Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-26 / 274. szám

Az Aliinnee Frnncaise mini menedzser Más viszi el a hasznot... Francia kultúra Miskolcon A hazai változások úgy látszik, jót tettek külföldi kapcsolatainknak. Megköny- nyítették a miskolci Alliance Francaise tevékenységét is. Immár a TIT-től függetle­nül. önállóan, magyar jogi státuszú szervezetként mű­ködik. Az eredeti cél. a francia nyelv és kultúra ter­jesztése mellett újabb lehe­tőségek kínálkoznak: a francia vállalatoknak segíte­nek abban, hogy Magyaror­szágon befektethessenek, ve­gyes vállalatokat hozhassa­nak létre, s ugyanezt bizto­sítják a magyar beruházók­nak is. Vállalnak tolmácso­lást, fordítást, információ- keresést. De nem szorul háttérbe a kulturális tevékenység sem. Az Alliance Francaise kur­zusaira idén 200-an jelent­keztek: kilenc tanár oktat­ja őket eredeti francia köny­vek segítségével. A Rónai Sándor Művelődési Központ falára festett monumentális festmény alkotója, a francia Morphée, a napokban újra Miskolcra látogat. Szeretné­nek számára kiállítást ren­dezni, esetleg a művész egy újabb falfestménnyel színe­ik Amikor máp készült, — pontosabban már befejezés előtt állt — a Morphée-festmény. A művész mellett segítőtársai: miskolci fiatalok. sítené városunkat. November 30-án és december 5-én. dél­után fél 6-tól. a spanyol fes­tészetről tart előadást. Ter­vezik hogv miskolci festő­ket hívnak meg Franciaor­szágba. Jelenleg azonban még keresik azokat a szer­vezeteket, amelyek finan­szíroznák a művészek uta­zását. November 30-ig látható A világ 1968—1988. között, ahogy a francia fotóművé­szek látták című fotókiállí­tás a Rónaiban. A ’70-es évekig a franciaországi fo­tóművészet elsősorban az aktuális eseményeket tükröz­Portré egy emberi hajszálon Csak mikroszkóp alatt ve­hető szernügyre Beethoven portréja, melyet a jereváni mikro-miruatürista, Aram Arutjunjan készített. Az arcképet egy akkora gyöngy­házdarabba karcolta bele, mint egy rizsszem fele. A rajz alatt olvasható a nagy zeneszerző születésének és halálának dátuma. Aram Arutjunjan gyűjte­ményében körülbelül három­száz mikro-miniatúra talál­BfiElilöH-SSi a Bari terem Miskolci zeneművészeti fő­iskolás fiataloknak lesz kon­certje a Bartók teremben no­vember 27-én, kedden. A fő­iskola szimfonikus zenekara Beethoven-műveset szólaltat meg. műsorukon az Egmont nyitány a G-dúr zongora- verseny és az F-dár Szimfó­nia szerepel. Közteműködik Kincses Margit zongoramű­vész, az együttest Nemes Ferenc vezényli. A hang­verseny este hétkor kezdő­dik. Éjszakai halál Hazánkban évek óta éjszaka több halálos ki­menetelű baleset kö­vetkezik be. mint nap­pal, noha éjjel a jár­műforgalom töredéken nappalinak. Mind éj­szaka. mind nappal a legtöbb halálos baleset 80 km óra ütközési (el­ütési) értékek melleit történik. Az éjszakai balesetek sebességi át­lagértékei 70—90 km óra, a nappaliaké 60— 80 kmlóra között in­gadozik. ható. Apró sárgaréz, alumí­nium és gyöngyházdarabok­ba véste bele az irodalom és a művészet nagyjainak képmását: Puskinét, Verdiét, Shakespeare-ét, Heinéét és Goethe-ét. Az örmény zene klasszikusának, Komitasznak a portréját pedig egy haj­szálba véste. (Kerényi László felvétele) te. erősen kapcsolódott a sajtóhoz — mondja Erik Leblond, az Alliance Fran­caise igazgatója. — A máso­dik világháború megrázkód­tatása után szerették volna visszaadni a reményt a Ké­telkedő emberiségnek, meg­mutatni a politikailag, tár­sadalmilag, gazdaságilag új­jáalakuló világot. A ’70-es évek után új irányzat bon­takozott ki. Nem azt tekin­tik fontosnak, amit látnak, hanem a dolgok belső lá­tásmódját fejlesztik ki, sa­ját látomásaikat, érzéseiket vetítik ki alkotásaikra. .El­vetik a fotó, mint a való­ság hű mása elvet. Gazdag asszociációkra adnak lehe­tőséget a néző számára. Ez a fajta fotózás a festészet­hez közelít. Az Alliance Francaise vá­rosunk kulturális életében máris jelentős szerepet ját­szik, és Erik Leblond mun­katársaival együtt bízik ab­ban. hogy egyre több érdek­lődő fordul majd meg új irodájukban, a Kossuth ut­ca 11. szám alatt. (dusza) Éálüságra törekszenek a gázszilgáltalik Mikor épiil meg a ni>rtintelepi es a diósgyőri vrzeiea? Sorra önállósodnak a több vállalatot tömörítő ha­zai cégek, a racionálisabb gazdálkodás érdekében. A gázszolgáltatók viszont még nem törekedtek erre. A Bor­sod és Heves megyei illeté­kességű, miskolci székhelyű üzem a hét megyét felölelő TIGÁZ-hoz tartozik, amely­nek Hajdúszoboszlón van a központja, s ezt a többivel együtt a tröszt egyesíti. Eb­ben a felállásban visszatérő gGnd, hogy a nyereségesen gazdálkodók sem tudnak úgy produkálni, ahogy sze­retnének, hiszen a bevétel­ből befolyó nyereség beke­rül egy nagy kalapba, a stratégiai döntéseket a TI- GÁZ-nál hozzák meg. s a pénzt is itt osztják el újra. — Várható-e ezzel kap­csolatban változás? — kér­deztük Molnár Attilát, a Borsod-Heves megyei üzemigazgatóság megbízott vezetőjét. — Reméljük, hogy igen. A vállalati törvény alapján mint önálló gazdálkodási egység kérvényt adtunk be az önállósodásra, amit dol­gozóink már ugyancsak szor­galmaztak. Végleges döntés azonban még nem született. E lépésünk célja természe­tesen az lenne, hogy saját beruházási forrásokat te­remtsünk, hogy a megter­melt nyereséget saját terü­letünkön tudjuk felhasznál­ni. Ha az igazi piaci viszo­nyok a gázfogyasztás terü­letén is kialakulnak, akkor ennek különösen nagy je­lentősége lenne. Igazi fej­lesztésre ugyanis alig jut pénz, hiszen eddig jószeri­vel csak a tanácsok az ipa­ri üzemek és a lakosság pénzéből tudtunk ú.i vezeté­keket építeni, amit aztán sa­ját tulajdonába, illetve ke­zelésébe vett át a gázszol­gáltató. Tehát a javítás es a karbantartás költségeit vi­selte. Nekünk például Mis­kolcon arra futotta az idén, hogy tíz utcában ki tudtuk cserélni a gázvezetéket, és két nyomásszabályzót felújí­tottunk. A két megyében vi­szont hatezerötszáz fogyasz­tó áldozott arra, hogv a la­kásában a gázszolgáltatást, biztosítsuk. Ebből Miskolcon ezerháromszáz új fogyasz­tónk lett, a legtöbben Kom- lóstető „B”-ütemében. — Tudnak-e már ter­vezni jövőre? Hiszen meg nem tudják, önálló válla­lat lesz-e az üzemigazga­tóság ... — A gázvezetékek önerő­ből történő építésére már befutottak az igények, s ez emiatt nem szenvedhet hát­rányt. Miskolcon körülbelül 16 kilométer vezeték épül­het meg, és ez 1500 lakás gázszolgáltatását oldja meg. Akik már megkapták a gáz­felhasználási engedélyt, azoknak a téli időszakban érdemes a terveket is elké­szíttetni, hogy tavasszal megkezdődhessen a munka. A Martintelepen Szirma ha­táráig kell vezetéket építe­ni. Diósgyőrben viszont, ahol sokan várják a gázt, műszaki kapacitási gondja­ink vannak. A kellő nyomás biztosítása érdekében egy nagyobb átmérőjű vezetéket kell építeni a kiliámi nyo­másszabályzó állomástól Di­ósgyőr irányába. Ha ennek költségét az önkormányzat, Mégy év A szovjet földön, a halál árnyékában 11. fSmcgsk nyitva maradt (Így volt hadifogoly visszaemlékezései) Kit érdekelt közülünk az, hogy hol vagyunk? Egy volt a cél: életben maradni. Ezt az utat is túléltük, de töb­ben súlyos kéz- és iábfa- gyás árán. ötösével össze- kaiolkozva vánszorogtunk — szerencsére nem messzi­re. Egy fogolytábor kapuja előtt álltunk meg. Bíztunk abban, hogy végre elviselhe­tő körülmények közé kerül­hetünk. ahol megszabadul­hatunk tetveinktől, és éle­lemhez is juthatunk. Igen keservesen kellett csalódnunk. Őreink sűrű ká­romkodások közepette, hosz- szasan vitatkoztak, majd ka­punyitás lieiyett visszamen­tünk a vasútállomásra. A vá­róterem egyik sarkába te­reitek bennünket. Idősebb asszonyok élelmet dobáltak felénk. Én egy vöröshagyma boldog tulajdonosa lettem, amit megosztottam sorstársa­immal. Meieg, alvásra al­kalmas, polcokkal ellátott személykocsikba kerültünk. Üjra elindultunk „valahová”. Őreink visszavittek bennün­ket oda, ahonnan elindul­tunk: Konotopra, a rendőr­ségre. Teljesen külön, egy üres, hideg fogdába zárták a társaságot. A kövezetén víz állott. Ez a körülmény kizár­ta annak a lehetőségét is, hogy leüljünk, semhogy al­vásra is gondolhattunk volna. Az elfagyott végtagú sors­társak kínjai elviselhetetlen­né tették állatot is megalá­zó helyzetünket. A ránk zárt vasajtón dörömböltünk, hogy valami orvosi segítséget kér­jünk, és másik fogdahelyisé­get kaphassunk. Őreink egy­értelmű rosszallással xogad- ták megzavart éjszakai pi­henésüket. Az egyik sarokba állva összebújtunk, így töl­töttük az éjszakát. 1944. december 24-én. ka­rácsony estéjén, egészségünk és fizikai állapotunk hu­szonnegyedik órájában, te­herautón megérkeztünk egy hadifogolykórházba. A fertő­zés veszélye miatt a fogoly­kórházat a lakott települé­sektől távol létesítették. Fa­barakkokból állt, drótkerí­tésektől körülvéve. A barak­kokban szalmazsák nélküli vaságyak voltak, amelyeken négyen feküdtünk egyetlen takaró alatt. A helyiségben egy-egy lemez-dobkályha volt, ami inkább füstölt, mint fűtött. A barakk folyosójá­nak végén egy vasüst volt el­helyezve, közös WC gyanánt. Naponként kellett üríteni. Könnyen elképzelhető, hogy a decemberi hidegben ilyen elhelyezés mellett, minden gyógyszer nélkül, hogyan tel­tek napjaink. Megérkezésünk után egy orosz orvosnő — tisztes távolságról — vizsgált, szemlélt bennünket. Mivel látta rajtunk a tetvesedés miatt keletkezett sebhelye­ket, komoly oka volt a tá­volság betartására. Az elfa­gyott végtagok kezelésére kötszeren kívül semmiféle le­hetősége nem volt. A még hazulról hozott ruhafélesé­günket elégették. Zuhanyfür­dés után szőrtelenítettek minket, leborotválták a fe­jünket. Végre megszabadul­tunk élősködő tetveinktől. Barakkelhelyezésem a lehe­tő legrosszabbul sikerült, mert két német és egy ro­mán sorstárssal kerültem egy ágyra. A két német igen rossz állapotban volt, rövid időn belül mindketten elhal­tak mellőlem. A magas láz, hasmenés és egyéb betegsé­gek, gyógyszer hiányában sű­rűn szedték áldozataikat. Egyedüli gyógyszer a szénné égetett kenyér volt, ami Mészáros Miklós falumbeli sorstársamat teljesen remény­telen helyzetéből az életnek megmentette. A háromszori étkezésen kí­vül naponta egy alkalommal egy-egy hadifogoly-orvos járta végig a barakkokat lázmérővel, lázcsillapítókkal. Ugyanakkor számba vette az elhaltakat. Két-három hét eltelte után német katonaruhát kap­tunk, és többedmagammal tömegsírt ásni vittek ben­nünket. A nagy hó, a fagyott talaj hitvány öltözetünkben komoly megpróbáltatás elé állított mindnyájunkat. Éle­tem egyik legszörnyübb iszo- nyúságát kellett átélnem a tömegtemetéskor. A csonttá fagyott, patkányok által meg­csonkított, meztelen és fiatal hullákat egymás után dobál­tuk a gödörbe. Mésszel leön­töttük, majd egy réteg föld került rájuk. A nyolc-tíz méter hosszú tömegsír nyitva maradt, várva a következő szállítmányt. Az elhaltak sze­mélyi azonosításával, nyil­vántartásával senki sem fog­lalkozott. (A „dögcédula” itt már nem volt a foglyok bir­tokában.) Az elhantolás ideje alatt kétségbeejtő gondolatok fog­lalkoztattak. Ma neked, hol­nap nekem lehet hasonló a sorsom. Akaratlanul fakadt fel bennem az a gondolat is, hogy ha családjaik látnák, tudnák szeretteik szomorú sorsát, jeltelen tömegsírba történő elhantolásukat. Is­ten-hitükben is meginogná nak. (Folytatjuk) Lévai Kálmán illetve az ottani lakosság tá­mogatni tudja, nem lesz akadálya, hogy mindenütt megépüljön a várt vezeték. — Változtatott-e a gáz- szolgáltatók helyzetén, hogy emelkedett a gáz ára? — Hatósági árakkal dol­gozunk. November else jé: ől nyolcvan százalékkal emel­kedett a nagyüzemi és a kommunális gáz ára. az utóbbi köbmétere például 12,92 forintba kerül. Mis­kolcon az idén megemelt áron is csak 5.13 forintért kapja a lakosság a gáz köb­méterét. Mi viszont 7.54 fo­rintért vásároljuk a Nágv- Alföldi Földgáz Termelő Vállalattól. Ebbői látható, hogy az utóbbi nem igazán jó bolt, s a kommunális gáz árából tudjuk kompenzálni a különbözetet. — Ez tehát még nem igazán a piaci ár? — A magánvéleményem, hogy a gáz árát is előbb- utóbb a piaci viszonyokhoz kell igazítani. Az tenné le­hetővé, hogy a szolgáltató fejlesztési forrásokhoz jus­son, s a gázvezeték építését is a mostani önerős módszer helyett a tényleges piaci vi­szonyokhoz lehetne alakíta­ni, amihez a gázszolgáltató és -szerelő vállalatok is hpzzá tudnának járulni, a saját forrásaikból. Oláh Erzsi Ikrek divatszínháza Moszkvában megalakult az ikrek divatszínháza. A tár­sulat tagjai az idei országos ikerfesztivál és verseny győz­tesei, tizenkét pár, 16—30 éves ikertestvér. A színház alapítói nem­csak a modellek tervezésé­vel és kivitelezésével foglal­koznak, hanem azt is vál­lalták, hogy üzeleteikben az ikrek 30 százalékkal olcsób­ban juthatnak hozzá ezek­hez a termékekhez. Az ikrek divatszínháza vi­lágviszonylatban is egyedül­álló vállalkozás, de a divat- szakemberek máris nagy jö­vőt jósolnak az „iker” ru­házati termékek gyártásának és forgalmazásának. Első külföldi meghívását a színház Spanyolországtól kapta. A reprezentatív mű­sorban az ikermanekeneken kívül hivatásos színésztest­vérek is részt vesznek. Óriás havasi ember”? A csendes-óceáni határőr­ség egyik egységénél éjsza­kai járőrözés során felfi­gyeltek egy két méter ma­gas, két lábon járó, havasi emberre hasonlító lényre. A szeme állítólag világított a sötétben. A helyszínre siető operatív csoport félméteres lábnyomokat fedezett fel, amelyek emberi nyomokra hasonlítottak. A határőrku­tya szagot fogott, amelyet azonban elveszített az ellen­őrző vonalnál. Rövid idő múlva a titok­zatos vendéget egy határőr­körzetnél látták újra, ami­kor egy létrán igyekezett a háztetőre. Amint észrevette üldözőit, elmenekült az er­dőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom