Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-29 / 277. szám
Jó nekünk, hogy megyei jogú város Miskolc? Pénz nemigen jár vele, kö ke*esség annál inkább Az Országgyűlés legutóbbi ülésén döntöttek úgy a honatyák. hogy húsz helységet december 1-jétől illessen meg a megyei jogú városi cím. Miskolc is megkapta ezt a jogot. De jó-e nekünk, s ha igen, miért jó. hogy megyei jogú város lett a borsodi megyeszékhely? Ma még aligha van ember, aki erre a kérdésre választ tudna adni. Nem arról van szó, hogy az emberek értelmi képességével lenne a baj, hanem azért nem tudni a kérdésre a feleletet, mert csak ezután tisztázódik pontosan, mivel is jár a megyei jogú városi cím. Éppen ez a bizonytalanság volt az oka, hogy a miskolci önkormányzat alakuló ülésén is igen nehezen született meg a döntés róla, pályázzanak-e a megyei státuszra, vagy sem. A városatyák egy része arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tisztázott, mit vállal magára, aki benyújtja a kérelmét. Olyan ez, mint az ugrás a sötétbe. A pályázatot végül mégiscsak beadták, a parlament pedig rábólintott. Hogy több pénzt nem adnak ehhez a címhez, efelől nem sok kétséget hagyott az országgyűlési vita. Lesznek viszont olyan kötelezettségek, amelyek csak az ilyen megyei jogú városokat terhelik. Várhatóan nem tagadhatnak majd meg bizonyos szolgáltatásokat a környéken, a régióban élőktől. De hogy mivel jár a cím, az majd akkor dől el pontosan, ha megszületik a tör- j vény az önkormányzatok feladatairól és hatásköreiről. A Miskolci Városházán abban reménykednek, hogy a tervezet vitája már a következő héten megkezdődhet a törvényhozásban. Azzal is tisztában vannak, a megyei közgyűléssel is tárgyalnia- kell majd a miskolci képviselő-testületnek. Ezeken a megbeszéléseken tisztázhatják, mit vállaljon magára a megye, és mit a megyeszékhely. f A sok tisztázatlanság között akad azért nehány dolog, amit már most is tudni lehet. így például az, hogy a megyei jogú városok kép- viselő-testületeinek ülését közgyűlésnek nevezhetik. A miskolci közgyűlés dönthet úgy, hogy kerületi hivatalokat állíttat fel a városban. Hogy rászánják-e magukat erre, vagy sem, az viszont emberi számítás szerint szintén nem egyhamar derül majd ki. Hiszen a hivatalok létrehozásához ugyancsak a már előbb is hiányolt törvényt kellene ismerni az önkormányzatok feladatairól és hatásköreiről. Csak így tudhatnák, érdemes-e. s ha igen, mire érdemes hivatalt létrehozni. (bujdos) Kígyót tessék! XXII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1990. NOV. 29., CSÜTÖRTÖK finn: 5,20 FORINT Vízóra-ügyek Van megoldás, és mégsines Van megoldás és mégsincs vízóra-ügyben. Olvasóink jól emlékezhetnek rá: többször is írtunk arról lapunkban, hogy számos miskolci bérházban, azért nem tudják bérlőik megvenni lakásaikat, mert egy tanácsrendelet ezt meggátolja. A vízórás paragrafusokról van szó, amelyek azt írják elő, hogy lakóháznak önálló vízórával kell rendelkeznie, csak akkor lehet eladni a benne lakó bérlőknek. Jó néhány mk.kolci bérház megépítésekor „megtakarították" a küiön vízórák telepítését, így most az itt lakók bajban vannak. Nemrég arról kaptunk azonban hírt, hogy mégis van megoldás —, de egy másik értesülésünk pedig az e fölött érzett örömbe, némi ürömöt kevert... A rendelet azt is előírja, hogy a lakásukat megvenni szándékozó lakóknak kell az önálló vízórát kialakíttatniuk, saját költségükön. De azt már nem engedi meg, hogy ezt önállóan tegyék, hanem a volt tanács által készített költségvetés és az ál* tala kerített kivitelező segítségével kell az ügyletet végrehajtani. A lakók azonban az így kikalkulált összeget sokallták, ráadásul nem értették, miért kell ezt az egészet előre, még a lakás megvételre való kijelölése előtt kifizetniük. @ TELEKÖSSZEVONÁS Most úgy tűnik, sikerült egy olyan megoldást találni, ami nem követeli meg a soNem sok optimizmusra van oka az iskoláknak, hiszen az bizonyos, hogy a közeljövőben is anyagi gondokkal kell majd küszködniük. Ráadásul éppen akkor következik ez be, amikor éppen az oktatás gyors tempójú fejlesztésére lenne szükség, hiszen azt mindenki tudja, hogy enélkül aligha képes az ország feitápászkodni jelenlegi helyzetéből. Mostanság persze sűrűn emlegetik azt a mondást, hogy segíts magadon, s akkor majd más megsegít. Különösen a nyugati országokban ír. indják, ahol pénzért, támogatásért, hitelért ki- 1 ncselünk. A mondásban azonban van igazság, és ez akár egy á'talános iskola életében is hasznosítható. Miskolcon a 44-es Jókai lakótelepi iskolában az egyik ta- ná" gondolt egyet, és utánajárt, honnan kaphatna az iskola ol\ an kt-in:»utert, ami valóban korszerű, és alkalmas eredményes oktatásra. Körútját vártnál hamarabb siker koronázta: a miskolci Tel-Com-Tec Kft. és az ugyancsak városunkban működő Pre-Comp Kft. egy IBM XT kompatibilis génét ajándékozott az iskolának, a hozzávalókkal együtt. Urnákét cég a számítástechnika teljes szolgáltatói skálájává" foglalkozik, és úgy gondolták: az oktatást támogatni kell, hiszen ha nincsenek a számítógép nyelvén értő emberek n-’''k 'fn lesz hova és mii eladniuk. Nem á'líípk, hogy csak az elegáns szóval szponzorálásnak nevezett módszertől áll talpra a magyar közoktatás. De az biztos, hogy enélkül sem. A 44-es iskolában mindenesetre tovább folytatják a támogatók keresését... (kiss) kát emlegetett vízórás paragrafusok módosítását. A megoldás lényege: azoknál a házaknál, ahol a telkek érintkeznek egymással, összevonják a telkeket, és akkor már mondjuk a három lépcsőházas panelház egy helyrajzi szám alatt szerepelve, egy vízórával is kielégíti a tanácsrendelet által megköve- telteket. Ez természetesen azzal jár, hogy nagyobbak lesznek a társasházi közösségek, hiszen több épületnek kell együvé tartoznia. Sajnos, az továbbra sem megoldott kérdés, hogy mi legyen ott, ahol a házakat mondjuk közút, vagy más közterület választja el egymástól, azaz nem lehet ezzel a telekósszevonási trükkel operálni. • LESZ-E SORONKÍVÜLISÉG? A vízóra ügyeknek azonban ezzel korántsincs vege. Ugyanis nincs válasz arra egyelőre, hogy mi lesz azokkal, akiknek a vizóra-húza- vonák miatt, nem bírálta el a kérvényét a volt városi tanács testületé még október 31 előtt. Azaz nem kerülhettek lakáseladási listára, önhibájukon kívül. A lakók nemrég soronkívüli elbírálást kértek a polgármesteréi azzal, hogy méltányolja a szerencsétlen körülményeket. A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén szó esett a tanácsi bérlakások eladásáról. Igaz, nem a vízóra-ügyek miatt, hanem azért, mert a földhivatal nem hajlandó bejegyezni azon lakások esetében sem a tulajdonjog-változást, ahol már érvényes, megkötött szerződés van a lakók birtokában, amelynek aláírója másik részről az ingatlankezelő vállalat. Október elsejével állították le a bejegyzéseket, és most a testület szakbizottsági vitára utalta az ügyet. A földhivatal önkormányzati jóváhagyásra vár, ám a testület csak a szakbizottsági vita után foglalkozik újra az üggyel. Kiss Gy. C<aba Miskolcon A Magyar Protestáns Köz- művelődési Egyesület vendége lesz holnap délután 6 órától Kiss Gy. Csaba Irodalomtörténész. Egyház és kisebbség címmel tart előadást az egyházkerületi székházban, a Kossuth utca 17- ben. A szervezők várják az érdeklődőket. A vízórás ügyekhez pusztán annyi megjegyzés kínálkozik még, hogy vajon ezt a kézenfekvő megoldást — a telekösszevonást —, miért csak most, több, mint egyéves huzavona után lehetett meglelni? (k—ó) Ez az óriáskígyó az egyik látványossága az Arany János utcában nemrég megnyílt kisállat-kereskedésnek. A Boa Constrictor Brazíliából származik, 3,1 méter hosszú. Fejlettebb példányai elérhetik az 5 métert is. Méregfoga nincs, veszélyt a roppant erejű szorítása jelenthet. Szereti a kisebb rágcsálókat, a hörcsögöt, tengerimalacot. Nagy kiadásba nem hajszolja falánkságával gazdáját, a Ráhamaüzlet tulajdonosát. Hetente kétszer kap enni, ilyenkor egy félkilós nyulat nyel le egyszerre. (Kerényi felvétele) A társadalombiztosítás jövő fér ól 1. Sokféle mendemonda kering a társadalombiztosítás reformjáról, jóllehet még a szakemberek is csak a koncepciót vázolták fel a többféle alternatívát kínáló változásokhoz. A Társadalom- biztosítási Főigazgatóság vezetője, dr. Botos József államtitkár keddi, miskolci látogatása alkalmával a szakszervezeti tisztségviselőket tájékoztatta arról a jövőképről, amelyet a biztosítási szakemberek különböző műhelyeiben már elkészítettek, vagy amelynek kidolgozása folyamatban van. Ezeket a parlament várhatóan a jövő év áprilisában tárgyalja majd meg, s döntése alapján az új rendszer 1992-ben lépne életbe. A legrészletesebben a nyugdíjazással kapcsolatos kérdésekről szólt az államtitkár. Elmondta: a fejlett tőkés országok tapasztalatai alapján a jelenlegi koncepció szerint, a nyugdíjrendszer a teljes lakosságot érintene. Alanyi jogon ugyanis lehetővé tenné a nyugdíjreform, hogy azok is részesüljenek nyugdíjban, akiknek az erre jogosító munkaviszonyuk nem volt. Ez a mindenkori létminimum összegének 60 százaléka lenne, amely jelenleg körülbelül 3 ezer forintnak felel meg. A nyugdíjrendszerben igen nagy szerepet kapna a szolgálati idő. A jogalkotók két alternatíva között választhatnának: az egyik szerint a nyugdíj összegét vagy a teljes életjövedelem alapján, vagy a legkedvezőbb jövedelmet biztosító 10 év átlaga alapján állapítanák meg. Az életjövedelem kiszámításánál a nyugdíjmegállapítás időpontjakor az úgynevezett jelenértékre indexelnék fel a pályakezdő évek jövedelmét is. A nyugdíjak értékmegőrzésére a jövő évtől úgynevezett automatizmus bevezetésével számolnak, amely alapján a nyugdíjasok évente két alkalommal nyugdíjemelést kapnának. A különböző nyugdíjkate- góriákban különböző százalékos arányban növelnék a járadékokat, s meghatározott mértéken felül, esetleg az automatizmus már nem vonatkozna a nyugdíj növelésére. Ez a mértékhatár 25 ezer forint lenne, ám — miután körülbelül 2 ezer személyről van szó — az utolsó szót ebben a parlamentnek kell majd kimondania. Egységesebb nyugdíjkorhatárral kívánják rendezni a nyugdíjjogosultság alapját. 2005-től 2010-ig fokozatosan kialakítanák nőknél, férfiaknál egyként a 60 éves korhatárt. Ezt az indokolja, hogy a férfiak fele nem éri meg ma sem a nyugdíjazását. Ha tehát náluk is növelnék a korhatárt, 5 éves emelés után, kétharmaduk már nem jutna el a nyugalom éveihez. Több kedvezményt is tartalmaz a koncepció. így például azok a szülők, akik felnevelik gyermekeiket, s azok szakmunkások lesznek, gyermekenként egyéves kedvezményt kapnának a nyugdíjnál. Aliik felsőfokú végzettséget biztosítanak gyermekeik számára, azoknak a korkedvezménye gyermekenként másfél év lenne. Ezekről a kedvezményekről az egyik szülő lemondhat majd a másik javára. További kedvezményeket biztosítana, hogy bevezetnék a résznyugdíjat is. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek nincs meg a teljesjogú nyugdíjat biztosító 35 évi szolgálati ideje, akkor is elmehet 60 évesen nyugdíjba, de csökkentett résznyugdíjat kap csak. Akiknek azonban megvan a 35 év szolgálati ideje, de még nem töltötte be a 60 évet, az is igénybe veheti a résznyugdíjat, a korhatár eléréséig, s attól kezdve már a teljesjogú járadékban részesül. A kor- kedvezmények egyébként a bányászoknál, melegüzemi munkásoknál, s egyéb szakmákban megmaradnak, noha az egyelőre még vitatott, hogy szükség van-e erre például a honvédségnél és a rendőrségnél. Nyugdíjjellegű kiegészítő szolgáltatásokkal is foglalkoznak: ezekre külön biztosításokat, kiegészítő biztosításokat, vagy csoportbiztosításokat lehetne majd kötni. A kedvezmények közül az államtitkár kiemelte: a legjobb tőkebefektetés az új társadalombiztosítási rendszerben, a tanulás lesz. Jelenleg rendkívül magas a segédmunkások és a betanított munkások aránya nálunk, minden száz fiatal közül csupán húszán szereznek felsőfokú végzettséget. Ez az arány Nyugat-Európában és Kelet-Ázsiában meghaladja az 50 százalékot. Ha hazánk a következő évezredben versenyképes akar lenni a világpiacon, ennek az aránynak nálunk is növekedni kell. Ezért kívánja a biztosító a szülőket ösztönözni a kor- kedvezménnyel arra, hogy gyermekeiket taníttassák. Ez a társadalombiztosítás számára is jó tőkebefektetés, hiszen a kvalifikáltabb szakemberek után járó járulékok is magasabb jövedelmet biztosítanak a társadalombiztosításnak. (Folytatjuk) (r. c.) A legjobb iebefekielés a támlás Segíts magadon... < H