Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-30 / 278. szám
Meg%yőzö volt a földhivatal w Hidas a bejegyzéshez? Úgy tűnik, közelebb került a megoldáshoz az elhúzódó lakásbejegyzések ügye. Ismeretes, hogy a Földhivatalban, azért álltak le az eladott állami tulajdonú bérlakások tulajdonjogának bejegyzésével, mert szeptember 30-tól ezek a lakások önkormányzati tulajdonba kerültek. Márpedig a hivatal álláspontja szerint az új tulajdonosnak is nyilatkoznia kellene róla: nincs-e ellenére. ha bejegyzik az eladott lakások tulajdonjogát a vevők javára. A miskolci képviselőtestület a legutóbbi ülésén nem tudott dönteni róla. hogy az áldását adja-e ebhez, vagy sem, ezért levették napirendről a kérdést, s az illetékes bizottságok elé utalták. A miskolci képviselőtestület két állandó bizottsága, a költségvetési, valamint a szociális és lakásügyi bizottság együttes ülésen a napokban tárgyalt a dolgokról. Megtudtuk hogy hosszas vita után úgy folaltak állást, javasolják a képviselőtestületnek: az idén október l.és november 27. között megkötött szerződések esetében — nagyjából 1200 szerződésről van szó — járuljanak hozzá a földhivatali bejegyzéshez. Azért döntöttek így, mert meggyőzte őket a Földhivatal képviselője, hogy valóban szükség van a beleegyezésükre. Később nem lesz már ilyen gond, mint most, hiszen egy időközben megjelent kormányrendelet rögzíti: a lakásokkal kapcsolatos eljárás ugyanúgy mehet tovább, mint eddig. Pontosabban némi módosítás mégiscsak várható. Hiszen alakíthatják a saját álláspontjukat ... Úgy tűnik, hogy sikerül kimászni a miskolci képviselőknek abból a csapdából is, amelyet saját maguknak teremtettek. Legutóbb úgy döntöttek a helyi lakástámogatások odaítélésénél, hogy eltértek a szabályzattól, ugyanakkor nem helyezték hatályon kívül ezt a szabályzatot. Sürgősen dönteniük kell, hogy mi legyen, hiszen száz-százötven ember támogatására van még pénz. A két bizottság ebben a kérdésben úgy foglalt állást, hogy a pályázatok elbírálásánál. illetve a helyszíneléseknél változatlanul érvényesnek kell tekinteni a szabályzatot. Ezt javasolják majd a képviselőtestület legközelebbi ülésén. (bujdos) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOl YAM, 278. SZÁM J A ES Cl ! 5,20 1990. NOVEMBER 30., PÉNTEK { F O R B NT A tornyok az áruházbeli közlekedést könnyítik majd meg (Szabán felvétele) A forgalmat még nem zavarják A Centrum Ä palánkok mögül már kiemelkednek a Centrum Áruház bővítését mutató újabb falak, de most még nehéz elképzelni, hogyan is néz majd ki véglegesen az épület. Kérésünkre Sóvári Soús György, műszaki ellenőr, a felújításért felelős szakemberek egyike adott felvilágosítást. — A ma még vöröstéglás, kerek ablakokkal ellátott bővítés a két külső lépcscház ; lesz. Az építkezés során torony formáját fogja felvenni csakúgy, mint a másik négy bejárat. A hat toronyra, illetve bejáratra a tűzvédelmi szempontok betartása végett volt szükség. Ezek között lesznek állandó bejáratok, de például segítségükkel a felújítás befejezése után, szupermarketünket külön is tudjuk majd üzemeltetni. A kétszintes épületben a lépcsőkön kívül í mozgólépcsők — a mozgáskorlátozottak számára liftek — is segítik majd a közlekedést. — Szintenként ezer négyzetméterrel bővül majd az áruház. Horváth Istvánnak, ill. Gyimóti Zsuzsannának, az Északterv építészeinek tervei alapján készül a bővítés, várhatóan két részletben adjuk át a megújult házat. 1992 novembere magának az épületnek az átadási határideje, a végső parkosítás, külső utcabútorozás A társadalombiztosítás jövőjéről 2. Változik a táppénzrendszer Szegény kórház, cselédkönyves orvosokkal eddig a végrehajtó bizottság jelölte ki az elidegeníthető lakásokat. Vb. viszont most már nincs, a jogosítványai a miskolci képviselőtestületre szálltak át. Ezután várhatóan az lesz a gyakorlat, hogy az illetékes bizottságok meghallgatása utón a képviselők döntenek róla, kikkel köthetik meg a bérlakás eladásáról a szerződést. Arról is értesül l ün k, hogy nagyon éle® vita alakult ki róla; felfüggesszék-e a most már önkormányzati tulajdonú lakások eladását. Volt, aki azt mondta, kótyavetye folyik a városban, mélyen áron alul adják-veszik a bérlakásokat. Nem volna szabad elpocsékolni a lakásvagy ont. Mások viszont amellett érveltek, hogy szó sincs vagyonról. Sőt, a bérlakások csak veszteséget termelnek majd. hiszen jövőre már egy fillért sem kap a város az államtól lakáskarbantartásra. Nem lesz miből gondoskodni a bérlakásokról tehat minél előbb meg kellene szabadulni ezektől. Akadtak képviselők, akik arra hívták fel a figyelmet, ha felfüggesztenék a bérlakások eladását, nem lehet tudni, milyen hatással volna a költségvetésre. Fcves becslések szerint egy ilyen lépés következményeként jövőre a,z első félévben 200 millió forint bevételtől esne el a város. Végül úgy foglaltak állást, megkérik a város vezetőit, gondolták végig. mit szándékoznak tenni lakásügyekben. Ha megismerhetik az ezzel kapcsolatos terveiket, akkor konkrétan is vitatkozhatnak a bizottságok erről, s a képviselőtestület pártjai is kiA Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője, dr. Botos József államtitkár miskolci látogatása alkalmával. amikor is a szakszervezeti tisztségviselőket tájékoztatta arról a jövőképről, amelyet a biztosítási szakemberek már kidolgoztak, vagy amelynek kidolgozása folyamatban van, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változtatások koncepciójának ismertetésén túl részletezte az egészségbiztosítás megújítására tervezett elképzeléseket is. Mint már írtunk róla, a társadalombiztosítási koncepciót a parlament várhatóan a jövő év áprilisában tárgyalja majd meg, s döntése alapján az új rendszer 1992-ben lépne életbe. Az államtitkár az egészségbiztosítás reformjáról mindenekelőtt elmondta: háromlépcsős megoldásban képzelik el. Lenne az úgynevezett állampolgári jogon történő betegellátás, á kötelező járulékot fizető biztosítottak ellátása, azon túl pe- uig a csoportos biztosítás ban és egyéni kiegészítő biztosításban résztvevők számára a komfortosabb, extra igényeket is kielégítő beteg- ellátás. Ez utóbbiaknak úgynevezett egészségpénztárak keretében nyílna lehetőségük a kötelező biztosításon túli önkéntes biztosítások megkötésére. Az állampolgári jogú betegellátást azok számára, akik semmiféle biztosítással nem rendelkeznek, úgynevezett szegénykórházakban oldanák meg. Ezekben természetesen nagyiétszámú kórtermek, gyengébb felszereltség volna a jellemző, s az orvosok sem a kvalifikált gárdából kerülnének ide. Bevezetik újra a cselédkönyves orvosok működését, akik a pályakezdők lennének, s a szegénykórházakban dolgoznának le kél-há- rom évet. A szegénykórházakat egyébként a költség- vetés tartaná fenn, a közkórházak tehát, amelyeket a biztosítottak pénzéből működtetnének, nem sínylenék meg azok üzemeltetését. Közismert, hogy 1990-től már a társadalombiztosítás finanszírozza az állami egészségügyet. Jövő évtől azonban bevezetnék a biztosítottak gyógykezelésének teljes finanszírozását, ami azt jelenti, hogy ha a járulékot fizető beteget magánorvos kezeli, vizsgálatát magánorvos végzi el, akkor a biztosítás után a magánp. ixist folytatóknak is megfizetik a munkadíját. Éppen ezért az erre vonatkozó tarifarendszer kidolgozása jelenleg már folyamatban van. Erőteljesen változik a táppénzrendszer is. A kormány eredetileg úgy gondolta: a táppénzt évente az első harminc napra a munkáltatónak kellene kifizetnie. Csakhogy ez — a társadalombiztosítás szakemberei szerint — gazdaságilag és technikailag kivihetetlen. Ezért a kormány ettől az elképzeléstől visszalépett, s hajlik rá, hogy elfogadja a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő módszert. Eszerint a munkáltató évente csak 14 napot fizetne meg a táppénzből, s a biztosítási táppénzelés csupán a 15. naptól kezdődne el. Ez a módszer úgy működne, hogy arra az időszakra, míg a munkáltató fizet, a munkavállalónak nem kellene igazán táppénzre vonulnia, elég ha betelefonál munkahelyére, hogy rosszul érzi magát, s otthon marad. Az államtitkár véleménye szerint ennél a módszernél aligha kell tartani attól, hogy visszaélésre csábítana. Aki ugyanis megpróbálkozik visszaél n> vele, annak számítania kell rá, hogy elbocsátáskor elsőként tőle igyekszik megszabadulni a munkáltató. A tragikusan megnövekedett gyógyszerfogyasztás és gyógyszerpazarlás ellen is tenni kell. S nemcsak azzal, hogy a gyógyszerek árát a támogatások megvonása miatt jelentősen növelik, hanem azzal is, hogy az orvosok receptírási gyakorlatát felülvizsgálják, s akinél ezt pazarlónak ítélik meg, annál a szankcionálásban akár a szerződésbontásig is elmennek. Kényszerű intézkedés ez, hiszen gyógyszereknél a lakosság minden forintjához a társadalombiztosító jelenleg 12 forintot tesz hozzá. Ugyanakkor tapasztaltak olyat is, hogy némely orvos két kilogramm Tetrant is felírt valakinek, amelyről kiderült, hogy libatenyésztéshez kellett. A Tetran ugyanis jól hizlalja a libamájat. Kérdésre válaszolva szólt az államtitkár arról, hogy megfontolás tárgyává teszik: a táppénz alapját ne az előző évi állagkereset, hanem az előző havi átlag alkossa. (Vége) r. é. 1993. március 15-ig kell, hogy elkészüljön. — A karácsonyi vásárt egyáltalán nem befolyásolja az átépítés, valamennyi osztályunkon zavartalan a kiszolgálás. Csupán január közepétől várható, hogy egyes részeken már beleszól az áruház működésébe a felújítás, ezt azonban igyekszünk minél zökkenőmentesebben megoldani. N. Zs. Iszeii környezeivédelmi A Zöld Párt miskolci csoportja szeretettel vár minden érdeklődőt december 4-i találkozójára, ahol több közérdekű környezetvédelmi témában hangzanak el előadások. Dr. Gyulai Iván, a Zöld Párt szakmai elnöke a készülő környezetvédelmi törvényről, a kazincbarcikai higany és a borsodsziráki lerakó ügyének jelenlegi állásáról szól, míg a zöldek önkormányzati szerepéről, a közelgő zöld párti kongresz- szusról dr. Förster Gyula önkormányzati képviselő tá- lékoztatja az érdeklődőket. Az összejövetel a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban délután öt órakor kezdődik.
