Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-26 / 274. szám

Igényes felújítás a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 3501, Pf.: 3!). — Telefon: 42-6fi6. — Kérjük olvasóin­kat. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel Iiétfötól péntekig, lehetőleg 8—14 óra kozott keressenek fel bennünket. Diák vélemény a Zrínyiről — Olvasom a megyei lapban, hogy az Ősi Miskolci Gim­náziumok Volt Növendékei Egyesületének tagjai talállcoztak a minap. Arról is olvashattam a híradásban, hogy az össze­jövetelen sok fiatal gimnazista vett részt; szívesen hallgat­ták Balpataki Béla sajóládi plébános úr előadását Fráter György életéről, a mai Földes Ferenc Gimnázium valamikori névadójáról. Megtudhattuk még azt is az írásból, hogy a legközelebbi összejövetelen Lévay József költőről lesz szó, ami azért ígérkezik jelentősnek, mert a mai Zrínyi Ilona Gimnázium korábban Lévay József nevét viselte. Ezért hát érdemes lenne fontolóra venni, hogy az intézmény kapja vissza a régi nevét, mint ahogy szó van arról, hogy a Föl­desből Fráter György Gimnázium lesz. Ismerősöm, akitől a fentiekéi hallottam, még nem mond­hatja magát öregdiáknak. Nagyon is fiatal. Harmadikos, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója. Felháborodását is fiatalos hévvel adta elő, cseppet sem leplezve indulatait amiatt, hogy miért kellene a Zrínyi Ilona Gimnázium nevét visszaváltoz- tatní. Mint elmondta, teljes tisztelettel adózik Lévay József költőnknek, de cseppet sem tartja méltatlanabbnak Zrínyi Honát arra. hogy Miskolc egyik gimnáziuma ezután is a ne­vét viselje. Mint fiatal diák teljesen egyetért azzal, hogy azoknak az intézményeknek, utcáknak, tereknek neveit igen­is meg kell változtatni, amelyek méltatlanul kerültek oda, de Zrínyi Ilona nagyságát történelmi, vagy emberi vonatko­zásbari senki nem vonhatja kétségbe. Amikor a Zsolcai kapuban, a Borsodi Nyomda melletti épületről lekerültek az állvá­nyok, több felvételt is készítettünk az újjáépített házról. Akkor még hiányoztak a ..nyí­lászárók”, most viszont nem győzünk gyönyörködni a faburkolatú ajtóban, és a forma- tervezett ablakvédő rácsokban. Nemcsak az épület megjelenését emelik ki, de jó hatással vannak a környezetre is... (Szobán Gabriella felvételei) — Mi pedig, akik ebbe a gimnáziumba járunk, igenis ra­gaszkodunk iskolánk mai nevéhez. Ismétlem, nem vonjuk kétségbe Lévay József munkásságát — nemrég ismerked- j tünk meg költészetével —, de nekünk nagyon jó azt kimon- ! dani, „zrinyisek” vagyunk. Lévay Józsefről pedig nevezze- ; nek el olyan intézményt, aminek még neve sincs! — fejezte j be a határozott véleménynyilvánítást az ifjú diák. H.-né íme az Opel! Az öröklésről (2.) Azaz Look at Opel now!, mely reklámszöveggel mosta­nában (nálunk is) népszerű­síti az amerikai autógyártó óriás eurejpai üzemei „termé­két,-az Opel A Mis­kolc; Egyetem gépészmérnök hallgatóinak egy busznyi csa­patával vettük a fáradságot és megnéztük a Bécs Aspern nevű külvárosban levő gyár­komplexumot. A kirándulást a GTE és az SZVT támogat­ta. Október 11-én került sor a látogatásra. A modern főépületbe be­lépve a kiállított legújabb Opel modellek tárultak elénk. Működő szerkezeti elemek mutatták be a megvalósított konstrukciókat. Rend és szervezettség ha­tását sugározta a gyár. A rögzített látogatási időt is percre betartották, mivei sok a látogató, nem is fogadnak mindenkit. A gyár modern, számunkra különösen az, de már nem a legújabb nyugat-európai szin­tet képviseli. Nem láttunk robotokat; manipulátorokat alkalmaztak Természetesen raktárkészlet nincs, napi beszállítások van­nak. A gyár fő profilja a motor- és a sebességváltó­gyártás. Egy évben 400 ezer motor és 500 ezer sebesség- váltó készül. A szerelősoron a különféle motorok nincse­nek elkülönítve, vegyesen ér­keznek, érdekes módon még­is mindegyikhez megvan az adott helyen és időben szük­séges alkatrész. Nagyon lát­ványos