Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-06 / 283. szám

a miskolciaké a szó Postac-im Dőli Hírlap Miskolc S3«». Pf. 39. — Telefon: 42-696. — Kérjük olvasóin­kat. levele/.őinket. hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. KaleitKw/.Unp, árak. fantázia Akármilyen szűkös is anyagi helyzetünk, a Mikulás és a karácsony közeledtével bizony azon törjük a fejünket, mi­vel is szerezhetnénk örömet szeretteinknek. S most főképp a kicsinyek ajándékozására gondolok. Mert a ruhaféle lehet öröm egy tinédzserkoréi leányzónak — pláne, ha az valami menő cucc —. ám egy tízen inneni gyerek játékot vár a .Tázuskától. És bizony a játékok ára a csillagos égig ér. Csupa drága és még drágább játékkal vannak teli az üzle­tek. Nagymama mivoltomban jártam végig városunk játék­boltjait, bazárjait: egy egyszerű, olcsó régi játékot keres­tem. Hároméves kisunokámnak szerettem volna egy kalei­doszkópot venni. Sikertelenül. Az üzletek többségében az eladó rámcsodálkozott; látszott, fogalma sincs, hogy mit ké­rek. Sőt egyáltalán mit mondtam. Majd bizonytalanul kö­zölte, hogy azt nem tartanak. Volt, ahol kerek perec meg­kérdezte a fiatal eladó, hogy az meg mi? Egy másik üzlet­ben kedvesen kértek, mondjam magyarul, majd elküldték a papírboltba. Egyik játéküzletből pedig a látszerészhez irá­nyítottak. Summa-summárum, kaleidoszkópot sehol sem kaptam. Pedig el tudom képzelni, hogy kisunokámon kívül még hány gyereket örvendeztetett volna meg ez az egysze­rű, még a mai árak mellett is elérhető ajándék. Hiszen ez az a játék, ami a gyerek minden kézmozdulatára, minden bekukucskálására más-más képet mutat, Színeset, csillogót, villogót, díszeset. Megmozgatva a gyerek képzeletét, fantá­ziáját. Nem ártana valamelyik boltban állandó választékot tarta­ni a régi, bevált, kedvelt játékokból. A kereskedők bevétele se bánná! S. S. Természetes alapanyagból Hiába a fogorvos és az okos szülő ésszerű magyará­zata, hogy márpedig az édes­ség árt a fogaknak, bizony előbb-utóbb minden gyerek megismerkedik a csoki, a cukorka ízével. De a kis­gyerek szemében a csúcs a látványnak is vonzó, sokszí­nű figurális nyalóka. A fo- gacskákra gyakorolt ártalma­ival is csúcsot állít fel. Ezeknek a nyalókáknak a készítését — amit egyértel­műen a kisgyerekek fogyasz­tanak — fokozottan kellene ellenőrizni. És itt nem csu­pán a rendkívül fontos hi­giénés szempontokra gon­dolok (bár hallottam olyan ügyes családról, amely gi­Köszönöm a segítséget Azzal a kéréssel for­dulok a szerkesztőség­hez, hogy — amennyi­ben lehetséges —, tol­mácsolják köszönete- met egy ismeretlen autóstársamnak, aki november 26-án. hét­főn reggel S óra körül segített a leállt autó­mat (fehér Skoda 120 L) „betolni". Mivel kislányomat vittem a kórházba, amikor az eset tör­tént, és az autóm mö­gött feltorlódott a ko­csisor, nem volt mó­domban megállni, hogy köszönetét mondhas­sak. Ezt most szeret­ném pótolni; megkö­szönni. hogy nehéz helyzetemben a hely­színen gyorsan, előzé­kenyen a segítségemre sietett. Herschman Tiborné Miskolc lisztázik, trágyát termel, * ugyanott nyalókát is készíte­nek), hanem az édesség ösz- szetételét kellene úgy meg­követelni az előállítótól, hogy az se a fogakra, se az ét­vágyra káros anyagokat ne tartalmazzon, de kimondot­tan használjon a gyermek egészségének, összetételénél fogva. Például lehetne az alapanyag a méz. Ízesítésre pedig fahéjat, malátát, citro­mot, almát, stb, használná­nak fel. Persze, nem holmi pótlék, hanem természetes formájában. S akkor már lelkiismeret- furdalás nélkül adhatná a gyermeke kezébe az egészsé­ges csemegét a szülő. V isszalordítoiták November 15-ei rovatösz- szeállitásunkban képpel il­lusztrált cikket közöltünk „Nem tudja o baloldal...?" címmel. Olvasónk azt kifo­gásolta, hogy a Kommün ut­cában található KRESZ-táb- lák megtévesztőek a gépko­csivezetők számára. A beje­lentett panaszt a Város- gondnokság szakemberei a helyszínen kivizsgálták, a vizsgálat eredményéről Mar- jas Lászlóné igazgató tájé­koztatta szerkesztőségünket. „Intézményünk a város üzemeltetésével foglalkozik, e tevékenységhez hozzátarto­zik a KKESZ-táblák kihelye­zése is, amit megfelelő szak­értelemmel bíró munkatár­saink végeznek. Személy sze­rint arról nem tudok, hogy valamelyik dolgozónk a for­galmi jelzőtáblákat ötletsze­rűen, találomra aggatná ki. Ellenben számtalan példa volt — és gyanítjuk, sajnos lesz is — arra, hogy a táb­Iskolások feldől* lépései A nemes nemzeti és helyi hagyományokat is ápoló mis­kolci Herman Ottó Gimná­zium az idei tanévben újabb kezdeményezéssel rukkolt elő: idegen nyelvi klubot szervezett. Amint a céhes idők mes­terlegényei hajdanán, akként kelnek vándorútra manapság a legkülönfélébb szakmák képviselői, hogy „Európából” hazatérve itthon kamatoztas­sák megszerzett tudásukat. Tanfolyamok sokaságán ké­szülnek az útra, sajátítják el azt a nyelvet, amelyet az általuk választott nyugati ország népei beszélnek. Szükség van ezekre a nyel­vi képzésekre, mert az ed­digi iskolai oktatásban meg­szerzett nyelvtudással nem­igen lehet elindulni a Laj­tán túli területek meghódí­tására. Sajnos nem járt több eredménnyel a négy évtize­des orosz nyelvű iskolai ok­tatás sem. Felismerve azt, hogy az eddigi iskolai módszerek bő­vítésre szorulnak, a Her- manos diákok nyelvtudásuk gyarapítása érdekében meg­szervezték az említett klub- foglalkozásokat. Ezekre egy- egy idegen nyelvet anya- í nyelvi szinten beszélő ven­déget hívnak meg, akit kb. 1 órás beszélgetésre kérnek fel. A beszélgetés témáját a vendég nemzetisége és fog­lalkozása ismeretében döntik el a szervező diákok. Mert­hogy ezeket a foglalkozáso­kat nem a tanárok, hanem ; a diákok szervezik. Termé­szetszerűleg ehhez minden segítséget megkapnak a szaktanáraiktól. A kezdemé­nyezésük színvonalát az is emeli, hogy a foglalkozásai­kat az intézet dísztermében tarthatják. Félévente 2—4 klubfoglal­kozást szeretnének tartani, amelyből az elsőt, német nyelven, nemrég: november 23-án már megrendezték. | Programjuk szerint még idén egy francia, majd a jövő év elején egy angol nyelvű foglalkozás megtar­tását tervezik. Az idegen nyelvű beszéd- készség fejlesztéséhez a diá- : kok lépése nemcsak hasz­nos, hanem mások által is követhető. Kökényes! Eszter a Herman Ottó j Gimnázium 1/4. oszt. tanulója a KRESZ-táblát Iákat megrongálják, les'ere- : lik,, vagy mint A miskolcia- ! ké a szó rovatban megjelent fotón is látható, elfordítják. A fotó megjelenése után ügyeletesünk azonnal kiment a helyszínre, ahol a szóban- forgó táblát valaki — talán egy autós? — már vissza- i fordította. Neki ezúton is l köszönjük figyelmességét, se­gítőkészségét. A fenti eset kapcsán szeretném megje­gyezni: intézményünk folya­matosan fogadja (éjjel-nap­pal) a lakosság bejelentéseit a 84-848-as telefonon, napra­készen figyeli a helyi sajtó­ban megjelenő, a város üze­meltetésével kapcsolatos ész­revételeket, és azonnali be­avatkozással megoldásra tö­rekszik. A nekünk címzett, jobbító szándékú, segíteni akaró, hibáinkat korrektül ! feltáró észrevételeket válto­zatlanul köszönettel vesszük és továbbra is várjuk eze­ket.1! P. G.-né Miskolc Az IC(P) Rt. ajándéka a 44-es általános iskolának (Szabán Gabriella felvétele) Hetedik éve nyitotta meg kapuit a Jókai lakótelepen, a Pallós utcában, a 44. Sz. Általános Iskola. Már a kez­detek kezdetén megvették az egyszerű személyi számító­gépeket, hogy a gyerekeket a korszerű tudományágra is képesek legyenek oktatni. Csakhogy időközben „kinőt- ték” a kommodorokat, ah­hoz, hogy továbblépjenek, nagyobb teljesítményű és többet tudó komputerekre van szükség. Ebben sietett segítségükre az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent- rum(Park) Részvénytársa­ság, amely — mint dr. Tóth Ferencné iskolaigazgató el­mondta — a napokban egy IBM XT kompatibilis szá­mítógépet adományozott floppy monitorral, amely színre változtatható ebson nyomtatóval és sok-sok ok­tatóprogrammal rendelkezik. A gyerekek, a tanárok, az iskolavezetés egyként > nagy örömmel és köszönettel fo­gadta a nagy értékű ajándé­kot, amelyet — s ezt is dr. Tóth Ferancnétől tudjuk — az iskola három év alatt sem tudott volna megvenni. A már ötödik, hatodik osz­tályból kiválasztott 7-ik, 8-ik osztályos tanulók sajá­títhatják el e számítógép segítségével a korosztályuk­ban legkorszerűbb számító- gépes ismereteket. Szép pél­dája volt az IC(P) Rt. gesz­tusa annak, hogyan tud a nevelés társadalmasításában segíteni az, akinek van mit adnia. Az iskola diákjai számára Fleskó Gábor, a részvénytársaság igazgatója, és Pap Gyula sajtófőnök ad­ta át, beüzemeltetve, a gépet az ígérettel együtt: a rész­vénytársaság további segít­ségére is folyamatosan szá­míthatnak az általános isko­lában. Miért oeni vették fel a telefont? E. Arpádné. miskolci olva­sónk telefonon kereste meg szerkesztőségünket panaszá­val. Pénteken délután fél 3 körül hívta a Volán Búza téri állomásának tudakozóját. Ér­deklődni szeretett volna, mi­kor indul autóbusz Galyate­tőre. ahová unokájával akart utazni, és még aznap vissza­jönni. Mivel hosszú ideig nem vették fel a tudakozó telefon­ját. a forgalomirányító számát tárcsázta. Ott azzal utasítot­ták el. hogy nekik nem ez a feladatuk. Ismételt kérésre végre szóba álltak vele, s mintegy félórás telefonálás után tájékoztatást kapott. — Hát hogy akarunk mi így Európába jutni? Ilyen mód­szer és eljárás mellett? — tette fel a kérdést olvasónk. Hozzátette még, hogy sok nyugati országban járt már. az ottani tájékoztatás színvo­nalát az itthoni aligha köze­líti meg. Olvasónk panaszával meg­kerestük a Búza téri Volán­pályaudvar állomásvezetőjét, Farkas Pál elmondta, hogy az eset megtörténtekor már teljes volt a hétvégi for­galom a pályaudvaron. A forgalmi irodában 4 tele­fonjuk van, ebből egy a tu­dakozóé. A négy készüléket egy dolgozójuk kezeli, hiszen a forgalomirányítónak más az elfoglaltsága. De sürgős esetekben szívesen adnak ők is felvilágosítást. Olvasónk­nak is megadták a kellő tá­jékoztatást. Persze, utána kellett nézni, hiszen minden járatot, indulást, csatlakozást nem tudhatnak fejből. Eb­ben az esetben a Heves me­gyei menetrendet is meg kellett nézniük, hogy ponto­san válaszoljanak a kérde­zőnek. Az állomásvezető elmon­dotta: előfordulhat olyan eset, hogy csak hosszabb vá­rakozás után veszik fel a tudakozó telefonját. Erre az a magyarázat, hogy aki a telefont kezeli és az infor­mációt adja, ki kell elégí­tenie a helyszínen érdeklő­dők kérdéseit is. S addig sajnos, nem tudja felvenni a „Tréfás kedv Sokan úgy tartják, hogy ünnepeket csak hangos pe­tárdapuffogtatással lehet kö­szöntem. Jóllehet, tiltva van az ilyenféle szórakozás, és az új év közeledtével külön is felhívják az óévet búcsúz­tató társaságok figyelmét arra: tartózkodjanak ettől a veszélyes játéktól. Van aki megfogadja, viszont a petár­dák mégiscsak szólnak szil­veszter éjszakáján ... Es nemcsak akkor. Az el­múlt vasárnap este, 8 óra tájban, a 35-ös autóbuszon, az Ifjúság utcai megállóban valaki (k)nek már igencsak ünnepi hangulata lehetett. Amikor elindult a busz a megállóból, az utolsó ajtó közelében, a lépcsőn óriási durranás riasztotta meg az utasokat. Széjjelnézve, egy petárda „maradványát” ta­lálták. Vajon akik odatették, gondoltak-e arra, hogy idős emberek is utaznak a bu­szon, akikben a petárda I telefont. Hiszen aki szemé­lyesen kér felvilágosítást, ugyanúgy elvárja a pontos választ, mint aki telefonon kéri. Szeretnének minél szín­vonalasabb tájékoztatást nyújtani, amennyire ezt a létszámuk és a technikai fel­szereltségük engedi — de újabb dolgozó alkalmazásá­ra nem futja. ű” gyerekek hangja ijedelmet keltett? És nemcsak bennük! A gyere­kek kitervelt játéka „bejött”. Sikerült az „akciójuk”. Magamhoz térve, úgy is­tenigazából jól meghúztam volna a fülüket, honorálva, hogy részese lehettem ot­romba, felelőtlen tettüknek. Meg is érdemelték volna. Hogy máskor ne jusson eszükbe ilyen „tréfa” ... Cs. A. Miskolc Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak de­cember 2-án, a délelőtti órákban — fél 10 és 10 óra között — a Nagy Ilona ut­cában. Jogos tulajdonosa szerkesztőségünkben, A mis­kolciaké a szó rovatnál át­veheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom