Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-17 / 292. szám

Akár less világkiállítás, akár nem A jó ötleteknek zöld utat kell adni! • Noha nem nyújthat igazi harmóniát az a közösség, ahol 460 különböző felfogású embernek kell öreg korára egymáshoz és környezetéhez alkalmazkodnia, mégis biztos bázis, ahol gondos­kodnak mindennapjaikról. Ezért találunk a meghitté varázsolt szobasarkokban mosolygó arco­kat. Ám éppen ezért keltett rossz közérzetet ott élők és ott dolgozók között az Új Hírnökben megjelent cikk, amely azt sugallja: a miskolci szociális otthonban a „halálba segítik" a bent­lakókat. Igaz, sok mondat mögött kérdőjel áll. Ám a válasszal a lap adós maradt. A nyitott és súlyos kérdésekre próbálunk feleletet találni abban a cikksorozatban, amelynek első részét lapunk 3. oldalán közöljük. (Szabán Cabrielia felvétele) A világkiállítás körül to­vább folytatódik a kormány­zati huzavona, hiszen köztu­dott, hogy csak feltételesen .jegyezték be hazánk igényét a megrendezésre. Városunk akkori vezetői, 1989-ben is ügy látták, hogy a bizonyta­lan kilátások még nem szol­gálnak okot arra, hogy Mis­kolc ne készüljön arra az eshetőségre, ha mégis lenne világkiállítás. Az új önkor­mányzat szintén erre az ál­láspontra helyezkedett a legutóbbi közgyűlésen. A volt városi tanács vég­rehajtó bizottsága es a me­gyei tanács közösen már korábban egy alapítvány létrehozását határozta el, összesen négymillió forint induló vagyonnal, amely a megye hárommilliós, illetve a város egymilliós tőkéjéből tevődne össze. A Borsori- Abaúj-Zemplén megye a vi­lágkiállításon nevet viselő alapítványhoz az előzetes felmérés alapján 45 szerve­zet jelezte csatlakozási szán­dékát, 11,2 millió forinttal. Városunk közgyűlése leg­utóbb egyetértett azzal, hogy a városnak részt kell venni az alapítványban, s hogy a polgármester írja alá az ala­pító okiratot, valamint ve­gyen részt a kuratóriumban; Az alapítvány alakuló ülé­sére egyébként hamarosan sor kerül. Az alapítványnak azon az általános célon túl, hogy segíti megyénk és Mis­kolc részvételét a Buda­pest—Bécs világkiállításon, az is feladatköre, hogy ösz- szehangolja a különféle tele­pülések, vidékek munkáját ez ügyben, vállalkozói ala­pon végeznék el ezt az elő­készítő, irányító munkát.' Felkarolnák a jó ötleteket és menedzselnék azokat. * Hogy lesz-e világkiállítás Magyarországon, ma még Hem tudni. De az egészen Kedden tartja alakuló ülé­sét a megyei önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén köz­gyűlése. Az első ülés napi­rendjén egyebek között a megyei közgyűlés elnökének megválasztása szerepel. Az töltheti majd be ezt a tisztségei, akit a 60 tagú testület legalább kétharma­da támogat. Arról még nin­csenek hírek, hogy kik le­hetnek esélyesek, azt viszont megtudtuk, hogy még a vá­lasztás, illetve a jelölés előtt megállapodnak a megyei képviselők a megválasztandó elnök javadalmazásában. Vagyis nem a személyre, hanem a tisztségre szaoiák a fizetést. Az összeg ugyan­annyi ' lehet, mint a polgár- mesterek esetében. A tör­vény szavaival élve: nem érheti el a mindenkori mi­niszteri fizetések 80 száza­lékát. Ez jelenleg 52 ezer forint. S mivel ezt nem le­het elérni, ezért van, hogy sok helyen — például Mis­kolcon is — 10 forinttal ke­vesebb fizetést szavaztak meg a polgármesternek. Ugyancsak a megyei köz­gyűlés dolga lesz kiírni a főjegyzői állásra szóló pályá­zatot. Értesüléseink szerint egye­lőre nem kerül sz.óba a me­gyeháza jövője. Mint meg­tudtuk, sok még a bizony­talanság azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az itt dolgozó emberekkel, s azzal az ér­tékkel, amit a tanácsi szer­bizonyos, högv az alapít­vány létrehozása világkiállí­tástól függetlenül is szolgál­hat ;ió céloka*. Gondoljuk csak el, hogy ebben az ala­pítványban némi anyagi, erő társulhat a szervezettséggel Nem biztos, hogy az alapít­vány által felfedezett, vagy az oda benyújtott ötletek csak és kizárólag a világki­állítás megrendezése esetén hasznosühatóak. Sőt, az len­ne az igazi megoldás, ha az alapítvány olyan munkára törekedne, amelynek kereté­ben a térség fejlesztését ál­talában is szolgáló ötletek érvényre juthatnának. Mert megyeházár, található. Meg­lehet, a megyei közgyűlés tulajdonába kerül az épület, könnyen lehet, hogy mégsem lesz világkiállítás Magyaror­szágon, avagy lesz, de régi­ónk nem tud benne jelentős mértékben részt venni. Van­nak és lesznek azonban kü­lönféle segély- és támogatási programok, valamint tőke- befektetési ajánlatok, ame­lyekre akkor lehet eséllyel pályázni, ha egy térségnek számos jól kidolgozott, a puszta ötlet szintjétől to­vábbfejlesztett koncepciója van arra, hogy mit is kez­dene, ha pénzhez, tőkéhez jutna. de az is valószínű, hogy a köztársasági megbízott hiva­tala, illetve más állami hi­vatal is itt kap helyet. Egyelőre „lehúzták a ro­lót"' az állami bérlakások e<- adásánál Miskolcon. Ez azt jelenti, hogy a város köz­gyűlésének határozata értel­mében az új lakástörvény megjelenéséig, illetve legké­sőbb a következő év első negyedévének végéig nem lesz további kijelölés, azaz nem adnak el több tanácsi bérlakást a benne lakóknak. Ezen az ominózus rolóhú­zó közgyűlésen még 1818, és plusz, nagyjából 800 lakás eladását engedélyezte a tes­tület, mert úgy vélték: ezekben az esetekben ré­szint jogszabályi kötöttségek miatt, részint a városlakók­kal szembeni méltányosság okán így kell határozniuk. A döntést nagy vita előzte meg, és a többórás polémia summázata az is lehet: a lakáseladások ügyét így vagy úgy, de meg ■ kell ol­dani, és ez a megoldás bár­milyen lesz is, számos fe­szültséggel, elégedetlenséggel jár majd. • VENNÉNEK, HA LEHETNE Lapunkban meglehetősen sokszor foglalkoztunk már ezzel a témával, hiszen jól tudtuk: egy ilyen helyzet­ben, amikor állami erőből úgyszólván nem épül lakás, s az önerőből történő ott­honteremtés esélyei is csök­kennek. létkérdés a magán­emberek, az önkormányzat, és az ország szemn^ntjából, hogy mi lesz az állami bér­lakásokkal. Miskolcon külö­nösen nyomasztó ez a gond, hiszen a majd 75 ezer mis­kolci lakás 42,5 százaléka állami, s ez az arány itt a legmagasabb az országban. Ennyi bérlakást az önkor­mányzat aligha tud fenntar­tani, hiszen ha a lakbéreket radikálisan megemeli, akkor szociális támogatást kellene nyújtania a bérlőknek, azaz egyik zsebéből a másikba pakolná á pénzt, ami ráadá­sul nincs is ... Az tehát a higgadtan gondolkodó em­berek számára világos, hogy a bérlakások egy részét el kell adni. De vajon hogyan, mennyiért és mennyi legyen ez az eladható lakásmennyi­ség? Miskolcon eddig több, niint nyolc és fél ezer álla­mi lakást adtak el, de a vé­teli igény továbbra is nagy, a jelentkezők száma eddig évente rendre megduplázó­dott. • HA A KORMÁNY BETARTJA ÍGÉRETÉT... A mostani önkormányzati döntéssel végül is tűzoltó- munkát végeztek a város­atyák, hiszen a folyamatban lévő lakáseladási ügyekre vagy igent, vagy nemet kel­lett mondaniuk, mert a „ta­lán” jogilag aligha elfogad­ható zválasz. Azzal azonban tisztában voltak — ez kide­rült a vitából —, hogy a döntéssel csak pillanatnyi gondokat oldottak meg. A saját maguk szabta határidő arra kényszeríti majd a közgyűlést, hogy jövő év el­ső felében újra foglalkozzon az állami bérlakások eladá­sával, vagy azért, mert a kormány betartva ígéretét, az egész -lakás- és helyiség­gazdálkodási rendszert Ma­gyarországon új alapokra helyezi, azaz április 30-ig a lakásgazdálkodást átformáló koncepciót és törvényt dol­goz ki. Vagy pedig, ez nem történik meg, és itt, Miskol­con, helyben kell valamit kitalálni, hiszen az állami bérlakások tulajdonjogával együtt, annak minden fenn­tartási gondja a miskolci önkormányzat nyakába sza­kadt. 0 NEM A LAKÁST, A LAKÓT KELL TÁMOGATNI A közgyűlés vitájából ki­derült, hogy többféle nézet üjközik a bérlakások eladá­sának ügyében. Az egyik- nézet — amelyet például Kobold Tamás, alpolgármes­ter neve is fémjelez — sze­rint a bérlakásokat piaci áron kell eladni. Tehát a forgalmi érték 100 százalé­káért.. Ugyanakkor meg keli. nézni, hogy ki a vevő, azaz a lakó, és a szociális körül­ményeit mérlegelve kell tá­mogatást adni neki, hogy meg tudja fizetni ezt a vé­telárat. Magyarán nem a la­kás árában kell egy min­denkire egyformán érvényes kedvezményt nyújtani, ha­nem a lakót kell támogatni egyénileg. Ezt a támogatási ügyet annyira komolyan gondolja a Városháza, hogy az illetékes bizottság állító­lag neki is fog a feltételek kidolgozásának. Mások szerint azonban még a jelenlegi lakásár — tehát amelyik jelentős ked­vezményeket tartalmaz — is túlzott. Ugyanis, ha vala­ki megveszi most bérlaká­sát, nemcsak tulajdonhoz jut, hanem magára vállalja annak összes terheit is. S ezek a terhek óriásiak. Gon­doljunk csak bele, hogy míg egy OTP-, vagy szövetkezeti lakóházban a lakás felépíté­sének első pillanatától gyű­lik a felújítási alap a lakók befizetéseiből, addig abban a házban, ahol a bérlakások eladásával most alakul meg egy társasházi közösség, egy árva petákkal sem rendel-1 keznek, örülnek, ha a fenn­tartás költségeit ki tudják fizetni. Így ha egyszer tata­rozni kell a házat, a közös­ség legfeljebb kölcsönt ve­het fel rá, é.-, nagy kérdés, hogy ki és miiven feltéte­lekkel ad majd pénzt, s a tulajdonosok elbírják-e eze­ket a terheket... (Folytatjuk) Parancsnoki fogadónap Márton András mérnök ezredes parancsnok ma dél­után 13-tól 16 óráig fogadó­napot tart a Megyei Had­kiegészítő Parancsnokságon (Miskolc, Álmos u. -26. szám). 5)c Ma még azt sem tudni, mi lesz az úgynevezett ellátó szervezettel. Ide tartozik például a volt megyei tanácson ta­lálható garázs és szerviz. (Bujdos Tibor jelvétele) ■Kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM I fiRfl; 5„2Q 1990. DECEMBER 17., HÉTFŐ | FORKRKT Közgyűlés alakul Mi lesz a megyeházával? / Tisztségre szabott fizetés vezet képvisel, illetve, ami a Mi le*« Mishole állami bérlakásaival? #. A lehúzott reüt egyszer fel is kell húzni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom