Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
Érvek a múltból „Misa lemzefség Taplcája” Tapolca önállóságáért kardoskodik az ott élők egy csoportja. Az ügyben megszólaltak már a Déli Hírlap- oan az ő képviselőik, s ugyancsak e hasábo' on jelent meg a polgármester úr, Csoba Tamás hozzájuk intézett válasza. Kifejtették véleményüket a miskolci közgyűlés pártfrakcióinak vezetői is. Arról is beszámoltunk, hogy közvélemény-kutatás kezdődött az ott élők között. Ez várhatóan megállapítja majd, hogy a tapolcaiaknak mekkora hányada az önállóság híve, s többségben vannak-e azok, akik ezután is Miskolchoz kívánnak tartozni. A magunk részéről egy, mondhatni várostörténeti dokumentummal kívánjuk a ■vita érveit gazdagítani. 1933. július 1-jén jelent meg a Tapolcai Fürdőújság első évfolyamának első száma. Ebben Marjalaki Kiss Lajos tollából Vita Tapolca fürdő nevéről, Miskolc-Füred legyen-e, vagy Miskolc-Tapolca címmel jelent meg egy írás. Ebből idézzük az alábbiakat: „Tapolca ezer év óta — rövid időközt figyelmen kívül hagyva — majd mindig Miskolc város határain belül terült el. Most telekkönyvi- leg önálló egység, mint a szomszédos községek, Hejő- csaba, Görömböly, Diósgyőr és Miskolc, amelyek négy oldalról fogják körül Tapolca határát. Mivel Tapolca határának nagy része éppen úgy a gör. kát püspökség birtoka, mint a szomszédos Görömböly erdeje, ennélfogA leégett bungaló is hiányzik Tapolca látképéből. va célszerűnek látszott köz- igazgatását eme község elöljáróságára bízni. Ezen az új és egyetlen kapcsolaton kívül semmi sem igazolja a Görömböly-Tapolca elnevezés jogosultságát. E helyett a sem nem találó, sem nem jogos név helyett Miskolc-Tapolca elnevezést kelelne használatba venni, mert 1. Tapolcáról már Anonymus krónikája megemlíti, hegy már ezer évvel ezelőtt is Miskolc határában feküdt; 2. az Árpádok korában, 1220 körül szintén így jelöli meg a Vá- radi Registrum: a Miskóc nemzetség Tapolcája, a Miskóc nemzetség tapolcai monostora; 3. Miskolc város 1325. évi határjárása alkalmával a határdombokon belől esett, míg ugyanabban az oklevélben Tapolcával kapcsolatban Görömböly meg sincs említve. 4. Tapolca határa a honfoglaló Miskóc nemzetség ősi szállásföldje volt: a forrás közelében előbb a ' főidbe,1 ’később az Nap-zavarok okozták a kis jégkorszakot A 17. században Európa- szerte erős lehűlést, az átlagosnál sokkal hidegebb teleket éltek át, úgyhogy ezt az időszakot kis jégkorszakként is emlegetik. Mi lehetett az oka ennek a sokáig megmagyarázhatatlan lehűlésnek? Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a Nap mágneses aktivitása, s ezzel együtt a fényereje átmenetileg csökkent. A szóban forgó időszakban a Nap valóban sokkal nyugodtabb volt az átlagosnál. Felszínén legalább fél évszázadon át alig voltak napfoltok. Valószínű, hogy központi égitestünk felszíni hőkibocsátása 0,2—0,5 százalékkal csökkent a normálishoz képest. Ismére tisztelettel várja a 13. sz. átlagosan 11 évenként köve •• Önkormányzati képviselő fogadóórája Értesítjük a Kun Béla út és környéke, valamint a Melinda u. és környéke lakosságát, hogy Bányai Lajos önkrományzati képviselő január 21-én (hétfőn) 17 és 19 óra között a Gépipari Szakközépiskolában (Kun B. u. 10.) fogadóórát tart, melyre tisztelettel várja a 13. sz. választókerület lakosait. Miskolc m. j. Város Polgármesteri Hivatal Titkársága tik egymást, s ilyenkor a naptevékenység változása sosem nagyobb 0,1 százaléknál. A mágneses aktivitás rendellenes gyengülését egyébként más, a Naphoz hasonló csillagok esetében is kimutatták. Néhány klímakutató egyenesen azt feltételezi, hogy a földi éghajlat korunkban folyó gyors melegedése inkább a Nap hő- kibocsáíásának átmeneti növekedésével, s kevésbé az üvegházhatással magyarázható. Masszázs Hát- és derékfájásnál gyakran segít az úgynevezett éremmasszázs. Lazítoti testhelyzetben a hát fájó részét egy érmével, például egy ötforintossal, „fenyöfaszerűen” a gerinctől kifelé, gyengén nyomva masz- szírozzuk. A masszázs után alkalmazzunk nedves, meleg pakolást. Használhatunk gumi termofon, melyet nedves ruhába becsavarunk. A termofort csak félig töltsük meg meleg vízzel, így jól elhelyezhető a háton. Majd borítsunk magunkra meleg takarót, és így pihenjünk minimum háromnegyed órát. apátságba temetkeztek ez ősnemzetség Borsod megyében szétszórtan, birtokaikon gazdálkodó tagjai, majdnem egy félezer éven át. A fürdő közvetlen közelében száznál több „Miskóc” családnevet viselő, illetőleg eme nagy emlékű család leszármazottja jeltelenül porlad az anyaföld mélyén; 5. Tapolca hideg forrásainak vize látja el Miskolc város lakosságát ivóvízzel; 6. úgy maga a hideg és meleg forrás, valamint a fürdőtelep egész területe Miskolc város tulajdona; 6. a fürdőtelepen kívül a határban elterülő gyümölcsösök, szőlők és villák tulajdonosai túlnyomórészben miskolci polgárok. A fentebb elmondottak alapján úgy a történelmi múlt, mint Tapolca jelene egyaránt megköveteli, hogy Miskolc város vezetősége ne tűrje tovább a GÖrömböly- Tapolca elnevezés használatát, ameiy rosszhangzású ragadványnév, hanem helyette sürgősen vegye használatiba — írásban és feliratban egyaránt — a Miskolc- Tapolca nevet. A Miskolc- Tapolca szóhoz azonban ne ragasszák hozzá az egyébként jogos gyógyfürdő elnevezést, mert akkor olyan gilisztahosszúságú szót gyártanának, amelyet a jámbor idegen egy nekibuzdulással el se tudna olvasni a plakáton. A helyes névhasználat tehát ez lenne: MISKOLCTAPOLCA gyógyfürdő.” A kongresszus után is Eros a városi zöld-centrum Megszűntek a személyi torzsalkodások A több mint egyéves, sze-' mélycskedéscktől sem mentes, elhúzódó pártbéli vitáknak vége a zöldek köreiben. Legalábbis úgy tűnik a Bicskén megrendezett újabb kongresszusuk után. De alig tél év elteltével miért hívták össze ismét a párt legmagasabb fórumát, s miből lehet következtetni e kedvező változásokra? Erről beszélgettünk a Zöld Párt miskolci csoportjának egyik ügyvezetőjével, Ignácz Erzsébettel. — Több okból kellett ösz- szehívni a kongresszust. Nyáron nem sikerült befejeznünk a párt alapszabályának módosítását, s bebizonyosodott, hogy vezetőségünk sem működőképes. Ezen túlmenően a készülő környezetvédelmi törvénynyel kapcsolatban is szerettünk volna szakmai véleményt nyilvánítani, s az eredeti tervek szerint egy komoly fegyelmi kérdés is vált ránk. — Ez utóbbi ügytől várták ha jól tudom a párt egységének helyreállítását. .. — Valóban. Hét alapító tagunk egyéves tevékenysége során számos alaptalan váddal illette legitim vezetőségünket, nagymértékben hozzájárultak szervezeti életünk szétzüllesztéséhez. Feljelentésüket követően azonban az Állami Számvevő- szék megállapította, hogy semmiféle szabálytalanságot nem követtek el gazdasági vezetőink. Mindenesetre elérték, hogy vádaskodásaik miatt számos tagot és szimpatizánst vesztettünk az év folyamán. Nos, a kongresz- szuson valószínűleg kizárásukkal fejeződött volna be fegyelmi ügyük, ám egy nappal találkozónk előtt a sajtóban közzétették, hegy nem kívánnak a Zöld Párt tagjai lenni. Ezzel egy napirendi ponttal kevesebb várt ránk a bicskei kongresszuson. — Milyen szempontok szerint alakult újjá a vezetőség? Itt fáj... ott fáj... Ideges szívpanaszok A mindennapi életben gyakran halljuk: „Majd meghasadt a szívem a fájdalomtól!” Vagy: „Nagyon a szívemre vettem a dolgot.” Szívünk valójában érzelmi életünk kifejezésének szimbolikus központja: szívből szeretünk, vagy éppen szívből gyűlölünk. Nem csoda, ha mindennapjaink során kialakuló érzéseink gyakorta különböző szívpanaszaink okozóivá válnak. Az elmúlt években nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle szívpanaszokkal fordulnak orvoshoz. Jó részük a leggondosabb vizsgálattal sem minősül szívbetegnek, a panaszok hátterében általában könnyen felderíthető idegi okok állnak. A különféle szívpanaszok nagy részét ideges lelkiállapotok, az érzelmi életben mutatkozó zavarok — félelem, feszültség, sikertelenség, csalódás, önértékelés hiánya stb. — okozhatják. Akik mar korosodnak, gyakran úgy érzik, hogy sikertelenek, nincs rájuk szüksége senkinek^Félnek az öregedéstől, a tfesti változások feszültséget váltanak ki bennük. Így érthető, hogy sokan úgy érzik, fáj a szívük. Az ilyenfajta panaszokra jellemző, hogy megjelenésükben, tüneteikben semmiben sem különböznek a szervi szívbetegségtől. Hogy a betegnek szervi betegsége, vagy ideges szívpanaszai vannak-e, csak alapos és körültekintő vizsgálat döntheti el. Az orvosok azt kutatják, hogy milyen lelki tényezők okozzák a különböző panaszokat: gyakran előfordul, hogy csak hosz- szabb, szakorvosi vizsgálat hozza őket felszínre. A legnagyobb akadály, hogy a beteg elhárítja a lelki tényezők felkutatásának még a gondolatát is. Sok ember — gátlásai miatt — kellemetlennek érzi problémái nyílt, feltárását. Nem tagadhatjuk, hogy az élet nehézségei, a különböző emberekre rendkívül eltérő módon hatnak. Ám az azonos ráhatásokra létrejövő reakciók is változatosak lehetnek. Nem lehetetlen tehát, hogy érzelmi életünk problémái szívpanaszok formájában jutnak kifejezésre. A megoldás: orvosi vizsgálat után a lelki problémákat kiváltó okok megszüntetése, kiiktatása életünkből. Ha kell, szakember segítségével. (dr. Katona) — Sikerült végre egy minden szempontból alkalmas ügyvezető elnököt választanunk. Brezovics László közgazdász, gépészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, így főállásban vezeti zöld irodánkat, s vállalkozói szemléletének köszönhetően valószínű, hogy gazdasági ügyeink is kiegyensúlyozottabbá válnak. Megszüntettük a hét fős elnökséget, ellenben három alelnök — köztük dr. Gyulai Iván miskolci ökológus — végzi a szakmai és szervezeti munkát. A szavazás azt bizonyította, hogy a párton belül végre megszűntek a személyi torzsalkodások. — Két jeles vendég is ellátogatott kongresszusukra. — Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter egyik tagunik meghívására érkezett hozzánk. Kifejtette véleményét, hogv szerinte a zöldeknek ott kellene lenniük a parlamentben, s hogy örül a készülő környezetvédelmi törvény kongresszusi vitájának. Arra egyébként nemigen tudott 'válaszolni, hogy a parlamenti környezetvédelmi bizottságban pártunk delegáltjainak véleményét miért nem veszik mégsem figyelembe. A miniszter vegyes fogadtatásával szemben egyhangú örömmel köszöntöttük Illés Zoltán nemrégiben leváltott államtitkárt. ő azért látogatott el hozzánk, hogy megköszönje a munkájához nyújtott segítségünket, a mellette való kiállást. Elmondta, hogy mindegy, hogy hol, milyen formában, de tovább kívánja képviselni a zöld eszméket. — A kongresszusukat követően is mondhatjuk, hogy Miskolc még mindig a legerősebb zöld centrum az országban? Eddig számos kezdeményezés innen indult, egy időben az országos zöld iroda is itt működött. — Úgy vélem, még mindig megillet bennünket ez a jelző. A párt 1248 tagját közel 90 küldött képviselte Bicskén. Tizennégyen térségünkből érkeztünk, 120 tagunk javaslatára. Részletesen január 28-i találkozónkon szeretnénk beszámolni tagságunknak. A Herman Ottó Múzeumban lesz, délután 5-kor kezdődik. Itt szó esik majd az önkormányzatban folyó munkánkról is. Hiszen annak ellenére. hogy egyetlen képviselőnk jutott be a helyhatósági választások során a testületbe, az . önkormányzat bizottságaiban hatan veszünk részt. A környezetvédelmi bizottság elnöke dr. Förster Gyula képviselő, miskolci csoportunk egyik ügyvezetője. Készülünk több akcióra is. Például a Föld napjára a város nagytakarítását kívánjuk megszervezni, s a BVK-val kötött együttműködés kertében hamarosan viszonozni akarjuk a vállalat meghívását. A közeljövőben vendégül látjuk őket, elsősorban a higany-ügy kapcsán. N. Zs. Hozzájárulás az üzemanyag-költséghez Mozgáskorlátozottak figyelmébe! Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala értesíti T. mozgáskorlátozott ügyfeleit, hogy az üzemanyagköltség-hozzájárulás éves felülvizsgálatához a kérelmeket 1991. január 31- ig kell benyújtani a Hunyadi u. 6. szám alatti szociálpolitikai csoporthoz, ügyfél- fogadási időben. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők 1990. évi nettó jövedelméről szóló igazolást, illetve az 1990 november vagy december havi nyugdíjszelvényt, valamint a 18. életévét betöltött gyermek iskolalátogatási igazolását. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a személyi igazolványt, a forgalmi engedélyt és a jogosítványt. Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a kérelem- és keresetigazolás-nyomtatvá- nyokat T. ügyfeleink részére postáztuk. Aki valamilyen oknál fogva 1991. január 20-ig nem kapja kézhez, kérjük, szíveskedjen a nyomtatványokat a Hunyadi u. 6. szám alatt átvenni. Férfiak elől zárva Hölgyhotel Berlinben kaput nyitott egy új hotel, de csak hölgyvendégeknek. A férfiak minden igyekezet és ravaszkodás mellett is csak a földszintig juthatnak, legfeljebb teát és rövid italt rendelhetnek a bejárat melletti diszkrét szalonban — ahol is árgus hölgyszemek figyelik minden lépésüket. „Az Artemisia — mint az ötlet kiagyalója és finanszírozója, Gabriella Bernhard nyilatkozta — hölgyek kezelésében lévő menedékhely olyan hölgyeknek, akik nem kívánnak maguk mellett unalmas társat, alkalmi udvariét, erőszakos szeretőt.” A Brandenburgische Strasse kétemeletes, antik épületét újították fel — sajátos, ám a szándékot kifejező módon. A mindössze nyolc szoba tapétája rózsaszínű, mentazöld, platinaszürke és fehér. A fürdőszobákat az északi kényelem és a francia rafinéria jellemzi. Mindez miért? „Hogy a vendégek vérmérsékletüknél: megfelelő módon és környezetben öltözhessenek, vetkezhessenek, szépítkezzenek, ameddig csak kedvük tartja.” A személyzetnek nincs egyetlen férfitagja sem, szakácsnők főznek, és természetesen hölgyek szolgálnak fel. A berlini fal lebontása után érthető a kíváncsiság e luxus-elzárkózás iránt. Egy texasi olajmilliomos például a leghatékonyabb fegyverrel vette ostrom alá az Artemi- siát: a recepció (természetesen hölgyekkel) azonban állta a rohamot, még a kilátásba helyezett mesés borravalóért sem adott szobát. Kudarcát egyébként nyílt levélben ismerte be az úr. és ezt így zárta: „Először sajnáltam az életem során, hogy nem születtem nőnek!”
