Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-11 / 287. szám

Hasai áruk cserébe Franciák kezeskednek a hitelekért Bekapcsolódhatunk a Lederc-iizlethálózatba A francia Lcclerc cck ki­terjedt üzlethálózatáról hí­res a világon. Sajátos keres­kedelmi tevékenységet mü­vei. üzleteit nem a külke­reskedelmi vállalatokon ke­resztül bonyolítja, hanem jó­szerivel csere formájában. Közvetlen kapcsolatot tart fenn a termelőkkel, akiket érdekeltté tesz a jó minősé­gű termékek gyártásában. Minden lehetséges mozza­natot kikapcsol, ami a ter­mékek árrését növelhetné, így a Leclerc-áruházak árai alacsonyak, átlagosan 10—20 százalékkal kedvezőbbek, mint másutt. Az áruházlánc üzletpolitikája szerint köte­lezően központi árakkal dol­gozik. Nemcsak a tulajdono­sokat teszi érdekeltté a for­galom nevelésében, hanem az alkalmazottakat is, s a tiszta jövedelem 20 százalé­kát kötelezően fel kell osz­tani a dolgozók között. A Leclerc-áruházakat a nyu­gati országokban általában nagyvárosokba vezető főút­vonalak mellett lehet meg­találni, s a városok nagysá­gától függően a hipermére- tű, több tízezres négyzetmé­teres alapterületű bevásárló- központoktól kezdve a köze­pes nagyságú üzietházakig sokféle működik már. Ezek mindig úgy épülnek, hogy bővíthetők is legyenek. Ez a Leclerc-áruházlánc épülhet ki hazánkban is a magyar származású Étienne Nemeth francia bankár ja­vaslata alapján, aki szomba­ton a Technika Házában ta­lálkozott a tiszántúli nagy­városok polgármestereivel, hogy a feltételeket és a le­hetőségeket megismertesse velük. Részletesen kifejtette, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi üzlethálózatá­ba bekapcsolódni számos kereskedelmi előnyt jelent­het Magyarországnak, hiszen a cserelehetőségek legalább 5—8 százalékkal növelhet­nék a hazai exportforgal­mat. Számos olyan terméke van Magyarországnak, amit korszerűbben feldolgozva, igényesebben adjusztálva kínálni lehetne a Leclerc ezer bevásárlóközpontjában. A lehetőségekről szólva el­mondta: körülbelül 30 üzle­tet szeretnének megépítem itt Magyarországon, s ehhez az induló tőkét kedvező kölcsönfeltételekkel francia bankok biztosítanák. Az áruházak vezetésére Ma­gyarországról várják majd a pályázókat, akiért a kezes­séget a bankokkal szemben a Leclerc-tulajdonosok vál­lalnák. A kölcsön várhatóan öt éven belül v isszaf izetőd- ne, s az áruház ezután a vállalkozó tulajdonába men­ne át. Kérdésekre válaszol­va elmondta, hogy a vállal­kozás számos formája lehet­Ezüstva«árnapi nvitva tartás J Karácsony elő\t két héttel, ezüstvasárnapon az idén is nyitva tartanak azok az üz­letek, ahol ajándékot tudunk venni. December 16-án a főbb útvonalakon és bevá­sárlóközpontokban működő iparcikk- és ruházati áruhá­zak 12 óráig várják a vá­sárlókat, de ha nagy a for­galom, később zárnak. Szépség csomagolópapíron és szalvétán Az ajándék ünnepi ruhája A MISKOLCIAK NAPILAPJA Ajándékot adni mindenki szeret, különösen karácsony­kor. Az öröm azonban nem­csak az ajándék átadásához kötött, hiszen „felöltöztetni”, becsomagolni, díszíteni egy kis előkóstoló az ünnepi hangulatból. XXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1990. DECEMBER 11., KEDD I ÁRU: 5,20 I FOVtSIUT Az ünnephez ünnepi ruha illik, ha ajándékról van szó, akkor pedig különösen. Saj­nos, ilyenkor, karácsony tá­terheli — sőt, végső soron az egyént terheli igazán — a munkanélküliséget kezelő rendszerek finanszírozása. Egyfelől mint adófizetőt, hi­szen a költségvetés és a tár­sadalombiztosítás az adófi­zető polgárok pénzét hasz­nálja fel. • FOGY AZ IDŐ Az egyén azonban más formában is kénytelen a zsebébe nyúlni: fejlett piac- gazdasággal bíró országok­ban teljesen általános az, hogy a munkavállalók mun­kanélküliség elleni biztosí­tást kötnek, vagy a saját költségükön vesznek részt átképzésen. Jó esetben be­lép az üzleti világ is felté­ve, ha ezt hasznosnak lát­ja. Sok országban kifejezet­ten nyereséges üzlet az át­képzés, a munkaerő-közve­títés, a munkahelyteremtő hitelezés, a kisvállalkozási programok indítása. Alighanem eljött az ideje annak, hogy nálunk is sok­rétűvé váljon a munkanél­küliséggel való foglalkozás, annak finanszírozása, egy aktív, a munkanélküliséget kezelni képes rendszer fel­állítása. Még annak előtte, hogy igazán nagy tömegek kerülnének az utcára. Ezek­nek az intézkedéseknek a végrehajtásához ugyanis idő­re, méghozzá nem is kevés időre, felkészült szakembe­rek tömegére, intézmények­re, törvényekre és sok min­den egyébre van szükség. Idő pedig most már csak ■ .nagyon kevés maradt... (Vége) Tóth Tál ján elárasztják az üzleteket a színvonalas csomagolópa­pírok, díszítő anyagok mel­lett a giccses, ízléstelen ter­mékek is. Egy új miskolci cég, a Büro-Rátió Kft. elha­tározta, hogy tesz ez ellen! Ez a kis cég nyugatné­met—magyar vegyes válla­lat, amely nemrégiben nyi­totta meg boltját a Korvin Ottó utcán, az árkádos üz­letsor Centrum felőli elején. Azt szeretnék elérni, hogy itt az üzletben, írószerből, művészeti kellékekből, üzle­ti ajándéktárgyakból a leg­jobb minőséget forgalmaz­zák. Most olyan karácsonyi csomagolópapírokat, szalvé­tákat, díszzacskókat szerez­tek be, amelyek a kinti pia­con is — a hajdani NSZK- ban — a művészeti rangú termék kategóriájába tartoz­nak. A hazai kínálathoz szokott szemmel kicsit furcsa is látni, hogy néhány ív cso­magolópapíron, vagy a szal­vétákon is lehet igazán iparművészeti színvonalon alkotni. Mint ahogy az is szemet szúrt nekünk, hogy olyan karácsonyfadíszeket árulnak, amelyek merőben különböznek az unalomig megszokott, csillogó, a jóíz­lés mércéjétől többnyire A decemberi száraz-fagyos hidegben szárnyra keltek a mezök-erdők madarai. Meg­jelentek a korábban csak az országutakat szegélyező fá­kon károgó varjak a város­ban is. Amíg az elmúlt teleken inkább csak a szántóföldek­kel határos városszéli része­ken találkozhattunk ezekkel a nagycsőrű, szénfekete ma­darakkal, addig már „elvá- rosiasodtak”. Merészségük odáig terjed, hogy a Kilián-la- kótelepen vagy pedig a diós­győri városközpontban is ott­honosan mozognak. A par­kokban keresnek táplálékot. Nem zavartatják magukat a forgalom zajától, s nem za­varja őket a levegő szennye­zettsége sem. Annak ellenére, hogy ta­vasszal rendszeresen apaszt­ják ezeknek a fészekrablók­-X- Csomagolni kell, de nem mindegy mibe. messze alulmaradó csiricsáré gömböktől, angyalkáktól. Amit ebben a Korvin Ot­tó utcai boltban kínálnak, lehetővé teszi, hogv a kará­csony ne csak a család, ha­nem a jó ízlés ünnepe is le­gyen, ha egy kis gondot fordítunk arra, mibe öltöz­tetjük az ajándékokat, mit teszünk a fára é- az ünnepi asztalra. (k-ó) nak a számát, bőségesen ta­lálhatók megyeszerte, nem­csak Miskolc határában. Csa­patosan szállják meg például a gazdaságok majorjainak, ál­lattenyésztő telepeinek a környékét. Bőséges táplálé­kot találnak ugyanis az oda vezető utak mentén, az el­hullott takarmánymaradé­kokból. Máshol baljóslatú fekete foltként terítik be a zöldellő vetéseket, a legelő­ket, s százas csoportokban gyülekeznek, hogy aztán va­lamitől megriadva, tovaszáll- janak. Csapatosan tűnnek fel a városi parkokban a fekete­rigók is. Számuk már csak­nem annyi, mint hajdan a verebeké. A parkok bokrai­nak alján keresnek és talál­nak védelmet a tél hidege -ellen, bőséges táplálékot pe­dig az avar alatt megbújó rovarokból. A munkanélküliség a nagyító alatt 2. Ki fizeti a számlát? Ha tetszik, ha nem, a munkanélküliséget el kell viselnünk. Az is bizonyos­nak látszik: jó lenne, ha mindannyiunknak több is­merete lenne arról a jelen­ségről, hogy ne csak az ér­zelmek szintjén bíráljuk, vagy támogassuk mindazt, amit a politikusok erről mondanak, vagy ez ügyben tesznek. Tóth Pál szocioló­gus, városi képviselő a mun­kanélküliségről ír, megkísé­relve a válaszadást a ma legaktuálisabb kérdésekre. A munkanélküliség kor­mányzati kezelésének a munkanélküli-segély, a vég- kielégítés és a közmunka csak a végső eszköze. Egy munkanélküliséget kezelő aktív rendszer azt jelenti, hogy vállalja átfogó intéz­kedések kezdeményezését, kidolgozását és megvalósí­tását. Amely érinti' a mun­kaerő-kereslet növelésére, a munkaerő-kínálat mérséklé­sére és az elkerülhetetlen munkanélküliség káros ha­tásainak’ a lehető leghatéko­nyabb csökkentésére alkal­mas eljárásmódok, techni­kák és módszerek bevezeté­sét és finanszírozását. Mind­ez azonban nagyon :>okba kerül. $ HA NINCS, AZ IS SOKBA KERÜL Jól működő átképző rend­szerek, a körzeti munkanél­küliség enyhítését célzó üzemáttelepítési programok, a munkaerő-kínálat csök­kentését szolgáló járadékok bevezetése, az úgynevezett szociális vállalatok rendsze­rének megszervezése, vagy az oly sokat emlegetett kis- vállalkozás-élénkítő progra­mok költségeinek biztosítá­sa, tehát a munkanélkülisé­get érdemben kezelni képes eljárásmódok alkalmazása — nem is szólva a munka­nélküli-segélyről — nagyon sok pénzbe kerül. Csakhogy ezek megspórolása is drága dolog. A szociális segélye­zés, a bűnözés növekedése, a családok széthullása, a közmorál romlása, az elég­telen segítségből szükségkép­pen következő társadalmi feszültségek, mind-mind egyenként is mérhetetlenül sokba kerülnek egy társa­dalomnak. Itt a valódi kér­dés tehát nem az, hogy van-e pénz erre. Erre len­ni kell. Az igaz! kérdés az, hogy ki fizeti a számlát? Ó a LEGJOBBAN AZ EGYENT TERHELI A munkanélküliség keze­lésének finanszírozásában a főszerepet az állami (köz­ponti és helyi) költségvetés és a társadalombiztosítás játssza minden európai or­szágban. Ezenfelül azonban másoknak is jut bőven sze­rep is, meg finanszírozni való is. Mindenek előtt a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek, szakmai kamarák jelentősé­ge érdemel figyelmet: ezek önsegélyező pénztárakat hoz­nak létre, átképzési progra­mokat finanszíroznak és működtetnek, időmegosztá- sos munkavállalói megálla­podásokra törekednek, stb. A munkáltatók sem úszhat­ják meg: számos orzságban a jogi előírások, vagy a szakszervezetekkel kötött megállapodások a munkál­tatókat arra kényszerítik, hogy végkielégítést fizesse­nek, átképzést finanszíroz­zanak, stb. De az egyént is A lakótelepeken keresnek táplálékot Városiasodé varjak séges, helyhatósági támoga­tással, illetve részesedéssel is lehet kombinálni, ami vé­gül is helyi megegyezés kér­dése. A munkálatok koordinálá­sára a francia cég egy köz­ponti irodát nyit Budapes­ten, a helybeli teendőket pedig a miskolci Technika Háza vállalná fel, hiszen Valaska Lászlót, a MTESZ Borsod Megyei Egyesületé­nek elnökét személyes isme­retség fűzi Étienne Nemeth- hez, aki megszervezte ezt a találkozót. (oláh) A szalvéták az ünnepi asztalra valók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom