Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

29 én az 4dyban Jön Jevtusenko Mór kaphatok a lányok Nap mini nap sokan érdek­lődnek szerkesztőségünkben — telefonon, személyesen, le­vélben —, hogy jön-e és ha igen. akkor mikor a neves or- voshipnotizőr: Vital’j Grigor. jevics Jevtusenko. Múlt szombati telefonbeszélgeté­sünk alapján írhatjuk, hogy 22-én érkezik varosunkba szovjetunióbeii menedzseré­vel, Gorondi Györggyel. Többszázan jelentkeztek már gyógyító foglalkozásaira, amelyeknek helyéről és ide­jéről tájékoztatni fogjuk ol­vasóinkat, illetve az érin­tetteket. Nem titok, írtunk, is róla. hogy Jevtusenko professzor mellett más gyógyítókat is szeretnénk Miskolcon — vagy nemcsak Miskolcon — foglalkoztatni. Bírjuk Go­rondi György ígéretét, hogy ha igény és lehetőség van rá, bioenergiával, extraszenzo- rális erővel gyógyítók is ér­keznek hozzánk a Szovjet­unióból. Mint sokan tudják, Jevtu­senko professzor a Déli Hír­Tavaly szeptemberben a Miskolci Közlekedési Válla­latnál is megalakult a Mun­kástanács, amely elsődleges feladatának a dolgozók ér­dekvédelmét tartja, de sür­getik a vállalatok privatizá­lását is. Minderre a Minisz­terelnöki Hivatal szakértői munkaközössége által ki­adott Munkavállalói Részvé­teli Program alapján tettek javaslatot. Alapvetően fontosnak tart­ják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a privatizá­lási folyamatban, éppen ezért kell megkönnyíteni számuk­ra a részvényvásárlás lehe­tőségét — mondja azMKV Munkástanácsa — s ezzel lényegesen javulhac a válla­lat gazdasági' hatékonysága is. Ha a munkavállalók ki­maradnak a privatizálási fo­lyamatból, akkor nem való­sulhat meg eredményesen az állami tulajdon lebontása. Szabó Árpád, a Miskolci Közlekedési Vállalat Mun­kástanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy a szak­értők által készített Munka- vállalói Részvételi Progra­mot csak kevesen ismerik, pedig ennek segítségével kö­zelebb kerülhetnénk a piac- gazdaság kényszerű velejá­rójaként megjelenő társadal­mi egyenlőtlenségek enyhí­téséhez. Bizonyosan megté­rülne, ha kedvezményeket adnának a munkavállalók számára, mert jóval na­gyobb hatékonysággal végez­nék munkájukat, s verseny­képesebb termékeket állíta­nának elő. A későbbiekben a Munkástanács majd arra tesz javaslatot, hogy hogyan alkalmazhatnák ezt a mód­szert egy olyan, főként költ­Csendéletek Csendéletek Chardin mes­ternek címmel Fejér Ernő képeiből nyílik fotókiállítás az Avasi Gimnázium aulá­jában. A tárlatot dr. Tom­pos Judit nyitja meg, és na­ponta reggel nyolctól este hétig, a diákok mellett a vá­rosrészben élő érdeklődők is megtekintheti^. lap Kft. meghívására töltött Miskolcon szűk egy hónapot. Paramedicinális kísérletek című demonstrációs előadá­sain sok százan érezték a gyógyhatású A nagyközön­ség elé most először Mező­kövesden lép — 25-én —, majd Miskolcon, az Ady Művelődési Házban. Január 29-én este 6 óra­kor kezdődik az Adybar: a rendezvény, amelyre jegyek — elővételben is — a mű­velődési házban, a Déli Hír­lap Kft. titkárságán és a Centrum Áruházban, a DH hirdetésfelvevő neiyén kap­hatók, 100 forintért. Sz. G. ségvetésből finanszírozott vállalatnál, amely a város közlekedési feladatait hiva­tott ellátni. Az országban már történtek kísérletek a közlekedési ágazatban a pri­vatizálásra. V. Zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 17. szám ARA: 5.20 1991. JANUAR 21., HÉTFŐ FCSRIIUT-------------------------------------j---------------------------------------------------------­• A közvéleményről9 szakértői szemmel (1.) Hindis ránk hivatkoznak... Ahhoz eddig nem nagyon szokhattunk hozzá, hogy va­lóban megkérdezzék a város­lakók véleményét, a várost érintő ügyekben. Itt és most nem azokra a tanácskozá­sokra gondolunk, ahol vagy megjelent néhány városlakó, vagy nem, s hivatásos szer­vezőkkel „vattázták” a szék­sorokat. Hanem arra, ami­kor profi közvélemény-kuta­tók kérdeznek, s a válaszok­ból valóban kirajzolható, miről mit gondolunk. Ez a módszer úgy tűnik talán most, az önkormány­zatok megszületésével elter­jedhet városi közéletünkben is: jelenleg például Tapol­cán zajlik közvélemény­kutatás a városháza megbí­zásából. Érdemes tehát el­olvasni, mi is az a sokat emlegetett közvélemény, ha nem politikusok, hordószó­nokok beszélnek róla, ha­nem egy szakértő, közvéle­mény-kutatással is foglal­kozó szociológus, Tóth Pál. Manapság aki csak teheti, meg ha mondandójának na­gyobb nyomatékot kíván ad­ni, hitelesebbnek szeretne látszani annál, amilyen va­lójában, vagy érvei elfogy­tak, esetleg sohasem voltak, akkor azonnal a közvéle­ményre hivatkozik: a ma­gyar népre, a szegényekre, a vállalkozókra, a kisnyug­díjasokra, esetleg a miskol­ciakra, akárkire — a köz­véleményre. Anélkül persze, hogy tudná, bizonyítható módon dokumentálná azt, hogy valójában a meghivat- kozottak egyáltalán mit gon­dolnak arról, amit az illető politikus, vagy közéleti fér­fiú vérmérsékletének és fel­készültségének megfelelő módon állít... Igazán idő­szerű tehát megnézni, kicsit körüljárni, végül is mi az, amit közvéleménynek neve­zünk. Mi az, amiért oly fon­tossá válik ez a dolog ott, ahol mindenki mindenről szabadon beszélhet. És vé­gül, megismerhető-e és ho­gyan az a valami, amit úgy általában a „köz” vélemé­nyének szokás nevezni? Mindenekelőtt nyugodtan leszögezhetjük, hogy közvé­leményről a szó mai értel­mében csak azóta beszélhe­tünk, amióta létezik tömeg­tájékoztatás, létezik sajtó, rádió és televízió. A tömeg­tájékoztatás az, amely lehe­tővé tette az emberek szá­mára, hogy a legközvetle­nebb lakóhelyükön túlmuta­tó kérdések felől is valami­lyen vélemény alakulhasson ki bennük. A közvélemény tehát az ember eknek valamely jelen­ségről vallott értékelő állás­foglalása. Olyan kérdések felől, mint a kormány, vagy a parlament működése, az áremelkedések, a miskolci önkormányzat, az abortusz, vagy éppen a pornó stb. A közvélemény persze soha nem „egységes”. Ilyen leg­feljebb a diktátorok, vagy hiú politikusok vágyálmai­ban létezik. Az emberek bármilyen, életüket érintő kérdésről is formáljanak vé­leményt, mindig sokfélekép­pen teszik azt. Az a bizo­nyos, sokat emlegetett köz­vélemény tehát mindig dif­ferenciált: differenciáltsága pedig az embereknek a tár­sadalomban elfoglalt hely­zetéhez, akár a leghétközna­pibb helyzetéhez kapcsoló­dik. A közvélemény természe­téhez tartozik, hogy kö­zömbös, vagy kifejezetten szakmai-tudományos problé­mákról nem alakulhat ki semmiféle, társadalmilag ha­tásos vélemény. Valamely jelenséggel, problémával kapcsolatban tehát csak ak­kor és ott, azok körében formálódik közvélemény, amely körben és problémá­val kapcsolatosan az embe­rek érintettnek érzik magu­kat. Természetesen közvéle­mény-kutatásokkal bármiről ki lehet kényszeríteni vala­milyen véleményt az embe­rekből, de minek. A közvé­leménynek egy további sajá­tossága, hogy mindig érté­kel. Ez abból adódik, hogy a vélemény az érintettség által formálódik. Alighanem eltérő véleménye lehet a la­káshitelkamatok törlesztésé­nek új rendjéről azoknak, akiknek van ilyen törlesz­teni valójuk, és azoknak, akiknek nincs. Végül a köz­vélemény egy további, na­gyon lényeges tulajdonsága az. hogy roppant gyorsan változik. Általában gyorsabb ban, mint gondolnánk. Ez a jellegzetessége abból fakad, hogy a közvélemény alaku­lása erősen függ attól a szi­tuációtól. amelyben kialakul. És általában ezek a szituá­ciók, helyzetek sakkal gyor­sabban változnak, mint ma­ga a jelenség, amellyel kap­csolatosan a vélemények ki­alakulnak. A közvélemény­nek ez a változékonysága, helyzetekhez való kötöttsége szolgáltat azután alapot ah­hoz, amit a közvélemény be­folyásolásának nevezünk. (Folytatjuk) Rakéták Rigád ellen Már a levegőben elpusztít iák Irak az éjjel nyolc raké­tát lőtt ki Szaúd-Arábia fő­városára. Riadra. A rakéták közül csak egyetlenegy rob­bant a földön, és az sem biztos, hogy iraki volt, ugyanis egyes szakértők sze­rint egy Patriot légvédelmi rakéta szabadult el. Az amerikai hírszerzés to­vábbra sem Tudja, mennyi rakétája van Iraknak. Egyes szakértők szerint 700, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy a kilövőállások szá­ma 30—40-re tehető. Nem tudni azt sem, vajon az ira­kiak képesek-e rakétáikat vegyi robbanófejjel is fel­szerelni. Mindenesetre arra lehet' számítani, hogy az ira­ki rakétaveszély a háború alatt végig fennáll. A Pen­tagon azt szeretné, hogy a háború ne húzódjon el, ezért az elkövetkezendő napok­ban még erőteljesebben foly­tatja a légitámadásokat, ám szárazföldi hadműveletekre egyelőre nem kerül sor. Ez beleillik abba az elképzelés­be, amely a minél szeré­nyebb emberveszteséget tűzi ki célul. Samir izraeli miniszterel­nök arról nyilatkozott, hogy bár Izrael nem hagyja meg- torlatlanul az iraki rakéta- támadásokat, a háborút még­sem lehet pingpong-szabá­lyok szerint játszani, azaz az ellencsapásnak nem azonnal kell bekövetkeznie. Samir igyekezett felkészíteni Izrael népét arra, hogy az iraki tá­madások folytatódhatnak. (Folytatás a 2. oldalon) Ha a vállalkozó ajánlkozik fi válasz sem lehet egyszerűen nem... Egyszerre vagyunk szegé­nyek és pazarlóak. A város kasszája ürülőben, s közben számos vállalkozó hiába ko­pogtat, hogy építene, boltot nyitna, befektetne, a válasz egyikük kérésére sem az igen. Ennek az az oka — mond­ta legutóbb a városháza épí­tési osztályvezetője, Jtr- kovszky Imre —, hogy meg­felelő jogszabályok nélkül meg van kötve a városháza keze, nem tudja a kért te­rületeiket eladni, odaadni, mert tisztázatlan, hogyan is alakulnak a jövőben a tu­lajdonviszonyok, földügyben. Egy helyszíni szemle kap­csán azonban kiderült, hogy talán mégiscsak lehet vala­mit tenni, s jogszabályok hí­ján is előremozdítani a vál­lalkozások ügyét. • KERESKEDELMI CENTRUM A BÁBONYIBÉRCEN A miskolci közgyűlés vá­rosfejlesztési és építésügyi bizottsága egy vállalkozó se­gítségkérő levele nyomán körülnézett a Bábonyibér- cen. A vállalkozó itt ven­déglőt, boltokat, egyszóval egy kis kereskedelmi cent­rumot szeretne létesíteni, amely ellátná a környéket, a gyorsan bővülő családi házas negyedet. A helyszínen ki­derült, hogy a vállalkozást el lehet kezdeni, mert a vállalkozó saját telkén fog­na hozzá az építéshez, a ké­sőbbiekben pedig remélhető­en kiderül, milyen területek fölött, s hogvan rendelkezik a város, ezért a terveknek megfelelően bővülhet a kis­kereskedelmi centrum. % NEGYVFNEN VÁRNAK összesen 40. a bábonvibér- cihez hasonló ügy található a városházán jelenleg, s ezekre a beadványokra ed­dig csak egy türelmet kérő, néhány soros választ tudtak adni. A bizottság azt a vé­leményt alakította ki. hogy a város nem engedheti meg magának azt a luxust: mi­közben az állam jogalkotói gépezete nehézkesen mozog, addig elessünk az olyannyi­ra hiányzó tőkétől, ne épül­jenek meg a hiányzó keres­kedelmi, szolgáltató létesít­mények. Minden ügyet meg kell vizsgálni s ahol lehet, ott el kell indítani a vál­lalkozást, olyan áthidaló megoldásokat keresve, ame­lyekhez nem kellenek most és azonnal a még hiányzó jogszabályok. A bizottsági vitában szó­ba -került az is, hogy jó lenne, ha nem folytatódna az eddigi gyakorlat, amely szerint az a vállalkozó tu­dott célba érni, aki első­ként tudott a megfelelő in­formációhoz férni, azaz ko­rábban ébredt. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy mindig az első ajánlkozó a legjobb... Ahhoz, hogy ez ne így legyen, persze ki kel­lene alakulnia egy, az eddi­gitől különböző területgaz- dálikodásnak, városfejlesztés­nek, s az ehhez kapcsolódó versenyeztetési, pályázati rendnek. • KELLEMES GOND Kelemen István építész, bizottsági tag szerint 9 ren­dezési terv feladata az: a területekkel gazdálkodnak, s hogy azután ki épít, az vé­gül is mindegy. A lényeg az, hogy a város építése olyan mederbe terelődjön, amely megfelel Miskolc hosszabb távú érdekeinek is. Magyarán, a város építé­sét nem irányítani kell a városházáról, hanem a ke­reteket kell csak megszabni. Például az önkormányzat számára jól járható út, ha egy fejlesztésre kiszemelt terület tulajdonjogát meg­szerzi — ha azzal eleve nem rendelkezik —, és utána nem kezdi el szervezgetni ide az építést, hanem a területet „vásárra” viszi a saját kí­vánalmai szerint. Végül is mindaz, amiről hallottunk, a kellemesebb gondok közé tartozik, hiszen arról van szó, hogy a kínál­kozó tőkét kell ügyesen hasznosítani, és nem arról: mi az, amit a megvalósítan­dó célok közül pénz híján ki kell húzni. Az más kér­dés persze, hogy ebben a kusza helyzetben, amelyben ma élünk, dolgozunk, még ezeket a kínálkozó pénze­ket sem könnyű felhasznál­ni. Mégis úgy tűnik, hogy ez az a terület, ahol gyorsan és hatékonvan olvan ered­ményeket lehet elérni, ame- Ivek minden városlakó köz­érzetét javítják, a miskolci oolgárok életét teszik kom­fortosabbá. Feméliük. hogy ezt a városházán is ugyan­ilyen jól tndHk ... (kiss) Magánkézben a ilelefc?

Next

/
Oldalképek
Tartalom