Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

★ Mskolcon, a Tudomány és Technika Háza előtt mutatta he először a Borsodi Gépko­csi Társaság Yugo típusú autóit, amelyből azóta kétszázat adtak el. (Kerényi László felvétele) Pénzszállító jármüvek, alkatrészek Drágul a Yugo a Gépkocsi Ri.-nél Az igazságügy kivétel? A törvényalkotásról és az egyházi ingatlanokról Beszélgetés dr, lsépy Tamás államtitkárral Jelentős mértékben emel­kedett a Merkur által for­galmazott gépkocsik ára. Többe kerül a közkedvelt, új típusnéven már Yugo- ként ismert Zastava is. Miskolcon a Zsolcai ka­puban nyílt meg először az az autószalon, amelynek ki­rakatában egy ilyen típusú gépkocsi látható. A Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság ugyanis végül nem autó­összeszereléssel, hanem Yu­go típusú gépjárművek for­galmazásával foglalkozik. A Borsodi Autójavító Vállalat székházába költözött a társa­ság, ahol elvégezhetik a kö­telező, átadás előtti vizsgála­tokat, és a szervizelést is. Arról kérdeztük dr. Pázsit János ügyvezető igazgatót, hogy náluk mennyivel emel­kedik a Yugók ára? — A napokban utazunk Jugoszláviába a szerbiai Kragujevácba, ahol ezeket a gépkocsikat gyártják, azért, hogy újabb ártárgyalásokat folytassunk. A jugoszláv— magyar kooperációs egyez­mény keretében az első év­ben még vámmentes volt az autó behozatala, amelynek ellentételezéseként a rész­vénytársaság tagjai áltai gyártott árucikkeket adtuk. Áruért tehát árut kaptunk, s ez piacot teremtett a rész­vénytársaságban levő üze­meknek. Most ismét meg kell állapodnunk arról, hogy milyen termékekért, milyen árat kaphatunk, s eközben még a forintot is leértékel­ték. Várhatóan a Yugo Kó­péi 45 és Ő5-ÖS típusú gép­járművek * ára is legalább ipo szer forinttal emelkedik a\ Merkúrnál kapható Skála típushoz hasonlóan. Lélektani kísérlet Egy fiénep a fö di Írben A legutóbbi időkig, amíg az űrutazások szinte min­dennapos eseménnyé nem váltak, úgy tekintetlek az űrhajósokra, mint valóságos hősökre. Nagy gondot for­dítottak fizikai kiképzésük­re, ám vajmi keveset fog­lalkoztak a pszichés felké­szítésükkel. Ezen kíván se­gíteni az Európai Ürhivatal, az ESA, amely a jövőben saját embereit szeretné ' a világűrbe küldeni. A norvégiai Bergenben egy hónapon át végeztek pszichológiai kísérletet, amelyben hat személy rész­vételével űrbéli körülmé­nyeket szimuláltak, s az el­végzett vizsgálatokkal első­sorban a kísérleti alanyok lelkiállapotát, munkaképds­ségét, ezek változásait pró­bálták kideríteni. Másfél- szeres földfelszíni légnyomá­sú. viszonylag szűk. űrkabi­nokra emlékeztető zárt tér­ben töltötték az időt, csu­pán hang- és videoláncon érintkezve á külvilággal. A túlnyomásos kamra ajtaját például ugyanúgy csak né­hány órás késleltetéssel le­hetett kinyitni, mint amikor egy űrhajó kabinja vész­helyzetben tér vissza a Földre. Tanulmányozták, ho­gyan lehet helyben levő or­vos nélkül diagnosztizálni betegségeket. Ezek a vizs­gálatok nemcsak az űrsze­mélyzet kiképzését segítik elő. A tengeri szénhidrogén­kitermelő platformok mun­kásain is jól alkalmazhatók az itt szerzett tapasztalatok. Amnesztia a disznóknak Akárhogy is alakul a sor­suk a továbbiakban, az új esztendő első napjairól a boldog elégedettség hangján röföghetnek a kubai kocák. Az AP amerikai hírügynök­ség szerint ugyanis Fidel Castro „általános amneszti­át” hirdetett a disznóknak. A jelentést a Le Monde ismertette, s hozzátette, hogy mintegy 200 ezer sertés él­te túl az év végi ünnepeket Kubában annak a stratégiá­nak a jóvoltából, miszerint a hatóság növelni kívánja az állatállományt. A közke­gyelmet maga az államfő jelentette be a parlament év végi ülésén, amikor is a me­zőgazdaság helyzetét tárgyal­ta a kubai T. Ház: „Általá­nos amnesztiát rendeltünk el a disznók számára” — mon­dotta Castro a honatyák nagy tapsa és nevetése kö­zepette, akik — így a Le Monde — ekkor még nem számoltak azzal a következ­ménnyel, hogy a kocák meg­hosszabbított élete milyen súlyos élelmiszerhiányhoz vezet majd januárban, feb­ruárban és márciusban .,. — A régi áron még fel­vesznek megrendeléseket? — A napokban átadjuk vovőinkneK. azokat az autó­kat, amelyeknek korábban befizették az árát. Ugyanak­kor újabbakra már nem ve­szünk fel megrendeléseket csak februárban, amikor már tudjuk, hogy mennyibe ke­rül. A ter/ek szerint kis- és közepes Iveco típusú teher­gépjárműveket is forgalma­zunk majd. Többek között speciális értékvédelmi és pénzszállító autókat. Ezek iránt a térségben lenne ke­reslet. Egyébként a Yugo tí­pusú kocsikat is egyre töb­ben keresik, és igen kevés volt a reklamáció. Szeret­nénk a Zastawa-tulajdono- sok számára — hiszen ez a Yugo régi változata — na­gyobb alkatrészválasztékot nyújtani, mert ebben is jó üzletet remélünk. Az autó- kereskedések többségében hi­ánycikk ez a fajta alkatrész. V. Zs. Az Encsi Városi Bíróság avatóünnepségén találkoz­tunk dr. lsépy Tamás igaz­ságügyi államtitkárral, aki szakított időt egy sajtótájé­koztatóra is. Ott tettük fel a Déli Hírlap kérdéseit. — A kormány megalakulása pillanatától több miniszter és minisztérium azonnal az ellen­zék támadásainak kereszttü­zében állt. Az Igazságügyi Minisztérium és a miniszter nem tartozik ezek közé. Mi ennek a magyarázata? — Én korábban ügyvéd­ként más oldalról szemléltem a történéseket. Az volt. a fel­adatom, hogy megtaláljam a törvények kiskapuit. A fel­adat változásával most meg kellett ismernem, ha nem is tevőleges résztvevőként, hogy milyen nehéz e törvényalko­tási munka. — Hogy a minisztériumot érte-e támadás, vagy nem, ez relatív kérdés, mert mihez képest? A többi minisztéri­umhoz képest valóban kevés támadás éri. Ennek az az oka, hogy itt, az Igazságügyi Minisztériumban kiváló szak­embergárda dolgozik a tör­vényelőkészítés és -alkotás feladatain. Amit ez a minisz­térium terjesztett elő az Or­szággyűlésen, az szakmailag állta a kritikát. Inkább az okoz nehézséget, hogy a töb­bi minisztérium nem rendel­kezik azzal a jogászi háttér­rel, amelyik a törvényalko­tás alapvető kritériumait ki­elégítheti. A tárcaközi egyez­tetés során valójában az Igazságügyi1 Minisztérium feladata nemcsak az észre­vételekre korlátozódik, ha­nem szinte át kell vállalni a más minisztériumok tör­vényalkotási tevékenységét. Ez lassan már az erők kime­rüléséhez vezet. Példaként mondom, hogy az Ország­Mi közünk A régi rendszer legnagyobb hibája az volt, hogy „stiká- ban” történtek a dolgok. Ahogy mondani szokták: nem működött a nyilvánosság. A színfalak mögött történő dön­tésekről az emberek már csak akkor értesültek, amikor megmásíthatatlan volt. A rendszerváltást számomra az jelentené igazán, ha ez a bizonyos nyilvánosság végre működni kezdene. Félreér­tés ne essék, nem a sajtóról van szó. Politológusok egyet­értenek abban, hogy a nyilvánosság nem más, mint az a közvetítőközeg, amelyik jóvoltából kicserélődhetnek az in­formációk a döntéseket hozók és a döntéseket elszenvedők között. Tartok tőle, hogy ez a bizonyos rendszerváltás Mis­kolcon egyelőre még várat magára, hiszen jelentős bajok vannak a nyilvánossággal. Az történt, hogy jó másfél hete ülést tartott a városi köz­gyűlés költségvetési bizottsága. Ezen a sajtó képviselői nem vehettek részt, ám azt az ígéretet kapták, hogy napokon belül megküldik az ott elhangzottakról készült jegyzőkönyv­vet. Vártunk türelmesen, ám ez a jegyzőkönyv csak nem akart megérkezni. Tegnap azután megint érdeklődtünk, és azt a választ kaptuk, hogy talán hétfőn, vagy kedden. A költségvetési bizottság azon a bizonyos ülésen nem ki­sebb jelentőségű dolgokról tárgyalt, mint például az idei költségvetési tervezet, a helyi tömegközlekedés várható ta­rifaemelésének mértéke, a képviselői és a bizottsági tagsági honoráriumok ügye. Vagyis csupa olyasmi került ott szóba, ami — minden okunk megvan feltételezni ezt a város lakóira is tartozik, mert bizony az ő zsebükbe vágó kérdé­sek ezek javarészt. Mi nem azért számítottunk a jegyző­könyvre, hogy azt elolvasva, baráti társaságokban adjuk a jólértesüitet. A város lakóit akartuk tájékoztatni, mivel ez a feladatunk. Tehát nem azért tesszük szóvá a dolgot, mert minket hátráltatnak a munkánkban, hanem azért, mert — a legenyhébb jelzővel élve is — illetlennek tartjuk azt, hogy a borsodi megyeszékhely lakóit meggátolják, hogy tá­jékozódjanak: hogyan vélekedik ezekben, a valamennyiün­ket érintő ügyekben a közgyűlés egyik illetékes bizottsága. Ezzel persze megfosztják a választókat attól a lehetőségtől is, hogy az információk birtokában megpróbálják befolyá­solni képviselőjüket — mert ez is a demokráciához tartoz­na —, mondjuk a tarifaemelés dolgában; ne szavazza meg a 100 százalékos viteldíjemelést, ha ez szóba kerülne, ha­nem legyen azon, hogy minél kevésbé dráguljon az utazás. Mellesleg az is kicsit nehezen értelmezhető, hogy a bi­zottságok közül több úgy döntött, hogy újságírók nem ve­hetnek részt az üléseiken. Hiszen nincs még szervezeti és működési szabályzat, amelyik tisztázná a jogköröket. így mi sem tudjuk — de szerintünk a szakértőbizottságok sem —, hogy milyen ügyekben rendelhetnek el egyáltalán zárt ülést... (bujdos) gyűlés elé most benyújtott, a földre is kiterjedő kárpót­lási törvény már a huszadik változatban készült el. Ezt a változatot múlt szombaton éjszaka két óráig készítette a közigazgatási államtitkár és a civilisztikai osztály, és nem tudni, hogy ennek el­lenére, milyen támadások­nak lesz kitéve. — Államtitkár úr felügyeli az egyházi ingatlanok vissza­adásának témakörét. Az ígé­retekkel szemben ez nagyon lassan megy, Miskolcon mind a mai napig megoldatlan a minorita rendház átadása. Mi az álláspontjuk ebben a kér­désben? — Az önkormányzatok ér­dekképviseleteivel tartottunk erről egyeztetőt. Az ő kérdé­sük az volt, hogy miért nin­csenek itt az egyházak kép­viselői, hiszen ők közvetlen tárgyalás formájában sokkal jobban meg tudnák oldani a problémákat. Hoztak rá pél­dákat, hogy mi mindent át­adtak már, régi rendházat, iskolát. Például a jászberé­nyi polgármester mondta, alig várja, hogy visszatérje­nek az apácák és át tudja nekik adni a szeretetotthont. Mi is mondtunk ellenpéldát, hogy a sümegi püspöki pa lotát az önkormányzat egy szerencsejátékokat üzemelte tő kaszinóvá akarja átalakí­tani. — Korábban az egyházak képviselőivel egyeztettük a törvényjavaslatot, ők is köz­vetlenül az önkormányzatok­kal szeretnének tárgyalni. Most, január 25-én lesz ez a találkozó, kíváncsian várom, mi lesz az eredménye. A kor­mány rendezési elvek és mó­dozatok tekintetében elfo­gadta ezt azzal, hogy a ko­alíciós pártok szakértőit is meghívjuk a találkozóra. Ez­után egy hatpárti egyeztetés­re kerül sor, amire azt a javaslatot tettem, hogy min­den ellenzéki párt frakcióve­zetőjének felajánlom, hogy a törvényjavaslat átdolgozott szövegével elmegyek a frak­cióülésükre, ahol a törvény- javaslat szerkesztőivel várom a támadásokat. Tehát ott rendezzük az ellentéteket, hogy ne a parlament nyilvá­nossága előtt kavarjunk olyan érzelmi hullámokat, ami hívőket és nem hívőket egymással szembeállítana. — Olvastam valahol, hogy Csehszlovákiában néhány apá­carend földet is visszakövetel, hogy valamiből meg tudjanak élni. Nálunk továbbra sincs erről szó? — Nálunk csak a közvet­len cél megvalósításához ' szükséges beépített ingat­lant lehet visszakérni. Ha földet is visszakapna az egy­ház, gazdálkodó szervezetté válna. Az izraelita feleke­zetiek volt egy olyan kér­dése, hogy ha két magán- személy egy bérházat adna alapítványként nekik aján­dékba, hogy ennek a jöve­delméből tartsák fenn a zsi­dó árvaházat, visszakaphat­ják-e ezt a bérházat, vagy sem? — Az volt a válasz, hogy nem, mert ez nem közvetle­nül szolgálja a célt. Szeretet­otthont vissza lehet igényel­ni, de az ennek működteté­sét szolgáló ingatlant már nem. Hiszen ha ezen a szá­lon mennénk végig, akkor az egyház is visszaigényelhetné a nagybirtokait. Ráadásul Hagyó Kovács a zirci apát­ság birtokát sokkal jobban működtette, mint akármilyen aranj'szalagos tsz-elnök. Pe ha én az államot és az egyhá­zat úgy akarnám szétválasz­tani, hogy az egyház gazdál­kodó szervezetté váljon a jelenlegi „nonprofit” intéz­ményből, akkor visszaigé­nyelhetné mindazokat az in­gatlanokat, amik a gazdasági feltételeit biztosítják azok­nak a céloknak — nevelés, oktatás, művelődés, egész­ségügy, szociális feladatok, tehát nemcsak hitéleti cé­lokról van szó —, amelye­ket az egyházak ellátnak. , — De be vannak építve a fékek a törvénybe. Mindig meg kell jelölni a műkö­dési célt. Mire kéri vissza és tudja-e működtetni? Ha a személyi feltételek hiá­nyoznak, ne kérjék fezámon a tárgyi feltételek hiányát. Negyven év borzalmas pusz­títást végzett az egyházak személyi állományában. A tárgyi feltételek biztosítása a negyven év pusztításait egycsapásra megszüntetné? De ha az első évben — tíz évig tartana az ingatlanok visszaadása — megnevezik az épületek 20 százalékát, amit működtetni is tudnak, vissza fogják kapni. (gróf) Fábián és Sebestyén Nemcsak Péter és Pál szerepel együtt a naptárban, jelezve a nagy nyári munka, az aratás kezdetét, hanem télvíz idején, január 20-án, Fábián és Se­bestyén is. Ez is je­les nap a népi időjós­lásban, mert a megfi­gyelések szerint ekkor kezdenek mézgásodni, azaz nedvet szívni a fák. Ezért aztán Kö- zép-Európában az első tavaszébresztő napnak tartják. Szent Sebestyén az ókorban, a 3. század­ban élt, a császári testőrség parancsnoka volt. Hitvallásáért bi­tófához kötözve nyi- lazták le. így lett a középkorban a puská­sok, íjászok és pesti- ses betegek védőszent­je. Sebestyén napját együtt ünnepük az ugyancsak a 3. század­ban élt Fábián pápáé­val. Személyes kapcso­latban nem voltak egy­mással, de mert a nap­tárban együtt szerepel­nek, így vált ő is a pestis elleni védő­szentté. Sebestyén egykor népszerű név volt ha­zánkban, más alakban is használták, mint például Sebő, Sebők. Egyikük, a Sebő ma is engedélyezett kereszt­név, míg a Sebők ve­zetéknévként él nap­jainkban is. A két keresztnév összeforrottságát pél­dázza egyébként, hogy már egy 15. századbeli oklevél is említi Csong- rád megyében Fábián- sebestyén helységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom