Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

„Ezek a rajzok megújulási hoztak,.. Tellinoer­0 grafikák a galériában f 99 a Hétfőn délután nyílik meg Teliinger István grafikusművész kiállítása a Miskolci Galériá­ban. A meglepően sokszínű tárlat az elmúlt harminc év munkásságával ismertet meg. Életművének egyötöde sincs az a négyszázötven al­kotás. amiből végül kétszáz- harmincat válogatott ki Bo­gár György segítségével. Ezek egy része szerepelt már korábbi kiállításokon, néhány grafikát azonban most lát­hat először a közönség. Az előcsarnokban nagy­méretű munkák — a leg­utolsó napok művei — fo­gadják az érkezőket. („Ezek a rajzok megújulást hoztak számomra, továbblépést je­lentenek. Könnyen is készül­nek, és reínélem, a fogadta­tásuk is kedvező lesz.”) A kiállítás egyes blokkjai idő­rendi sorrendben vonultatják fel Teliinger István grafika­it. 1964-es tanulmányrajzokat éppúgy láthatunk, mint portrékat. („Szívesen készí­tek fejvariációkat, a fejjel sok dolgot ki tudok fejezni. Az arc megmutatja a karak­tert. Ennek ellenére portré­im többnyire személytele­nek.”) önálló blokkot képeznek az akvareliek, s külön cso­portba rendezte mostani ked­venc rpunkáit, a tollrajzokat. („Mániám telerajzolni a la­pokat. Az ilyen zsúfolt ké­peket meg kell fejteni. Min­denkinek mást kell jelentse­nek, de remélem, nagyjából megegyeznek azok az érzé­sek, melyeket a rajzok ki­váltanak.”) Nyomdafestékkel, de grafikus módon készültek színes képei, s külön helyisé­get kaptak a kisgrafikák. A galéria hátsó terme a linó­metszeteké és a rézkarcoké. A kiállítás — saját sza­vaival — fordulópont Teliin­ger István életében, aki most Ötvenéves. („Életem megle­hetősen sok keserű tapaszta­lattal szolgált. Nem panasz­ként mondom, de a szakma­beliek egy része többnyire visszautasított. Nagy kudar­cokat tudhatok magam mö­gött. Képeim' mindig pesszi­mistáig ritkán fedezhető fel egy kis derű.”) Szavait alá­támasztani látszik Dobrik István e kiállításra írt aján­lása. Eszerint .. a kezdeti sikerek után a szakmabeliek hol elfogadják, hol visszauta­sítják műveit. Kis örömök és nagy kudarcok lökték előre mindig a pályán. Képei nem gyönyörködtetnek, nem dí­szítő hatásukkal vonzzák a nézőt. Teliinger István mű­vészete nem nyújt könnyű szórakozást.” Á hétfőn, 17 órakor meg­nyíló kiállítás február 10-ig tekinthető meg. Kocsis Attila A pornóból is jön a köteles példány Lesz-e „folyóiratrobbanás a könyvtár r A sajtótermékek áradatával szinte mindenncp találkozunk. Lapok jelennek meg és szűn­nek meg, vagy eppen alakul­nak át. Hogy hányféle folyó­irat, pontosabban sajtótermék jelenik ma meg Magyarorszá­gon, senki sem tudja. Sőt, azt se nagyon, hogy mennyi jelent meg tegnap, vagy tegnapelőtt. Azért valahogy mégiscsak meg lehet számolni őket, legfeljebb néhány hónapos eltolódással — utólag. Ára van egy hely, ahol nem csu­pán számlálják, hanem gyűj­tik is ezeket. A II. Kakóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Környey Lász- loné válaszol kérdéseinkre. ' - Hányféle sajtótermék jár a könyvtárba? — Jelenleg kétezerhétszáz- féle sajtóterméket kapunk, ebből kétszáz a külföldi. Két formában jutnak el hozzánk az újságok, folyóiratok, rek­lámkiadványok, prospektu­sok. Az egyik a köteles pél­dány, azaz elvileg minden fajtából érkezik a címünkre egy-egy. A másik a vásárlás.- Győzik hellyel és ener­giával? — Győznünk kell, de ren­geteg munka van vele. Két­hetente jönnek a konténerek az Országos Széchenyi Könyvtárból, tele újságokkal és más kiadványokkal. Ko­moly csapatmunka a „konté­nerbontás”.- Vásárlásra mennyi pénzt fordítanak? — 1989-ben körülbelül 480 ezret, 1988-ban 350 ezret köl­töttünk lapokra. Tavaly 700 ezer forintért vettünk újsá­got, folyóiratot.- Mennyire ismerik az ol­vasók - pontosabban a po­tenciális olvasók - a lehe­tőségeket, a kínálatot? — A folyóirat-olvasóban körülbelül 200-féle sajtóter­mék áll rendelkezésükre ... — ... pornó és szex is? — Nem, azt nem tesszük ki.- De a raktárban van, mert azt is kapják? — Igen.- és hányán látogatják az olvasót? — Tavaly 30 ezer kérést teljesítettünk, naponta körül­belül nyolcvanan jönnek hozzánk újságot olvasni.- Kölcsönözni is lehet? — Ha a tanulást, vagy ku­tatást szolgálja a kért sajtó­termék, és van belőle dup­lum, odaadjuk a hétvégére. Egyébként nem. Bizony, olyanok is járnak hozzánk, akik nem kímélik a lapokat.- Salátára olvassák? — Az még hagyján, de van, aki szándékosan ron­gálja. Szórakozásból, vagy pedig „ saját célra” kivág belőle valamit. És, hát van, aki lop is.- Mi minden' található a raktárban? — Minden olyan lap, ami az újságosoknál, de ezeken kívül számos kiadvány. Ipa­ri és mezőgazdasági cégeké, sportkluboké, pártoké, a ta­nulást, kutatást szolgáló ki­adványok és sok egyéb,- Megengedi, hogy a rak­tárlátogatás során néhány címet kimásoljak? — Természetesen. (Íme a válogatás: Házi­nyúl- és prémesállat-tenyész­Foglalkoztatásról, munkanélküliségről a miskolci rádióban „Vedd arany borát..." A stúdió vendége hétfőn reggel 5 óra 55 perctől 8 óráig a január 1-jével meg­alakult Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója, Balabán Pé­ter és osztályvezetője, Var- aljai Károly. A szakemberek a hallgatók kérdéseire vála­szolnak a műsorban. Amiről már bizonyos, hogy szó esik, a korábbi érdeklődés nyo­mán: a megyei foglalkozta­tási helyzet alakulása, s hogy milyen eszközök van­nak a központ birtokában a munkanélküliek ellátására, támogatására. Tájékoztatnak a szakemberképzés és -át­képzés megváltozott formái­ról. A szerkesztő megkérde­zi, milyen foglalkoztatási le­hetőségek nyílnak meg ab­ból az alapból, amelyet a kormányzat juttat az elma­radott térségekbe, és termé­szetesen konkrét szakmákat érintő elhelyezkedési alkal­makról is hírt ad a műsor a hallgatók érdeklődő telefon­jai nyomán, melyet az adás ideje alatt, a 45—510-es mis­kolci telefonszámon várnak. Vörösmarty és a tokaji És érkeztek a butéliák // BELYEGGYŰJTÉS Megjelent a Filatéliai Szeml* | 3*91 januári száma, mely az új- | donság igénylési lehetőségeken kívül, számos információt ad az olvasóknak. Minden híresztelés ellenére közöljük, hogy a lap a jövőben is meg fog jelenni havonta. A szerkesztőség to­vábbra is várja az előfizetőket, számonkénti vásárlókat, sőt köz­érdekű témák leközlésére is vállalkozik. Jóllehet a MABR­OSZ Észak-magyarországi Terü­leti Iroda. Miskolc. Széchenyi út 83. sz.. I. emeleti helyiségé­ben megszűnt a béiyegbemuia- tó. az iroda munkatársai to­vábbra is készségesen rendelke zésére állnak a bélyeggyűjtés iránt érdeklődőknek. Vagyis az iroda nem szűnt meg. csupán más variációban hajtja végre szolgáltatásait. Ezekről a lap olvasói is személyesen meggyő­ződhetnek. Valahol ide kívánko­zik az a megjegyzés is. hogy a Magyar Posta Vállalat szinte minden vonatkozásban meg­emelte a tarifákat 1991. január 14-től. E rovatban minden té­nyezőt nem tudunk felsorolni — s nem is ez r feladatunk —. de javasoljuk, hogy akik postai küldeményt adnak fel. tájéko­zódjanak a felvevő postaflókok- ban. nehogy küldeményüket megportózva kézbesítsék ki. A Miskolci Közúti Igazgató­ság és a „Kazinczy” bélyeg­gyűjtő körök tagjainak lelkese­dése nyomán január 23-ig igen szép carte-maximum bélyegki­állítást láthatnak azok. akik el­mennek a Miskolc. Lorántff.v Zsuzsanna u. 32 c. sz. alatti középiskolai fiúkollégiumba. A kiállítási anyagot városunk egyik igen aktív tagja: Pintér Ferenc bocsátotta rendelkezésre. A kollégium igazgatója és veze­tősége a helyiséget díjtalanul bocsátotta rendelkezésre, és sok szeretettel, tisztelettel várja a látogatókat, sőt az ifjúsági ta­gok részére biztosítja a MA- BÉOSZ-lagságot is. A ..Dr. Batthyány S m mn László Nyisd fel szemeidet és láss!” bélyegzést január 21-én lehet megszerezni, a körmendi postahivatalban. R. L. Sok híres bortermő vidéke van a földkerekségnek, s rajta hazánknak, de egyik sem dicsekedhet borának akkora „irodalmával”, mint Tokaj. Költők, írók, zene­szerzők csengő rímekben, lí­rai hevületű prózai scok- ban szarnyaló dallamokban magasztalják kellemes ízét, tüzét, zamatát. Az pedig egyedülálló a maga nemé­ben, hogy Tokaj nektárja nemzeti himnuszunkba is belekerült, ha csak annak harmadik strófájába is. \ tokaji dicséretéről lel­kendező költőink közé tar­tozik a reformkor koszorús poétája, Vörösmarty Mihály, aki bár Zempléntől messze, a dunántúli Pusztanyéken született 190 esztendővel ez­előtt, de egy különös ese­mény folytán kapcsolatba került történelmi borvidé­künkkel. Történt ugyanis, hogy 1844 nyarának egyik estéjén valami unalmas da­rabot játszottak a Nemzeti Színházban, mire Vörös­marty otthagyva páholyát, barátaival a közeli vendég­lőbe ment borozgatni. A fel­szolgált bor azonban olyan rossz volt. hogy odébb áll­tak, de a második, harma­dik helyen is hitvánv vinkót tettek a vendégek elé. Bosz- szús lett a költő, s néhány nap múlva ki is öntötte ha­ragját a Honderű c. lap ha­sábjain megjelent „Rossz bor” című versében. A hit­vány lőrét átkozott italnak, a csapiárost méregkeverő- nek nevezte dühében. A verses kifakadásra ha­marosan megérkezett a vá­lasz. Az ország híres bor­termő vidékeiről tisztelői te­li butéliákkal kedveskedtek Vörösmarty nak. Finomabb­nál finomabb borok érkez­tek Biharból, Egerből, Vil­lányból, Somlyó vidékéről, és természetesen Tokaj- Hegyaljárói. Innen nem kisebb ajándékozó mint Szemere Miklós küldött iga­zi tokaji borokat saját tolcsvai pincéjéből. Szemere Miklós a zempléni liberális nemesség vezetője, s emellett korának ismert, népszerű költője volt. Mint hegyaljai szőlősgazda, ő írta irodal­munkban a legtöbb verset a borról, borozásról. A Vörös- martynak küldött tokajihoz is mellékelt egy verses leve­let, amelynek néhány sora így hangzik: „Lángborához hős Egernek/ Vedd arany borát Tokajnak,/ Mellyel, íme, hű barátid/ Víg sze­szélyes bordalodtól/ lángra gvúlva/ Tisztelőleg üdvözöl­nek.”. Vörösmarty néhány nap múlva meghívta barátait vendéglátó házába, s boldo­gan kedveskedett nekik az ajándékborokfoól. Közben felolvasta újabb versét, amelynek immár a „Jó bor” címet adta, elzengve ebben dicshimnuszát a borok kirá­lyáról, a tokajiról. „Kiért e lángpohár,/ Fényes, mint napsugár?' Nem folyt-e vér az ős Tokaj körül,/ Hogy e bor végképp meg nem feke- tül?/ Vagy tán arany jöven­dőt vár hazánk,/ Azért mo- solyg Tokajnak nedve ránk?” A tokaji magasztalását a Szemere Miklósnak írt leve­lében is folytatta Vörösmar­ty, megköszönve a Tclcsvá- ról érkezett ajándékot. A kevésbé isimért levél szöve­ge így hangzik: „A hordó és szekrény a levéllel együtt megérkezett. Igen nagy kö­szönettel tartozom önnek, hogy Magyarország Ieg-leg- legnetnesebb borával oly gazdaggá tett, milyen még soha nem voltam. Takaréko­san fogok vele bánni, hogy felséges ízét sokáig éiő em­lékezetemben tarthassam, s ha hamarjában bordalt nem is. de egyebet mindenesetre szándékozom írni, míg csak erőmben tart. De ön nem­csak bort. ön jó szót is ad hozzá verseiben, hogy ez a jó italt még ízesebbé tegye. Vegye ön szíves üdvözlete­met, tisztelő barátja: Vörös­marty Mihály.” A levél 1844. október 28- án kelt, s ha áttanulmá­nyozzuk Vörösmarty ezután írt verseit, a fenti fogadko­zása ellenére is találunk kö­zöttük újabb bordalokat. A , két költő barátsága ettől kezdve igazán bensőségessé vált, s ebben bizonyára ré­sze volt a múltban és a je­lenben is oly sok meghitt 1 barátságot teremtő nemes italnak, a tokajinak is. Hegyi József tők tájékoztatója. Építőanyag — A Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület folyóirata, Ellenőrzés — A Kereskedelmi Minisztérium ellenőrzési, rendészeti, tűzvédelmi mód­szertani kiadványa, Abonvi Hírek, Aszódi Tükör, Kisbéri Hírek, Élesztő, Ébresztő, Ke- rettyei Hírmondó, Kartali Kisbíró...)- Nem félnek a „folyó­irat-robbanástól”? — Eddig még mindig ta­láltunk helyet a sajtótermé­keknek.- Apasztás? — Az apasztás elsősorban a könyvekre vonatkozik. Rendkívül felelősségteljes és munkaigényes. De visszatér­ve arra a kérdésére, hogy mennyire élnek a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel, azt kell mondanom, hogy szeret­nénk sokkal többeknek se­gíteni. Mert azért az ön ál­tal kimásolt című lapokon túl vannak itt olyanok, amelvek nagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot. Óriási kincs van a birtokunkban. (szabados) MISKOLC VTV Vasárnap reggel három­negyed 7-kor ismét sugár­zott adásával jelentkezik a Miskolc Városi Televízió az MTV 1-es csatornájának a helyén, az OIRT 9-es csa­tornán. A televíziósok foly­tatják a Miskolc környéki települések polgármesterei­nek bemutatását. Ezúttal Nyékládházán jártak. Szó leisz még a privatizációs anomáliákról, de arról is, hogy mibe kerül majd Mis­kolcinak a címercsere. Egy­re több panasz érkezik az antennák meghibásodására, ezért jegyzetíró nézett utá­na, hogy létezik-e televíziós antennaügyelet Miskolcon, vagy sem. Ezúttal a sport sem marad ki, a Miskolci Hoki Club fiatalokat vár a jégre. Főzési tanácsokat kap­nak a nézők, és két vendé­ge Ls lesz a stúdiónak, Nagy József újságíró, aki az ápo­lónő-gyilkosságról írt köny­vet, valamint Siska András, a Szerencsejáték Rt. terüle­ti igazgatója. És ha már a szerencsejátékról lesz szó: nyerni is lehet, tehát érde­mes lesz bekapcsolni a te­levíziót vasárnap reggel is. Amennyiben az öböl-beli háborús események miatt a TV 1-es programján rend­kívüli sugárzás lenne, úgy a műsort az avasi nézők a ká­belrendszeren kísérhetik fi­gyelemmel. Fotókiállítás — A 101-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában január 23-án délután négy órakor nyitják meg a Kanizsa fotóklub ki­állítását. A képekről Gedeon Péter fotóművész beszél majd, s kisebb műsor is lesz a megnyitón, melyben ifi. Varga László működik közre. A kollégium az Ifjúság utca 16—20 szám alatt található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom