Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)
1990-12-18 / 293. szám
A vagyonügynökségé a döntő szó Először a kis boltokat adják ei Mi lesz Miskolc állami bér la kásáival Y 2. A MISKOLCIAK NAPILAPJA A kereskedőket meglehetősen nagy bizonytalanságban tartja a privatizáció. Mint több más vállalat esetében, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat veze- töségénk intézkedési jogosítványát is felfüggesztették az állami vagyon felett, s a már törvényben foglaltak értelmében több lépcsőben megkezdődik a hálózat üzleteinek értékesítése. Mennyire ismertek az ezzel kapcsolatos tervek részletei az üzletvezetők, illetve a dolgozók körében? — kérdeztük Éliás László igazgatót. XXII. ÍVFOLYAM, 293. SZÁM I URA: 5.20 1990. DECEMBER 18., KEDD I FORIIHT — Számos fórumon vitattuk már meg az ezzel kapcsolatos vállalati elképzeléseket, de a döntést végül is a vagyonügynökség hozza meg. Az általunk kidolgozott tervet egyébként körülbelül másfél hónapja eljuttattuk a Üzlet, vagy szociális ügy? Egyelőre „lehúzták a rolót” az állami bérlakások eladásánál Miskolcon. Ez azt jelenti, hogy a város közgyűlésének határozata értelmében az új lakástörvény megjelenéséig, illetve legkésőbb a következő év első negyedévének végéig nem lesz további kijelölés, azaz nem adnak el több tanácsi bérlakást a benne lakóknak. Ezen az ominózus rolóhű- zó közgyűlésen még 1818 és pluiiz, nagyjából 800 lakás eladását engedélyezte a testület, mert úgy vélték: ezekben az esetekben részint jogszabályi kötöttségek miatt, részint a városlakókkal szemben méltányosság okán így kell határozniuk. A döntést nagy vita előzte meg, és a többórás polémia sumraá- zata az is lehet: a lakáseladások ügyét így vagy úgy, de meg keil oldani, és ez a megoldás bármilyen lesz is, számos feszültséggel, elégedetlenséggel jár majd. • ZŰRZAVART OKOZOTT VOLNA Ma még meglehetősen homályba vész, hogy vajon jövő év tavaszán milyen törvénytervezettel áll elő a kormány a lakásgazdálkodást illetően. A miskolci városatyák olyan döntést hoztak legutóbb, hogy átmenetileg sem nyúlnak hozzá a bérlakások eladását szabályozó helyi tanácsrendelethez. Ez szerencsés elhatározás, hiszen csak a zűrzavar növekedne olyan új paragrafusok életbe léptetésével, amelyek könnyen lehet, hogy a tavaszi kormány törvénytervezet elfogadásakor azonnali átdolgozásra szorultak volna. • A PIACI ÁR Eiőző cikkünkben vázoltuk. hogy a miskolci köz- gvű'és vitájában voltak, akik amenett érveltek, hogy a jö- vőbtn piaci áron — tehát árkedvezmény nélkül — kell eladni a lakásokat, de a lakókat, azaz a vevőket támogatva a szociális helyzetük alapján. Ez az érvelés logiMegyei értekezletet tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és városi munkástanácsok szövetségéhez tartozó munkástanácsok. A rendezvény szerdán délután 5 órakor kezdődik a Dimag kus, ám felvet egy olyan kérdést, amit a városatyák a közgyűlés szünetében élénken tárgyaltak egymás között. Azt, hogy milyen is legyen az eladásra szánt állami bérlakások értékbecslése, ami alapján kialakulhatna az a bizonyos piaci ár. Mert azt ugye bárki köny- nyedén beláthatja, hogy ha nagyobb terheket jelent a jelenleginél a bérlakás megvásárlása, akkor a most érvényes értékoecslési módszer sem tartható. A jelenlegi gyakorlat kevéssé tesz különbséget lakás és lakás között, holott a szabadpiacon egy zajos utcára néző ablak, vagy firioman fogalmazva, a deviáns lakók szomszédsága is jócskán lefaraghat az árból. Volt olyan városatya, aki azt jósolta: lakásonként, épületenként zajlik majd az alku, és ez az egyedül igazságos eljárás. • CSAPDAHELYZET Vajon üzletnek tekinti-e a városháza a bérlakások eladását, vagy szociális ügynek? Volt, aki ezt kérdezte, és mintegy válaszként érdemes idézni Tóth Pál szociológus felszólalásából, aki azt mondta: se ez, se az, hanem egy csapdáról van szó, amelyből nagyon nehéz kiutat találni. Hogy miért csapda a jelenlegi lakásrendszer az önkormányzatok számára? Többek között azért, mert — akárcsak az adóreform bevezetése idején az új adótörvényektől, — most a lakásügyi jogszabályok megváltozásától sokan várnak valamiféle általános igazságtételt. De csapda azért is, mert egyszerre kellene megoldani szociális gondokat — hiszen emelkedik a lakbér, romlanak az életkörülmények, sokasodnak a lakásra várók — és valamilyen módon megszabadulni a lakásfenntartás. -tatarozás irdatlan terheitől, amit egyik önkormányzat sem tud majd elviselni. Különösen nem a miskolci, ahol a 75 ezer lakás majd fele állami, azaz most már önkormányzati tulajdon. Hogy mennyire igaz a csapda jelző, azt az is igazolja, hogy még az előző tanácsrendszer is megRt. klubházában, a Herczeg Ferenc utcán. A szervezők kérik a munkástanácsok vezetőit, az ügy fontosságára való tekintettel vegyenek részt a tanácskozáson. próbált valahogy ebből kikászálódni, s most ki-ki személyes élményei és infot má- ciói alapján, hol azt mondja: a tanács bürokratikus módszerekkel gátolta a lakáseladásokat, hol pedig azt, hogy épp ellenkezőleg, felgyorsította azt, előre elígérkezve az önkormányzat vagyonára. Remélhetően az elkövetkezendő hónapokban jut arra ideje az önkormányzatnak, hogy indulatoktól mentesen, a szikár tények ellemzésé- vel átlássa a miskolci bérlakásügyeket, és ezen ismeretek alapján döntsön, ha kialakulnak az országos lakáskoncepciók is. Hírt adtunk a napokban annak az Észak-Kör Kft.- nek a megalakulásáról, melynek tagjai az Észak- Magyarország térségében létrehozandó környezetvédelmi fejlesztések érdekében kívánnak tenni. Ügy, hogy a problémák feltárásától a beruházások lebonyolításán át a finanszírozásig koordinálnák az új létesítmények kialakítását, vagy a régiek korszerűsítését. A Dimag Rt., a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, az INNO-TRADE Környezetgazdálkodási Innovációs Kft., az Ipari Fejlesztési Bank és a Vegyépszer Rt. mellett az alapítók között a Sajó Befektetési és Vállalkozási Rt. neve is szerepel, mely a Borsodi Ércelőkészítő Műből alakult egyik részvény- társaság. Az alapító okirat aláírásakor megtartott sajtótájékoztatón a nagyszabású tervekhez közvetlenül kapcsolódó és sokakat érdeklő kérdést is feltettük a Sajó - Rt. elnökének. Nevezetesen : mikor számíthatnak a sajó-völgyiek, Így a miskolciak rá, hogy a rég szükséges filtert felszereljék a BÉM kéményére? Mint kiderült, két-, három-, négy- százmillióba is kerülhet ez a beruházás, melyre a közeljövőben nemigen lesz pépz. Azonban javul a helyvagyonügynökséghez, de az ezzel kapcsolatos tényleges munka minden bizonnyal már az új évre marad. A törvény szerint vállalatunk esetében 103 kereskedelmi egységet érint a privatizáció. Ezek összesen 400 dolgozót foglalkoztatnak, egyenként tíznél kevesebb az ott dolgozók létszáma. Az első ütemben a tervek szerint 28 üzlet megvételére lehetne pályázni; ezek általában egy, maximum négy személyt foglalkoztató, kisebb üzletek. Remélhetően ezeknek az árúk is alacsonyabb lesz, így a dolgozóink talán bele mernek vágni a megszerzésükbe. A második ütemben vállalkozói kézbe kerülne az a 36 szerződéses bolt. amely- ivei tulajdoniképpen már eddig is csak laza kapcsolata zet, hallhattuk. Hiszen a kohászati termelés visszaesése a zsugorítványgyártás csökkentését, majd végleges leállítását eredményezi. Míg néhány éve több millió zsu- gorítványt gyártott a BÉM, ez évben már csak 800 ezret, ^ Reméljük pár év múlva nem füstöl a BÉM kéménye. volt a vállalatnak. Végül pedig az a 39 közepes nagyságú élelmiszerüzlet lesz a pályázat tétje, amely 5—10 eladót foglalkoztat. Addigra várhatóan a piacgazdaság is jobban körvonalazódik, a vállalkozói szellem megerősödik, a dolgozóink pedig számítanak rá, hogy az efféle tulajdonszerzés hitelfeltételei is biztatóbbak lesznek, hiszen ebben a szakmában most bevethető tőke felhalmozására nemigen volt módjuk. — A vállalat tud-e segítséget adni saját dolgozóinak a vállalkozásokhoz? — Anyagiakban sajnos nem. Az üzletek felértékelése sem a mi dolgunk, hiszen nem lehetünk részrehajlóak. jövőre még kevesebbet, s azt követően — 3—5—6 éven belül — teljesen megszűnik ez a környezet, a levegőnket nagymértékben szennyező tevékenység, a környékbeli lakosság ironikus szavaival élve: a púdergyár. S, hogy mivel váltják fel, az a most alakult környezetvédelmi kft. első nagyszabású terveiből tudható meg. A fentiek következtében leépülő vagyon hasznosítását az új miskolci szeméttelep ügyével kívánják összekapcsolni. Mint köztudott, a nádasréti kommunális lerakó már betelt, ’92-ig lehet még ide szemetet hozni. Az új telep helyéről még nincs döntés, de több, mint valószínű, hogy a sajóbábonyi Császár-völgybe kerül. Miután csakis korszerű technikákkal képzelhető el ezt követően a hulladékkezelés, a lerakás mellett válogatás, újrahasznosítás és égetés terve is szerepel. Ez utóbbiban lehetne szerepe az eddig ércport pöfögő BÉM-nek, természetesen a megfelelő szűrőberendezésekkel felszerelve. Gavallér István, a nemrégiben megalakult Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, aki szintén részt vett e találkozón, biztosította a jelenlévőket arról, hogy csakis a nyugati normák betartása mellett engedélyezik majd ezt a tevékenységet. N. Zs. A technikai lebonyolításra viszont vállalkozhatunk, és bízunk abban, hogv szakmai tanácsadással, a fontos információk továbbadásával támogatni tudjuk őket. A vállalati elképzelés, hogy továbbra is nyújtunk majd megfelelő egyezség alapján az új tulajdonosonkak olyan szolgáltatást (számlavezetést, karbantartást stb.), amivel megkönnyíthetjük az újrakezdést. — Mi lesz a sorsuk azoknak, akiknek nincs elég tőkéjük vagy bátorságuk egy új üzlet megszerzésére, és azoknak, akiknek a munkájává az új tulajdonos esetleg nem tart igényt? — A fennmaradó, többnyire nagyobb üzlet és ABC, amely a mostani forgalom hetven százalékát bonyolítja le, tud munkalehetőséget adni, hiszen a szakmánk közismerten munkaigényes és létszámgondokkal küzd. A minőségi cserét sem hagyjuk ki a számításainkból. Emellett extenzíven szeretnénk fejleszteni a hálózatunkat. A közelmúltban megnyitott martintelepi Kisfaludy ABC-ben huszonkét dolgozó helyezkedett el, s jövőre az ongai új ABC-nkben is ennyien dolgoznak majd. — Először a kis forgalmú, de az ottani lakosság szempontjából fontos élelmiszerüzletek kerülnek kalapács alá. Mi történik, ha nem akad rá vevő, vagy az ríj tulajdonos nem ebben a formában akarja működtetni? — A kérdés első része számunkra is nyitott, mert gazdaságtalanul működő üzleteket mi sem vagyunk már kötelesek nyitva tartani. A jogszabály szerint az önkormányzat kikötheti, hogy az új tulajdonos maximum 5 évig köteles élelmiszerboltként üzemeltetni az üzletet, hiszen a lakosságnak legalább ilyen színvonalú alapellátást kell biztosítani, mint a mostani. Ám arra a kérdésre nincs egyelőre válasz, hogy mi lesz az üzlet sorsa,’ ha nem tudja fenntartani, ha nem tud belőle megélni. Azt sem tudjuk, hogyan ajánlhatja fel újbóli megvételre másnak. (oláh) Munkástanácsok megyei értekezlete ^j (Folytatjuk) Környezetbaráttá válhat a EÉM Erczsugorítás helyeit szemétégetés? Akit az új tulajdonos nem tart meg, átveszik a munkaerő-hiánnyal küszködő nagy üzletek.