Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

* Most is gyönyörködhetünk majd a befagyott lillafüredi vízesésben. (Herényi László felvétele) fofeteoroiogiai távprepázís Januártól Júniusig igazgatókat nevezett ki a város közgyűlése Van új címerünk és zászlónk A szakbizottságok itéltek9 a testület kontrázott Az 1991-es év kezdete át­lagosnak ígérkezik, már ami az időjárást illeti. Az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat féléves előrejelzése sze­rint januárban és február­ban a havi csapadékösszeg és hőmérséklet egyaránt a sokévi átlag körül várható. Miskolcon az 1901. és 1980. között mért hőmérséklet át­laga az első hónapban mí­nusz 3,2, a másodikban mí­nusz 0,5 fok volt. Az idén ez várhatóan mínusz 4,8 és mínusz 0,9, illetve mínusz 3,4 és mínusz 3,1 fok között alakul. A csapadék mennyi­sége a sokévi átlag szerint harminc milliméter lesz ja­nuárban; februárban pedig 29 milliméter. Márciustól a megszokottól némileg eltérően alakul az időjárás. A.z átlagosnál me­legebb időre és csapadéko­sabb időre számíthatunk Végleges programot össze­állítani még nem lehet ások ismeretlen körülmény miatt — ám tervezni mégis szük­séges. az anyag: feltételek tisztázása miatt. Ezért ké­szítette cl tervezetét a Mű­vészeti és Propaganda Iroda is. Mint a korábbi években, az 1991-es esztendőre is gaz­dag és változatos hangver- senvnaptárt állító ltok össze. Számos új programot is fel­vettek elképzeléseik közé. A tervek szerint folytat­ják a Városunk művészei sorozatot. Ennek keretében a zenei intézményekben taní­tó művésztanárok jutnak nó- diumlehetőséghez, és önálló műsorukkal mutatkozhatnak be. A zene ünnepét június 21- én kívánják megtartani, ez eg válttal a Miskolci Nyár rendezvénysorozatának meg­nyitója lenne. Ennek kereté­májusig, míg májusban hű­vösebb, júniusban kissé me­legebb lesz a szokásoshoz képest. Mindvégig több csa­padék hullik, mint egyéb­ként. Januárban mínusz 3,2 és mínusz 0,6 fok között inga­doznak a havi középhőmér­séklet sokévi átlagértékei. 1942-ben mérték a leghide­gebbet januárban, amikor mínusz 8,4 és mínusz 11,1 fok közötti napi középhő­mérsékletek fordultak elő. A legmelegebbet 1936-ban mér­ték, ekkor az országos át­lagérték 4,4 fok volt. Január elején nulla fok körül, a hónap végén mí­nusz 1,5 fok körül alakul majd a hőmérséklet. A nap­sütéses időszak napi átlaga két óra hat perc, a csillagá­szatilag lehetséges napfénv- tartam középértéke 8 óra 50 perc. ben kerül sor a Miskolci Nyár; Zenei Estékre, amely­nek, mint már hosszú évek óta, a Collegium Musicum osgonaestek sorozata az egyik fő programja. A mű­emléki a vasi templomban rehdezett orgona koncertek 1965 óta folyamatosan szol­gálnak zenei műélvezetül a közönségnek. Népszerűek a diósgyőri várban tartott hangverse­nyek, amelyeknek megtartá­sát idén is tervezik. Június­júliusban három várkoncer­tet kívánnak tartani. Ugyan­csak három koncert lesz az orthodox templomban júli­usban és augusztusban, Ba­rokk estek címmel. Arra is lehetőséget akarnak terem­teni, hogy a nyári hónapok­ban folytatódjon a szabadté­ri fúvószenekarok térzenéje, amelynek a század elejétől van hagyománya Miskolcon. Van már új, azaz ponto­sabban rcgi-új címere és zászlaja Miskolcnak! A vá­ros közgyűlése a legutóbbi, azaz szombati ülésén, a szakértők javaslatával egyetértve, az 1969-ben al­kotott, és negyven éven át hivatalos jelképként funk­cionáló „Szent István-os” címert választotta az utóbbi évtizedek kohászos Miskolc címere helyett. A régi-új címer kifejezi a történeimi folytonosságot, és törénelmi, címertani, jo­gi szempontból egyaránt hitelesnek nevezhető. A köz­gyűlés nemcsak címerügy­ben döntött a szombati ülé­sén, hanem két önkormány­zati vállalat igazgatói poszt­jainak a betöltéséről is. $ PÁLYÁZTAK A POSZTOKRA A Miskolci Vízművek és Fürdők, valamint a Közte­rület-fenntartó Vállalat igaz­gatói székeit pályázat út­ján hirdette meg az önkor­mányzat. (A vízművek ese­tében a mostanáig munkál­kodó igazgató megbízása járt le, a közterület-fenn­tartóknál pedig nyugdíjba vonult az eddigi vezető). A pályázatokat a közgyűlés szakbizottságai vizsgálták meg, és körültekintő, ala­pos tájékozódás után tettek javaslatot, rangsorolva a pályázókat. A Miskolci Vízművek igazgatói posztjára kilen­cen pályáztak. Hatot talált közülük meghallgatásra al­kalmasnak a városüzemel­tetési bizottság. Egyedien pont különbséggel első hely­re Vojtilla Lászlót, az ÉRV-üzem vezetőjét, má­sodikra Major Ádámot, a vízművek főmérnökét he­lyezték. Major Ádámcrt, a minisztérium 1« támogatta. (Ugyancsak erre az ered­ményre jutott a környezet- védelmi bizottság, tőlük függetlenül vizsgálódva), A közgyűlés meghallgata a harmadik helyezett pályá­zót, Juhász Jánost, a víz­művek üzemvezetőjét is. • MÁSODIKBÓL LETT AZ ELSŐ A közgyűlési meghalllga- táson parázs, némi szélső­ségtől sem mentes vita ala­kult ki. Volt ugyanis olyan városatya, aki úgy érezte: itt most a vízművek volt vezetőjének le és felmenő rokonságával is foglalkozni kell. Mások azt tették szó­vá; a vízművek dolgozói nem elégedtek meg azzal, hogy 80 százalékuk Major Ádámot támogató aláírásait a bizottsághoz eljutassák, hanem ezt elküldték a kép­viselőnek is. Volt aki ezt a nyomásgyakorlás megenged­hetetlen módjának tartotta. Kérdésre válaszolva, Major Ádám elmondta; tudta nél­kül kezdődött az aláírás- gyűjtés, de végül is nem tartja megengedhetetlennek, hogy a dolgozók így is el­mondhassák véleményüket. A testület titkos szavazá­sának eredményeként Voj­tilla László lett 32 szavazat­tal a nyertes Major Ádám, 19, Juhász János 1 szavaza­tott kapott. A Miskolci Közterület­fenntartó Vállalat igazgatói posztjáról gyorsabban és jó­val kevesebb vitával dön­tött a testület, ám ez a dön­tés valószínűleg még vihart fog kavarni. Hogy miért? Mert a már említett két bi­zottság a nyolc pályázó kö­zül hármat — Edőcs Józse­fet, a városháza osztályve­zető-helyettesét, dr. Ráski Lászlót, a Dimag Rt. egyik vezetőjét, és Szabó Lászlót, a Kazincbarcikai Városgaz­dálkodási Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét meg­hallgatásra érdemesnek tartva, — nagy fö­lénnyel Edőcs Józsefet ta­lálta legalkalmasabbnak. A közgyűlés ugyancsak meg­hallgatva a jelölteket, még­is Ráski Lászlót — 34 szava­zat — találta jobbnak, míg Edőcs József 16. Szabó Lász­ló 1 szavazatot kapott. így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a közgyűlés jobban megbízott saját ötperces tá­jékozódásának eredményes­ségében, mint a szakbizott­ságok. szakmai dolgozatok elemző vizsgálataiban. A vá­rosüzemeltetési szakbizott­ság vezetőié. Tóthiié Aszta- los Ildikó (SZDSZ) kénvise­lő. egyszerűen értelmetlen­nek nevezte így mun kólákat, és azt mondta: egyértelmű, hogy nem a szakértelmet mérlegre tevő szakmai szempontok döntöttek. • ÁTMENETI KÖLTSÉGVETÉS A testület a Vasgyári Kórház-Rendelőintézet gaz­dasági és ápolási igazgatói álláshelyeinek betöltése ügyében elhalasztotta a dön­tést. Megegyeztek viszont abbán. hogy épp a személyi kérdések kényes voltára va­ló tekintettel, a jövőben a szakbizottsági véleményeket írásban kell benyújtani. Petheő Lászlóné képviselő a bizottságok működésének anomáliáit tette szóvá. Re­mélhetően a Szervezeti és Működési Szabályzat meg­alkotásával sok minden ren­deződik — ezt a sza'cályza­Akár építésrendészeti fel­jelentés is lehetne az az ok, ami miatt a miskolci Fák­lya mozi zárt ajtókkal fo­gadta az új esztendőt. A mozi kéményének füstje árt a mögé, hozzá (?) épített ház lakóinak; más. korsze­rűbb fűtésre viszont nincs pénze a vállalatnak. Elgon­dolkodtató: hogyan került oda. ilyen közeire a mozi­hoz az új sarokház? Mert a mozi már régen ott volt, ké­ményestül ... Volt egy szakhatósági ál­lásfoglalása 1985-ben a tűz­rendészetnek ide vonatkozó­an. Abban előírták a két épület közötti védőtávolság mértékét is, de nem tartot­ták be. Mozi nélkül marad egy egész városrész, abban a városban, ahol fél évszá­zada nem épült új film­színház. A sok vihart látott mozi ezrek számára nyújtott — elérhető áron —. szóra­kozást, noha mostohább a felszereltsége, mint a „fesz- tíválmozié”. Hazánk az 1930-as évek elején ugyancsak benne volt a világgazdasági válságban, és az 1932-ben hivatalba lé­pett új kormány intézkedé­sei sem hozták meg a várt eredményt. Akkor is a kül­kereskedelmi mérleg egyen­súlya volt a fontos, mégis egy miskolci polgár, Viola István más vállalkozásba fogott: megépítette és 1933. november 11-én üzembe he­lyezte a Corso filmszínhá­zat. Tizenegy év múlva. 1944. november 17-én levegőbe re­tot most dolgozzák ki. Arra nézve persze, egy kiváló szabályzat sem nyújt bizto­sítékot. hogy az egyes dön­tésekben milyen arányban érvényesülnek szigorúan szakmai és a pártszempon­tok. pült az Uránia mozi mel­letti Szinva-híd, súlyosan megrongálódtak a körülötte lévő házak is. Azt, hogy a többi Szlnva-hidat is aláak­názták a németek, a város polgársága tudta, s látták, ha ezek robbannak: a híd környéke is pusztul. így jut­hatott Viola István is arra az elhatározásra, hogy a Soltész Nagy Kálmán (ma Kun Béla) utca sarkán lévő bérházát és a mellette lévő moziját meg kellene vala­hogy mentenie, vagyis: meg­akadályozni a Szinva-híd felrobbantását. Az ellenál­lás krónikáiban nem talál­tam történetet arról, miként maradt épen 1944. december 2-án éjjel a Soltész Nagy Kálmán utcai híd. Majdnem húsz éve hallottam egy tős­gyökeres miskolci honvéd­tiszt visszaemlékezését er­ről, s ma is hihetőnek tar­tom. Viola István a lakásán addig itatta a visszavonulás­ban lévő német osztag pa­rancsnokát, amíg az az éj sötétjében elállt a robban­tástól. Egyszer talár, erre is akad hitelesebb bizonyíték, de egy tény. mind a híd, mind a bérház, mind a mo­zi megmaradt. Alig két héttel később, 1944. december 17-én a vá­ros ismét hivatalba lépett' polgármestere: Gálffy Imre elrendelte a mozik megnyi­tását. A Corso filmszínház akkori állapotáról az 1945. január 11-én készül jegyző­A közgyűlés végezetül ar­ról is döntött, hogy amíg nincs 1991-es költségvetés, átmenetileg a tavalyi mér­tékben támogatja tovább a városi intézményeket. könyvben maradtak fent hi­teles adatok, ugyanis a Nem­zeti Bizottság és más hiva­talos személyek azon a na­pon vették át a mozit „Mis­kolc város közönsége részé­re”. Az átvevő bizottság megállapította, hogy a né­zőtérről hiányzott az ülő­helyek és a fűtőtestek (!) egy része, eltűntek a hangtom­pító és elsötétítő függönyök. A gépházban nem találták meg a vetítő- és hangerősítő gépeket, ezeket valahol Mis­kolcon rejtették el. A bizott­ság intézkedett a gépek elő- kerítésére, s a színházhelyi­ség ajtajainak lezárására. Rögzítették, hogy „a részle­tes leltározás, valamint az ingatlan és ingóságok tulaj­donjogának megszerzése, a hiányok pótlása iránt” ké­sőbb intézkednek. A helyreállítás után, a Corso mozi 1950. június 10- től már Fáklya moziként hirdette műsorait. Ezután is volt még nagyobb átalakítás, így 1953-ban is, amikor hosszabb szünet után no­vember 25-én nyitotta újra kapuit a közönségnek. Va­jon az idén mikor nyit ki újból a mozi és milyen da­rabbal? A premierfilm 1933- ban az amerikai Madame Dubarry volt, és az idei utolsó film is amerikai pro­dukció, a Kickboxer. Foly­tatódik majd ez a hagyo­mány? Iglói Gyula Az orgonaestéktöl a térzenéig Változatos hangversenynaptár (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM I ARA: 5,20 1991. JANUÁR 2„ SZERDA [ FORINT A háborút is túlélte A füstje miatt „kialszik” a Fáklya A Corso mozi története véget ér?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom