Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-16 / 266. szám
Az Erkel Ferenc Kamarazenekar bemutatkozása Fiatalok hangversenye az egyetemen Az Erkel Ferenc Kamarazenekar fiatal együttes. Tagjai szintén azok, a Zeneakadémia és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tagozatának a hallgatói. Még a középfokon kezdiék a zenekari műhelymunkát immáron a 6. éve. Művészeti vezetőjük Ál- dor Lili, tapasztalt hegedűművész. Van abban valami elbűvölő, varázslatos, amikor tehetséges fiatalok együtt muzsikálnak. Izgulnak, örülnek, lelkesednek, produkciójuk sohasem rutinszerű, mindig friss, tele eleven, féken tartott energiákkal. Ők újra felfedezik az évszázados remekműveket. s a közönség csak csodálkozik, hogy mitől ilyen magas szintű a stílusérzékük, az ízlésük. Bizonyára nagy része van ebben a szerényen háttérbe húzódó, „csak” a betanítás nehéz munkáját végző művészeti vezetőnek és annak a ..tanulói praxisnak”, amit a rendszeres gyakorlás, próbák jelentenek. A vonószenekar koncertmestere Bedö PeiagíBi éfítnnl A megyei Pedagógus Kamara, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetével nyílt fórumot rendezett az önkormányzatok szerepéről és az érdek- védelemmel kapcsolatos feladatokról. A fórumon hat miskolci pedagógusképviselő vett részt, akik az önkormányzat pillanatnyi helyzetéről, a kezdéssel együttjáró nehéz ségekről számoltak be. Az érdekvédelmi szervezetek kérdései elsősorban a problémák felvetését szolgálták, ami tájékozódási pontokat is jelenthet az önkormánvzat számára az oktatással kapcsolatos helyi feladatok megoldásában. Közös igényként jelentkezett a tájékozódás, a jfc Az ifjúsági ház Milky Way diszkójának vendége lesz Flipper öcsi. A műsor ma este fél 9-kor kezdődik. Villát bérelne kft. Telefon: 12-866, va«v 21-731 A Miskolci Nemzeti Színház FELVÉTELT HIRDET színpadi díszítő munkakör betöltésére. JELENTKEZNI: a szinpadmesternél lehet. tájékoztatás érdekében az önkormányzat és az érdek- védelmi szervezetek között kialakítandó kapcsolat. A fórumon részt vevő pedagógusok bizalmukról és türelmükről biztosították a képviselőket és egyben annak a reménynek adtak hangot, hogy a pedagógusok közreműködésével, a város polgárainak segítségével és az önkormányzat irányításával mindannyian többet tudnak tenni a gyerekek neveléséért, tanításukért. Eszter II. éves zeneakadé- mista, már érett muzsikusként irányítja a kamarazenekart. A hangverseny' első részében két közkedvelt Bach mű csendült fel a III. Brandenburgi verseny és az E-dúr hegedűverseny. Még a brandenburgi versenyben érezhető volt némi elfogódottság, minimális intonációs és ritmikai pontatlanság, ám a conferto teljes illúziót keltőén szólalt meg. Ez utóbbi szólóját kitűnő hegedűművészünk Szenthelyi Miklós játszotta, a tőle megszokott kvalitásokkal, hitelesen, nemesen fénylő hangzással. Mozart fiatalkori művei közül 3 hangzott el ezen a miskolci koncerten: a D-dúr Szerenád, valamint az, F-dúr és a D-dúr Divertimento. A D-dúr Szerenád jellegzetes rokokó mű, közismert neve, Serenata notturna a hangulatra utal. A kitűnően hangszerelt kompozíciót mértéktartó ízléssel játszották a fiatalok. Kiemelést érdemelnek a szólókvartetí tagjai: Bedö Eszter. Medek Zsófia, Némethi/ Szilvia és Tóth Kis Péter. A két divertimento igazi profi hangzással szolgált. Különösen a közismert D- dúr-mű csendült fel olyan gyönyörűen és virtuózán, hogy — nem véletlenül — a záró tételét meg kellett ismételni. Barta Péter Színtársulat Erdélyből Erdélyből, Hargita megyéből, Szentegyházáról érkezett az a színtársulat, amely hétfőn, a Miskolci Egyetem aulájában adja elő Tamási Áron Énekesmadár című játékát. Az előadás 7 órakor kezdődik, megtekintése díjtalan. Az amatőrcsoport fellép Kazincbarcikán, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is. (Majdnem) elfelejtett színészarcok Márííy Vera- Már 17 éve van nyugdíjban ... — Nagy örömömre szolgál, hogy a színházunk nem feledkezett meg rólam, minden évadban gondolnak rám egy-egy kisebb szerep erejéig, amelyeket boldogan játszom, mint legutóbb például Shakespeare Macbeth című drámájában a dajkát, őszintén mondom, most nagyobb a drukk bennem, mint fiatal koromban, amikor főszerepeket játszottam.- Színészkollégái szerint a színpadi alázat, a pontosság, a közönség iránti tisztelet mintaképe... — örülök ezeknek a szép jelzőknek, de azt hiszem, minden színészre jellemző kell legyen. Pécsről jöttem Miskolcra az 1950/51-es évadban. Férjemmel, Benkő Béla tenoristával együtt elsősorban zenés szerepekre szerződtettek, de a színházvezetés prózai darabokban is kipróbálta az erőmet. Itt első szerepem Beaumarchais Figaró házasságában a Grófnő volt. A darabot szeretett igazgatóm, Bozóky István rendezte.' Ezután felváltva játszottam primadonnát és prózai szerepeket is.- Diákkoromban sok mesejátékban és operai szerepekben is láthattam ... —• Kedves szerepeim közé tartozik a Paraszt becsület Lolája, Smetana Eladott menyasszonyának Krusiná- néja, a Cigánybáró Ciprája, a Két kcldusdiák Palmati- cza grófneje éppúgy, mint a Kőszívű ember fiai című darab Planckenhorst Antoinette, vagy Örkény Macskajátékának Gizája. Ez Emlék a Gyertyafénykeringő 1957-es bemutatójáról utóbbit különösen szerettem, mert kedves kolléganőmmel Máthé Évával játszhattam együtt.- A színház öltözőfolyosóján mindig megállók, és meghatottan nézem a kinagyított fényképet, amelyen On Tímár Józseffel látható ... — A Palotaszálló című darabban játszottunk együtt, ő Négy év szovjet földön, a halál árnyékában 3. Pince a szőlőhegyen (Egy volt hadifogoly visszaemlékezései) Miskolcról kerestek bennünket azzal a paranccsal, hogy azonnal jelentkezzünk a zászlóaljnál. Vészt sejtettünk, mégis úgy döntöttünk, hogy a parancsot teljesítjük, így bementünk a laktanyába. Vesztünkre! A Lovarda téren hozzánk hasonló, csapatukat vesztett gyülevész társaságot találtunk. Mielőtt még jelentkeztünk volna, az egyik katonától megtudtam, hogy a Gömöri pályaudvaron veszteglő szerelvénnyel még aznap útba indítják a társaságot, nyugat felé. Azonnal elhagytuk a laktanya területét. Én úgy döntültem. Miskolcon maradok. Géza gépkocsival a Biikkön keresztül megpróbál hazamenni Budapestre. A főposta előtt kiszálltam a kocsiból. Géza soha többé nem adott életjelt magáról. Pillanatok alatt döntenem kellett, mitévő legyek adott helyzetemben. A posta főbejárata előtt német katonák álltak. Mivel katonai egyenruhában voltam, nem állítottak meg. Az egész épületet jól ismertem, hiszen innen vonultam be annak idején tényleges katonai szolgálatra. Itt mindenképpen katonaruhámtól akartam megszabadulni, mivel a korábban szerzett igazolások érvénytelenné váltak. Igazi katonaszökevény lettem. ötletszerűen lementem a kazánházba. Szerencsém volt, mert az előző napokban az egyik fűtőt SAS-behívóval bevonultatták, így munkaruhája (kettő is) a fogason lógott. Pisztolyomat a salakba rejtettem. Cipő nem volt, ezért katonabakancsomnak maradnia kellett, mely adott esetben gyanússá válhatott volna. Remegő kézzel dobáltam be a kazánba összes felszerelésemet, átérezve cselekedetem súlyát. Sapka nélkül, katonabakancsban, hónom alatt egy rossz táskával, civilek között sikerült a kapun kijutni, és önmagam ellen újabb merényletet elkövetnem. Az esti szürkületben a halál árnyéka mind nagyobbra nőtt előttem. Német és magyar katonai alakulatok vonultak át a városon. Kiszolgáltatott voltam, nagyon féltem. A mai 3-as utat kerülve, a Pingyom irányában sejtettem legnagyobb biztonságomat. Igv jutottam ki a városból, a bükkaranyost elágazásig. ahol az út meliett meglapulva vártam ki a katonai alakulatok elvonulását. és a korábban elhatározott irányban folytattam utamat, teljes sötétségben. Szerencsétlenségemre eleredt az eső is. Hogy át ne ázzam, egy nagyobb fa alá leültem, mivel már el is fáradtam, reggeltől semmit sem ettem. A Tisza irányából lövések moraja hallatszott, ami arra ösztönzött, hogy folytassam utamat hazafelé, teljesen kimerülve. bőrig ázva érkeztem haza hajnali 3—4 óra körül. Nem nehéz elképzelni, hogyan fogadták a reggel még katonaruhában távozott, és hajnalban csatakos civilként érkező katonaszökevényt. Tekintettel arra, hogy az Egri kastélyba telepített fogatolt híradó alakulat még mindig ott tartózkodott, ajánlatos volt a szovjet csapatok megérkezéséig elrejtőznöm. így döntött a családi tanács, és a jövendőbelim családja is. A községben sok volt » német és a magyar katona, akik nyugati irányban vonultak vissza. A döntés értelmében szürkületkor a szőlőhegyre mentünk, Gyula bátyám, Laci sógor, és Mariska társaságában, egy korábban általuk ismert, beszakadt elejű, elhagyott pincébe. A kiszemelt pince állapotát — esetleges omlásveszélyét — nem ismertük, ezért ásót és lapátot is vittünk magunkkal, a legszükségesebb ruhaneművel és élelemmel. A pincét csakhamar meg is találtuk. Egyenként bemásztunk az ismeretlen, tágas, szerencsére száraz üregbe. Magunk mögött gondosan eligazgattuk a pince szájánál levő bozótot. A sötét pince levegője és légköre néhány óra elteltével nyomasztóvá vált, mivel a pince bejárati nyílását belülről is el kellett takarni. önkéntes száműzetésünket néhány napra terveztük, mert szovjet csapatok 20—30 km távolságra lehettek ekkor Nvékiádházától. Hét nap lett belőle. Ivóvizünk a harmadik nap elfogyott, élelmünkből már csak szalonna és kenyérhéj maradt. A pince levegője teljesen elhasználódott, elfertőződött mivel bent kellett „kimennünk is”, annak ellenére, hogy elföldeltük „azt”. A negyedik nap reggelén anyósjelöltem ellátmányt hozott, amelyet spárgával engedett le a pince szájához, és közölte velünk, hogy még mindig sok a német katona a faluban, de az oroszok is közel vannak. A hatodik nap egy német katona a pince szája előtti gödörben tüzelőállást foglalt el. Még rágondolni is rossz, hogy mi történt volna, ha észerevesz bennünket. Szerencsére nem sokáig volt ott, mert több német társaságában továbbment. A „sírkamra” levegője, légköre már-már elviselhetetlenné vált, mert a pince száján időnként történő szellőztetés nem sok eredménynyel járt. A nyolcadik nap reggelén végre orosz katonák hangját hallottuk. Kivárva a viszonylagos csendet, előbújtunk önként vállalt kínzókamránkból. Hazafelé tartott a „karaván”, amikor a zsidótemetőnél megláttam az első szovjet katonát, aki a hátán vitt gombolyítóval vezetéket épített valahová. Ügy éreztem akkor, hogy szerencsésen megúsztam a II. világháborút, nem kell félnem korábbi cselekedeteim következményeitől, mert ilyenek nem lesznek. Nagyot tévedtem. (Folytatjuk) Lévay Kálmán egy írót játszott én pedig egy nyüzsgő-mozgó kultú- rost. Élmény volt vele dolgozni, a világ legaranyosabb partnere! Volt egy nagymonológja, amit estéről estére mindig másképp adott elő, hol komikusán, hol drámaian. Szerette megtréfálni ezzel a kollégáit, de ez soha nem ment a darab rovására. Előadások előtt szellemes vicceket mesélt, a jeg- tündéribb az volt, hogy azokon ő nevetett a legjobban, mi pedig azon nevettünk, ahogyan ő nevet... Egy évig volt Miskolcon, „büntetésből” került ide, mi nagyon szerettük. Szuggesztív volt, beszédes tekintete, magával ragadó charmja szárnyakat adott a partnereknek. Na és a hangja ... különleges, ezernyi árnyalatú ... soha nem lehet elfelejteni. En sem tudom jobban' jellemezni, mint reá emlékezve Illés Jenő tette: .. ahogy jelentőséget tudott adni a színpadon az általa eljátszott figuráknak, jelentőségre emelte a színészi méster- séget is. Mindig, mindenkor azt éreztük, hogy az ilyen alkotóművészek adnak rangot a színészetnek.” A Szabad szél című operettben is együtt játszottam vele, ezután került fel Budapestre a Nemzeti Színházhoz, ahová mindig is vágyott.- Van-e valamiféle recept, amit a fiatal pályatársaknak adhatna? — Nincs, talán csak közhelyeket mondhatnék... A fiatalokkal jó barátságban vagyok, úgy érzem, ők is szeretnek engem. Ha bemegyek a színházba, ez a szeretet körülvesz, boldogsággal tölt el, és újabb erőt ad nekem. Talán annyit üzennék, hogy ebben a rohanó, kiforrni készülő világban őrizzék meg egyéniségüket, a szakma és a közönség iránti szeretetüket, és éljenek meg olyan békés, boldog öregkort, mint amit én ... Bíró István Kalákakoncert A Kaláka együttes ad koncertet pénteken Miskolcon, a Kossuth Művelődési Házban. A népszerű négyes hangversenye este 6 órakor kezdődik. A jegyek 80 forintba kerülnek.
