Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-14 / 264. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA A Kcrckhcnyi rakodón árusítják „Szemlézik” a karácsonyfákat Mint a korábbi években, az idén is a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gondoskodik többek között a város lakosságának karácsonyfával történő ellátásáról. A beszerzés megkön.v- nyítésére a jól bevált gyakorlat szerint közvetlenül is árusítanak majd a családi otthonok részére az ünnepek hagyományos kellékéből. Mégpedig a lillafüredi Kerekhegyi rakodón lehet majd vásárolni, a hónap végétől. Mint Kelemen Zoltán osztályvezetőtől megtudtuk, a karácsonyfát például a Bükkben is meglévő karácsonyfa-telepekről, Illetve a fenyvesekben végzett erdő- felújítások során termelik ki. Miskolcon és Borsodban Mintegy 50 ezer folyómétert vásárolhat meg az erdőgazdasági karácsonyfákból a lakosság. Az egyes kereskedelmi egységekkel az üzletkötés már folyamatban van. Az eddigi tapasztalat, hogy például az áfész is bizonyos fokú tartózkodást, óvatosságot tanúsít a rendeléseknél. A sokéves tapasztalat és az erdő állománya alapján nagyobb mennyiségben a hagyományos lucfenyőt hozzák forgalomba. Ám az ízlések változásával lépést tartva, a drágább fajtákból, mint például az „illatos” douglas. valamint a központi fűtésű lakások száraz levegőjét is jól tűrő jegenye- és erdei fenyőből, nemkülönben pedig a különlegességnek számító ezüstfenyőből is árusítanak. A karácsonyfák kivágását a hónap utolsó napjaiban kezdik meg. A tankönyv régen nem mindenható lskoiai jövőkép az iskolából if Már áll a Centrum karácsonyfája, közeleg az ünnep. A vevőt figyelmeztető és csalogató óriásfenyő hozzá tartozik a november-decemberi városképhez és a vásárló ajándékozó lelkiiletéhez is. Természetes, hogy az átépítés nem akadályozhatta -a fa felállítását. (Herényi TmszIó felvétele) Húsz éve még csak, hogy ha másért nem, azért biztosan rászóltak a végzős tanárjelöltre, ha eltért a tankönyvtől, és öt-hat éve hozzávetőleg, hegy felnőttnek tekintve □ tanártársadalmat, már nem dörren rájuk a szakfelügyelő, ha legjobb belátásuk szerint akarják a szükséges tudást megadni. Két szlogen volt a „Tankönyvet tanítunkI" és „A tanári szabadság jegyében tanítunk", gyakorlásuk során pedagógiai korszakok jöttek és atúltak el. Amikor ezekben a napokban Kovács Mariannával, a Herman Ottó Gimnázium igazgatójával az iskola jelenéről és nyilvánvalóan bekövetkező változásáról beszélgetünk, kiderül: az utóbbi, , a tanári szabadság időtállónak bizonyul. Már a tanévkezdés előtt szó volt ugyanis róla. hogy új tankönyvek jönnek, majd az idő rövidsége miatt nem készültek el. — A tananyag minden iskolatípusban az időrendet követi, a szemléletváltozás a középiskolában direkt módon a negyedik osztályban megtanítandókat. és itt is a történelmet és társadalmi ismereteket érinti — mondj? az igazgatónő. — Ezeket a ( tankönyveket kivonták, újak készültek helyettük. A Köz- nevélésben olvasható szeptemberi tanévnyitó tájékoztató. adta meg ehhez, az évhez a további tudnivalót is. de semmi olyan változás nincs, amely az iskola nyugodt munkáját megbolygatná. Rádióból, televízióból, a szaksajtóból, máshonnan egyébként nemcsak a tantestületek tudhatják, hogy tartalmában, struktúrájában változik a következő években az iskolarendszer, de ez a kidolgozás, a kísérlet stádiumában van. és aki ismeri a szakmát hosszú és reménye szerint zökkenő- mentes folyamatra számít. A Dán Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és felesége november 16-án, pénteken délelőtt Miskolcra látogat — tájékoztatták szerkesztősé- Nem hiányoznak tehát tankönyvek? — A tankönyv már régen nem mindenható, nem misztifikált szentírás, hanem támpont. Számos segédlet jelenik meg egyébként, vagy segédkönyv és nemcsak olyanra gondolok, mint Glatz Ferenc könyve történelemből, hanem például a Históriára, de a Magyarországra és a többi igényes, ennek a korosztálynak is jól használható folyóiratra. Ugyanígy a televízió videóra rögzíthető ismeretterjesztő műsoraira, a nyelvtanulásban pedig a legtermészetesebb eszköznek számítanak ma már a műholdas adások. Az iskola, a tanárok maguk természetesen minden. úgynevezett segédletet megvesznek, a diákok pedig sokkal tájékozottabbak; a körülöttük levő világra, sokkal fogékonyabbak, mint hinnénk. Az iskolának mára legalább olyan fontos dolga, hogy a gyerekre zúduló ismeretekben rendet teremtsen, mint az. hogy űj ismereteket adjon.- Nem bizonytalanba el a tanárokat, hogy nincsenek központi direktívák arról: mit tanítsunk, de főként mert volt ilyen is - hogyan? — A sajá^ iskolámról tudok beszélni, és a válasz egyél telműen az, hogy nem bizonytalanítja el. Ellenkezőleg. Felszabadítja az embert, ha nem kérik rigorózusan számon. Azt hiszem, a Merman jó helyzetben van, mert a tantestület ösz- szeszokott, felkészült csapat. A tantervek egyébként érvényben' vannak, a szakma kézben tartása pedig évek óta a szaktárgyi munkaközösségek feladata. A tanárok megállapodtak, hogy mit tanítanak, minek adnak hangsúlyt a ma már nem kötelező fakultációs oktatás során pedig a nagydiákok végünket a polgármesteri hivatalban. Elmondották, hogy Öle Nyikolaj Koch úr és hitvese, Eva Koch felkeresi a város polgármesterét. Csoda Tamást. leményét is kikérik: miről akarnak többet tudni. A fakultáción egyébként sosem volt tansönyv, és ha már visszatértem, még egy szót erről: az iskolában, például a nyelvtanításban évek óta sokféle könyv van, most kaptunk épper. francia nyelvkönyveket kipróbálásra; a soktankonyvűség mára természetes. A tanári szabadság pedig nem azt jelenti, hogy elszabadulnak a dolgok: a fogalom mögött az egyes ember tudása és kollektív bölcsesség van. — Hogy látják a kapun belül, milyen iskolai változásokat érlel a közeli és távolabbi jövő? — Országos vita kezdődött még a tavasszal az úgynevezett nemzeti alaptanterv- ről, a kidolgozása biztos, hogy nem holnapra várható. Hasonlóan hosszú folyamat az iskola strukturális változása, amelyhez ma még elsősorban a fővárosban folynak' kísérletek. Négy, nyolc, hat, hat plusz két osztályos iegyen-e. a középiskola, ezen belül hogyan sza- kosodjon, és így tovább. Nagyon sokszínű ma a közoktatás képe. és nem lenne jó merev rendet vágni benne, de úgy látom, nincs is ilyen szándék. A megmérettetéshez szükséges egy egységes követelményrendszer, az úgynevezett országos vizsga- rendszer. amelyet szintén most, párhuzamosan dolgoznak ki. Talán magasabb, de mindenképpen árnyaltabb követelményeket jelent ez, és sok mindentől függ. Meghatározza az egyetemei-;, fő iskolák felvételi rendje (íei- vételizter.nek -e egyáltalán, mennyire építenek a középiskolára, hogyan felvételiz- tetnek), a kéttannyelvűtói. a magániskolákon át mondjuk a nyolcosztályos gimnáziumig a strukturális változás. Ezt a tanévet érintő, alapvető változásról egyelőre nem tudunk.- Milyen iskolát szeretne a gyakorló pedagógus? — Három évtizedes tanári múlttal, egy nagy iskola vezetőjeként is csak a magam nevében beszélhetek, a legnagyobb gondom, hogy ebben a gyökeres gazdasági, társadalmi változásban fel tudja-e venni az iskola az azonos fordulatszámot. Hogy olyan fiatalok kerüljenek ki innen akár már jövőre is, akik be tudnak kapcsolódni, ha továbbtanulnak, ha nem, a mindennapokba. A gimnázium esetében ez az én véleményem szerint magas fokú alapképzettséget, és tárgyalási, társalgási szinten legalább két nyelv ismeretét kell hogy jelentse. Hogy ez milyen, nyolc- vagy hatosztályos, vagy másféle szerkezetben történik,’ szemlélet kérdése. Megnyugtat, hogy ebben a nagy mozgásban a tantestület nyugodt bizalommal végzi a dolgát. M— A csanyiki szanatóriumban. amely a későbbiekben légzószervi betegeket is fogad majd. a megyei tüdő- szakkórház elsőként a pszichoterápiás osztályt rendezte be. Az október elején megrendezett ünnepélyes megnyitó alkalmával már 76 ágy állt rendelkezésre a lel- kíöetegek és pszichoszomatikus betegségekben szenvedők számára. Ezen túl néhány, úgynevezett bejáró pácienst is fogadnak, ahogyan azt dr. Vas Józseftől, az osztály vezető főorvosától megtudtuk. Rengeteg a beteg, ezért még a miskolci lakosokat is felveszik az egyébként megyei rendel tetésű intézetbe. A cél az. hogy az otthoni hétköznapi problémákból, a gondokkal és energiákkal terhelő környezetből kiemelve, hat héten keresztül úgy törődjenek az ideutaltak- kal, hogy távoztukkor, ha nem is teljesen gyógyultan, de megerősödve, s önmagukban bízva hagyják el a szakorvosokkal és therapeu- tálckal, valamint pszichológussal rendelkező gyógyhelyet. A szanatórium speciális feladatokat ellátó intézmény. Az itt dolgozóknak éppen ezért újszerű szemlélettel kellett munkához látni ahhoz, hogy a lelkileg sérült betegeket oly módon segítsék, amely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem a betegséghez vezető okok megismerését is szolgálja. A rövid tapasztalat is azt mutatja, hogy a 30-^40 éves és a középkorú páciensek betegségének okát általában az életsorsukban találják meg. A betegek az adott szituációkban képtelenek az újabb feltételekhez alkalmazkodni, s ez lelkierejüket kimeríti. Kívülrőt bevitt gyógyszerrel ezen segíteni kevés. Meg kell tanítani, tehát őket arra, hogy miként tárhatják fel saját erejük tartalékait. Megmutatni, hogy a beteg önmaga is tud tenni saját lelkibékéje rendbetételéért. s nem feltétlenül szükséges a kívülről jövő megoldás. ■ ■ A szanatórium szakemberei mindenekelőtt feltettéka kérdést önmaguknak: mi az, ami gyógyít az intézet körülményei között? Maga a terápiás módszer, vagy az a jellegzetes, lélektani miliő, amelyet az orvosok az ápolószemélyzet és a betegek közössége teremt. Igyekeznek olyan légkört biztosítani tehát. amelyben a viselkedészavar átértelmeződik. Ez önbizalmat ad. a beteg képes elfogadni önmagát, s miután a szanatóriumban intenzíven foglalkoznak belső problémáival, a szakmai segítséggel fel is dolgozhatja azokat. A gyógyításon kívül a szanatórium orvosai vállalkozásban is részt vesznek. Nem is egyféle vállalkozást indították el az osztály megalakulása óta eltelt rövid idő alatt. Egyebek között az Orvostovábbképző Egyetem megbízásából hároméves pszichotherapeuta képzési ciklust vezetnek egészség- ügyi dolgozók, jogászok, pedagógusok, papok, szociális munkások és a nevelési tanácsadó dolgozói részére. Jelenleg harminc szakembert képeznek ily módon. Másik vállalkozásuk, hogy alkalmassá tegyék a szanatóriumot hazai és nemzetközi szakkonferenciák rendezésére. Ez iránt nemcsak itthon, de külföldön is nagv már az érdeklődés. Terveik között szerepel, hogy felveszik a kapcsolatot különböző vállalatokkal és intézményekkel, amelyekben szűrővizsgálatokkal állapítják meg: kik azok, akiket személyiségtípusa infarktusra hajlamosít. Számukra komplex megelőzési programot ■ajánlanak. Hasonlóan oldanák meg a menedzserbetegségek prevencióját is. A menedzserek számára olyan tanfolyamot kívánnak rendezni. amely segít számukra a feszítő problémák utáni felfrissülést megtalálni és egy speciális tréninggel, segíti a szociális képesség fejlesztését. _ A betegségek gyógyításán túl tehát nagyszabású elképzelések és tervek gazdagítják már most is a szanatóriumot. amelyek legkivált a betegségek megelőzését, s a lelki sérültekkel foglalkozó szakmákban a lélekgvógyá- szatra való készség fejlesztését szolgálják. (r) A dán nagykövet Miskolcon XXII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM I fi 15 A : 5.20 1990. NOV. 14., SZERDA | FORINT Vállalkozó orvosok Itlekgyígyászok a csasyili mUrnlw A betegségek oka az életsors
