Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-28 / 276. szám
j(c .4 McDonell Douglas új típusú utasszállító gépe próbaútra indul. A pilóták nem szeret sk, nmt fkozn ?fe Nyomd meg a gombot, és repülj! Hol vannak már azok az j idők, amikor a repülőgép j pilótája fordított egyet a j kormányon, s erre különféle mechanikus módon működő drótok, karok, zsinórok se- j gítségéve! megmozdította a j gépszárny egyik-másik ele- ; mét. Bizony, ezek az idők nincsenek is olyan messze. A hatvanas évek polgári repülésének sztárja, a Boeing 707-es még ezen az elven működött. Ugyanezen gépcsalád egyik következő tagját a 727-est (amelyet napjainkban túlzott üzemanyag- fogyasztása miatt leselejtezni készülnek) már hidraulikus módon kormányozták. A mai legkorszerűbb gépek, így az Airbus 320-as, vagy a MeDo- neil Douglas(ezt a St. Lauis-i székhelyű cég gyártja a DC- családot) MD—U-ese szinte teljesen elektronikus. A képünkön látható, előreláthatólag 1990 végén forgalomba álló MD—11-es három A kormány mécsem vezetheti Kalapács alaft a Mustang Rosszul kezdődött az őszi árverési idény New Yorkban. A lapok szerint ekkora érdektelenség sohasem fogadta a leghíresebb cégek kínálatát. Sikert, méghozzá szenzációsat, egy üzemi árverés jelentett. Érdeklődők ezrei utaztak a nevadai Sparksba, hogy valamit elcsípjenek a Mustang Ranch relikviáiból. Minden eladó volt: a 160 hektáros park, benne a 100 szobás épülettel, a rózsaszín kárpittal bevont munkatermek, az áttetsző selyemfüggönyökkel elválasztott sze- parék, a hölgyeket formázó butéliák, a kerek ágyak. „Újsághirdetést adtunk fel, és százával telefonáltak az emberek, a tárgyak iránt érdeklődve. Az épületre egy magánkollégium és egy vallási közösség jelentette be az igényét.,” — nyilatkozta az utolsó tulaj. Az üzem tehát átalakul, a berendezést széthordják, az alkalmazottakat szélnek eresztik. Csődbe jutott az Egyesült Államok legnagyobb bordélyháza. Azaz a 13 milliárd dolláros adóhátralék fejében rátette a kezét az állam. S minthogy ezzel formálisan is az amerikai kormány vált tulajdonossá, Washingtonban úgy vélték, hogy bár Nevadában legális a prostitúció, mégsem helyénvaló, hogy a legnagyobb kuplerájt a kormány igazgassa. hajtóműves, széles törzsű gép, számítógépei például képesek arra, hogy diagnosztizálják a gép bármely rendellenességét, és automatikusan korrigálják is a hibát, még mielőtt annak puszta tényét a pilótával egyáltalán közölnék. A mérnökök természetesen, roppant büszkék alkotásukra, de a pilóták állítólag nem rajonganak érte. Különösen a hosszú távú repülései; aiatt unatkoznak, nincs mit csinálniuk, lankad a figyelmük. Egyikük szkeptikusan meg is jegyezte: eljön az az idő, amikor csak beülnek a pilótafülkébe, megnyomják a „repülj” feliratú gombot, és a gép felszáll. Az automati kának azonban vannak kétségtelen előnyei. Pár éve egy ‘kínai Boeing 747-es egyik hajtóműve 12 ezer méteres magasságban meghibásodott. A személyzet a robotpilótára bízta a repülést, és az mmden energiájával megpróbálta újraindítani a hajtóművet. Eközben a gép (mivel a robotpilóta nem kapott utasítást arra, hogy a hajtóműhiba miatt rendellenesen mozgó gép helyzetét korrigálja) egyre inkább jobbra billent, s mire a kapitány észbe kapott, zuhanni kezdett. Három perc alatt kb. 6000 métert estek, a gép szárnyai megrongálódtak, de az utasok baj nélkül átvészelték, bár eközben a normális gravitáció 5,5-szörösét viselték el. Erre például az Airbus 320-as alkalmatlan volt. Igaz, e típussal az említeti eset elő sem fordulhatna. Számítógépei azonnal korrigálnák a gép rendellenes mozgását. As árak emelkedését nem fedi Többet keresünk, mint tavaly Az MNB adatai szerint megyénk lakosságának az év első kilenc hónapjában központi forrásokból származó folyó pénzbevétele 45,3 milliárd forint volt, 21 százalékkal tőbb„ mint tavaly ilyenkor, olvashatjuk a KSH Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Igazgatóságának az év első három negyedévéről készített jelentésében. Ez a növekedés elmarad az országostól, amely nagyjából megfelel a fogyasztói árak emelkedésének (27,2%). A munka- és tagsági viszonyból származó bevételek 18%-kal haladják meg a tavaly ilyenkorit, részarányuk (60,6%) csökkent. Ezen belül a munkások és alkalmazottak bevételei 20%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké 3,5%-kal nőttek. A munka- és tagsági viszonyból származó jövedelmek 91%-át kitevő adóköteles rész 15%- kal több, mint tavaly ilyenkor (munkabér, táppénz, gyed, prémium, jutalom), a nem adóköteles jövedelem- részek (napidíj, ösztöndíj, étkezési, utazási hozzájárulás stb.) ennél sokkal inkább, 68%-kal emelkedtek. A foglalkoztatás csökkenése révén az egy főre jutó bruttó átlagbérek, illetve átlagkeresetek az ilyen célú kifizetések összegénél némileg jobban emelkedtek. A megye anyagi tevékenységet végző, megfigyelt gazdálkodó szervezeteinél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 11279 Ft, havi bruttó átlagkeresete 11 890 Ft volt, 22,3%-kal, illetve 22,8%-kal több az elmúlt év azonos időszakához képest. Ezen belül a szellemiek bruttó átlagbére 25%- kai, a fizikaiaké 21%-kal nőtt, keresetük változása is hasonló. A bruttó átlagbérük és -keresetük közötti átlagos különbség 54, illetve 64%, az előbbiek javára. Az egyes termelőágak közül az ipari átlagbérek és -keresetek egyaránt 11%-kal meghaladják az anyagi árak megfelelő átlagát, a vízgazdálkodás kivételével a többi ágé, illetve ágazaté elmarad attól. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás bruttó átlagbérszintje a legalacsonyabb, 2600 Ft-tal (23%-kal) kevesebb az anyagi ágak átlagánál. Ugyancsak jelentősebb mértékben (15%-kal, 1640 Ft-tal) elmarad a belkeresHaldokló fókák a Baki- tengeren C „A Balti-tenger nem juthat az Arai-tó sorsára'" — jelentett ki Helsinkiben 3c rísz Laszkorin szovjet akadémikus, az idei Baltika—90 nemzetközi expedíció egyik vezetője. Az akadémiku- nem véletlenül hasonlította a BaUi- tengert az Arai-tóhoz, két évvel ezelőtt ő vezette a pusztuló Arai-tóhoz küldött tudományos expedíciót. Vé lemén> e szerint ma már a Balti-tenger is nagybeteg. Csak a iartáiyoajók balesetei miatt, évenként körülbelül 50 ezer tonna olaj, olaj- származék borítja be a ten gér felszínét. A partvidékre telepített ipari és mezőgazdasági üzemekből minden esztendőben körülbelül egymillió tonna nitrát, mintegy 70 ezer tonna foszfor kerül a tengerbe, továbbá 1,7 millió tonna kommunális szennyvíz a partmenti városok csatornáiból. Természetes következmény, hog3r pusztulnak a halak, és a haldokló fóka a Balti-tenger pusztulásának jelképévé válik. Fiatalok kezén gyakran látni a mostanában divatos vékony kis ezüstgyűrűket, többnyire olymódon, hogy egy-egy újjukra kettőt-hár- mat is húznak egymás fölé. Aki ügyes, ezüstszálból maga is megpróbálhat elkéDivatos gyűrűk szíteni a rajzon bemutatott fazonokhoz hasonlót. Ezeket gyönggyel, kővel variálva lehet díszíteni. A gyűrűfazon kialakításához ujjvastagságú tömör fémrúd és laposfogó szükséges. Gyöngyöt, vagy féldrágakövet pedig ékszerjavító boltokban, vagy magán- kereskedőknél lehet vásárolni. kedelmi átlagbér is a termelőágak átlagától, annak ellenére, hogy az előző évihez képest 33%-kal növekedett. Az iparon belül a bányászat. a villamosenergia-ipar, a kohászat és a vegyipar 8 —28%-kal, az ipar 20—42%- kal, az anyagi ágak átlag- szintje fölötti bérszínvonalat biztosított. Ugyanezen ágazatokban voltak a keresetek is a legmagasabbak. Az iparon beiül a legalacsonyabb átlagbéreket, az ipari ágak átlagának alig 2'3-át, illetve felét, a könnyűiparban és az ún. egyéb iparban fizették. Nagyobb ütemű átlagbér-növekedés (28—34%-os) a kohászatban, az építőanyagiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban volt, s a könnyűipar kivételével az átlagkeresetek is ezekben az ágazatokban bővültek a leginkább (31--33%-kal). A ráfordítást és adót is tartalmazó mezőgazdasági termények eladásából származó bevételtömeg 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, súlya 4%-ról 3,4",u- ra csökkent. Csernobili is szenvedi a gazdaság 1 iliánl tiel 21-ig Hivatalos adatok szerint a csernobili atomerőmű katasztrófája okozta kár 8 milliárd 591 millió rubel. Jurij Korjakin szovjet tudós megkísérelte egyedül kiszámítani, mennyi lesz a kár 2000-ig, és megdöbbentő végeredményre jutóit: a teljes kár 170—215 milliárd rubel. A termőföld veszteséget 57,5—94 milliárd rubelre teszi. A baleset következményeinek elhárítására fordított összeg 30—40 milliárd rubel. Az energiablokkok leállításából és az építkezés abbahagyásából eredő beruházási veszteségek elérik az 5 miíliárdot. A villamosenergia-termelés megszűnése 30 milliárdos kárt okoz. Az atomerőművek energia- termelésének gazdasági mutatói megváltoztak, emiatt 66,85 milliárd rubel kár érte az országot. A működő blokkok berendezéseinek és építészeti megoldásainak biztonságosabbá tételére fordított többletköltség 3,9— 5,1 milliárd rubel. A nemzetközi intézkedések megszervezése és a különböző központok létrehozása 600 millió rubelbe került. A csernobili katasztrófa komoly tényezője az ország romló gazdasági helyzetének. Sokkal komolyabb, mint a bányászok sztrájkjai, vagy Örményország blokádja. A próféta intelmei Botütéses növényvédelem „Mondjátok a gyermekeiteknek, és mondjak a gyermekeitek az o gyermekeiknek, és ezek a gyerekek az ő utódaiknak; hogy amit a hernyó hátrahagy, azt megeszik a sáskák, és amit a sáskák meghagynak, azt megeszik a bogarak, és amit a bogarak meghagynak, azt megeszik a férgek.” így tanította Joel próféta. Mondása ma is érvényes; ez a sok évszázados természeti törvény napjainkban sem változott. A vadászó életmódot folytató emberősöknek még semmiféle gondot nem okozott az egyes növények betegsége, de a Kr e. 4. évezredben a Tigris és az Eu- frátesz vidékén már ismerték a növényzet legtöbb élősdijét, kártevőjét: a sáskákat, a bogarakat, a férgeket és a repülő rovarokat. Ami nagyon érdekes, tudtak arról, hogy egyes gombák milyen károsak, hasonlóan a rozsdához, égéshez és üsztbogárhoz. Az ókori Egyiptom népe már ismert bizonyos házi- szereket, mint. azt az Ebers papíruszteKercsből megtudjuk (Kr. e. 1550 körül). Érdekes módon ez a háziszer nátrontartalmú víz volt, amely bizonyos védelmet nyújtott a repülő rovarok ellen. Kínában, Kr e. 1075-ben 100 vagy 125 botütés járt annak, aki nem semmisítette meg az útjába kerülő kártékony bogarakat, főleg a sáskát és a hernyót. Annak a kínai parasztnak fejét vették, aki elhanyagolta földjét, hogy az elgazosodott és <=lboaarasodott. Démokritosz (Kr. e. 5. sz.) a nagy görög filozófus, a következő összetételű szert ajánlotta a növényeket károsító paraziták ellen: „sok vörös ráirot és másféléket is tartsunk vízben, majd főzzük meg őket, és ezzel a lévséggel hintsük meg a veszélyeztetett növényedet.” Az ókorban a görögök és a rómaiak nagyon sokat tudtak a növények betegségeiről. A természeti megfigyelések mellett felvilágosító előadásokat tartottak, még akkor is, ha a mesék világába tartozó, naiv' elképzeléseket hirdettek. Így Plinius még azt hitte, hogy a tagomba a fa váladékából keletkezik, és a férgek a fa gyökerén át kerülnek a gyümölcsökbe. A szántóföldeket úgy védték, hogy állati tetemeket függesztettek ki, például denevért, hogy elűzzék a károsító bogarakat. Ez a szokás a középkor végéig fennmaradt A görög-római korban igen nagy gondot okozott a gabona megbetegedése, melyre nedves kezelést alkalmaztak: urinnak vizes oldata, vagy trágyáié borban oldva (Démokritosz), ürülék-ki vonat vizes oldatban, szénsavas víz olajjal keverve. A tehéntrágyát vízzel hígították, és ahol a marha legelt, ott időnként ezzel a lével locsolták a területet. A rómaiak ismerték már az arzént és az ennek oldatával készült növényvédőszereket is. melyeket úgy alkalmaztak, hogy a kert kerületét lepermetezték, hogy ezáltal meggátolják a bogarak bevonulását a gyümölcsösökbe. Az enyves-ar- zénes vászon alkalmazása a gyümölcsfákon ugyancsak a rómaiak találmánya volt. Gabonaraktáraikat a rágcsálóktól arzénes hússal védelmezték, és ezek a módszere’- "úo-iedtek az egész bi. roc lom területén.