része a gyártásnak a vezető nélküli targoncák al­kalmazása, melyek nagy csa- .patbaa^szállítiák.. a motor­blokkokat' és „udvariasan” megvárják, amíg az előttük levő végez. Másnap a Rábatext gyárat tekintettük meg Győrött. Itt főként egyiptomi és indiai gyapotból gyártanak ingeket, zsebkendőket, ágyneműhuza­tokat. Itt készülnek a Mara- dona-zsebkendők is. A szövőgépek elég eltérő színvonalúak, vannak újab­bak és régebbiek. Ez eléggé megmutatkozik a zajszintjü­kön is. Bár nem vagyok hi­telesítve, de egyes gépeknél a zajszint 100—110 decibel is volt, ami az ott dolgozók számára tartósan nagyon ká­ros (és még igazán megfizet­ve sincsenek az ott dolgozók l. Ez volt a GTE egyetemi szervezete által támogatott és szervezett harmadik ausztriai kirándulás. Korábban a Fu­ture Technologie számítógép- gyártó céget és a RÁBA gyá­rat, majd a Bécsi Műszaki Egyetemet és a REKARD gyárat tekintettük meg. Dr. Jármai Károly a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod Megyei Szervezete ifjúsági titkára. A múlt héten a Ptk. által szabályozol: öröklési jog be­vezető Írásában a Tisztelt Olvasó néhány alapvető fo­galmi meghatározással is­merkedhetett meg. Mostani számunkban rátérek a konk­rét jogi szabályozás bemu­tatására, a törvényes örök­léssel kezdve. Önök már tudják, hogy a< törvényes öröklés végintéz­kedés hiányában érvényesül. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, amennyiben több gyermek van. akkor ők fejenként egyenlő arányban örököl­nek. Ha a gyermek az örök­lésből valamilyen kiesési ok folytán kiesik (például az örökhagyó előtt meghal) ak­kor az ő gyermekei örököl­nek egyenlő arányban. Ez a szabály addig érvényes, ameddig a kiesett helyén le­származó található. Ha le­származó nincs, akkor a há- i zastárs örököl az örökhagyó után. j Leszármazó és házastárs i hiányában az örökhagyó szü­lő helyén az ö leszármazol örökölnek — vagyis az örök­hagyó testvérei — ilyen le­származó hiányában a teljes hagyaték a másik szülőt il­leti, illetőleg kiesése esetén annak leszármazott. A fent nevezett szemé­lyek hiányában az örökösök a nagyszülők lesznek. A ki­esett nagyszülő helyén az ő leszármazója örököl, ha le­származója nincs, akkor a nagyszülő párja örökli az egész vagyont, ha pedig ő is kiesett, akkor az ő leszár­mazója örököl. Valamelyik •nagyszülőpár kiesése esetén, ha leszármazója sem örököl­het, akkor a másik nagy- szülőpár lesz csak örökös, illetve kiesés esetén az ő le- származóik. Ha sem az örök­hagyó nagyszülő, sem a nagyszülők leszármazó: nem örökölhetnek, akkor a tör­vényes örökösök az örökha­gyó távolabbi felmenői. Expressz Első olvasatban kissé bo­nyolultnak tűnhet a törvé­nyes öröklés rendje, ezért egyszerűsítve az mondható, hogy elsődlegesen az örök­hagyó leszármazol, vagy a házastársa örököl. Az ő hi­ányukban lehet számításba venni az örökhagyó szülőit, illetve ezek leszármazóit, majd ezt követően a nagy­szülőket és az ő leszárma- zóikat. Ezen túlmenően pedig minden távolabbi felmenő fejenként egyenlő arányban örököl és egyszerre, vagyis náluk már a közelebbi fel­menő nem zárja ki á távo­labbi felmenő öröklését és kiesés esetén az ő leszárma- zóik már nem vehetők fi­gyelembe. A jövő héten a végintéz­kedésen alapuló öröklésről olvashatnak az érdeklődők. Dr. Sz. S. szerencse díj tálán jojitanacsadás Legközelebb november 28- án, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogta­nácsadás a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Taná­csot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi tanársegéd. a színház nyugdíjas dolgozója Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak a Bársony János utcában egy üres, feltört postaládában, november 20-án. Jogos tu­lajdonosa szerkesztőségünk­ben, A miskolciaké a szó rovat szobájában átveheti. „Fogni” kell Az egyik miskolci lapban olvastam a „Nem azért a két forintért” című írást, amelyben a vendéglátó egy­ségekben hagyott sörösüve­gek „ingyenes” visszaváltá­sát teszik szóvá. A leírtak­kal teljes mértékben egyet­értek. Most viszont átes­tünk a ló másik oldalára, avagy a forintnak is két ol­dala van? A harmadik pe­dig. ha élére állítjuk? Az éle pedig az, hogy az üveg ára hat forintra emelkedett. Ma már két kezzel fogjál: az üveget — mondják az il­letékesek. Jómagam is utána jártam a dolognak. Manapság va­lóban igen kevesen hagyják az asztalukon az üres „ne­mes üveget”. Amire viszont az egyik miskolci presszó­a vendéget ban rácsodálkoztam, az egy figyelemfelkeltő tábla szö­vege volt; „Figyelem! A presszó vendégei részére, minden héten kedvezményt adunk egyes italáruk vásár­lásánál. Az italkülöniegessé- gek — féldecik esetében — 20 forintos egységáron ke­rülnek kiszolgálásra. Érde­mes benézni önnek is — megéri. Várjuk kedves ven­dégeinket —a presszó dol­gozói !” Sajnos ebben az egység­ben arra is rá kellett jön­nöm, pénzszűkében lévő vi­lágunkban az italboltokban is igyekeznek „megfogni” a vendéget. Mégha féldeciről van is szó... Az üzlet itt is üzlet... Gy. A. Miskolc Pusztuló üzletek Járókelők sokasága főut­cának azon a részén, ahol „ö” áll. Hogy ki? Hát a sorsjegyárus! Mert népszerű ember mostanában. Körü­lötte tolong a fél város. Ha kell, mélyen a zsebbe nyú­lunk, hajt a nyereség lehe­tősége. Na és a játék. Csu­pa „Homo ludens”. Amerre a szem ellát. Arcukon kí­váncsi mosoly bujkál. Fel­felcsillanó remény... És ez­úttal nemcsak a kutya ka­par ... Talán ki. vagy leka­parják a szerencséjüket. Hátha gyorsabban jön így a pénz, mint ahogy megy! Vakarva reménykedünk! Aranyosi Erzsébet * A fenti témához kapcso­lódnak az alábbi sorok is, melyeket szerkesztőségünk­ben mondott el egyik mis­kolci olvasónk: — Csütörtökön, november 22-én délután 5 óra tájban Szerdán: jöttem ki a Miskolci Nem­zeti Színház épületéből. Egy Lada személygépkocsi áru­sította az épület mellett, a Déryné utca járdáján par­kolva a nevezetes sorsjegyet. A kocsi körül halomnyi.sze­mét. Én, mint a színház ré­gi dolgozója, aki tiszta szív­ből örült az épület felújítá­sának, mélységesen felhá­borodtam. Az árusnak ott, és akkor is elmondtam, de szeretném a nyilvánosság előtt is elmondani, hogy til­takozom az ellen, hogy szín­házunk közvetlen területét ilyen szemetelő üzletelők foglalják el. Mert ha az árus dolga végeztével el is takarítja a szemetet, a lát­vány, amíg árusít, megen­gedhetetlen. Gondolom, nem vagyok egyedül vélemé­nyemmel, és kérem a A'ároa vezetőit, ne engedjék meg színházunk mellett az ilyen „zsibvásárt”, illetve árusí­tást. Cs. S. jfc A Martintelepen, a Kisfaludy utcában, siralmas állapot­ban van, a valamikor jobb napokat látott fodrász üzlet por­tálja és környéke. Ütött-kopolt falai a körülötte levő háza­kéval együtt lehangoló látványt nyújtanak. Addik kellene kezdeni valamit ezekkel az üzlethelyiségekkel, míg teljesen tönkre nem mennek... C^ak el ne teledje! November 23-án, pénteken reggel fél nyolc körül a város­ba tartó 1-es buszra a bulgárföldi megálló­ban sokan szálltak fel. Köztük egy idős bá­csi, bottal a kezében. Még a felszállás is nehezére esett, hát még az, hogy állni kényszerült egy dara­big. Közvetlen előtte egy középkorú úr ült, el­mélyülve saját gondo­lataiba mereven né­zett ki az ablaküve­gen. Szóval nem vette észre a botra támasz­kodó embert. Egy tá­volabbi ülésen, nehéz iskolatáskájával a há- r tán egy tizenéves for­ma kislány ült. Almi­kor észrevette a bá­csit, abban a pillanat­ban felpattant helyé- j ről, úgy, hogy kis ar­ca is belepirult az igyekezetbe. Ha tehetném, maga­tartását csillagos jel­zővel jegyezném az ellenőrzőjébe. De úgy gondolom, az is meg­érdemli a dicséretet, legyen az a szülője, vagy tanítója, aki ki­csi korától kezdve ar­ra neveli, hogy át kell adni helyünket az idő­sebbeknek. Csak el ne feledje! Tartson ki ez a jólne- veltség felnőtt korá­ban is... H.-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom