Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
EU HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA Kitört az Öböl-háború A szövetséges lép támlása XXIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1991. JANUAR 17., CSUT. ARA: 5,20 FORINT Nem ért bennünket váratlanul, mégis az utolsó pillanatig reméltük, hogy megelőzhető az Öböl-háború kitörése. A hajnali és reggeli híradások szerint az irakiakkal szembenálló amerikai és szövetséges légierő 400—800 gép bevetésével, több hullámban támadta az iraki célpontokat: katonai létesítményeket, repülőtereket, a légelhárítás központjait, valamint a rakétakilövő-állásokat. Bár az. első hírek szerint a csapás megsemmisítő erejű volt, hatásának teljes körű felmérésére csak a mai napon, napvilág mellett kerülhet sor. Húszéin beszédet mondott egy meghatározhatatlan helyen levő rádióadáson, amelyben ellenállásra biztatott. Fontos hír, hogy Magyarországon sikerült akkora energiatartalékot teremteni, hogy a háború közvetlen hatását egyelőre nem érezzük az ellátásban. A kormány minden eshetőségre válságtervet dolgozott ki, melynek korlátozó intézkedései a háború alakulásától függően léphetnek életbe. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékese szerint körülbelül egy hónapra elegendő tartalékunk van. Az egyéb intézkedésekről röviden ennyit: megerősítették az országos jelentőségű közintézmények, kormanyhivatalck őrzését hazánkban is. hi szavanna az önállóságra? — kérdeztük a miskolci közgyűlés frakcióit 2, Ezer szállal kötődnek a városhoz Mi a véleményük a miskolci közgyűlés különféle pártfrakciójához tartozó politikusoknak az önállósodási törekvésekről? — erről készítettünk összeállítást. Az apropót az adta, hogy közismert: a Tapolcán élők egy csoportja függetlenséget sürget e településrésznek. Folytatjuk a szerkesztőségbe eljuttatott válaszok közlését. Dr. Ernőd! Gyula, a Munkáspárt (MSZMP) vára»! képviselője így fogalmazott: „Az önállóságra törekvés a demokrácia természetes velejárója, ezért elvileg támogatunk minden ilyen megnyilvánulást. Gyakorlati megvalósítása megalapozottan, több tényező mérlegelésével célszerű. Az önkormányzati szellemiség segítheti, vagy akadályozhatja érvényre jutását. A Miskolcon tapasztalható önállósodási törekvések figyelemre méltóak, hiszen azok érdekeket jelenítenek meg. Nem szabad szem elől téveszteni viszont azt sem,- hogy a városi önkormányzat szervezeti rendje, felépítése és működése még kiforratlan. Következésképpen: nem pontosan ismert, hogy ez a helyzet mennyire lehet előnyös, vagy éppen hátrányos a realizált önállóságra. Gondoljunk például arra, hogy Tapolca vonatkozásában az igény nem elhanyagolható gazdasági kérdés is. Az önállóságra törekvés konkrét eseteivel kapcsolatos döntéseinket széles körű információkra és elfogadható érvekre alapozzuk. Ügy gondoljuk, hogy ezekkel nem eieggé rendelkezünk.” Dr. Förster Gyula, a Zöld Párt képviselője szerint: „Elvileg minden közösség önállósági törekvése jogos, de bármely ilyen elképzelést mind az önállóságra törekvőknek, mind az azt elfogadóknak a köznapi konkrét valójában kell értékelnie. Különleges óvatosságra van szükség akkor, ha az önálló önkormányzat kialakításának igénye mögött esetlegesen sértődöttség, egyéni ambíciók állnak. Részletesen kell azt is megvizsgálni, milyen előnyök és hátrányok származnak egy terület különválásából. A történelem során kialakult társadalmi, gazdasági, kulturális, infrastrukturális egységek szétdarabolásából legfeljebb pillanatnyi hangulati előnyök származnak. A több, de lényegében egységes rendszert képező területi önkormányzat bonyolult hierarchiát hoz létre, mely várhatóan rossz hatásfokkal működik. Ma ezek a törekvések szinte szükségszerűen jelentkeznek, divatot is jelentenek. Mögöttük valószínűleg a dolgok átgondolatlansága áll. (Nem vonatkozik ez a kényszer település-egyesítésekre.) Tapolca önállóságának hiányoznak a gazdasági, szerveződési alapjai, mint Tapolcát féltő, kedvelő állampolgár és önkormányzati képviselő, nem értek egyet, a különválással. De, ha a törvény ezt diktálja, kénytelen vagyok elfogadni. Etnikai csoportok iehetséges belső önkormányzatát, ami a civil szféra szervezeteként jelenik meg, az államigazgatás, a politikai szféra részeként megjélemteni, a területi önállóság feltételének hiányában alapvetően tévés álláspont.” A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, Gulyás István, a következő választ adta: „Ügy vélem, a kisközösségek autonómia-törekvései, még ha azok egy nagyvároson belül jelentkeznek is, érthetők és támogatandók. De nem mindegy, hogy milyen mértékű az önállóság vágya, Számítógép hat iskolának Az Országos Közoktatási Központ és a megyei Pedagógiai Intézet koordinálja az úgynevezett nemzetközi globális nevelési programot. Ennek keretén belül a kanadai Missasuga város iskolaszéke egy IBM számítógépet adományozott közösen hat miskolci iskolának; az Avasi Gimnáziumnak, a Herman Ottó, a Zrínyi Gimnáziumnak, valamint a Gábor Áron Kohóipari Műszaki Szakközépiskolának és a Vörösmarty, valamint a Szirmabese- nyői Általános Iskolának. A számítógépet január 23-án délután fél 4-kor adják át a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A számítógépen keresztül a bécsi adatbank segítségével, műholdközvetitéssal a világ számos országának diákjaival kapcsolatba kerülhetnek a miskolci tanulók. eléri-e az elszakadási törekvés szintjét. Különösen fontos ezt mérlegelni Miskolcon, amely tudvalevőleg történetileg önálló települések összevonásából alakult nagyvárossá. A települések mára városrészként izesültek Mis- kolchoz, bonyolult infrastrukturális, közlekedési, közüzemi háló köti össze ezeket. Tapolca esetében ez a kérdés még annyival bonyolódik, hogy itt még nincs meg a lakóterületi összekötődés, tehát kvázi önállónak tekinthető településszerkezetileg. ugyanakkor azonban óriási az infrastruktúra összetartó ereje (gazdasági kényszere?!). Azt hiszem, jobban át kellene gondolni Tapolca önállósodási törekvéseit, mert az önállóság öröme nem feledtethetné az ottani polgárokkal azt a pénzt, amit ezért fizetniük kellene: például a távolsági buszként kijáró 2- esért, azért, hogy Tapolcán nincs temető, a várostól kapott gázért, az eddigi befektetések törlesztéséért, stb. Valóban szükség van arra, hogy a közösségek önmaguk dolgaiban önállóan dönthessenek, intézkedjenek, de ez nem jelentheti a kialakult kapcsolatok gondolkodás nélküli szétvágását.” Dr. Csukás Zoltán, a Független Kisgazdapárt képviselője is összefoglalta a kérdésről a véleményét: „Általánosságban a következőket mondhatnám: a kéi’dést önmagában, összefüggéseiből kiszakítva vizsgálni lehetetlen. A mai köz- igazgatási egységek részben természetes és történelmi fejlődés eredményeképpen, részben erőszakos úton hatalmi szóval jöttek létre. Nyilvánvaló, hogy oti, ahol erőszakos úton egyesítettek és olvasztottak egybe községeket, gigantomániától vezérelve, minél nagyobb városokat akartak kialakítani, s az egyesítésnek a természetes alapjai (például egy- beépültseg, közös közműhálózat) hiányoztak, a korábbi természetes állapotot visszahozó önállósulási törekvéseket támogatni kell. Más a helyzet azonban akkor, ha a szétválásnak tárgyi akadályai Vannak, ha az sem történetileg, sem szerkezetileg, sem földrajzilag nem indokolt, ha elvi és gyakorlati akadályai vannak, ha éppen a szétválás eredményezne természetellenes helyzetet, új igazságtalanságot, ha az egységes, szerves egészből egy rész csak az olcsó demagógia okából szeretne kiválni. Mi messzemenően támogatjuk a peremterületek fejlődését, azt. hogy a város peremén lakók ugyanazt az ellátást kapják, amit a többiek részére biztosítanak. Elismerjük, hogy városrészeknek komoly részérdekeik lehetnek, amit érvényésíteni kell. Mindezt azonban oly módon kell tenni, hogy az egészet ne sértse, és az egységet ne bántsa. Megoldandó feladat, hogy az egyes város- és településrészek képviselete markáns módon megoldódjon. E tekintetben a jelenlegi törvények és felsőbb törvényes rendelkezések nagyfokú egyoldalúságot tükröznek, a választókerületek kialakítása pedig egyáltalán nem megfelelő. A helyhatósági választások előtt mi ezt különböző fórumokon kifogásoltuk is, a megoldás azonban még várat magára. A másik kérdésre azt válaszolhatom, hogy üdvözlünk minden önszerveződést, amely nem törekszik kizárólagosságra, nem hatalmat, hanem együttműködést akar. E tekintetben sajnos információk hiányában bővebb közlésre nem vállalkozhatom.” (Vége) B. A. Az Egyesült Államok elnöke nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait a támadás ellenére sem Irakkal. Éppen azért, hogy azonnal tudomást szerezhessenek Irak békülési szándékáról. Az éjszakai támadást követően George Bush amerikai elnök beszédet mondott az amerikai televízióban, amelyben szólt arról, hogy ez a háború . 1990. augusztus 2-án kezdődött, amikor Irak lerohanta Kuvaitot. Azóta több hónapon át diplomáciai erőfeszítések folytak annak érdekében, hogy elkerülhessék a háborút. Az Egyesült Államok külügyminisztere még ezen a héten is teljes visszautasítást kapott Genfben, ahol megpróbálta meggyőzni Irak külügyminiszterét arról, hogy meg kell találniuk a békés megoldás lehetőségét, Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főitkárának még tegnap az esti órákban is elhangzott a felhívása az iraki vezetés felé, hogy vonuljanak ki a megszállt Kuva- itbói. Mindez teljes elutasítást kapott. Az Egyesült Államok a szövetséges hadseregekkel együtt ..sebészeti pontosságú” csapást mért légierejével az iraki stratégiai célpontokra — mondotta magyar idő szerint ma hajnalban Bush elnök a kamerák előtt, amelyet a világ valamennyi televízióállomása közvetített. A Magyar Televízióban nyomon követhettük már a kora hajnali óráktól az eseményeket, s így láthattuk és hallhattuk Shlomo Maromnak, Izrael nagykövetének nyilatkozatát, aki elmondta, hogy az Izraelt veszélyeztető iraki rakétabázisokat a híradások szerint jelentős mértékű támadás, érte, ezért nem volt szükség arra, hogy bevessék az izraeli légvédelmi egysegeket. Izraelben már tegnap sem mentek iskolába és óvodába a gyermekek, és mindenki köteles magánál tartani az úgynevezett életvédelmi dobozt, amelyben az esetleges vegyítőmadá« elleni gázálarc található, valamint azt tanácsolják, hogy valamennyi lakos legyen rádióközeiben. Az izraeli nagykövet hangsúlyozta, hogy ez a háború két arab állam konfliktusa miatt tört ki, és Izrael mindenképpen szeretné elkerülni a háborúban való részvételt. Az iraki nagykövetségen ma hajnalban még nem adtak nyilatkozatot a hírközlő szerveknek. Az éjszakai óráktól a budapesti metróban állandó és megerősített rend■ őri ellenőrzést tartanak. A4 európai államok, közöttülí hazánk is megtette az intézi kedéseket a nagykövetségek^ a Parlament, s a Ferihegyi repülőtér védelmére. Keleti György ezredes, 3 Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, hogy a térségben tartózkodó 40 főa egészségügyi alakulat tagjai jól vannak, s az éjszakai tá-* madást követően a szállódé-« ból átmentek a kórházakba, ahol felkészültek feladatul« ellátására. Keleti György ezredes elmondta azt is, hogy a Magyar Honvédségnél rendkívüli intézkedésekre nem került sor, mert megítélésük szerint az Öböl-válságban megkezdődött hadművelet ezt nem teszi indokolttá. A magyar vezérkari főnökség állandó figyelemmel kíséri az eseményeket, hogy azonnali intézkedéseit meghozhassa. Az irak—iráni tűzszünet! bizottság ellenőrző tagjai között kint tartózkodó magvarokat evakuálták a térségből Ciprus szigetére. A tisztek másik részét az iráni határ közelében összevonták. Bagdadban a támadást követően megszűnt a világítás, mert minden bizonnyal több erőművet eltaláltak. Jeszenszky Géza külügyminiszter ugyancsak a reggeli órákban nyilatkozott a Magyar Televízió híradójában, ahol elmondta, hogy kezdettől fogva elítéltük az iraki agressziót, és támogatjuk aa ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amelyben felszólították Irakot, hogy távozd zon Kuvaitból. A nemzetközi jogi normák alapvető meg4 sértésének tartjuk az iraki agressziót, ebben egyetért a) nemzetközi közvélemény isi Az iraki elnökön, Szaddani Huezeinen múlt, hogy ebből a konfliktusból háború szü-| letett, hiszen ae utolsó pil^ latiatokig folytak a diplomád ciai erőfeszítések ennek elő kerülésére. Lapzártunkkor érkezett H hír, hogy a háborúval kapcsolatban Mihail Gorbacsov is nyilatkozatot ad. Jeruzsálemből a Magyar Rá-« dió tudósítója azt jelentette, hogy reggel fél 8 előtt ismét felszálltak az amerikai és az iraki bombázók. (A megyét és a várost érintő hazai intézkedésekről szóló információink a 2. oldalon.) Okmányhitelesítésre is vállalkoznak •• Üzleteket támogat a kamara Már a korábbi években is azon dolgozott a Magyar Gazdasági Kamara akkor még tszak-magyarországi Bizottsága, hogy szerepet vállaljon az üzleti kapcsolatok megtc-i emtésében. Amióta önállóvá vált az Észak- magyarországi Gazdasági Kamara, igencsak megélénkült az üzleti diplomáciai élet Miskolcon. Szinte heteként adtunk arról hírt, hogy külföldi üzleti delegációk érkeztek a kamara székházába, ahol a nagyvállalatok vezetői mellett a kisebb és a közepes méretű vállalkozások képviselőivel is találkoztak. Arról kérdeztük Bihall Tamás ügyvezető titkárt és Mydlo Tamás munkatársat, hogy van- nak-e mérhető eredményei ezeknek a találkozóknak? — Igen nehéz mérhetővé tenni még a politikai diplomáciai életben is, hogy végül is milyen eredményt hoznak a tárgyalások — válaszolta Bihall Tamás —, s azt talán még nehezebb megmondani, hogy ki kivel köt majd üzleti szerződést, s végűi melyik termékfajtában Annyi bizonyos, hogy az Eszak-magyarorszagi Gazdasági Kamara szerepet vállal abban, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén összehozza az érdekelt feleket égymással. A közelmúltban megrendezett találkozókon egyébként az oiasz és a francia delegáció tagjait minden esetben meghívták régiónk vállalkozói, hogy maguk győződjenek meg arról, milyen tevékenységet folytatnak itt, s mire érdemes Üzletet kötni. Jó néhány esetben létre is jöttek ezek a szerződések. Csakhogy a Gazdasági Kamara tagjai nem kötelesek nekünk beszámolni erről, míg azokban az országokban, ahol kötelező a Gazdasági Kamara tagjának lenni, pontosan nyilvántarthatják, hogy ki, mikor és kivel kötött üzletet. Nálunk inkább a személyes, jó kapcsolatokon múlik az, hogy értesítenek-e bennünket erről. Egyébként az utóbbi időben igen felértékelődött a vállalkozók köréber) a Gazdasági Kamara szerepe, hiszen jól tudják, igen fontos szerepünk van a kapcsolatteremtésben. — Egyre többen tudják azt is, hogy itt helyben sokféle szolgáltatást nyújtunk, a vámügyintézés és a szaktanácsadás mellett okmányhitelesítéssel is foglalkozunk — mondja Mydlo Tamás —, noha még mindig vannak, akik ezért a fővárosba utaznak. Szélesebb körben fog-/ juk közzétenni információinkat, hogy minél többen ismerkedjenek meg gazdaságélénkítő tevékenységünkkel. Erre egyébként igényt tart a helyi önkormányzat is. V. Zs. \
