Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

felőli Addig-addig ..cukkolták” kollégái lapunk a képen látható munkatársát — tud­niillik azzal, hogy előbb- utóbb nemcsak szervezi Jev-, tusenko professzor gyógyító foglalkozásait hanem maga is felcsap valami hasonlónak —, hogy „igazuk” lett. Persze, szó sincs mágikus képességekről mindössze a bioenergia az extraszen- zorális erő látványos de­monstrálásáról. Lehet, tiogv az átlagosnál valamivel „feltöltöttebb” a fotókon megö! ókített család, amely tudatosan készült fel az új, várhatóan minden eddiginél nehezebb esztendő­re. De még Önök sem ma­radtak le semmiről. Tesse­nek töltekezm. gyűjteni az erőt. az energiát. Szükség lesz rá. Mert SZÜKSÉG lesz, de jókora. (Kerényi László felvételei) Vissasa a Sasovieluntából I. / JL a la. a^iA> Boldog új évet! Egészséget és sikereket kívánok a Déli Hírlap olvasóinak. És új találkozásokat januárban. Vitalij Grigorjevics Jevtusenko.” A professzor jókí­vánságai egyben ígéret et jelentenek arra, hogy januárban visszatér hozzánk. December 29-i számunkban adtunk hírt arról, hogy haza­utazott vendégünk: Vitalij Grigorjevics Jevtusenko pro­fesszor. A fényképpel il­lusztrált tudósításban arról is írtunk, hogy január 20-án — szándéka szerint — visz- szalír Magyarországra, Mis­kolcra. (A fotó azt a pilla­natot ábrázolta, amikor a dnyepropetrovszki orvos­Serkenti a munka kedvet Ssagíik a jövő A történészek Julius Cae­sar óta hajtogatják, hogy a pénznek nincs szaga. Idő kérdése, hogy a technika, művi beavatkozással, ezen is változtasson. A kísérletek több, mint biztatóak: az il­latkutatás szakemberei — mint az Evenement du Je- udi című francia magazin megírta — a feladat meg­oldása előtt állnak. Az amerikai IFF-cég „kí­vánságra szállítja a frissen nyírt pázsit, a főtt paradi­csom, vagy éppen a szantál­fa aerosolos illatát”. A friss bőr szagát már piacra is dobták, é? sikerrel alkal­mazzák, akik az autó eladá­sánál palástolni kívánják a kocsi avitt voltát. A felhasz­nálás lehetősége szinte kor­látlan. Ezt Gianni Vianello belsőépítész, a kutatás egyik úttörője ki is fejezte: „Ami. kor komfortról beszéltem, ez eddig a fény, a tér, az anyag és a színek összhatását je­lentette. Az illatok parlagon maradtak. Miért ne számol­nánk velük?!” És számol­nak. A francia vasút a ké­nyelem (és a jegy ára) fo­kozataként írisz, jázmin, szántál és más egzotikus il­latú kocsikat közlekedtet. Az igazi haszon azonban az illat és az emberi teljesít­mény kapcsolatából várható. És ezen a téren japán cé­gek — ki más? — járnak az élen. A Kanebo és a Shisei- do versenyéből az utóbbi már teszteli azt az illatot, amely a hivatal légterébe permetezve nyugtatja az ide­geket és serkenti a munka, kedvet. Egy számítógépkeze­lő (egyelőre titokként kezelt virág illatában) egy óra alatt 16.122 alkalommal ütötte le a gép megfelelő billentyűjét a korábbi 14 142-vel szem­ben. Nincs hírünk arról, hogy mit kezdenek a sza­badban tevékenykedők (ku­bikosok, szántóvetők, netán katonák) esetében. De ez is csak idő kérdése, hiszen, mint az említett IFF gyár­tásfilozófiájából kiderül: „A 80-as évekre már telítődött illattal a nők minden szabad bőrfelüle‘e. A piac tovább nem bővíthető, lépni kell.” Várható, hogy a jövő nem­csak rózsaszínű, hanem sza­gos is lesz. Önkormányzati képviselő fogadóórája Huszár Sándor, az 1. szá­mú választókerület önkor­mányzati képviselője fogadó­óráját január 4-én (pénte­ken) 17 és 18 óra között tartja az Éder György u. 1. szám alatti általános isko­lában, amelyre tisztelettel várja a választópolgárokat. hipnotizőr búcsút int, mi­előtt beszáll a Tempó taxi­ba.) A karácsonyt Miskolcon töltötte a professzor. Bár vallásos ember, nem tudta, hogy milyen nagy ünnep ez Magyarországon. Leírni is felesleges, hogy önhibáján kívül nem találkozott eddig az igazi karácsonnyal. Munkatársunk felesége el­kísérte a professzort az éj­féli misére, de ezenkívül is több templomot, illetve egy­házi szertartást nézett meg Jevtusenko doktor. Ügy terveztük, hogy Nyír­egyházáig vagy Debrecenig taxival visszük, ott száll fel a Szovjetunióba tartó vonat­ra. Azután meggondoltuk: 4 kohászat, a csokigyár és a sütőipar is használhatja A Dicomtü áítónes referenciát! A számítógépek és az azokhoz használatos rendsze­rek piaca egyre nagyobb. A Dimag Hí. által alapított Co­met, majd a májusban újjá­alakult Dicomet Kft. ügyve­zető igazgatóját arról kér­deztük: hogyan próbálnak helytállni a versenyben, hi­szen már nem elégedhetnek meg azzal, hogy a kohászati részvénytársaság által alapí­tott kít.-k között a kapcsola­tok feltételeit gépi úton megteremtették. Azóta sike­rült úgy kihasználni a szá­mítógéptermüket, egy máso­dik gép üzembe helyezésével, hogy azt már referencia­gépteremként lehet megte­kinteni. Mihók Zoltántól megtud­tuk, hogy kapcsolatba kerül­tek egy olyan német céggel, amely új és használt számí­tógépeket forgalmaz, és így jutottak hozzá egy Havlett- Packard típusú számítógép­hez, amely az IBM és az IBM PC-k között helyezke­dik el. Kiválóan alkalmas hálózatok vezérlésére. En­nek bemutatására rendeztek már egy jól sikerült szimpó­ziumot Miskolcon, és a vá­ros nagyvállalatainak szá­mítógépes szakembereivel ismertették meg az általuk kínált rendszert. Erre egy új vállalkozást is létrehoztak, amely a német HCS cég mellett három magyarorszá­gi partnerrel kooperálva akarja ezt elterjeszteni. Az egyik a Konsumex, amely mint kereskedőcég, impor­tálja a gépeket, a másiik a Professional Kft., amelynek országos hálózata vállalja a szervizmunkákkal kapcsola­tos feladatokat, a harmadik pedig maga a Dicomet, amely a szupportot biztosít­ja, tehát a vevőkkel tartja a kapcsolatot, a szoftver- fejlesztésekkel, azok követé­sével foglalkozik, biztosítja a folyamatos szoftverellátást és vállalja a rendszer beta­nítását. Ennek a számítógépes rend­szernek Amerikában Interax néven szövetsége van, s a ter­vek szerint az itt megalakult szervezet lehetne a keleti or­szágok felhasználóinak kép­viselete. A szimpózium után az érdeklődőket a Dicomet Kft. munkatársai rendre fel­keresték, s arról konzultál­tak, hogy milyen számítógé­pes fejlesztési terveik van­nak, s ezek alapján határoz­zák meg ők is a szoftverfej­lesztések irányát. Az ilyen jellegű partnerkapcsolatot látják gyümölcsözőnek mind­amellett, hogy a Dicomet az áraival akar versenyezni. A HP-gépek árai igen kedve­zőek, nagy a feldolgozási se­bességük és könnyen kiépít­hetők általuk akár a 90—120 munkahelyes rendszerek is. A folyamatirányítási fő­mérnökségen is komoly fej­lesztéseket hajtottak végre tavaly. A kohászatban a fo­lyamatos öntőmű átépítése során új számítógépes fo­lyamatirányítási rendszert tervezett a világhírű oszt­rák Voest-Alpine cég, és a Dicomet mint alvállalkozó vett részt a DEC típusú számítógépek telepítésében. A már említett piaci ver­senyhelyzet nem minden té­ren hozta meg a várt ered­ményt. Például a PC-eladá- sok során nem sikerült szé­lesebb vevőkört megnyerni. Ügy tartják viszont, hogy változatlanul érdemes fej­leszteni az olyan ipari kivi­telű PC-kre, amelyekre pél­dául itt a Dimag Rt. terüle­tén is szükség van. Az igé­nyek kielégítésére kötöttek szerződést a Wöhrle és Flörl cégekkel, amely az ipari PC- ket kínálja, s ennek a Di­comet a magyarországi for­galmazója. Emellett még a folyamatirányító szoftverek forgalmazásában látnak üz­leti lehetőséget, hiszen a P—CÍM általános rendelte­tésű szoftvercsalád egy-egy tagja az ipar bármely terü­letén — a kohászattól kezd­ve a sütőiparon át a csoko­ládégyártásig — számos üzemben megállja a helyét. Ezt az amerikai Afcon cég fejlesztette ki, s a már emlí­tett Voest-Alpine forgalmaz­za, amelynek a Dicomet szintén üzleti partnere. A felsorolásból kitűnik, hogy azokat a fejlesztési területe­ket célozták meg, ahol a ha­zai számítógépes rendsze­rekben, illetve felhasználói körökben még hiány mutat­kozik. A nagygépes adatfel­dolgozásra még bőven van szabad kapacitásuk, hiszen a Havlett-Packard Magyaror­szágon még ritkaságszámba- menő nagyteljesítményű szá­mítógép. (oláh) kedves vendégünk, aki oly sokakat gyógyított meg, megérdemli a maximális ké­nyeimet, amit nyújtani tu- tunk neki. Igv történt, hogy egészen Munkácsig vitte a taxi. A professzort elkísérte e sorok írója, aki életében elő­ször járt a Szovjetunióban, Mégpedig vízum nélkül, amely tény nem kis elisme­rést váltott ki a professzor­ból. Mármint a Déli Hírlap Kft. tekintélyét illetően. K£t.-nk cégjelzéses papír­ján arról szólt a magya# nyelvű megbízólevél, hogy a taxisofőrrel kísérjük el Munkácsra Jevtusenko pro­fesszort, aki a Déli Hírlap Kft. meghívására tartózko­dott Magyarországon. A ma­gyar oldalon természetesen! csak az útlevelünket nézték — az úgynevezett vámvizs­gálat is csak néhány másod­percig tartott, igaz, erre vi­szont több, mint fél órát kellett várnunk —, a szov­jet oldalon sem tartott 20 másodpercnél tovább a meg­bízólevél tanulmányozása. (A vámvizsgálat és az ad­dig eltelt várakozási idő hasonló volt, mint a hatá­ron innen.) Este 10 óra tájt érkeztünk meg Munkácsra. A határtól addig megtett kilométerek fá­rasztóbbak voltak — elsősor­ban a gépkocsivezető szá­mára —, mint a Miskolctól- Záhonyig megtett út. Ennek okai: a nagyon rossz út és annak „rosszultáblázottsá- ga”. Munkácson a Béke tér színes lámpákkal és egy jó­kora megvilágított vörös csillaggal köszöntötte ... ta­lán a karácsonyt, még in­kább a közelgő új évet. Egy szép nagy fenyőfa is állt a téren, meg egy jókora Le- nin-szobor is, de utóbbit csak másnap fedeztem fel a napvilágnál. A Béke teret természetesen (?) nem így hívják, hanem Mirának, miként az utcát is, ahol Go- rondi György barátunk la­kik, az ő segítségével sike­rült Magyarországra „vará­zsolni” Vitalij Grigorjevi- cset. Ügy volt, hogy csak megyünk és jövünk a taxi­val, ám Gorondiék nem en­gedtek haza. Hatalmasat vacsoráztunk — az asztalon szinte kizárólag magyar éte­lek és italok voltak —, majd Zoltán, a taxisofőr elbúcsú­zott tőlünk (csak még előbb a házigazda segítségével ol­csón megtankolt), és haza­felé vette útját. Mi pedig maradtunk Munkácson. (Folytatjuk) Szabados Gábor Miskolcról Munkácsra, tóval A Lenin-ssobor sötétben volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom