Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

• • A MISKOLCIAK NAPILAPJA Megérkezett a miskolci mentőállomásra a Nysákat rövi­desen felváltó Toyota gépkocsipark első darabja. A borsodi mentősök remélik, hogy most már folyamatosan, átlagosan havonta egyet fognak kapni. Ez már korszerű mentőautó, hallottuk dr. Breitenbach Géza megyei mentőfőorvostól. Csendes, hallatlanul gyors, nem ráz, s ami nem elhanyagol­ható, kiválóan fűthető. Ezeket a kocsikat a méretük miatt betegszállításra fogják használni, illetve úgynevezett „kis” esetkocsiként küldik a baleset színhelyére. Továbbra sem nélkülözhető a nagyobb méretű Mercedes rohamkocsi. Nysa helyeit Toyota Összeírnak a ■ftlakuiatok XXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1991. JANUÁR 19., SZOMBAT inn: 5,20 P3RIMT Tegnapelőtt a miskolci nientőállomá-on találkoztak mindazon szervezetek képví- 1 selői, amelyek tömegszeren- | csétlenségek, katasztrófák ; esetén a mentésben segíteni tudnak. Ott voltak a három nagy- vegyi üzem, a BVK, az ÉMV és a TVK vegyi mentői, a vasúti és bányamentők, a sziklamászók, akik a hegyi mentés specialistái, a bar­langi mentők és a símentők. Az Országos Mentőszolgálat Miskolci Szervezete és a Szociális szolgálatot szerveznek Miskolcon Mennyi jut a rászorulóknak? Egyre szorítóbbak a meg­élhetési gondok, az állása felől szinte senki sem lehet biztonságban. A szegények idén még szegényebbek lesz­nek, s a középosztály (ha van ilyen) bizonyos rétegei is számíthatnak a lecsúszás­ra — ebből sem csinálnak titkot a szakértők. Mire vál­lalkozhat ilyen körülmények között a szociálpolitika? Ki­ket támogathatnak? — erről beszélgettünk Halász Jó- zsefnével, Miskolc alpolgár­mesterével. — Az idei költségvetésben a szociális ágazat igénye 232 millió forint. Ez kétszer annyi, mint tavaly volt. Hi­szen számítunk rá, hogy lé­nyegesen többen lesznek rá­utalva majd a város támo­gatására, mint az elmúlt esztendőben. Ebből kívánunk minden rászorulónak juttat­ni. Elsősorban azoknak, akik kérik a segélyeket, hi­szen nincs még olyan rend­szerünk, ami a jelentkezé­sek nélkül is megbízhatóan felismerné, hogy kiknek van égető szükségük a támoga­tásra. Ebben is változásokra van szükség, mint ahogy változtatni kell a jelenlegi szociálpolitikai rendszeren, mindenekelőtt a segélyezés gyakorlatán. — Hogyan? — A város eddig megle­hetősen elaprózva, sokféle segélyt fizetett. Hogy csak néhány számot említsek: tavaly 7209-en kértek rend­kívüli segélyt, a gyámügyi segélykérelmek száma 4350 volt. Rendszeres nevelési segélyt az elmúlt évben 760 család kapott. Nyolcezren voltak a felnőtt segélyezet­tek. A sokféle címen meg­ítélt összeg helyett családi segélyt kellene kapniuk az igénylőknek. Ez nagyobb summát jelentene. De ennél is lényegesebbnek tartom, hogy ne csak segélyezzen az önkormányzat, hanem bizo­nyos rétegek segítését is fel­vállalja. Mint ahogy a csa­ládi segély bevezetésén gon­dolkodunk, ez a segítség is egyfajta családgondozást, je­lenthetne. Például, ha vala­hová környezettanulmány készítésére érkezne a város embere, nem elégedne meg a látottak rögzítésével, ha­nem már tanácsot is tudna adni annak a családnak, hogy melyik gondjukkal ho­vá kell menniük. Az ezzel kapcsolatos első lépéseket már meg is tettük. — Jól érteni, hogy át­szervezik u helyi szociálpo­litikai rendszert? — Hogy pontos legyek, egy úgynevezett szociális szol­gálatot hoznánk létre a polgármesteri hivatalon be­lül. Ehhez tartoznának a városban fellelhető szociá­lis szolgáltatásokkal foglal­kozó intézmények, a család- segítőtől az éjszakai szállá­sig, s új intézményeket is szeretnénk szervezni. Arról van szó, hogy ezeket az in­tézményeket akarjuk a mos­taninál hatékonyabban mű­ködtetni. Innen várhatnák a rászorulók az összes olyan támogatást, amit csak az önkormányzat adhatna. Lé­nyegesen gyorsulna a segé­lyezési eljárás. A mostani gyakorlat szerint ugyanis a kérvény beadásától a pénz kiutalásáig a rendszeres segélyek esetében akár há­rom hónap is eltelhet. — Kikkel, milyen réte­gekkel foglalkozna a szo­ciális szolgálat? — Gyakorlatilag minden­kivel. Több csoportot, vagy részleget tervezünk a szol­gálaton belül. Az egyik az idősekkel és a hátrányos ál- lapotúakkal, azaz a „hen- dikepesekkel” törődne. Egy másik a gyermekekkel. A következő a családokkal, egy újabb pedig az alkoholisták­kal és a narkósokkal. Vé­gül volna egy részlegünk a telepen dolgozóknak. Ez utóbbi lényege, hogy az úgy­nevezett cigánygondozást helyben, a telepeken oldaná meg. Tehát a cigányság gondjaival foglalkozó szak­értők a telepeken dolgozná­nak, elérhető közelségben. — Mikortól működne a szolgálat? — Legkésőbb az első ne­gyedév végén már működnie kell. A vezetésére pályázatot hirdetünk. (bujdos) Vöröskereszt által rendezett tanácskozáson megjelentek a tűzoltóság és a polgári védelem illetékesei is. Megtárgyalták, hogy kiket miiyen balesethez, milyen esetekben lehet és kell ri­asztani. Az egyes mentőszer­vezetek milyen személyi ál­lománnyal rendelkeznek, és milyen technikai eszközök vethetők be a katasztrófák elhárításánál. Megállapodtak abban, hogy közös gyakor­latokat fognak tartani. Így például egy vegyi üzemben történt fel tételezett baleset­nél a magasból mentést a sziklamászók, hegyi mentők segítségével hajtják végre a vegyi üzem saját mentőegy­ségei, a barlangi mentők fje­dig együtt gyakorolnak a bányamentőkkel. Kidolgoz­tak tehát egy szerződést, amelyet pár héten belül az egyes szervezetek felelős ve­zetői fognak aláírni. Az egyes mentőszervezetek ha­tékonyabb együttműködését ezen együttműködési meg­állapodáson túl segíti majd az a pénz is, amit a Vörös- kereszt és a Népjóléti Mi­nisztérium ígért. Az Öböl-háború legfrissebb hírei: Újabb rakétatámadás Izrael ellen A kora reggeli híradások még arról szóltak, hogy Iz­raelben nyugodtan telt az éjszaka, azaz nem érte újabb rakétatámadás az or­szágot. Hét óra tájban azon­ban a CNN-televízióra hi­vatkozva, már azt közölték a televízióban és rádióban, hogy Tel-Avivban rakéták csapódtak be. Ez a tény — túl az esetleges, még nem ismert emberi és anyagi veszteségeken — azért is ki­emelt fontosságú, mert Iz­raelt arra indíthatja, hogy visszavágjon, ami pedig az Öböl-háború eszkalációjához, egyes arab államok maga­tartásának megváltozásá­hoz (értsd a szövet­ségesektől való elpártolásá­hoz) vezethet. A Jeruzsá­lemben tartózkodó magyar tudósító első reagálása az volt, hogy a szent várost nem érte támadás, ám itt. is volt légi riadó, és ezek sze­rint ez már ..élesnek" bizo­nyult. Megérkeztek az 'első értékelések a felek veszte­ségeiről, ezek szerint a vál­tozatlanul akti*-’ amerikai és szövetséges légierők eddig nyolc gépet veszítettek, az irakiak viszont tizenegyet. A háború frontvonalában még mindig „csak” a légierő van. folytatják az iraki katonai célpontok mindenekelőtt a rakétakilövő-állások felderí­tését és megsemmisítését. Most már iraki vadászgépek­kel is találkoztak a bombá­zó alakulatok a légtérben, ám ezeket megfutamították, veszteségeket okoztak nekik. A legújabb eseménveket rö­viden úgy lehet kommentál­ni, hogy az Öböl-háború hosszabban elhúzódhat, mint ahogy azt a szövetségesek első napi nagy légi offen- zívája alapján reméltük. (Folytatás a 2. oldalon.) Roma-kongresszus O Lapunk megjelenésével egy időben tartja első kong­resszusát a Magyarországi Roma Parlament a fővá­rosban. Mi ez a parlament, és mi a kongresszus célja? — erről kértünk tájékozta­tást Horváth Aladár (SZDSZ) j országgyűlési képviselőtől, az i jsmert Phralipe-vezetőtőí. r A képviselő úgy fogalma­zott, hogy a régi és az új hatalom is kijátszotta, illet­ve ikijatsza egymás ellen a hatalom kegyeiért egymás­sal rivalizáló cigány szerve­zeteket, és a cigányság au­tentikus képviselőit. Ebből a szempontból történelmi je­lentőségű a Roma Parlament megalakulása, amelyet ta- j valy december 4-én mond­tak ki, Hiszen az ebben tö­mörülő szervezetek — 13 egyesület az alapító, pártok nem jelentkezhetnek ide —• között korábban voltak elté­rések, de most békejobbot nyújtották ' egymásnak. Fel­ismerték a cigány etniku­mok, hogy kultúrájukat te­kintve és hagyományaikban ugyan különböznek egymás­tól, de politikailag egységes a oigányság. így a parla­ment egyaránt tömöríti a magyar, az oláh és a román anyanyelvű cigányok szerve­zeteit. E szervezetek önálló­an bejegyzettek. A parla­ment célja, hogy egy korsze­rű kisebbségpblitikai gyakor­latot fogalmazzanak meg. ^s ezt próbálják érvényre jut­tatni. A magyarországi ci­gányság emberi jogaiért, egyéni és kollektív kisebb­ségi jogaiért kívánnak küz­deni. Sokakat félrevezet a név, hogy parlament. Szó sincs róla, hogy valamiféle törvényhozó testület lenne ez. Az alapítók sokkal in­kább olyan egyeztető fórum­nak szánják, ahol a cigány­ságot érintő fontos kérdé­sekben létrejöhet a meg­egyezés a tagszervezetek kö­zött. Horváth Aladár a Roma Parlament talán legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy a hatalmat gyakorlók eddig egyetlen cigány szer­vezetet sem tekintettek part­nerüknek. Ezt a parlamen­tet viszont a tagjai felru­házták azzal a joggal, hogy a hatálom partnereként a Magyarországon élő cigá­nyok autentikus, elfogadott képviselője legyen. Ami az első kongresszusu­kat illeti,, ezen az alapsza­bályt vitatják meg és meg­választják a tisztségviselő­ket. A rendezvényre meg­hívták a Magyar Köztársa­ság elnökét. Göncz Árpádot. A tervek szerint ő mondja a Magyarországi Roma Par­lament első kongresszusának megnyitó beszédét. B. A. Sokan mondják: mi képviseljük a többséget! Megkérdezik a tapolcaiakat Közvéleinénykutatás zajlik Tapolcán. Legutóbb a mis­kolci polgármester írt leve­let a tapolcai polgárok azon körének, akik szeretnék, ha Tapolca elszakadna a város­tól, vagy legalábbis részön­kormányzati önállóságra ten­ne szert. A polgármester vá­laszlevelét lapunk is közöl­te, és ebben olvashattuk, hogy a polgármesteri hiuátal megrendelésére közvéle­ménykutatás zajlik Tapol­cán. Természetesen a téma, vagyis a közvélemény kuta­tással megcélzott ügy: mi­ként vélekednek a tapolcai­ak az önállósági törekvések­ről, a városrész jövőbeli szerepéről. A polgármester lapunk ké­résére nem zárkózott el at­tól, hogy a közvéleményku­tatás eredményei napvilágra kerüljenek, ha lezárul a munka. Hamarosan kitűzik annak a tárgyalásnak az időpontját is, ahol az, „el­szakadáspárti’’ tapolcaiak képviselőivel, az ellenvéle­ményen lévő helviek és a városháza vezetői találkoz­nak majd megvitatva, mi az, amiben azonos véleményre tudnak jutni Tapolca önál­lóságának ügyében. Erre a tárgyalásra a polgármester meghívta lapunkat is. Kaptunk néhány telefont is tapolcaiaktól, akik nehez­ményezték, hogy ilyen sa­nyarú anyagi helyzetben közvéleménykutatásra „dob ki” pénzt az önkormányzat. A polgármester erre azt vá­laszolta: ahhoz, hogy való­ban Olyan döntést lehessen hozni Tapolca sorsáról, amely támaszkodik a tapol­caiak véleményére is csak úgy lehet, ha ezt a véle­ményt hiteit érdemlően és részletesen ismerik. Nem ki­dobott pénz az, amit a vizs­gálatra szántak, hiszen egy rossz döntés következményei forintokban mérve is belát- hatatlanok lehetnek. Sokan azt is megkérdez­ték, hogy vajon joga van-e a közvéleménykutatóknak egy olyan kérdésről érdek­lődni előre — Tapolca önál­lósági törekvéseiről alkotott véleményről — amelyről könnyen lehet, hogy helyi népszavazást írnak majd ki. Szakértőnket megkérdezve azt a választ kaptuk: a vá­laszadás önkéntes, a kérde­zőket és feldolgozókat teljes titoktartás kötelezi. így ter­mészetes, hogy szerte a vi­lágban olyan kérdésekben is folyik közvéleménykutatás, amelyek egyébként szigorú­an állampolgári magánügy­nek minősíthetők (például megkérdezik a parlamenti választások előtt, ki melyik pártra szavazna most). Mi úgy véljük, hogy a jö­vőben nagyon jó lenne, ha minél többször lenne köz­véleménykutatás Miskolcon is. egy-egy döntést megelő­zően. Ugyanis mostanában túl sokan érvelnek azzal, hogy ők képviselik úgymond a köz, a többség véleményét. Segíteni kell az objektív vizsgálódást, s ezt a mi ré­szünkről azzal is szeretnénk támogatni, hogy hamarosan a közvél eménykutatás érde­kességeiről, helyi aktualitá­sairól közlünk cikksorozatot. (k—ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom