Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

Kontra és rekontra Ko! Mit a moii'of rajai? (Keleti Éva felvétele) Bemutató a Kamaraszínházban Shirley Valentine Hol vannak a néhai ta­polcai monostor romjai? Ez a kérdés akkor vált fontos­sá, amikor kiderült: panzi­ót építenek a tapolcai Zója utca mentén. Vannak ugyan­is. akik épp ide helyezik a hajdani monostort, és féltve a pótolhatatlan emlékeket, régészeti feltárást akarnak a munkák továbbvitele előtt. A Déli Hírlapban ezt a né­zetét elsősorban Iglói Gyula képviselte cikkeivel, míg nemrég dr. Dobrossy István történész Iglói számos állí­tását cáfolta. Iglói Gyula most válaszcikket írt. de je­lezte: részéről a vitát ezzel lezártnak tekinti. Valójában persze a vita csak a két fél között zárul le a sajtó ha­sábjain, mert az. hogy hol vannak a monostor romjai, máig sem derült ki... • A TULAJDONOSOK JOGAIT TISZTELVE A tapoloai apátság törté­neti és régészeti kutatásai­ról terjedelmes és viszont­válaszra késztető c ilcket írt dr. Dobrossy István törté­nész a Déli Hírlap 1991. ja­nuár 12-i számában. Aki 1990 júliusában jelen volt a tapolcai lakossági fórumon, az emlékezhet arra. amikor engem, nemcsak mint több munkájában részt vett szer­zőtársát, hanem mint régi barátját is bemutatott azzal, hogy a bencés monostor el­helyezkedéséről vallott ál­láspontommal nem ért egyet. Ami az előbbieket illeti, iga­zat mondott: 17 éves a kap­csolatunk. Túlzás nélkül ál­líthatom, hogy rajta kívül még számos munkatársa nyújt adott esetben segítő támogatást, és régóta élve­zem sokuk szakmai nagyra­becsülését. A számomra ezen értékes emberi kapcsolatok megóvása okán, cikkének személyi előzmények néíküii, majdhogynem sértéssel fel­érő részeire nem reagálok, és azokra újragondolásra a szerzőjéhez visszautalom. Ügy tűnik, a legjobb család­ban is előfordul a „kanál­csörgés” ... Amikor 1990 márciusában a lapokban megjelentek a nyílt levelek, természetesnek tartottam, hogy figyelmét felhívjam a . terület régé­szeti jelentőségére. Minden segítséget megkaptam a ré­gészeti osztályon a konkrét tájékozódásomhoz, kivéve azt, hogy holt volt aSohaok- szőlő, illetve a Martin-villa. Az általam ismert forrás­adatokat később személyes kutatásokkal, az utóbbira vonatkozóan, telekkönyvi hi­telességgel sikerült tisztáz­nom. A régészeti adatok kö­zül az Anna Szálló melletti leletet valóban két évvel ké­sőbbre datáltam, a hiányos jegyzetelésem miatt, 1989- re. Valójában a HOV Év­könyv VIII. kötete jelent meg akkor, s annak 509. ol­dalán a leletmentés leírása. Sajnálom, hogy épp a kuta­tásokat vezető történész szá­mára eleddig ismeretlen az 1958-ból származó régészeti lelet. Amikor az addig szá­mukra ismeretlen Major-fé­le tanulmányt a történeti osztálynak átadtam 1990. jú­nius 1-jén lemásolásra, elé­gedetten mondtam köszöne­tét a májusi cikkem megírá­sához nyújtott segítségért. A Major-tanulmány 44. oldalán is olvasható ez az ominó­zus régészeti lelet, amely a Régészeti Adattárban a 684 A sebesvízi nemzetközi fo­tóművészeti alkotótábor há­rom turnusának közös ki­állítását rendezik meg ja­nuár 26-tól az Ifjúsági Ház Fotógalériájában. A kiállítás témája, miként a korábbi években: a természet- és aktfotózás. Európa hat or­szágából érkeztek hozzánk azok az alkotók — a ma­gyarokkal együtt hatvanhár­—68. sz. alatt van, és a HÓM Évkönyv 1958. évi szá­mának 131. oldalán is pub­likálták. Megszólíttattam amiatt is, hogy miért nem használtam az 1935-ös Gáspár-térkép szerinti tulajdonosok neveit? A decemberi lakossági fó- rurfton elmondtam, hogy miért: tudomásom szerint a volt óvodaépület és egyéb, államosított ingatlanrészei­nek törvényes, egyenesági leszármazottjai élnek, s a személyiségi jogaik miatt nevüket elhallgatom. Mivel a Gáspár-térképből saját példányom is van, közölhe­tem, hogy az azon 394. sz. telektulajdonos neve a te­lekkönyvi szemlében is meg­van, sőt. ott még a leány­kori név is olvasható. Az egész ügyben legkisebb je­lentőséggel számomra ez bír, de a kártalanítási törvény megszületése után, mások­nak nagy jelentőségűvé vál­hat. • AKAR TRÓJÁNÁL... A „négy különféle hely­ről” is van véleményem, amelyek közül a Zója utcai­ra vonatkozóakat nem is­métlem meg Én a Szend- rei-variációk közül az 1888- ast fogadom el mindaddig, míg annak hitelességét ré­gészeti kutatások el nem vetik, vagy meg népi erő­sítik. Az ..amatőr” Schlie- mann is szó szerint elhitte Homérosz mások által szép mesének tartott eposzait. Ahogy tanultam, az ő ása­tásaival találták meg Tróját és Mükénét. Talán ilyen sze­rencse ér bennünket is: a „Szendrei széljegyzet" hiszé­kenyeit. Nézeteink főleg abban kü­lönböznek egymástól, hogy a hivatalos kutatók a hajdani apátság maradványait a mai park, területén keresik elem­zéseik alapján. Az eddigi régészeti leletek valamire tényleg bizonyítékok, de Szendrei informátorai, akár szőlóhomlftásról akár épít­kezésről adtak hírt, más helyszínre utaltak. Ez a mai park szőlőtelepítésre alkal­matlan, mélyfekvésű, pára­zónában van, s 1000-ben a munkácsi görög katolikus püspökség birtokát képezte. Nehezen képzelhető el, hogy a Szendrei informátorai e környéken látták volna a borházépítést. Mi jogon von­nám kétségbe igazmondásu­kat? • ÍRISZ és szőlő A Nagy Ferenc-cikk má­solata teljes egészében bir­tokomban van. Az általa fel­tételezett helyet nem tu­dom komolyan venni, mert akkor a legfőbb érvét kel­lene elfogadnom, egy bioló­giai csodát. Nagy Ferenc a Kis-kőkötőhöz „kapcsolja” a Schack-féle szőlőhomlitást. apácák zárdája feletti domb­oldalra, amelyet „növényi ve­getációra alig alkalmas” kö­ves hegytetőként ír le. Mondjuk, hogy az 1880-as évek közepén mégis létesí­tettek ott szőlőskertet, amelyről Nagy Ferenc 1933- as cikkében már nincs emlí­tés. Látott viszont a köves talajon „nedves talajt ked­velő” íriszeket, amelveket „feltehetően emberi kéz te­lepített oda valamikor, hogy a monostor kertjében sétáló, szerzeteseknek szolgáljanak man —, akik közül többen évek óta rendszeres résztve­vői a sebesvízi alkotótábo­roknak. A természeti szép­ségek, a kiváló körülmé­nyek vonzzák őket, nem utolsósorban a táborvezető művészek személye: Eifert János és Jung Zseni. Az al­kotók közül többen itt lesz­nek a 26-án, délután 3 óra­kor kezdődő megnyitón. gyönyörűségére.” Mindent összevetve, a monostor az 1219—1596. közötti evekben megvolt, tehát az Íriszek több mint 300 évet éltek az átültetett helyükön, a fel­perzselt monostor kertjében. Aztán az 1880-as évek kö­zepén ugyanott homlítást vé­geztek. majd amikor a sző­lőnek már nyoma sem volt, előbújtak a „nedves talajt kedvelő” Íriszek. Amikor ezt az okfejtést végigolvastam, inkább megmaradtam Szend­rei borházépítési variánsá­nál. Az idézetet az 1880-as években elmaradt feltárás illusztrálására szántam, és ezért a cikk többi részét szándékosan mellőztem. A „negyedik helyszín” alatt az 1935-ös térképen a 628. számmal jelölt, ún. Bal- czer-telek értendő, ha jól azonosítom, akkor ez ma a Görömbölyi u. 3. számot vi­seli, a Garas Sámuel utcá­nál. Ismeretem szerint ez a házas ingatlan nem minő­síthető „domboldali” fekvé­sűnek. Továbbá, a sötétka­pui, tatárjárásban megsem­misült lakóház leleteire és a hazai, kevés számú román templom falazati anyagaira gondolva, túl sok reményem nincs ahhoz, hogy az 1933- ban átfúrt téglafal és a ben­cések apátsági épületalapjai a feltárás után „egymásra találtak”. Bárcsak már a tég­lák kormeghatározása volna hátra!. .. Végül, a cikkben sajnála­tosan fellelhető „minősíté­semről” szólok. Az „amatőr várostörténész” titulust, né­ha egy-egy írásom publiká­lásakor a Déli Hírlap figyel­mes szerkesztőjétől kaptam meg, s elfogadtam. Amíg ugyanis a két egyetemi dip­lomámat a-Budapesti Mű­szaki Egyetemen, addig a hobbiként gyakorolt város­történeti kutatásokban való | jártasságomat Miskolcon sze­rezteti meg: Komáromy Jó­zsi bácsi kezdeti konzultá- i ciói utón. javaslatára 1973- tól, az akkor még pályakez­dő Dobrossy István törté­nésztől. A Magyar Televízió a Zené- J lő filmkockák keretében mü- ! sorára tűzi az 1969-es woods- tocki fesztiválról készült ame­rikai filmet. Mint annyi min­den, ez is jócskán megkésve jutott el hozzánk, legtöbben csak hírből és lemezekről hall­hattak az eseményről. 1969. augusztus 15—16— 17-e. New York állam, Woodstock. Három nap a bé­ke—szeretet—zene jegyében egy 243 hektáros területen, 400 000 ember részvételével. A fesztivál emblémája fe­hér galamb egy gitárnyakon. „Minden idők legnagyobb koncertje”, de ezt nemcsak a nézőszám telte azzá. Egy nemzedék, egy moz­galom utolsó nagy. békés megmozdulása, Woodstock összefoglalója és egyben zá­róakkordja a hatvanas évekbeli mozgalmaknak, egy szép álomnak, amely végül sosem valósulhatott meg. Diáklázadások, polgár­jogi küzdelmek, hippivilág, új művészetek és nem utol­sósorban ROCKZENE, ame­lyek eddig nem látott töme­geit mozgatta meg az ifjú­ságnak, s egyesítette azokat közös célok érdekében. „Woodstock népe” hitt ab­ban. hogy békét, szeretetet hirdetve, virággal a kézben indulhat harcba a fegyve­Mit is lehet mondani a Shir­ley Valentine-ról, Willy Russel legnépszerűbb drámájáról? Telt házakkal játsszák ma is Londonban, tavaly megfilmesí­tették, s az amerikai kritiku­sok áiultan az Oscart emle­gették ... Gyanúsan agyondi­csért, várakozás előzi meg, nincs könnyű helyzetben sem a rendező, sem a címszerepet alakító színésznő. És mit le­het még mondani Shirley Va­lentine-ról, erről a bátor asz- szonyról? Hogy szenved a fér­jétől? Hogy igazi társ híján a falhoz beszél? Hogy a gyerek- nevelés befejeztével az ő sze­repe véget ért? Számtalan ha­sonló sorsú nőt ismerünk. De Shirley valamiben más. A vele egykorú nők -X a barátnő, a régi iskolatárs és a szomszédasszony — el­játsszák, a látszat-létezés kü­lönböző formáit. Vagy har­cos feministák, vagy kínos pontossággal őrzik a sértet­rek. a gonoszság, az ember­telenség, és a mindinkább elfajuló jóléti társadalom ellen. Hittek a zene erejé­ben, s hogy ők szebbé va­rázsolhatják ezt a világot. A rendezők korántsem számítottak ekkora tömegre, a mostoha időjárás ellenére is. egyre több fiatal gyűlt össze, rossz, egészségtelen körülmények között, három éjjel sátrakban és hálózsá­kokban fekve, óriási sárten­gerben. Helikopterekről do­bálva juttattak egészségügyi és élelmiszercsomagokat a közönségnek. Valami mégis széppé, emlékezetessé vará­zsolta ezt az eseményt. összesen 32 fellépő elő­adó és csoport, óriási ne­vek: Janis Joplin, Ravi Sankar, Paul Butterfield, Canned Heat. A jazz-rock képviselői: Blood Sweat and Tears, Carlos Santana. A hippik sztárzenekara, a Jef­ferson Airplane, Alvin Lee Ten Years After-e. Johnny Winter, Joe Cocker, Who. A country szupergroup Cros­by, Stills. Nash and Yung, továbbá Arlo Guthrie, John Sebastian, Joan Baez. A fő attrakció azonban Jimi Hendrix volt, aki az utojsó nap hajnalán lépett szín­padra. A három nap zenei anyagát először egy tripla albumon, majd Hendrix ha­lála után — az ő emlékére — a Woodstock Two című kettős lemezen jelentették meg. Az utóbbi lemez A­len házasság szentségét, egy­szóval mindenki felvett sze­repekbe temetkezik. Jelentő­séget akarnak csempészni üres, boldogtalan létükbe. Shirley ezt nem teszi, ö krumplit pucol és a férjét várja. Nem lángoló érzelmek kötik őket össze, csupán a megszokás, a közös 1 sors. Shirley egy kihűlt kapcsolat romjain füstölög és tűnődik, hol rontották el. Elrontot­ták-e egyáltalán? Maga sem tudja, történt-e valami, ami­től megváltoztak. Minden­esetre nem először akar vál­ni, csak előbb a gyerekek tartották vissza, később pe­dig rájött, nincs hova men­ni. Most viszont volna, el­utazhatna Görögországba, ám a döntéshez alapos önvizs­gálatra és nagy adag bátor­ságra lenne szüksége. A kér­dés izgalmas, cseppet sem banális, pláne, hogy a vá­laszt Margitai Ági adja meg. oldala teljes egészében Hendrix Woodstockban ját­szott dalait tartalmazza, a másik három oldalon pedig a többi fellépő osztozott. A most bemutatandó fil­met Michael Wadleight ké­szítette, először 1970 áprili­sában mutatták be a majd’ háromórás anyagot. A koncert szervezői töme­ges szerencsétlenségtől és pániktól tartottak, ez sze­rencsére nem következett be. erőszak és rendzavarás nélkül sikerült eltölteniük e három napot az odalátoga­tóknak. A fesztiválon a ká­bítószer árusítását is zavar­talanná tették, élelmet és gyümölcsöt a környékbeli farmerek is hoztak a fiata­loknak. Két csecsemő szüle­tett és három ember halt meg (nem erőszakos halál­lal) a zene hangjaira. A közönség nagy része kábító- szermámorban, felszabadul­tan, boldog révületben hall­gatta a programot. 1979-ben jubileumi kon­cert megrendezését fontol­gatták az eredeti helyszínen, de a város honatyái, félve az erőszaktól, nem járultak hozzá a fesztivál létrejötté­hez. A Woodstock című film elkészítésével egy új filmes műfaj is született, a kon­certfilmeké, melyből azóta sorozatosan készülnek az újabb alkotások. Hímer Bertalan A színésznő kabátba bur­kolva, szipogva lép elénk. Lámpaláza kissé bizonyta­lanná teszi (ezt igazolják a gyakori betűtévesztések), de az első pillanatban megfog minket. Leveti a kabátját, nekiáll vacsorát főzni, ijed­ten ugrik el a sercegő olaj­tól. Oldódik a feszültség, és úgy érezzük, mi is ott ülünk Shirley konyhájában. Mar­gitai Ági minket' kérdez, ne­künk magyaráz. Nincs szín­pad és nézőtér, csak kony­ha. hall és tengerpart, szí­nektől függően, együtt a kö­zönséggel. A hangulat ben­sőséges. Nevezhetjük intim­nek is, ez csak növeli az alakítás hitelét. Margitai sze­mélyisége talán picit kemény egy ilyen bizonytalan nőhöz, de a darab végére ebből is előnyt kovácsb'l. * A görög tengerparton huncutul' mo­solygó Shirleyt mintha kicse­rélték volna: megnövekedett öntudattal és más mentali­tással látjuk újra. A színésznő egymaga je­leníti meg az összes szerep­lőt — Kosztaszként. valóság­gal remekel —, s ehhez se­gítségére van a drámában mindvégig domináló humor. Margitai jól karikíroz, egyéb­ként meglepően eszköztele- nül játszik. A szándékolt egyszerűség nagy tartaléko­kat sejtet, végig ott vibrál a kivételes alakítás lehetőségé­nek szikrája. A szikra ugyan nem kap lángra, de ettől még elégedetten állhatunk fel székünkből. A tetszetős befejezésért Máté Gábor rendező dicséretet érdemel, Margitai Ági pedig vastap­sot. Kocsis Altila Sépzenei minősítő hangverseny Országos, minősítő népze-' nei hangversenyt rendeznek március 9-én, délelőtt 10 órától Szomolyán, az álta­lános iskola aulájában. A házigazda szomolyai önkor­mányzat mellett a KÖTA országos titkársága, és a B.-A.-Z. Megyei Közműve­lődési Módszertani Központ az esemény szervezője. A csoportok részére öltözőhe­lyiséget és önköltséges áron ebédet biztosítanak. Jelent­kezni február 10-ig lehet a következő címen: 3411 Szó- molya, Szabadság tér I.,' Községi önkormányzat. Ne­vezési díj: minősítést kérő népdalkörök esetéb ezer, nem igénylők esetén ötszáz forint. Jelentkezési lap a Közművelődési Módszertani Központbán (Széchenyi út 35.) is igényelhető. A Fotógalériában: Sebesvíz ,()0 Hendrix volt a fü attrakció Zenélő filmkockák: Woodstock

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom