej­lesztő szakmai egyesületként jött létre. — Mi volt a tanácsko­zás lényege? — Meghatározni azokat a közös feladatokat, amelyek jelenleg a legsürgetőbben megkívánják az együttmű­ködést, ráadásul olyan ala- jon hogy a különféle szer­vezetek önállósága és sajá­tossága ne csorbuljon. Meg­állapodtunk abban, hogy en­nek az együttműködésnek egy úgynevezett váiságiroda adna keretet, amely a Pol­gármesteri Hivatal szervezé­sében működne. Az első hi­vatalos alakuló ülésre még e hónap elején szeretnénk sort keríteni. Az első beszél­getésen egyébként részt vett (Kerényi fein,) a város polgármestere, Csoba Tamás és a Népjóléti Minisztériumban működő szociális válságkezelő prog­ramok irodájának vezetője, Lakner Zoltán kormánybiz­tos is. Velük elsősorban azért vettük fel a kapcsolatot, hogy anyagi segítséget kér­jünk a problémák megoldá­sához. A megbeszélésen részt vevőkkel megtekintettük az éjjeli menedékhelyet, a mésztelepi átmeneti szállást és a Máltai Szeretetszolgálat diósgyőri bázisát. — S az eredmény? — A minisztériumtól 2,7 millió forintot kaptunk a hajléktalanok Baross Gábor u. 13. sz. alatti házának ki­alakítására, 3 milliót pedig a 200 fő ingyenes étkezését biztosító népkonyha meg­szervezésére. Ráadásul ígére­tet is kaptunk rá, hogy ha e programot Miskolcon to­vábbvisszük — amit országo­san is példaértékűnek ítéltek — s teljesítjük azokat a fel­tételeket. amelyeket szüksé­ges megvalósítani a nép­konyák és a Hajléktalanok Házának létrehozásáért, ak­kor idén újabb pályázatot nyújthatunk be az anyagi lehetőségek biztosítására, önmagában már az is ígére­tes, hogy itt helyben, de a központi válságirodával is kialakult a párbeszéd az együttműködésre. Egymást tájékoztatva tudtunk képet kapná arról hogy ki milyen lehetőségekkel rendelkezik, s tudja támogatni a maga sajátos eszközeivel azokat a szervezeteket, amelyek más­fajta eszközöknek vannak a birtokában. — Tudna erre egy pél­dát mondani? — Az egyik legfrissebb példa erre: a Családsegítő Szolgálatnál jelentkezett va­laki, költözködéshez kérve az indokolt segítséget. Csak­hogy a családsegítőknek nincsen szállítóeszközük, ám tudták, hogy a Máltai Sze­retetszolgálatnak van. Fel­vették velük a kapcsolatot, s az eseti gondot így közö­sen tudták megoldani. Vagy például a népkonyha étkez­tetésével kapcsolatban: ahol a meglévő kapacitáson túl kérnek ingyenes étkeztetést, onnan tudják hová irányíta­A szépen ápolt kezet szí­vesen mutatja az ember. Az ápolt kéz hozzátartozik a jó közérzethez és a kulturált külsőhöz. Néhány jó tanács a szép köröm megőrzéséhez: Ha tárcsás telefont hasz­nálunk, akkor a számokat ne puszta kézzel tekerjük, hanem egy ceruza segítsé­gével. Takarításnál, felmosásnál használjunk gumikesztyűt a köröm és a kéz védelmére. Ajánlatos az egész kezet akár naponta, de hetente legalább egyszer szilikonos kézvédő krémmel bekenni. Most az egyenesre reszelt, rövid köröm a divat. A rö­vid körmöt világos színű, át­tetsző lakkal kenjük be, me­lyen a köröm holdja is át­látszik, és a felső fehér szí­nű része is áttetszik. Akinek a körmén ez a rész nem elég fehér, áthúzhatja kon­túrceruzával. Jótékony hatású, és ser­kenti a köröm növését, ha a körömágynál gyengén masszírozzuk az ujjainkat krémmel, vagy anélkül, puszta kézzel. A rojtos, beszakadozott bőrt be kell kenni egy ún. „körömbőreltávolító’’ folya­ni azokat, akik már nem férnek bele a saját keretek­be. A Vöröskereszt például úgy döntött, hogy az étkez­tetést külön nem szervezi meg. ellenben hozzájárul: egymillió forintot ajánlottak fel a városnak ilyen címen. Hasonló együttműködés ala­kult ki az éjjeli menedék­hellyel kapcsolatban. Addig ugyanis, míg a Hajléktala­nok Háza — ahol mintegy 150 rászoruló elhelyezésére lesz majd lehetőség — el nem készül, addig a városi éjjeli menedékhelyen csak férfiakat fogadnak be. Mi­vel azonban nő az igény a nők és a családosok részé­ről is, ezért megállapodtunk a Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportjával, hogv ők elsősorban a nőkön és családosokon segítenek. — Ha hivatalosan is meg­alakul a városi válságiro- da, ez azt jelenti, hogy va­lamifajta irányítás alá ke­rülnek a különböző szerve­zetek? — Szó sincs róla! Semmi­képpen nem szeretnénk a régi rendszer szerinti köz- pontosítást. Éppen az a cé­lunk. hogy minden szervezet megőrizze a maga sajátos­ságát. legkivált pedig az ön­állóságát. S természetesen azt is. hogv miután karakte­resen különböznek egymás­tól, a más-más társadalmi bázisukat megtartva, egy­mást segítve, mind széle-« sebb réteget lehessen bevon­ni a támogatásba. A kap­csolatba tehát, amely egyre sokrétűbb és természetes módon alakul, nem kívá­nunk beleszólni. Ám ha olyan jellegű feladat adódik, amely nagyobb súlyú, s ön­magában egyetlen szervezet sem tudna megbirkózni ve­le, annak az összehangolását a válságiroda kereteiben meg lehet valósítani. Ez a váiságiroda természetesen nem jelenti azt, hogy a Pol­gármesteri Hivatal csak er­re támaszkodva alakítja ki szociálpolitikáját. A városi önkormányzatnak már meg­alakult a szociálpolitikai bi­zottsága, amelynek hatáskö­re igen kiterjedt, s ezen ke­resztül várhatóan sokkal in­tenzívebben foglalkozik majd Miskolc városa a rászorulók megsegítésével. (r) dákkal. Majd egy fapálcika segítségével visszanyomjuk és eltávolítjuk. Tanácsos a körmét mindig a szélétől kiindulva a kö­zepet felé reszelni. A for­galomban van papírból vagy fémből készült körömresze­lő. A papírból készült pu­hább, a fémből készült ke­ményebb. Mindenki tetszése, illetve a körme erőssége sze­rint válassza ki a megfele­lőt. Célszerű először durvább reszelővei kezdeni, majd a finomabbal befejezni, fino­mítani a reszelést. A lakkozás előtt ajánlatos felkenni egy körömerősítő réteget, amely megakadá­lyozza a köröm töredezését, illetve rétegessé válását. Ezen réteg után felvitt lakk nem színezi el sárgává a körmöt. A körömerősítő ré­tegre felkent lakk tartósabb, és szebben csillog. Ha a körömlakk kezd le­kopni, soha ne fessünk rá, hanem mindig mossuk le hí­gítóval az egész körömről a lakkot, és keniük be ismét az egész körmöt. Akinek hosszú a körme, használjon erős színű, feltű­nő lakkot. A rövid köröm­höz viszont iobban illik a világosabb szín. K. E, J Gyereklábbelihe tilos a műanyag Gombai! cipőbélés • • Összefogás a rászorulók megsegítésére VáisáBiroda alakul Misiiolcan Népkonyha, Hajléktalanok Háza Nézzünk a körmünkre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom