Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
• • A MISKOLCIAK NAPILAPJA Megérkezett a miskolci mentőállomásra a Nysákat rövidesen felváltó Toyota gépkocsipark első darabja. A borsodi mentősök remélik, hogy most már folyamatosan, átlagosan havonta egyet fognak kapni. Ez már korszerű mentőautó, hallottuk dr. Breitenbach Géza megyei mentőfőorvostól. Csendes, hallatlanul gyors, nem ráz, s ami nem elhanyagolható, kiválóan fűthető. Ezeket a kocsikat a méretük miatt betegszállításra fogják használni, illetve úgynevezett „kis” esetkocsiként küldik a baleset színhelyére. Továbbra sem nélkülözhető a nagyobb méretű Mercedes rohamkocsi. Nysa helyeit Toyota Összeírnak a ■ftlakuiatok XXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1991. JANUÁR 19., SZOMBAT inn: 5,20 P3RIMT Tegnapelőtt a miskolci nientőállomá-on találkoztak mindazon szervezetek képví- 1 selői, amelyek tömegszeren- | csétlenségek, katasztrófák ; esetén a mentésben segíteni tudnak. Ott voltak a három nagy- vegyi üzem, a BVK, az ÉMV és a TVK vegyi mentői, a vasúti és bányamentők, a sziklamászók, akik a hegyi mentés specialistái, a barlangi mentők és a símentők. Az Országos Mentőszolgálat Miskolci Szervezete és a Szociális szolgálatot szerveznek Miskolcon Mennyi jut a rászorulóknak? Egyre szorítóbbak a megélhetési gondok, az állása felől szinte senki sem lehet biztonságban. A szegények idén még szegényebbek lesznek, s a középosztály (ha van ilyen) bizonyos rétegei is számíthatnak a lecsúszásra — ebből sem csinálnak titkot a szakértők. Mire vállalkozhat ilyen körülmények között a szociálpolitika? Kiket támogathatnak? — erről beszélgettünk Halász Jó- zsefnével, Miskolc alpolgármesterével. — Az idei költségvetésben a szociális ágazat igénye 232 millió forint. Ez kétszer annyi, mint tavaly volt. Hiszen számítunk rá, hogy lényegesen többen lesznek ráutalva majd a város támogatására, mint az elmúlt esztendőben. Ebből kívánunk minden rászorulónak juttatni. Elsősorban azoknak, akik kérik a segélyeket, hiszen nincs még olyan rendszerünk, ami a jelentkezések nélkül is megbízhatóan felismerné, hogy kiknek van égető szükségük a támogatásra. Ebben is változásokra van szükség, mint ahogy változtatni kell a jelenlegi szociálpolitikai rendszeren, mindenekelőtt a segélyezés gyakorlatán. — Hogyan? — A város eddig meglehetősen elaprózva, sokféle segélyt fizetett. Hogy csak néhány számot említsek: tavaly 7209-en kértek rendkívüli segélyt, a gyámügyi segélykérelmek száma 4350 volt. Rendszeres nevelési segélyt az elmúlt évben 760 család kapott. Nyolcezren voltak a felnőtt segélyezettek. A sokféle címen megítélt összeg helyett családi segélyt kellene kapniuk az igénylőknek. Ez nagyobb summát jelentene. De ennél is lényegesebbnek tartom, hogy ne csak segélyezzen az önkormányzat, hanem bizonyos rétegek segítését is felvállalja. Mint ahogy a családi segély bevezetésén gondolkodunk, ez a segítség is egyfajta családgondozást, jelenthetne. Például, ha valahová környezettanulmány készítésére érkezne a város embere, nem elégedne meg a látottak rögzítésével, hanem már tanácsot is tudna adni annak a családnak, hogy melyik gondjukkal hová kell menniük. Az ezzel kapcsolatos első lépéseket már meg is tettük. — Jól érteni, hogy átszervezik u helyi szociálpolitikai rendszert? — Hogy pontos legyek, egy úgynevezett szociális szolgálatot hoznánk létre a polgármesteri hivatalon belül. Ehhez tartoznának a városban fellelhető szociális szolgáltatásokkal foglalkozó intézmények, a család- segítőtől az éjszakai szállásig, s új intézményeket is szeretnénk szervezni. Arról van szó, hogy ezeket az intézményeket akarjuk a mostaninál hatékonyabban működtetni. Innen várhatnák a rászorulók az összes olyan támogatást, amit csak az önkormányzat adhatna. Lényegesen gyorsulna a segélyezési eljárás. A mostani gyakorlat szerint ugyanis a kérvény beadásától a pénz kiutalásáig a rendszeres segélyek esetében akár három hónap is eltelhet. — Kikkel, milyen rétegekkel foglalkozna a szociális szolgálat? — Gyakorlatilag mindenkivel. Több csoportot, vagy részleget tervezünk a szolgálaton belül. Az egyik az idősekkel és a hátrányos ál- lapotúakkal, azaz a „hen- dikepesekkel” törődne. Egy másik a gyermekekkel. A következő a családokkal, egy újabb pedig az alkoholistákkal és a narkósokkal. Végül volna egy részlegünk a telepen dolgozóknak. Ez utóbbi lényege, hogy az úgynevezett cigánygondozást helyben, a telepeken oldaná meg. Tehát a cigányság gondjaival foglalkozó szakértők a telepeken dolgoznának, elérhető közelségben. — Mikortól működne a szolgálat? — Legkésőbb az első negyedév végén már működnie kell. A vezetésére pályázatot hirdetünk. (bujdos) Vöröskereszt által rendezett tanácskozáson megjelentek a tűzoltóság és a polgári védelem illetékesei is. Megtárgyalták, hogy kiket miiyen balesethez, milyen esetekben lehet és kell riasztani. Az egyes mentőszervezetek milyen személyi állománnyal rendelkeznek, és milyen technikai eszközök vethetők be a katasztrófák elhárításánál. Megállapodtak abban, hogy közös gyakorlatokat fognak tartani. Így például egy vegyi üzemben történt fel tételezett balesetnél a magasból mentést a sziklamászók, hegyi mentők segítségével hajtják végre a vegyi üzem saját mentőegységei, a barlangi mentők fjedig együtt gyakorolnak a bányamentőkkel. Kidolgoztak tehát egy szerződést, amelyet pár héten belül az egyes szervezetek felelős vezetői fognak aláírni. Az egyes mentőszervezetek hatékonyabb együttműködését ezen együttműködési megállapodáson túl segíti majd az a pénz is, amit a Vörös- kereszt és a Népjóléti Minisztérium ígért. Az Öböl-háború legfrissebb hírei: Újabb rakétatámadás Izrael ellen A kora reggeli híradások még arról szóltak, hogy Izraelben nyugodtan telt az éjszaka, azaz nem érte újabb rakétatámadás az országot. Hét óra tájban azonban a CNN-televízióra hivatkozva, már azt közölték a televízióban és rádióban, hogy Tel-Avivban rakéták csapódtak be. Ez a tény — túl az esetleges, még nem ismert emberi és anyagi veszteségeken — azért is kiemelt fontosságú, mert Izraelt arra indíthatja, hogy visszavágjon, ami pedig az Öböl-háború eszkalációjához, egyes arab államok magatartásának megváltozásához (értsd a szövetségesektől való elpártolásához) vezethet. A Jeruzsálemben tartózkodó magyar tudósító első reagálása az volt, hogy a szent várost nem érte támadás, ám itt. is volt légi riadó, és ezek szerint ez már ..élesnek" bizonyult. Megérkeztek az 'első értékelések a felek veszteségeiről, ezek szerint a változatlanul akti*-’ amerikai és szövetséges légierők eddig nyolc gépet veszítettek, az irakiak viszont tizenegyet. A háború frontvonalában még mindig „csak” a légierő van. folytatják az iraki katonai célpontok mindenekelőtt a rakétakilövő-állások felderítését és megsemmisítését. Most már iraki vadászgépekkel is találkoztak a bombázó alakulatok a légtérben, ám ezeket megfutamították, veszteségeket okoztak nekik. A legújabb eseménveket röviden úgy lehet kommentálni, hogy az Öböl-háború hosszabban elhúzódhat, mint ahogy azt a szövetségesek első napi nagy légi offen- zívája alapján reméltük. (Folytatás a 2. oldalon.) Roma-kongresszus O Lapunk megjelenésével egy időben tartja első kongresszusát a Magyarországi Roma Parlament a fővárosban. Mi ez a parlament, és mi a kongresszus célja? — erről kértünk tájékoztatást Horváth Aladár (SZDSZ) j országgyűlési képviselőtől, az i jsmert Phralipe-vezetőtőí. r A képviselő úgy fogalmazott, hogy a régi és az új hatalom is kijátszotta, illetve ikijatsza egymás ellen a hatalom kegyeiért egymással rivalizáló cigány szervezeteket, és a cigányság autentikus képviselőit. Ebből a szempontból történelmi jelentőségű a Roma Parlament megalakulása, amelyet ta- j valy december 4-én mondtak ki, Hiszen az ebben tömörülő szervezetek — 13 egyesület az alapító, pártok nem jelentkezhetnek ide —• között korábban voltak eltérések, de most békejobbot nyújtották ' egymásnak. Felismerték a cigány etnikumok, hogy kultúrájukat tekintve és hagyományaikban ugyan különböznek egymástól, de politikailag egységes a oigányság. így a parlament egyaránt tömöríti a magyar, az oláh és a román anyanyelvű cigányok szervezeteit. E szervezetek önállóan bejegyzettek. A parlament célja, hogy egy korszerű kisebbségpblitikai gyakorlatot fogalmazzanak meg. ^s ezt próbálják érvényre juttatni. A magyarországi cigányság emberi jogaiért, egyéni és kollektív kisebbségi jogaiért kívánnak küzdeni. Sokakat félrevezet a név, hogy parlament. Szó sincs róla, hogy valamiféle törvényhozó testület lenne ez. Az alapítók sokkal inkább olyan egyeztető fórumnak szánják, ahol a cigányságot érintő fontos kérdésekben létrejöhet a megegyezés a tagszervezetek között. Horváth Aladár a Roma Parlament talán legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy a hatalmat gyakorlók eddig egyetlen cigány szervezetet sem tekintettek partnerüknek. Ezt a parlamentet viszont a tagjai felruházták azzal a joggal, hogy a hatálom partnereként a Magyarországon élő cigányok autentikus, elfogadott képviselője legyen. Ami az első kongresszusukat illeti,, ezen az alapszabályt vitatják meg és megválasztják a tisztségviselőket. A rendezvényre meghívták a Magyar Köztársaság elnökét. Göncz Árpádot. A tervek szerint ő mondja a Magyarországi Roma Parlament első kongresszusának megnyitó beszédét. B. A. Sokan mondják: mi képviseljük a többséget! Megkérdezik a tapolcaiakat Közvéleinénykutatás zajlik Tapolcán. Legutóbb a miskolci polgármester írt levelet a tapolcai polgárok azon körének, akik szeretnék, ha Tapolca elszakadna a várostól, vagy legalábbis részönkormányzati önállóságra tenne szert. A polgármester válaszlevelét lapunk is közölte, és ebben olvashattuk, hogy a polgármesteri hiuátal megrendelésére közvéleménykutatás zajlik Tapolcán. Természetesen a téma, vagyis a közvélemény kutatással megcélzott ügy: miként vélekednek a tapolcaiak az önállósági törekvésekről, a városrész jövőbeli szerepéről. A polgármester lapunk kérésére nem zárkózott el attól, hogy a közvéleménykutatás eredményei napvilágra kerüljenek, ha lezárul a munka. Hamarosan kitűzik annak a tárgyalásnak az időpontját is, ahol az, „elszakadáspárti’’ tapolcaiak képviselőivel, az ellenvéleményen lévő helviek és a városháza vezetői találkoznak majd megvitatva, mi az, amiben azonos véleményre tudnak jutni Tapolca önállóságának ügyében. Erre a tárgyalásra a polgármester meghívta lapunkat is. Kaptunk néhány telefont is tapolcaiaktól, akik nehezményezték, hogy ilyen sanyarú anyagi helyzetben közvéleménykutatásra „dob ki” pénzt az önkormányzat. A polgármester erre azt válaszolta: ahhoz, hogy valóban Olyan döntést lehessen hozni Tapolca sorsáról, amely támaszkodik a tapolcaiak véleményére is csak úgy lehet, ha ezt a véleményt hiteit érdemlően és részletesen ismerik. Nem kidobott pénz az, amit a vizsgálatra szántak, hiszen egy rossz döntés következményei forintokban mérve is belát- hatatlanok lehetnek. Sokan azt is megkérdezték, hogy vajon joga van-e a közvéleménykutatóknak egy olyan kérdésről érdeklődni előre — Tapolca önállósági törekvéseiről alkotott véleményről — amelyről könnyen lehet, hogy helyi népszavazást írnak majd ki. Szakértőnket megkérdezve azt a választ kaptuk: a válaszadás önkéntes, a kérdezőket és feldolgozókat teljes titoktartás kötelezi. így természetes, hogy szerte a világban olyan kérdésekben is folyik közvéleménykutatás, amelyek egyébként szigorúan állampolgári magánügynek minősíthetők (például megkérdezik a parlamenti választások előtt, ki melyik pártra szavazna most). Mi úgy véljük, hogy a jövőben nagyon jó lenne, ha minél többször lenne közvéleménykutatás Miskolcon is. egy-egy döntést megelőzően. Ugyanis mostanában túl sokan érvelnek azzal, hogy ők képviselik úgymond a köz, a többség véleményét. Segíteni kell az objektív vizsgálódást, s ezt a mi részünkről azzal is szeretnénk támogatni, hogy hamarosan a közvél eménykutatás érdekességeiről, helyi aktualitásairól közlünk cikksorozatot. (k—ó)
