Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-08 / 285. szám

Borbála-szobrot aratnak Lyuk Levél a távolból MI lesz Tapolcával? Az idősebb bányászok még emlékeznek arra, hogy régen, mielőtt a mélybe szálltak volna, alkalmuk volt a felolvasó-helyiségekben rá­pillantani a bányászok védő- szentjére, Szent Borbálára. Szobraik ugyanis minden bá­nyában megtalálhatók vol­tak. — A régi hagyományt eb­ben az esztendőben újítot­ták fel: december 4-én. Borbála napján, a Budavári Nagyboldogasszony-templom­ban , szentmisét rendeztek Borbála tiszteletére. Borsod megvében december 9-én. vasárnap a perecesi temp­Miskolctapolca gyógyvizéről, gyógyhely-jellegéről. Ez megdöbbentett, s arra indí­tott, hogy levelem megírjam. Elutazásom napján örömmel tapasztaltam, hogy a Déli Hírlap első oldalon közölte ezetek a gondokat, amelyek Miskolctapolcán felgyülem­lettek. A cikk folytatásaként azt várom, hogy élesebben szánjanak szembe a termé­szet értékeinek rombolóival, azokkal, akik engedélyt ad­tak a gyógyvíz megszünteté­sére, a klimatikus viszonyok megváltoztatására. Hiszen ma már Miskolctapolcán ugyanolyan ártalmak várnak az emberekre, mint a sűrűn lakott városokban. Ez a „fejlődés” ellenkező előjelű­vé vált Miskolctapolcán, s nem hiszek abban, hogy ez törvényszerű, s ennek így kellett lennie. * * * Könnyen lehet, hogy nem lesz népszerű az a vélemény, amit a levelet elolvasva lapunk képvisel. Azért mondjuk ezt, mert nem hiszünk abban, hogy most elsőként név­sorokat kellene szerkeszteni, a Tapolca romlásáért felelő­sök nevével. Nemcsak azért gondoljuk így, mert ez ma már aligha használna bármit is, ettől még nem lesz igazi fürdőhely Tapolcából. Hanem azért is, mert bár voltak szép számmal, akik rengeteg kárt okoztak Tapolcának — is — politikai, városi vezetőként, vagy beosztottként ha­szonlesésből, vagy szűklátókörűségből, a szakértelem hiá­nya miatt, a fő bajt mégis az a szemlélet okozta, amely­nek következményeként tönkrement a Balaton-part, a Ve­lencei-tó és környéke, Hévíz, a budai hegyvidék. És még sorolhatnánk hosszan, hány természeti értékünket taszí­totta romlásba a mindig csak építeni, betonozni, városia- sítani törekvés, a természet értékeit semmibe vevő fej­lesztési kurzus. Mondhatnánk, hogy ez „rendszerfüggő” ügy, de azért ez nem igaz teljes mértékben, mert ennek a szemléletnek ma is vannak hívei, különösen hogy a vállalkozás világban fokozottan a haszonkeresés szemléle­te mozgat mindent. Mi úgy gondoljuk, hogy olyan fejlesz­téseket kellene támogatni, amelyek a fiirdóhelyi jelleget erősítik, a régi Tapolcát hozzák egy picit vissza. Jó lenne, ha hamar felépülne a régi elbontott Anna mai mása, a csónakázótó rekonstrukciójával együtt, s ha lenne pénz a termál újjáépítésére is... Jó lenne ugyanakkor, ha nem épülne meg a Tapolcát veszélyeztető körgyűrfis útrend­szer, és sikerülne rábírni a tapolcai vállalkozókat: költse­nek a Békás-tóra, a parkra, a Hejőre is, hiszen ez az ő érdekük is. Szerencsére van már annyi hangos lokálpat­rióta Tapolcán, akik tesznek is majd ezért. Az önkor­mányzat figyelmét épp ők hívhatják fel legjobban arra: tegyen meg mindent Tapolca védelméért, és hozzon, csá­bítson ide tökét, hogy legyen miből úijátereinteni a még visszahozható értékeket. Mert sajnos mint mindenhez, eh­hez a mentőmunkához is kell az a három dolog, ami a háborúhoz: a pénz, pénz és pénz. (kiss) lestesedik a Iipqy Ipvp Pincemunkák Lefagyott a föld, de gya­korlatilag már befejezve ta­lálta a szőlőkben a szüret utáni őszi munkákat. Az enyhe november lehetővé tette, hogy ahol még most is fedik a tőkéket, ezt a mun­kát befejezzék. Ez már csak azért is hasznos volt, hogy a száraz hidegek ne tegye­nek kárt a tőkékben. A tennivalók most átte­vődtek a pincékbe. A több, mint 3000 hektár termőszőlőt magában foglaló bükkaljai borvidéken, ahol korábban szüretelnek, befejezéshez kö­zeledik a kiforrott mustok első fejtése. Ez a művelet alkalmat ad a társas össze­jövetelekre. a „pinceszerve­zésre” is. A szőlőtermelők ilyenkor minősítik egymás borait — aminek ugyan Már­ton is bírája, de azért nenr árt utána is vélemény mon­dani, hogyan „testesedik” s hegy leve. A pincemunka ideje tar Tokaj-Hegyalján is. I-tit ugyar még csak megkezdődött a; októberben szűrt mustok el­ső fejtése, mert, hogy a szü­ret zöme novemberben tör­tént. Ahogy az erjesztő pin­cékben kiforr a must. úgv fejtik le az idei termést amelyet jó minőségűnek be­csülnek az eddigiek alapján Készítik a világhírű bor­vidék nem kevésbé elismeri természetes csemegeborát, az aszút is. A három-négy. esetenként: ötputtonyos aszút pedig az évszázados hagyo­mánynak megfelelően, a gön­ci hordóban érlelik, „isko­lázzák”. A MISKOLCIAK NAPILAPJA lomban reggel 9 órakor tart­ják azt a szentmisét, ame­lyen a bányászok védcszent- jéről emlékeznek meg. Egye­dülálló esemény lesz vasár­nap délután fél 2-kor — még a délutános műszak leállása előtt — az a szoboravatás, amelyen hét fából készült faragott Borbála-szobor ke­rül a bánya valamennyi fel­öl va só-helyiséóébe. Mielőtt a védőszentet ábrázoló szob­rok végleges helyükre kerül­nek, Szabó István plébános megáldja azokat. A rövid ünnepségen ott lesz a bá­nyász fúvószenekar is. Nyár és tél Tapolcán. De vajon lesz-e tavasz? No persze abban az értelemben, hogy lehet-e újra kellemes fürdőhely Tapolcából? gére. De ez a vita is jól mutatja, mennyire fontos volna tisztában lenni az ön- kormányzat vagyoni helyze­tével, hogy tudhassuk, mire mennyit költhet a város. TARTHATJUK A MARKUNKAT? És itt érdemes visszaka­nyarodni arra az előbbi ki­jelentésre, hogy ma még a megfelelő törvény hiányában nehéz megmondani, mi lesz pontosan az önkormányzaté és mi nem. Dr. Juhász Jó­zsef arról tájékoztatott, hogy a városházán nem szeretné­nek teljesen felkészületlenül menni az események elébe. Azt ugyanis már tudják, hogy megszületett a rende­let a fővárosi és a megyei vagyonátadó bizottságok lét­rehozásáról. S hogy minek a visszaadását kérhetné tő­lük a város? Ezt roppant szívós, aprólékos munkával lehet csak kideríteni. Meg kell keresni az adatokat a korábbi fejlesztésekről, be­ruházásokról. Hiszen ezelőtt az volt a gyakorlat, hogy a tanács mondjuk megépítette az üzleteket a lakótelepeken, s azok átkerültek különféle kezelésében lévő ingatlanok­ról az önkormányzat javára. Hogy heves viták, bírósági ügyek várhatók a tulajdon­lás kérdésében, azt könnyű megjósolni. Erre utal az a napokban lezajlott vita is, ahol a Technika Háza jövő­jéről volt szó. (Valószínűleg sokakat érdekelne egy olyan lista, amelyikből egyértel­műen kiderülhetne végre, kiknek a pénzéből is épült a ház.) Ott elhangzott: akár az ón kormányzat is igényt formálhatna rá. Hogy érdemes-e harcba szállni mindazért, amire a törvények lehetőséget adnak? Ez aligha lehet kérdés. Hi­szen ki merne komolyan vi­tatkozni egy olyan kijelen­téssel, mint hogy jó dolog gazdag városban élni. Szám­talan előnnyel jár a dolog. Hogy mást ne mondjunk: van miből gazdálkodni, nem kell annyi helyi adót kivet­ni. mint máshol, vannak tar­talékok, van mihez nyúlni, ha úgy hozza a szükség. (bujdos) Vagyoni viták várhatók Milliárdos önkormányzat? A lakásokkal mar a város rendelkezik Többszörös milliárdos a miskolci önkormányzat. Csak még nem tudja, mek­kora is a vagyona. Hogy a talányos kijelentés érthető legyen, a városházán dr. Juhász József vb-titkártól kértünk felvilágosiíást. Az önkormányzati törvény egyik paragrafusa rendelke­zik róla, mi minden kerül­jön az önkormányzatok tu­lajdonába. Sók dologról tör­ténik itt emfltés, például a közigazgatás területén lévő ingatlanok törvényben meg­határozott köréről. Csakhogy olyan törvény, amelyik ezt, a bizonyos kört meghatároz­ná. ma még nem létezik. + NINCS DÖNTÉS Egyelőre, egy a biztos: a tanácsi, illetve a tanácsi in ­gatlankezelő szervek kezelé­sében lévő bérlakásokat már a magáénak tudhatja az ön­kormányzat. Nagyjából 32 ezer lakást jelent ez a va­gyon, beleértve még a szük­séglakásokat is. Ez csökkenő vagyon, mert a lakások egy részét. eladják. Ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban megoszlik a városatyák vé­leménye. Vannak, akik az önkormányzati vagyon el­kótyavetyélésének tartják, hogy igen olcsón vehetik meg a bérlők az otthonaikat. Mások viszont azt tartják a testületben, hogy igenis mi­nél előbb meg kellene sza­badulni ezektől az épületek­től. Nem hogy hoznák, de viszik a forintokat. Jövőre nem lesz pénz a felújításuk­ra sem. Irtunk már arról, hogy egyelőre nem került pont ennek az ügynek a vé­vállalatok kezelésébe. Ahol tehát korábban a tanács fi­zetett, most az önkormány­zat tarthatna a markát. # AKÁR BÍRÓSÁGOKON IS Hogy könnyű menet lesz-e visszaszerezni, ami a várost illetné meg? Aligha, hiszen nyilván mindenki ragaszko­dik majd ahhoz, amije van. s nem szívesen mond le a ték”, olyan mértékű építési engedélyt adtak ki, amely nem egy gyógyhely értéké­hez méltó. A rosszul értel­mezett fejlesztés a hegyek tetejéig zsúfolttá tette ezt a szép tájat. A gépkocsiforga­lom — nemcsak nyáron — oly mértékű, hogy a lombos fák pusztulásáról folyamato­san „gondoskodnak”. • MEG KELL ÁLLÍTANI A cikk frója (kiss) erről a kedvezőtlen folyamatról — számomra úgy tűnik — sem­leges tájékoztatást, közölt, akkor, amikor hazai és nem­zetközi viszonyok között fel­erősödött a természeti érté­kek védelme, akkor, amikor itt jóvátehetetlen károk ke­letkeztek, s keletkeznek ma is. Vajon törvényszerű, hogy Miskolctapolca sorsa így ala­kult? Nem lehet élesebben feltenni a kérdést, kiket ter­hel felelősség mindezért? S nem voltak védelmezők, akik el lettek hallgattatva? A cikkben említett baráti kör­nek milyen lehetősége, ha­tásköre van, s lesz a jövő­ben? Hiszen itt gyors intéz­kedésre lenne szükség, hogy megállítsák ezt a természet­romboló folyamatot. Ma már csak így vetődhet fel a kér­dés: mit tudnak megmente­ni Miskolctapolca értékeiből? Jó lenne, ha a most alakuló városi önkormányzat alapos vizsgálatot folytatna Miskolc­tapolca vedelme érdekében, s megfelelő intézkedéseket tenne. Végtelenül sajnálom, hogy ez az európai hírű gyógyfürdő és pihenőhely mára a rosszul értelmezett ..jövő” miatt tömegbázissá és ehhez igazodó bevételi forrássá vált. $ ELLENKEZŐ ELŐJELLEL Hazai és külföldi példák mutatják, hogy ahol gyógy­hely fejlesztésére objektív lehetőség van, azt megragad­ják és értékké varázsolják. Az elmúlt napokat Mis­kolctapolcán töltöttem, s szoborúan tapasztaltam, hogy a fiatalabb idegenvezetők már meg sem emlékezne': Találkoznak az öreg diákok Az Ősi Miskolci Gimnázi­umok (Lévay, Fráter. Mik­száth. Földes) Egyesülete a soron következő baráti ösz- szejövetelét december 11-én (kedden) 16.30 órakor tartja a Földes Ferenc Gimnázium­ban (Hősök tere 7.), melyre az egykori és a jelenlegi di­áktársak mellett minden ér­deklődőt hívnak és várnak. Lévay Jó/stl' életútjáról és történelmi szerepéről elő­adást tart Horváth Barnabás református esperes, a sajó- szentpéteri gyülekezet lelké­sze. Közreműködnek az isko­la tanulói. XXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1990. DEC. 8„ SZOMBAT 5.20 Érdeklődéssel olvastam no­vember 26-i számukban a „Tapolcai holnap” című cik­ket — írta nekünk Bene Ká­roly a Dunaújvárosi Város­szépítő és -védő Egyesület elnöke. Levele így folytató­dott: Több mint húsz éve járok Miskolctapolcára pi­henni, így figyelemmel tud­tam követni „fejlődését”. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt még kellemes gyógyhely, pi­henőhely volt Miskolctapolca. Mára gyógyfürdő jellege megszűnt, klímája megválto­zott a kedvezőtlen fejlesztés hatására. A cikkben felsorolt állapotokat valósnak, reális­nak találom, mivel a gyógy­vizet felelőtlenül „eltüntet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom