Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-30 / 278. szám
Kétssástís éves hírek Amikor a megverte a ü bírót feleségi Az újra egyházi fennhatóság alá került Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma napjainkban a 4fiÖ. tanévét éli. Ez alatt a csaknem félezer esztendő alatt a műemlék értékű Nagy könyvtárában igen sok szellemi kincs, 320 ezer kötet könyv, temérdek kézirat, folyóirat, újság halmozódott fel. tíz utóbbiak közt megtalálható az első magyarnyelvű újság valamennyi száma. Ez a lap a 210 évvel ezelőtt Rát Mátyás szerkesztésében és Patzkö Ferenc Ágoston pozsonyi nyomdász- mester műhelyében megjelent Magyar Hírmondó, címlapján a római istenvilág szárnyas hírvivőjével, Mer- curiusszai. Hetenként kétezer, a postajárat indulásakor: szerdán és szombaton jelent meg a Magyar Hírmondó, amelyet Rát Mátyás csak „levélnek” nevezett. Ára 2 garas, a félévi előfizetési díja a pozsonyiaknak 3, vidékieknek 4 forint volt. Bizony nagyon kevesen, az ország nyolcmillió lakosa közül mindössze 31í!-an fizettek elő a „levélre”. Panaszkodik is a szerke/tő, hogy hazánk nemességét csak az evés-ivás, vadászat, agr.rászat érdekli, a haza és a világ dolgai iránt közömbösek, úgy élnek, mint „féreg a dióban”. Az újságnak volt külföldi, belföldi és „elegyes” rovata. \z első szám külföldi hírei közt arról olvashatunk, hogy a törökök kibékültek az oroszokkal, de „Amerikának 96 órás anool és német Angol kezdő, német kezdő és haladó nyeivtanfolyamok indulnak a Vasas Művelődési és Oktatási Központban A 98 órás kurzusokra december 7-ig lehet jelentkezni. éjszaki részén még tart a háború. Ennek oka pedig az Európából azon Amerikának szélére szakadt Britanniái nép az oka”. Érdekes beszámolót közöl az újság Cook kapitány felfedező útjairól is, aki „harmadik esztendeje, hogy Angliából elment, már félteni is kezdették, hogy ne talántán valahol a tengerbe veszett légyen. Szerencsénkre mostanság azt a' hírt hozták némely Dániai hajósok, hogy China országnak egyik rév partján sze- retsésen kikötött”. Mire azonban ez a tudósítás a Magyar Hírmondóban megtelem, Cook kapitány a Hawaii-szigetek felfedezése után a bennszülöttekkel vívott harcban már régen elesett. Ügy látszik a spanyolok már kétszáz évvel ezelőtt sem tudtak belenyugodni abba, hogy „a Gibraltár! erősség, mintegy 70 esztendőktől fogva az Ánglusok hatalmában van”. Hogy visszaszerezzék, ostrom alá vették az erődöt, ezért „tsak víjják, de amint látszik, még eddig nem sokra mentek”. Azt is hozzáteszi tudósításához a lap, hogy „a Spanyol vitézek között Magyar is vagyon. Ez Hávor László Űr Ö Excel- lenciája, a Spanyol Király Hadainak Fő Vezér-Hadnagya”. Bizonyára nagy kíváncsisággal böngészgették az olvasók 210 évvel ezelőtt a Magyar Hírmondó „elegyes” híreit is. Ezek egyikének a végére Rát Mátyás ezt írja. „Most ide több nem fér, tsak egy furcsa, de való történetnek vagyon itt még helye. Hunyad vármegyének Br. . . nevű falujában ez előtt néhány hetekkel falusi bírót tevének a paraszt lakosok, mely hivatalit viseli is egy ideig. Azonban a bírót jól megveri a maga felesége. melyet megértvén a falusi lakosok, azon megegyeznének, hog\r mivel a feleségének engedte magát megveretni, nem való bírónak, s azonnal a bíróságból kivetették”. Hegyi József Legális underground— ...ovogy egy „szci&ad" URH-konc&rt Az URH alig több, mint fél évig létezett. A zenekar a magyar rockélet egyik legnagyobb hatású, igazán eredeti csapata volt. Első fellépésük 1980. szeptember 13-án Budapesten, a Kulich Gyula téri pszichiátriai klinika udvarán voit. Az Ultra Rock Hírügynökség legendává nőtte ki magát, dalaik tudósítások a nyolcvanas évek elejének underground világából. Egy válságos, depressziós időszakban viszonylag szabad, kötetlen formában próbálták közérzetüket, gondolataikat kifejezni a zene segítségével. „Nem öl meg senki, de 1 Örökre tarkón a kéz. ' Rákkeltő lettél. Gyűlölnek. amerre mész.” • ÖNKIFEJEZÉS, ÉLETFORMA A zenészek és közönségük nagy része is a rockot nemcsak zeneként, hanem főleg önkifejezési lehetőségként és életformaként fogta föl. Dalaik primitívsége, szövegeik ellenzéki, nyíltan kritizáló hangvétele miatt a hivatalos i intézmények képviselői nemkívánatosnak nyilvánították őket (is), ezért rádióban, televízió- ; ban nem kaptak bemutatkozási ; lehetőséget, hivatalos úton nem j készíthettek hangfelvételeket. Koncertjeiket önerőből szervezték, hivatalos propaganda nélkül, fellépési lehetőségeik igen szűkösek voltak. Főleg egyetemi klubokban, néha lakásokban, szűk körben játszottak. A Kassák Klub volt a törzshelyük, búcsúfellépésükre is itt került sor 1981. március 29-én. Szimpatizánsaik nagyrészt értelmiségi és művészkörökből kerültek ki, rokon szén vezők, barátok, olykor zenészkollégák is a társművészetek képviselői közül adódtak. Illegalitásba kényszerültek, s mivel a tiltott gyümölcs a legédesebb, így mind népszerűbbé váltak. Nagy nehézségek árán összehozott fellépéseik helyszínei, időpontjai szájrói-szájra terjedtek, kalózfelvételeik ereklyeként kézröl-kézre jártak. „Ha majd ti lesztek a nép, akkor mi a ti népzenészeitekké fogunk válni.” (Elhangzott a mostani koncerten, Müller Pétertől.) A New Musical Express-ben Chris Bohn tollából 1981. március 17-én megjelent egy tanulmány. mely a magyar új hullám és főbb képviselőinek helyzetét elemezte. Egy mondat a cikkből: „Az URH zenéjénél semmi jobbat nem hallottam közép-európai kirándulásom alkalmával.” Demszky főpolgármester a színpad hátterében Bárdos Deák Ágival beszélget. Más nyugati szaklapokban is elismeréssel adóztak az URH- jelenségnek. Ezzel szemben itthon a legnagyobb pofonokat a szakma élmezőnyétől kapták. 1931. márciusában a könnyűzenészek tatai tanácskozásán, az akkor alakuló zenétz-szalcszer- vezet elnökségi tagja, Brótíy János nevezi az URI1 t és társ- zenekarait hozzájuk nem tartozónak. A szakma veteránjai is erre az álláspontra helyezkednek, ami meglepő tőlük, hisz* nekik tudniuk kellett, milyen nehézségek árán sikerült megtűrt műfajjá nőniük. Teljes mértékben elzárkóztak a velük való együttműködéstől (ezen a tanácskozáson ők nem is voltak képviselve). „Csupa rendes ember, csupa ronda állat Mind nagyobb egy fejjel, mind különb nálad.’* $ HOGY NE LEGYENEK REPERTOÁRZENEKAR Feloszlásukkor fő okként azs említették meg, hogy nem óhajtottak repertoárzenekarrá válni. A megszűnést követően két zenekar vitte tovább az URH szellemiségét. Hárman. Menyhárt Jenő, Kiss Uászló és Salamon András néhány zenésszel kiegészülve megalakították az Európa Kiadót, a negyedik Ultra Rock-os Müller Péter pedig csatlakozott a Kontroll Csoporthoz. E két zenekar továbbra is játszott URH-számo- kat, részben átdolgozva. „Bevettünk minden dumát, / Viseljük a dögcédulát, / Szavainkat elcseréltük, / Morzsáinkat feléltük.’* Négy év szovjet földön, a halál árnyékában 15. Ähabomnak vége (Egy volt hadifogoly visszaemlékezései) Végre megjött a tavasT. és vége lett a sorsunkat előidéző értelmetlen háborúnak is. Hogy milyen napra esett, art ott mi nem tudhattuk, csak annyit tud'uns. hogy ezen a napon először nem kellett dolgozni menni. Ünnepeltünk. Az orosz lá- gerparanesnok kihirdette • vége a háborúnak, é$ aki jól dolgozik, rövidesen haza fog menni. Akkor még hittünk is neki. Űj erőt és hitet adott mindannyiunknak ez a történelmi esemény. Jogos remény élt bennünk, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt útján előbb- utóbb hírt adhatunk magunkról, és mi is kaphatunk valami életjelt szeretteinkről. Ebben a lágerben ez a vágyunk nem teljesedett be. ■ ■ 1945 "szén a magyar hadifoglyokat elszállították a 280'5. sz. magyar táborba. Ezt a tábort a Don-meden- ce egyik szénbányája közelében hozták létre, örültünk annak, hogy végre magyar lágerparancsnokság van felettünk, űgv gondoltuk. sokkal jobb lesz a sorsunk. Nagyot tévedtünk! Ebbe a táborba gyűjtötték össze a térség összes magyar hadifoglyát. Megdob, ber.i.ö volt látni az odaérke- zetteket. A tábor egész területe elhanyagolt volt, fabarakkjai téli elszállásolásra teljesen alkalmatlanok. Tudomásunk szerint a háború alatt hol német, hói szovjet hadifoglyok gyűjtőtábora voit, amit az elvonulok mindannyit»!- felgyújtottak, vagy leromboltak. Javításuk a tél beállta előtt úgy, ahogy befejeződött. A barakkok falára vésett német és orosz nevek a közelmúlt történelmi bizonyságai voltak számunkra, szomorú sorsokat idéztei: fel. A többi lágerből odaérkezett, körülbelül kétezer hadifogolynak ösztönszerűen legelső dolga az volt, hogy mindenki keresett valakit, falubelit, ismerőst, rokont. Volt. aki megtalálta testvérét. vagv apját. Többen leltek ismerősre, falubelire, katonacimborára Megrázó jelenetnek voltam szemtanúja. amikor két testvért hozott össze a sors. Iváncsa községből sodorta ide őket a háború vihara. Én is találtam ismerőst- Vári Miklóst. aki postamúszaki tiszt volt, és miskolci lakos. Soraim írásakor tudomásoiti szerint ma is Miskolcon él. Az egészségi állapotunk rendkívül rossz volt,, ezért a háromtagú orvosi bizottság a tábornak csaknem a felét munkára alkalmatlannak találta. Tekintettel a háború végére, mindarnyian abban bíztunk, hogy élelmezésünk, létünk alapja javulni fog. Nem így történt. Míg az előző lágerban háromszor ettünk naponta, itt csak reggel és este kaptunk csalán, vagy disznódudva levest burisKásával, 20—20 dekagramm kenyérrel. A láger lakóinak nagyobbik része fold alatt, szénbányában dolgozott. Könnyen érthetővé válik a lágerlakók testi és leiki állapotának további rohamos romlása. Mindezek tudomásulvétele mellett akarva-akaratlanul be kellett látnunk, hogy a szörnyű háború okozta rombolásokat helyre kell állítani. Rendkívül nehezen bár, de mindannyian tudomásul vettük, hogy az oktalan II. világháború magyar hadseregének maradványaiként annak Ítélet nélküli elítéltjei vagyunk, akiknek még ilyen elnyűtt fizikai és letargikus lelki állapotban is jóvátéte- li kötelezettségünk van. Ebben a lágerben éltem át négyéves hadifogságom legnehezebb időszakát. Két iszonyú teher nehezedett mindannyiunkra. A rossz táplálkozásból eredő fizikai munka terhe, és az annál is nyomasztóbb, szinte tébolyí- tó, a honvágyból fakadó lelki tehei. A fogva tartottak 20—40 év közöttiek voltak, zömében családapák. Ahogy romlott ellátásunk, úgy nőtt bennünk a család a haza utáni kiapadhatatlan vágyakozás. A testi és szellemi kimerültség mindinkább ingerültté, agresszívvé tette az embereket, úgyannyira, hogy egyesek a gyengébbektől élelmet loptak. Ez sokszor verekedéshez, vezetett. Itt mindenki színt vallott személyiségéről. tűrőképességéről, helyzetének reális felméréséről. Különösen akkor volt tetőfokán az elkeseredés, amikor szabadban dolgozva, eeész nap ázottan „hazatérve” semmiféle lehetőség nem volt átöltözésre, szárítkozásra. Testünk melegével szárítottuk meg rongyainkat, hisz’ ebben kellett aludnunk, és másnap ebben dolgoztunk (Folytatjuk) Lévai Kálmán + Az első bizsergető érzést Menyhárt Jenőnek sikerült előidéznie a közönségnél. Az URH tízéves jubileumi koncertjére a Népstadion olimpiai csarnokában került sor a minap. Az előadás több, mint egyórás késéssel kezdődött meg. A zenekarra kiéhezett tömeg már órákkal a meghirdetett időpont előtt gyülekezni kezdett a kapunál, a rendőri szervek is nagy létszámban vonultak ki (hivatalból). Tévéfelvétel, hangrögzítés és minden, ami sok-sok éven át tilos volt a zenekar koncertjein. Tarajos pun- koktól kezdve a kopaszodó szakállas harmincasokig, mindenki képviseltette magát az előadáson. Azt hittük, hogy végre egy jó minőségű hangosító berendezéssel lehetősége lesz a csapatnak jó hangzással előrukkolni. Sajnos, a berendezés a kezelőszemélyzet dilettantizmusa miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. • ÁTLÁTSZÓ BLÚZBAN Nyitószámként Bárdos Beák Ági elénekelte a Rock’n roll egy állat című Kontroll Csoport-szerzeményt. Ezt követően — viliódzó kék reflektorok hangulatkeltése mellett — felcsendült (Szabó László tiszteletére) a Kék fény, majd a napjaink munkaerőpiacát . is hűen tükröző Rémes hely. Az első bizsergető érzést Menyhárt Jenőnek sikerült előidézni a közönségnél fantasztikus előadói készségével, mélyen átélt énekével. Az URH négy őstagja közül csak hárman voltak jelen az előadáson, Salamon András helyett Magyar Péter dobolt. Salamon hiányzott, vendégek azonban bőségesen akadtak, köztük — a fent már említett — Bárdos Deák Ágnes, valamint Somoskői Lajos, aki gitárjátékával és néhány dal elének- lésével járult hozzá a koncert összességéhez, de itt voit Vigh Mihály is, aki két Baiaton-szám erejéig vendégeskedett. Hogy teljes legyen a vendéglista, meg kell említenem Dixi (ének) és Kirchner Péter gitáros nevét is. Az ének szinte teljesen érthetetlen volt az előadás első felében, ez részben betudható a csarnok pocsék akusztikájának, részben a hangtechnikusoknak. Müller Péter (mikor éppen nem énekelt) a közönség sorai között vett hangmintát, amivel nagyon elégedetlen volt, mivel visszatértekor (színpadra) felkérte a ..pultmestert”*, hogy próbáljon meg épkézláb hangzást előállítani és a hangerőt, se sajnálja. A zenekar két biztos pontja Magyar Péter dobos és Kiss László basszusgitáros volt, végig kitűnő hangszeres teljesítményt nyújtottak. A Keleten a helyzet változatlanban Ági ismét szerepet kapott, szokását megőrizve, ezúttal is szexis öltözékben jelent meg a szín^ Müller Péter. (Tyukodi László jelvételei) pádon (felül teljesen átlátszó blúz). A majd háromórás koncerten elhangzó dalokat legtöbben csak kazettákról ismerhettük. kevés kiváltságos akadt köztünk, aki még hajdanán az eredeti négyest hallgatta élőben. Szerintem majdnem a teljes repertoárt eljátszották, volt olyan szerzemény, amit kétszer is. A buli csúcspontja az utolsó harmadban volt, ekkorra már némi javulás mutatkozott a hangminőségben. Az Ismeretlen katona, a Szavazz rám!, a Rémes hely (ismét) és az Igenigen kemény világ zárta ezt a blokkot, és egyben az előadást is. Remélem, a tervek szerint megjelenő lemezen, illetve kazettán egy korrigált hangzással találkozunk. Himer Bertalan
