Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-01 / 253. szám
A kis pékségek előnye, hogy itt mindig minden friss (Szabán felvételei) Francia pékség nyílt az Avason. A hír nem tegnapi keltezésű, ugyanis a néhai Matyó étterem helyén kialakított francia pékség lassan egy hete termel már. és termékei maradék nélkül vevőre is találnak nap mint nap. Ezen persze sok csodálkoznivaló nincs, hiszen a hétféle francia pékáru a baget- től a croissantig nagyon finom, és ráadásul mindig friss. A pékséget a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat nyitotta meg, a Mestermalom Kft. által nyújtott technológiára, receptúrákra, anyagokra alapozva. A bemutatón, ahol egy működő üzemet láthattunk, a MIVÉ vezetői elmondták: a Matyó étterem az állami célcsoportos vendéglátóipari beruházások olyan utolsó torzszülöttje volt, amit hagyományos módon, a szűk szakma keretein belül maradva nem tudtak nyereségessé tenni. így lett belőle francia pékség, szem előtt tartva azt is, hogy itt munkát tudnak adni a megrendelések, piac híján munka nélkül maradó cukrászoknak. A csúcstechnológiát képviselő berendezéseket nézegetve a vendéglátósokkal arról is beszélgettünk: kellenek ezek a kis pékségek ahhoz, hogy egy nagyváros kenyér- és péksütemény-ellátása valóban minőségi lehessen. A kenyérgyér egyedül nem képes mindig mindenütt te'ies választékot biztosítani. Akkor jó az ellátás, ha a nagyüzemek kínálatát számos kis pékség termékeivel egészítik ki. Nincs ebben semmi újdonság, hiszen valaha Miskolcon számos kisebb nagyobb pékség működött. Az viszont teljesen mai hogy francia pékségek nyílnak — s ebbén az is benne rejlik, hogy a vásárlóközönség az újra, a szokatlanra vevő igazán. Nos, a francia pékség termékei ezt az újdonság iránti vágyat kielégítik, ugyanis nem a megszokott magyar ízeket ismerhetjük fel ha beleharapunk egy vidéki cipóba, vagy korpás cipóba. Es még valami: a szakértők szerint ezek a termékek egészségesebbek mint a hagyományos sütőipari, választékban fellelhetők. Igaz, olcsónak nem nevezhetőek, de hát sokan azt mondják: sehol sem olcsó már a kenyér, a zsemle, s ha a már a bukszába kell nyúlni, együnk frisset, egészségeset. (k—ó) hezzel hímezték, SO ezerért Hová tűnt a taioícai zászi? Vízáteresztő aszfalt Francia útépítők néhány | vízáteresztő aszfalt a ’90-es éve új, vízáteresztő útbur- években nagy fejlődést eredkolattal látják el az autó- ' ményezhet. utakat, autópályákat, megakadályozva ezzel jelentős felületek kizárását a víziéivé,télből. A 10 százaléknál nagyobb hézagtartalmú útburkoló anyag a vízáteresztő képessége mellett a visz- szavert reflektorfény és a vízfüggöny zavaró hatását is jelentősen csökkenti. A víz- áteresztő kopóréteg alkalmazásával az aszfaltfelület nem gyúródik fel, és egyben kiválónak bizonyult a forgalom okozta zaj csökkentésében is. Ez a tulajdonsága fő oka lehet a városokban való elterjedésüknek. Kedvező forgalombiztonsági és kényelmi tulajdonságai alapján a Ismét a Tizededről Tizedes Imre, Miskolc, Hegyalja u, 4. szám alatti lakos kérésére közöljük, hogy nem azonos a „Tizedesnek” nevezett bőrfejűvel, akihez a Déli Hírlap egyik olvasója nyílt levelet intézett a lap 1990. október 25-1 számában. 4 liszn-tó es h llortol’íqv környékén ^ üdülőingatlan forgalmazásával, illetve üdülőit építésével, ^ továbbá falusi turizmussal kapcsolatos ingaíianfoigalmazással, ^ bármely jellegű épület, kulcsrakész átadásával ál! ügyfelei rendelkezésére a PUSZTA KFT. 5362 Tis/aörs Lenin út 92. Napok óta nem lehet már látni a tapolcai zászlót. A lobogót néhány hónapja, augusztus 20-án húzták fel Tapolcán, nagyjából a Flóra panzió magasságában. Hová tűnt el most? — erről érdeklődtünk a Városgondnokságon. Kiderült, hogy nem a gyűjtőszenvedélynek . esett áldozatul. Marfas L,ászióné, a Városgondnokság vezetője intézkedett úgy, hogy (miután tájékoztatták a körzet önkormányzati képviselőjét) vonják le a zászlót és tegyék el télre. Igen drága darabról van szó, ezért kár volna, ha megrongálná az őszi, téli időjárás. Legközelebb tavasszal, az idegenforgalmi szezon kezdetei húzzák fel ismét az árbocra. Addig a Városgondnokságon őrzik. Megpróbálták kitisz- títtatni, de a Patyolat egyelőre nem vállalta. Most új tisztító után néznek. Emlékezetes, hogy a tapolcai zászlós terecske és a selvemlobogó elkészíttetését annak idején Cservenyák Gábor, a helyi tanácstag kezdeményezte. Az egykori városi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte, hogy Tapolca a saját lobogóját használhassa. Igaz, a verdikt úgy szólt, hogy csak jelesebb ünnepekre, és csak a miskolci zászlóval együtt lehessen kitűzni, de végül is nem nehezményezték, amikor nem a város, hanem a nemzet trikolórjai mellé került a sasos selyemlobogó. A zászlós terecske Golda János tervei alapján készült. A kivitelezéshez a pénzt az üdülőhelyi díjból, illetve a tanácstagi alapból vették. Nagyjából 100 ezer forintba került a dolog. Az összegnek körülbelül a feléért elkészült egy 10 méter átmérőjű kör bazaltkő-burkoiat- tal, három zászlótartó rúddal, és néhány paddal. A summa másik felét magára a tapolcai zászlóra fordították. Eredetileg a Miskolci Háziipari Szövetkezettől akarták megrendelni — tájékoztatott Marjas Lászlóné, de itt nem vállalták volna rövid határidőre a munkát. Ezért a mezőkövesdi Matyó Szövetkezet kapta a megbízást. Kézi hímzéssel készült a selyemlobogó, meglehetősen rövid idő alatt. A tan 1- cai címert hímezték ri. Lz.-n pajzs alakban kőszikla lat- ható, amelyből források fakadnak. A szikián ege ;s áll, fején kettős ke".: Arról is érdeklőd ünk, hogy vajon Tapolca után más történelmi városrészek is készülnek-e saját lobogót hímeztetni. A Városgondnokságon azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem akadt követőre a példa. B. A. Csillogó kód ex lest ék b A régi tibeti kódexek nemcsak a szanszkrítból és kínaiból lefordított szövegeik miatt, hanem az elkészítésükhöz felhasznált tintának (tusnak) az összetétele miatt is értékesek. A tust elemző burját kutatók benne arany-, ezüst-, réz-, korall-, lazurit-, malachit- és gyöngvport találtak. Ezeknek az adalékanyagoknak köszönhető az. hogy a többrétegű, lakkozott papírra festett írás megannyi színben csillog. Ha viszket a sarka Ördögűzés Boszorkányok természetesen nincsenek. Az a húszegynéhány jól öltözött úr és úrnő, aki a portugáliai Vilar Vissza a természethez! Mézszínű szobák Nem itthon, a szomszédos Ausztriában egy bútoráruház egyik emeletét ragyogta be a mézszínű bútorok fénye. És illata! A Team 7 csoport mutatkozott be az áruházban. Bútoraik égerfából és lucfenyőből készültek. Az éger középkemény, jól megmunkálható anyag, nem sötétedik meg a használatban és a természetben gyorsan nö. Mivel a csoport minden munkája a Nemzetközi Bioépítészeti Intézet szigorú ellenőrzése alatt áll, csak természetes anyagokat használnak bútoraik elkészítésénél és kezelésénél, de környezetvédelmi szempont a fa pótolhatósága is! Az anyagot egy évig levegőztetik, s főleg hagyományos kézműves módszerekkel dolgozzák fel; tudatos visszalépés ez a természete« lakás- és életformához. A bútornál nem használnak fémet és műanyagot, kikészítése is növényi eredetű: lenből nyert anyaggal kezelik, majd méhviasszal kenik be. A tiszteletreméltó termé- szetelvűség mellé azonban felsorakoztatják ötleteiket is. Nemcsak a bútorok színe. ragyogása teszi rokonná a különböző — szobai, konyhai, irodai — berendezéseket, hanem- például lekerekített élük is! Nincs éles sarok sem rajtuk, minden fogantyújuk kézre áll. Sőt, például a konyhai fogantyúk mindegyike törlőtartó. Az étkezőasztal egy része kőlappal fedett, ide tehetik a forró edényeket. A gyerekszoba íróasztalának fiókja nagy, lapos tolltartó, benne mindennek helye van. A bútorok, amelyeken gyakran használunk elektromos készülékeket, lámpát, villanyszámológépet az íróasztalon, tévét, rádiót, magnót a polcos bútoron, kábelcsatorna vezet végig, hogy a vezetékek ne látszodjanak! A bútor megfelelő helyén azután egy nyílás van szépen kiképezve, ahol előbukkan a villany- vagy telefonzsinór. Remek ötlet a megvilágított ferde szakácskönyvtartó, amelyből hozzáértés nélkül lehet megtudni: a recept szerint mi a következő mozzanat. T. A. +■ Gyerekiróasztal rekkel. tolltartós fiókkal. A szék ülőmagassága állítható, együtt nőhet a gyedé Perdizes egyik szállodájának különtermében gyülekezett — egészen pontosan az ötödik kongresszus megtartásának céljából — egytől egyig humanistának tartja magát. Mint a Cambio megírta, a népi gyógymódok alkalmazásának élharcosai ők és elszánták magukat, hogy a tudomány sarlatánjai mellett helyet követelnek maguknak az emberiség betegágyánál. Ellentétben a politikusok szokásával, a kongresszuson nem a közös nyilatkozatot, hanem tizenhat különböző betegség házi kezelésének módszerét adták ki. Íme az egyik: „a sarok- viszketést — mely vitathatatlan jele, hogy a testben ördög lakozik, — úgy lehet kezelni, ha a következőket gyűjtjük össze: egy varan- gyosbéka, hajfürtök, zsebkendők és a beteg néhány kedvelt tárgyát. Ezt összecsomagoljuk, majd szabad téren tüzet rakunk és az egészet a lángok közé vetjük. Ezt követően háromszor át- ugorjuk a tüzet és mindegyik alkalommal azt kiáltjuk, hogy; Gonosz szellem, én téged kiűzlek!” Nem tudni, hány ember szenved sarokviszketésben Portugáliában. Ellená!ó gyiiinövényck Már ötvennégy olyan gyomnövényfaj ismeretes Amerikában, amely ellenáf a gyomirtószereknek, a kaliforniai egyetem kutatói szerint. A rezisztens növényfajok száma 1980-ban még csak tíz volt. A kutatók különösen azt kifogásolják, hogy a mezőgazdaságban ugyanazt a gyomirtószert alkalmazzák újra és újra. Emiatt szelekciós előnyhöz jutnak azok a gyomnövények. amelyeknek a genetikai anyaga — mutáció révén — védetté teszi őket az ismételten használt gyomirtószerekkel szemben. Más izek, ittas iái ászt ek Kies! a pékség, de hasznos
