Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

A 700 éves Svájc Hétszáz évvel ezelőtt kö­tött egymással védelmi szö­vetséget Uri, Schwyz és Unterwalden lakossága, a béke és függetlenség bizto­sítására. Jóllehet a területi államot csak később alapí­tották meg, sőt a modern, többnyelvű szövetségi állam csak az előző században jött létre, Svájcban az 1291-es esztendőt tekintik az ország születési évének. Eszerint az ország ebben az* évben ün­nepli fennállásának 700. év­fordulóját. (Képeinken, bal­ról: megfújják a havasi kürtöt. Jobbra: Freiburg kantonban található Greyerz városa, amelynek főutcája máig megőrizte középkori jellegét. Alsó képünkön: al­pesi táj.) Tavaly szeptemberben vet­ték fel a Magyar Köztársa­ságot a Nemzeti Mérnök- szervezetek Európai Szövet­ségébe, amely immár negy­ven éve működik. A pári­zsi székhelyű szervezet most prognózist tett közzé arról, hogy Nyugat-Európában je­lentős mérnökhianyra lehet számítani az előttünk álló években. Az Európai Gazda­sági Közösségben 1993-tól a nagy egységesítés program, iában felerősödik a szakem­berek szabad áramlásának folyamata, s miután a Ma­gyar Köztársaság is csatla­kozott, az itt dolgozó mér­nökökre is vonatkoznak a lehetőségek. Ezért hozta létre az Eu­rópai Mérnökszervezetek Szövetsége az euromérnöki diplomát, valamint annak követelmény- és minősítési rendszerét. 1993-tól csak azok a mérnökök vállalhat­nak munkát a nyugai-eu- rópai tagországokon, akik rendelkeznék ezzel a diplo­mával. Országosan mintegy 10 ez­ren, megyénkben pedig ez­ren tagjai a Gépipari Tudo­mányos Egyesületnél Az egyesület igen fontosnak tartja, hogy hozzásegítse a magyar- országi mérnököket az euromérnöki cím meg­szerzéséhez, ezért elméleti, gyakorlati, valamint nyelvismereti tan­folyamokat indítanak. A későbbiekben a nemzetközi követelményeknek megfele­lően úgynevezett modulokat szerveznék majd, ahol a ma­gas szintű tudást megsze­rezhetik a hallgatók. A GTE Borsod megyei szervezeté­nek elnöke, Joósz Gábor ez­zel kapcsolatban mondta el, hogy egyre kevesebb szó esik mostanában a gazdaság át­alakításában oly fontos sze­repet játszó mérnökök to­vábbképzéséről. Ehhez nyúj­tott segítséget évek óta a szervezet, — hallottuk dr. Barkóczi István titkártól — aki elmondta, hogy a nyugat-európai szab­ványoknak megfelelően minőségellenőrző tanfo­lyamokat is szerveztek a nemzetközi konferenciák .mellett. Felvették a kapcso­latot a nyugat-európai GTE- szervezetek központjaival, aíneynek székhelye London­ban található. Hamarosan Amerikából érkeznék majd meghívásukra, a hasonló szervezetek képviselői. Ugyanakkor valamennyi tag­társuknak anyagi segítséget nyújtanak külföldi szakmai programjaikhoz, amelynek anyagi alapjait a szakértői tevékenységgel teremtik meg. Egyébként a Borsod megyei szer. vezetnek országosan is nyilvántartott szakértő- gárdája van. Többek között hetven mér­nökük dolgozott aDimagRt. vagyonfelmérésében, s ma már egy kft-t is működtet­nek, ahol speciális gépipari termékeket gyártanak. Töb­bek között zaj vizsgálati ter­veket készítenek alvállalko­zóként tervező vállalat szá­mára. Ma már nemcsak mérnö­kök, hanem hasonló érdek­lődésű közgazdászok és pe­dagógusók is tagjai a szer­vezetnek, s a közeli napokban ke­resik meg levelükkel a vállalatokat, amelyeket jogi tagságra kérnek fel, s ennek fejében számos szolgáltatást nyújtanak. A társadalmi szervezet hama­rosan megnyitja a Technika Házában azt a gépészklubot, amelyet reggeltől estig, a hét minden munkanapján felkereshetnek a szervezet tagjai, s nyugodt körülmé­nyek között tárgyalhatnak üzleti partnereikkel, beszél­gethetnek tagtársaikkal. A GTE véleménye a Tudo­mány és Technika Háza kö­rül kialakult vitában az, hogy a jövőben is zavartala­nul működhessenek itt a a társadalmi egyesüle­tek, amelyek számára létrehozták. Akikor bizonyosan megélén- ikülhet a ház élete is. (vadas) A tapolcai Pállasz panzió már eddig is sok vitára adott okot. Ügy tűnik, ez az ügy továbbra sem egyköny- nyen rendeződik. Most ép­pen egy ad hoc bizottság foglalkozik a panziót építő vállalkozó újabb kérvényé­vel. ö azt szeretné, ha még egy darab földet kaphatna a panziója mellett. A terület Miskolc városé, és a részle­tes rendezési tervben a köz­célú hasznosítását javasol­ták. A polgármester úr, Csoba Tamás azonban — nyilván az előzmények is­meretében — óvatos. Szak­értők véleményét kérte, mert vélhetőleg így szeretné meg­alapozni a majdani döntést. Az ad hoc bizottság elnöke, dr. Molnár Pál (KDNP), a tapolcaiak képviselője. A szakértők többnyire valame­lyik -közgyűlési bizottság tagjai, de tevékenykednek köztük Tapolcán élők is. A napokban megtartották első ülésüket. Az ott elhangzottakról dr. Molnár Páltól megtudtuk, hogy a vállalkozó a panzió­ja melletti szabad zöldterü­letnek körülbelül az egy har­madára tartana igényt. Az itt levő ódon épületet —. amelyet a tapolcai iskola tor­nateremnek használ — le­bontaná, s cserébe az iskola mellett építene tornacsarno­kot. Az ad hoc bizottság­nak a következő öt kérdés­re kell keresnie a választ: „A területbővítési igény a zöldterület hMtatdMait mennyiben segíti, vagy gá­tolja; a vl-sszewrMwadd park­felület közösségi céW hasz­nosítása megoldható-«: vá­rosrendezési és környezet- védelmi szempontból a tor­nacsarnok telepítése meg­oldható-«; az Iskolához a tornaterem milyen módon kapcsolható; milyen egyéb tényezőkkel kell számolni a javaslat elfogadása esetén?” Dr. Molnár képviselő úr a Déli Híiiapnak nyilatkozva azt is elmondta, hogy egy­séges vélemény nem alakult ki a bizottság tagjainak el­ső találkozásakor. A több­ség megoldhatónak látja a zöldterület hasznosítását ak­kor is, ha a panaszosok igé­nye teljesül. Kisebbségi vé­lemény maradt egyelőre, hogy nem javasolnák a te­rületbővítést, a zöldterületet úgy, ahogy van, egységesen kellene hasznosítani. Ami a beígért tornater­met illeti, ezzel kapcsolat­ban is akad megválaszolan­dó kérdés. Helyénvaló-e bő­víteni az iskolát, amikor a hírek szerint egyre kevesebb gyermek tanul itt? A szü­lők egy része, elsősorban a felsőtagozatosokat Miskolcra íratja át, állítólag, mert a továbbtanulás szempontjából jobbnak tartanak egynémely miskolci iskolát, mint a ta­polcait. Bezárathat-e egy elnéptelenedő iskolát egy ön- kormányzat, ha az ekkora értékkel gyarapszik? Le­bontható-e a tornacsarnok, amikor ez volt az első mis­kolci ispotály? Ezzel kapcsolatban dr. Molnár Pál a bizottságban elhangzottak alapján úgy tá­jékoztatott, hogy Tapolcán újabb családi házak épül­nek, tehát számítani keli rá, hogy lesz „utánpótlás” ta­nítani való gyermekből. Hogy pontosan mennyi, ar­ról azonban semmilyen fel­mérés nem készült egyelőre. S hogy a szülőik nem tarta­nák elég erősnek az itteni iskolát? Ez a képviselő úr szerint technikai kérdés, le­het eredményesebben dol­gozni, erétyesebb pedagógu­sokat foglalkoztatni. A je­lenlegi tornaterem vizes. Iga*, lehetne szigetelni. (Azt már carte ml tesszük hozzá, hogy ha megépülne a torna­terem, a* tovább kuszálná Muakok és Tapolca kapcso­latéit.. a képlet az lenne, hogy egy miskolci vá­rost tulajdonú terület fejé­ben Tapolca kapna egy újattb épületet. Ha a helyiek egy esetleges népszavazáson úgy döntenek, hogy elsza­kadnak Miskolctól, ez a helyzet nyilván még több vagyonjogi vitát okozhatna.) De a tornateremmel nem­csak ez a baj. Porral, gáz­zal szennyezett a környék A cigány népnevet ösztö­nösen nem szeretik. Való­ban nem eredeti önelnevezé­sük. A szó — cigány (acin- gan) csak a török nyelvből magyarázható, jelentése: sze­gény. 14. századi magyar és görög forrásokban e néven szerepelnek. A görögök egyiptomi eredetűnek mond­ják őket, ami alatt nomád arabot kell érteni. Indiai származtatásuk téves, hiszen éppen a magyar Stein Aurél indiai írott szövegek megfej­tésében végzett úttörő mun­kássága bizonyítja, hogy ez a rassz osak betelepülő. Az angol archeológia szintén ezt fogalmazza meg. Élőesirkevásár A Magyar Demokrata Fó­rum miskolci és nyékládhá- zi szervezete élőcsirkevásárt tart ma 13 órától Miskolcon, étterem A csir­a diósgyőri Diófa mögötti parkolóban, kék súlya: 1,80—2,10 kg/db, ára; 120 Ft/db. A Balkánon megjelenő ci­gányok a Kelet-római Bi­rodalom (Bizánc) fennható­sága alá kerültek. Bizánc­ban görög nyelven írtak, de latinul beszélték. Ebből ala­kult ki egy újlatin nyelv, a mai román. A román jelen­tése római. A mai románok őseit az igazi rómaiak missi-nek (küldött, betelepí­tett) nevezték. Eredetileg szlávok, akiket Bizánc ha­tárvidékén , .golyófogónak” telepítettek le. Anyanyelvű­ket lassan felcserélték a szüiotő újlatinra. Semmi kö­zük az ókori dákokhoz, hi­szen azok híres vezére, De- cebal neve tősgyökeres tö­rök: Décse (Géza)-Bél (Béla) szóösszetétel. A román államiság és nemzettudat kialakulásának részesei lettek a területen élő cigányok is. Erre vezet vissza jelenleg használt ön­elnevezésük: roma, azaz ró­mai. Pintye Mihály könyvtáros levegője is. Elsősorban a helyi fűtés és a közlekedés füstje miatt igen magasak a Köjál mérési eredményei. A bizottság tagjainak több­sége szerint a tornaterem építését ennek ellenére meg lehet oldani, ha csökkente­nék a forgalmat, távolabb­ra helyeznék az iskola tő- szomszédságából az autó­busz-végállomást. Ha megkapná a vállalko­zó a kért területet, mi len­ne a városnak maradó rész­szel? Közösségi célra lehet­ne hasznosítani — vélték a szakértők —, olyan parkot alakítanának ki. ahol a he­lyi emlékeket is bemutat­hatnák. Dr. Molnár Páltól tudjuk azt is, hogy már csak azért sem alakíthatta ki végleges álláspontját ez a testület, mert nem volt idejük meg­vitatni egy olyan lényeges javaslatot, amely szerint az egész térség megmaradna közterületnek, s azt bérel­hetné a várostól a panziós. (bujdos) Éljenek a Pálok! Noha egy évben hat­szor ünnepelhetik név­napjukat a Pálok, azért az igazi, a „jő” Pál napját január 25-én tartják. A Biblia ta­núsága szerint «e Szent Pál apostol da­maszkuszi úton tör­tént megtérésének, Pál fordulásának, Jő- rafordulá Pálnak az ünnepe. Amikor is a keresztények üldözé­sére induló Saülusrusk megjelent a feltáma­dott Krisztus, s ennek hatására — a példa­beszéd szerint — Pál­lá lett. Ezért aztán a köznapi nyelvhaszná­latban a pálfordulás annyit jelent, hogy valami hirtelen, na­gyon megváltozik, az ellenkezőjére fordul. Egykor csak az idő­járásban emlegették a pálfordulást. Napja­inkban politikai szó- használatként is szin­te általánossá vált. Hiszen sokan „tértek meg” a damaszkuszi úton... Időjósló jelentősé­gét azonban nem vesz­tette el. Ügy tartják, hogy ezen a napon a tél ellenkezőjére for­dul. Azaz vagy jeget tör, vagy pedig csinál. Tiszta időjárás esetén a gazdák jó termésre számíthatnak, míg ha havas, esős idővel kö­szönt, az drágaságot jelent. (A jelenleginél nagyobbat talán már nem.) Nyelvünkben szá­mos szólás-mondás is kapcsolódik ehhez a naphoz. „Hogyha sze­les pálfordulás, lészen akkor hadakozás" tartják — ami bizony az öböl-háborúskodás „képében” most való­ság. Ha ködös az idő­járás — akkor dögha­lál várható. A köz­mondás szerint „Pál fordul köddel, jószág hullik döggel”. Re­méljük, ez nem követ­kezik be. Ám aki a dugványozásból jó termést akar, az a hagymaültetö tarisz­nyát fordítva akassza vissza a kamrában a szegre! Földet kért a vállalkozó Búcsú az ispotálytól? A Pállasz panzió ügyének újabb fejleményei Kft. -két működtet a társadalmi szervezet A; imái cím elnyerésére pályázhatnak Könnyebben vállalhatnak munkát Nyugaton • Gépészklub a Technika Házában Egy elnevezés eredete Miéi! rom a cigány?

Next

/
Oldalképek
Tartalom