Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-29 / 300. szám

Minden kedves olvasónknak boldog új esztendőt kívánunk! A Bölcsész Epilei elÉíZH A Miskolci Bölcsész Egye­sület tantoiyamoi, eiökur- zust hirdet mindazok szá­mára, akik az 199Í/92. tan­évre az egyesület által szer­vezett bölcsésztudományok oktatásának hallgatói kíván­nak lenni. Az elökurzus tan­anyaga: latin nyelvi alapok; görög nyelvi alapok és mű­vészet; indagermán—magyar összevető (kontrasztív) nyelvtan; az idegen nyelv elsajátításához; mitológia. A kurzusra olyanok is je­lentkezhetnek. akik a továb­biakban nem kívánnak böl­csészhallgatók lenni, de a fenti,témák — mint általá­nos műveltséget bővítő is­meretek — iránt érdeklő­dé?; mutatnak. A tanfolyam 1991. február 2-án kezdődik és 1991. má­jus 1-ig tart. szombati na­pokon, 10—17 óráig. Részvételi díj; 20 000 Ft. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen: Miskolci Bölcsész Egyesület. 3530 Mis­kolc, MSZB tér 1. sz. 3545 Miskolc, Ff. 452. DÉLI HÍRLAP Ma tlöní a miskolci közgyűlés Milyen lesz a város címere? Euyelőre nem vonnak vissza díszpolgári címeket és „Miskolc károsért” kitüntetéseket XXII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1990. DEC. 29., SZOMBAT ARA: 5.20 fork A néhai szocialista turizmus holnapi utódja Jönnek az oroszok! Volt idő, amikor úgvtűnt: az úgynevezett szocialista turizmust leírhatjuk. Ma in­kább azt mondják a szak­emberek. hogy fordított elő­jelű változásokra kell felké­szülni: turistaáradat érkezik majd, különösen a Szovjet­unióból. Azt azonban illúzió lenne hinni, hogy ezek a turisták műemlékeket jön­nek megszemlélni, hiszen céljuk a bevásárlás lesz, a legjobb ecetben is, egy ré­szük pedig nem is akar majd visszatérni hazájába. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal Mátra-Bükki In­téző Bizottsága nemrég tár­gyalt az elmúlt öt év ide­genforgalmi fejlesztéseiről és a közeljövőről. Tájékoztató­jukban már jelentős sulival szerepelt az előbb említett sajátos „szociáiturizmusra” való felkészülés. • KÉSÉSBEN VAGYUNK Az intéző bizottság szerint máris késésben vagyunk a bevásárló*urizmus rohamára való felkészüléssel. Ügy vé­lik ugyanis, hogv jól meg­tervezett szervező munkával talán el'lehetne érni: a for­galom zöme szervezett cso­portok formájában és első­sorban a fő idegenforgalmi szezonon kívüli időszakok­ban jelentkezzen. Részint így jobban kézben tartható az egész, másrészt főszezon­ban jobb lenne a meglévő szállodákat, épületeket azok­nak a vendégeknek fenntar­tani, akik nem csupán bevá­sárolni jönnének hozzánk, hanem valóban üdülni, pi­henni. szórakozni. Ez nem­csak elvi kérdés, hanem na­gyon is gyakorlati, hiszen ezek a vendégek, akik szá mára ez utazást és nem üz­letelést jeient, jóval tcobet költenek Magyarországon, azaz nagyobb bevétélt jelen­tenek az állam és az ön­kormányzatok számára is. Hogy mi történik majd valójában, azt nehéz meg­mondani. A témával régóta foglalkozó szakújságírói vé­lemény szerint a legnagyobb baj az, hogy a magyar ide­genforgalom szervezetei nem képesek elég gyorsan alkal­mazkodni a megváltozott helyzethez. Minden bizony- jival lesznek kisebb-nagyobb vállalkozások, amelyek fel­fedezik az üzletet a kelet­ről érkező áradat fogadásá­ban, csak az a nagy kér­dés. hogy az üzletből része­sedhet-e a nagyobb közös­ség is. Azaz nem az lesz-e a helyzet, hogy egy város vagy vidék megszenvedi majd az inváziót, míg an­nak hasznát néhányan le­aratják. A legjobb megol­dásnak az olyan rugalmas szervezetek működése lát­szik. amelyek a szovjet tu­risták beutaztatásával úgy csinálnak üzletet, hogy ösz- szekötik azt más kereske­delmi szerződésekkel. Ilyen már található városunkban is, s remélhetőleg a jó pél­da másutt is követőkre ta­lál. # ITTHON, OTTHON? Az intéző bizottság sze­rint a belföldi turizmusban is jelentős változás várha­tó: lesz egy vagyonos hazai réteg, amelyiknek az igé­nyei nagyjából megegyeznek majd a nyugati turistákéval. Rotor koncert az Adyban Az óév utolsó koncertjét rendezik meg holnap este 6 órától az Ady Endre Műve­lődési Házban. A Rotor együttes, sikeres franciaor­szági turnéját követően, em­lékezetes koncerttel szeretné búcsúztatni az évet. Szere­tettel várják mindazokat, akik a hagyományos heavy métáit kedvelik. de emellett oí* lesznek azok a tömegek, akiknek nem marad más. mint a tömeg- turizmus, azaz a természet- járás. Csakhogy épp a tömeg­turizmus feltételrendszerei — turistaházak, olcsó étter­mek, kulcsos házak — tet­ték tönkre az elmúlt évti­zedekben. Minden ellenkező érv dacára nem tudjuk el­hinni, hogy egy tízmilliós országban, ahol milliók egyetlen hétvégi passziója lehet majd a túrázás, ne le­hetne üzletet csinálni az ol­csó és tömeges idegenforgal­mi szolgáltatásokból. Ez már azonban nem a bizottság, hanem az újságíró vélemé­nye ... (k-ó) Nem egykönnyen születik meg a döntés városunk cí­merének es zászlajának megváltoztatásáról, ponto­sabban az eddig érvényben levő hivatalos városcimer egy régi, hitelesnek tartott városcímerre való felcserélé­séről. A néhai tanácstestület már úgy vélte, hogy nem hoz döntést ebben az ügy­ben, bár a címertervezeté­ket s az ahhoz kapcsolódó paragrafusokat előkészítette. Városunk közgyűlése no­vemberben kétszer is tár­gyalta a városunk címerére és zászlajára vonatkozó ja­vasatokat, de végül is újabb változatokról esett szó, így a testület a mai ülésén, im­máron minden kiegészítést és javaslatot figyelembe vé­ve, újra napirendre tűzi a címer- és zászlóügyel. • PECSÉT VOLT A Déli Hírlapban mai ak­kor megkezdődött a szak­mai vita városunk címeré­ről, amikor ez a téma nem kerülhetett a hivatalos fó­rumok elé. Ami ebben a vitában kirajzolódott, az lé­nyegében nem különbözik attól, amit ma a képviselő- testület asztalára döntésre kész javaslatként letettek. A szakemberek ugyanis akkor is. most is azt mondták: há­rom címer közül lehetséges választani, ha a város ha­gyományait tisztelve olyan címert akarunk magunknak, amely történelmileg hiteles. Zajos ünnepnek nézünk elébe A szilveszter sohasem tartozott a csendes, meghitt han­gulatú ünnepeink közé. Eddig is szóltak a dudák, cuppan- tak a pezsgős dugók, sercegtek a csillagszórók, azonban má­ra ez a kelléktár szegényesnek bizonyult. Snasszá vált a kommersz, hangtalanul szétszóródó konfetti, s a gyerek a csillagszóró láttán csak ennyit mond: Ez is valami? Hiszen tudja, tudjuk — a legtöbben kellemetlen tapasz­talatokból —, hogy a szilveszteri arzenál több darabbal is bővült. Decibeljeivel éllovas a petárda, s a robbanós kon­fetti is eléri a kívánt hatást: riadtan húzódnak össze kör­nyékén az emberek. Szilveszterkor talán sokan elnézőbbek lennének, ha hetek óta nem durrognának meilettünk e já­tékszerek. Buszon, villamoson, utcán egyaránt az infarktus kerülgeti az embereket emiatt. Nos, karácsony óta folyamatos ellenőrzést tartanak a köz­terület-felügyelet dolgozói. Csaknem a petárda-árusokra spe­cializálják most magukat, s reggel kilenctől este nyolcig jár­ják az utcákat, elsősorban a belvárost. Vantal Gyula igaz­gató és munkatársai jól ismerik már e virágzó feketekeres­kedelem fortélyait, s ötszáz forintra is megbüntethetik a zugárust. Az engedély nélkül kereskedők általában családi szervezéssel igyekeznek hatékonnyá tenni forgalmukat. A gyerekek kezébe egyszerre csupán néhány petárdát adnak, s csak ha már elkeltek, akkor látja el őket a kapualjban gubbasztó újabb adaggal. A robbanóanyagnak minősülő játékokat elkobozzák a fel­ügyelet dolgozói, s a szabálysértési jogszabály szerint meg­semmisítik. Az utolsó nagy ellenőrzés tegnap volt, illetve ma lesz, ehhez erősítést kaptak a városi rendőrkapitány­ságtól. N. Zs. heraldikailag — azaz címer- tanilag — szabályszerű. Az egyik címert 1909 és 1949 között használta a város, ez az úgynevezett ..Szent Ist- vános” címer. Egy gazda­gon díszített címerről van szó. amelyet már annak ide­jén is hosszas történeti ku­tatás. szakértői bizottsági munka alapján alkottak meg. A másik lehetséges címer az úgynevezett hajdús címer, amelyet egyébként két helyen is láthatunk Mis­kolcon, a Városháza orom­zatán, és az Avas Szálló homlokzatán. Ez az 1909-es címernél egyszerűbb, de tör­ténelmileg ugyanolyan hite­les, mint az elsőként emlí­tett, 1949-ig használt város- címer. A harmadik lehetséges ' változata voltaképp nem cí­mer, hanem egv olyan XIV. századbeli ábrázolás, amelv pecsétlenyomatként maradt ránk. Eet Miskolc címer­ként sohasem használta, ám a pecsét közepén látható sti­lizált gótikus királyiéi, amelynek bal oldalán hold, jobb oldalán hatású csillag található, mégis isimért a miskolciak számára. U"'van­is az ábrázolás esztétikus, s ezért szívesen használták fel napjainkban is kii’önfé- le kiadványokban. íAz*- nem lehet teljes bizonyossággal tudni, hogy a királyiéi me­lyik uralkodónkat ábrázol­ja.) V' • IONIUS 30-IG FELÜLVIZSGÁLJAK A város zászlaja esetében annyiban könnyebb a hely­zet. hogy a múzeumban ránk maradt egy szép pél­dány, és gyakorlatilag en­nek a mai mását lehet el­fogadni városzászlóként, hi­szen a téglalap alakú, arany­sárga színű, szélein vörös farkasfogakkal díszített lo­bogó mezejében bármelyik kiválasztott városcímer sze­repelhet. Nem elegendő pusztán ar­ról döntenie a tisztelt köz­gyűlésnek. hogy melyik le­gyen városunk címere, a cí­mer és a zászló használatát szabályoznia is kell. A ren­delettervezetben többek kö­zött benne szerepel, hogy aki a város címerét és zászlaját engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően használja, terjeszti, pénzbír­sággal sújtható. A hajdani tanácsrendelet a címer- és zászlóügyeik mellett szabályozta a dísz­polgári címek adományozá­sát, valamint a MiskolcVá- rosért kitüntetés odaítélését is. A városunk közgyűlésé elé terjesztett írásos anyag­ban a polgármester azt Ja­vasolja: bár törvény által adott joga a testületnek, hogy helyi kitüntetéseket és elismeréseket alapítson, úgy ítéli meg, hogy ezt csajkák­kor tegye meg a közgyűlés, ha meghozta fontosabb he­lyi rendeletéit, és elvégez egy szélesebb körű lakossá­gi tájékozódást. Elfogadásra ajánlja a tervezet azon ja­vaslatát is, miszerint auto­matikusan most nem von­nának vissza eddig adomá­nyozott kitüntetéseket, cí­meket, de június 30-ig a polgármester felülvizsgálná ezek körét, s ennek alapján dönthetne a testület. (kiss) Kikeltek az első pisztrángivadékok Mintegy 60 ezer kemlops pisztrángivadék nyüzsög a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság garadnai piszt rangos telepén levő kel­tetőház edényeiben. Ez az idei „első kelés”, amely az anyahalak mesterséges ter­mékenyítése után életre kelt. Mint Hoitsy György, a te­lep vezetője elmondotta, most már folyamatosan szá­mítanak az ivadékok meg­jelenésére, mert az ikrák termékenyítése is folyama­tos. Végzik a sebespisztrán- gok fejését és mesterséges termékenyítését is. Ebből a két fajtából a simítások szerint mintegy 350 ezer iva­dékot nyernek, s nevelnek majd fel. Így aztán az idei halasitáana és a későbbi ér­tékesítésre is elegendő piszt­ráng lesz. A sebespisztrán­gok kelését januárra várják, s abban a hónapban kezdik meg a szivárvónyos piszt­rángok ugyancsak mestersé­ges termékenyítését is. Az új év már hófehérbe öltözve köszönt be a garad­nai pisztrángtelepre. A több mint 10 halastavat környező erdős hegyoldalakat araszos hótakaró fedi. A nevelő- és telelőtavak azonban nem fagytak be. A víz ugyanis naponta kétszer cserélődik. S mert az 7 fokos, jegese- déstől nem kell tartani. Hétköznap vagy ünnep­nap, a pisztrángostelepen mindig van tennivaló. A mesterséges termékenyítés mellett most is „etetni kell a halakat”. így aztán szinte „ünnepi műszaknak” is ne­vezhetjük a munkát, melyet Hoitsy György karácsony­kor végzett — s végez majd szilveszterkor és újévkor ii. s|c Ez a címer 1909 és 194! között már volt egyszer Mis- kolcé. ★ A hajdtí címeralakját még ma is láthatjuk mis­kolci középületeinken. Ez az ábrázolás soha nem volt címer, csak pecsét. Most azonban lehet címer is be­lőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom